[Ytse]

Idézet

A Samsung, amely a legnagyobb memóriagyártó a Földön, bemutatta a világ elsõ DDR3 szabványú memóriachipjét. A 80 nanométeres csíkszélességgel készülõ, 512 megabites kapacitású chipek az ígéretek szerint négyszer gyorsabbak, mint a jelenleg kapható DDR, és kétszer, mint a DDR2 lapkák. A DDR illetve DDR2 specifikációknak megfelelõ chipekkel szintén a Samsung készült el elõször, 1998-ban és 2001-ben.

A sajtóközlemény 1066 Mbps, azaz megabit másodpercenkénti átvitelrõl ad hírt...

A sávszélességbõl sosem elég

[Socket]

Jó cikk.

[vers]

tehát akkor a ddr ramok már semmi elönnyel nem rendelkeznek a rambus chipekkel szemben
hacsak azzal nem hogy olcsobbak

[DViD]

Tetszik a cikk, bar mar hamarabb ertesultem..

Ami nagyon jo, hogy valszeg megoldottak ezeket az idozites dolgokat, nem ugy mint a DDR2-nel..
Kivancsi vagyok, ha 2006-ban mar tenyleg meg tudjak oldani a tomeggyartast, akkor az AMD nem ugorja-e at a DDR2-t, es egybol inkabb DDR3-as memcontrollert epit be a procijaiba... Hiszen sokkal kedvezobb szamara...
Erdekes lesz, az biztos..

[Socket]

Idézet: authenticDViD - Dátum: 2005. febr. 21., hétfõ - 16:13

Tetszik a cikk, bar mar hamarabb ertesultem..

Ami nagyon jo, hogy valszeg megoldottak ezeket az idozites dolgokat, nem ugy mint a DDR2-nel..
Kivancsi vagyok, ha 2006-ban mar tenyleg meg tudjak oldani a tomeggyartast, akkor az AMD nem ugorja-e at a DDR2-t, es egybol inkabb DDR3-as memcontrollert epit be a procijaiba... Hiszen sokkal kedvezobb szamara...
Erdekes lesz, az biztos..

Dual DDR3 -AMD.
Én is erre gondoltam.
A mostani DDR2 eléggé gyerekjátéknak tûnik.

[SFIJ]

Idézet: vers - Dátum: 2005. febr. 21., hétfõ - 16:06

tehát akkor a ddr ramok már semmi elönnyel nem rendelkeznek a rambus chipekkel szemben
hacsak azzal nem hogy olcsobbak

a RAM cella sebessege eleg regota konstans, ezen nem tudsz segiteni. A Pipelining az ami itt donto. A RAMbus 3 okbol beteg:
- a 90-es evek elejen terveztek, ekkor a labszam meg fontos vol, ezert persative muxolja a biteket. Magyaran adatatviel elott MUXol amit a chipsetnek kell demuxolnia. Ez noveli a latencyt. Sajnos a DDR technologia is kezd erosen felzarkozni eteren.
- A masik nyavajajarol mar lattad az abramat. minel tobb chipbol all a RAM-blokk, a memoria kesletetesi ideje annal nagyobb
- a RAMBUS csak 8 byte-os burstoket tud.

DDR RAM-ok bol allo bankok eseten a kesleltetesi ido konstans - jobban skalazosik a RAMbank meretben. Ha Cell-ileg nezed, akkor 1 chipnyi XDR Rambus ugyanitt van mint a DDR3, de amint kezded staxkelni az XDR ramchipjeidet, no a lappangasi ido, csunyan.


Amit nemigazan ertek, az akovetkezo. A processzorok mar jo ideje nem szingli bajtokert nyukasznak, hanem cacheline-okat hoznak be ill. irnak ki. a cacheline hossza tipikusan 32, amodernebb processzorok eseten 64 byte.
A sima DDR alapbol 8 byte-ot ad ki magabol, de odavan keszitve melle a kov 8 byte, ha kell, igy 16 byte-os burstok jol mennek. DDR3 ha jol ertem lesz az elso tipus, ami vegre kepes lesz a cacheline meretu, 64 byteos burstokre. A DDR2 is jelentos javulast hozott volna, kb 50%-kal csokkentene a cacheline read latencyjet nemtom mertnem terjed...

Szerkesztette: SFIJ 2005. 02. 21. 17:38 -kor

[Lulu64]

Idézet

Összes  6676 100,0% 55720  100,0% 19,8

Nem sok az egy picit? 

[CSorBA]

Hát, nagyon durva   Új gépet akarok venni, és már 2 éve sosem tudom, h. mikor kezdjek bele. Most nyárra gondoltam, de mindig azt látom, h. várjak még picit, de meddíg? Szépen fejlõdik itt minden... Várom a határt, ha lesz olyan egyáltalán

[blade01]

Idézet: CSorBA - Dátum: 2005. febr. 21., hétfõ - 20:12

Hát, nagyon durva   Új gépet akarok venni, és már 2 éve sosem tudom, h. mikor kezdjek bele. Most nyárra gondoltam, de mindig azt látom, h. várjak még picit, de meddíg? Szépen fejlõdik itt minden... Várom a határt, ha lesz olyan egyáltalán

Nekem már lassan 4 éve ez van, az elsõk közt vettem P4-et és RDRAM-ot.
Nem bántam meg, de nem ez terjedt el.
Most akkor megint +1 év az új gépig?(és mit vegyek?) :confused:

Az zavar hogy bejön egy új technika és vagy gyorsan utána eltûnik(RDRAM) vagy fejlõdik(DDR2 már most "temetve") ejej.

[Rive]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. febr. 21., hétfõ - 17:29

Amit nemigazan ertek, az akovetkezo. A processzorok mar jo ideje nem szingli bajtokert nyukasznak, hanem cacheline-okat hoznak be ill. irnak ki. a cacheline hossza tipikusan 32, amodernebb processzorok eseten 64 byte.
A sima DDR alapbol 8 byte-ot ad ki magabol, de odavan keszitve melle a kov 8 byte, ha kell, igy 16 byte-os burstok jol mennek. DDR3 ha jol ertem lesz az elso tipus, ami vegre kepes lesz a cacheline meretu, 64 byteos burstokre. A DDR2 is jelentos javulast hozott volna, kb 50%-kal csokkentene a cacheline read latencyjet nemtom mertnem terjed...

Egy 64 byte-os burst egy A64 esetén 8 v. 4 átvitelt jelent (64/128 bites busz): mivel DDR memóriáról van szó, ez 4 illetve 2 órajelnyi idõt vesz igénybe. DDR2 esetén ez 2 illetve 1 órajel. Ennyi az átviteli idõ. Ehhez jön még hozzá az az idõ, ami alatt a memória kikeresei a megfeléelõ címeket ->
DDR: 6/4 órajel
DDR2: 4/3 órajel
Változás: 2/1 órajel. És akkor még finom voltam, mer' CAS2 memóriát feltételeztem, extra ciklusok nélkül...
Azaz: a DDR -> DDR2 váltás a felsõ szegmensben pusztán egy (memória) órajelnyi késleltetéscsökkenést okoz. Ez az A64-ek körében, ahol pillanatnyilag az alacsony core-clock determinálja a mérhetõ számítási sebességet, nem jár arányos sebességnövekedéssel.
A P4 vonal dolgaira ennek alapján már könnyen rájöhet más is

Ui.: a burst size (Vagyis inkább: count. A size már a modul, illetve egyre inkább a memória-alrendszer paramétere...) már a (jobbfajta) SDR chipekben is egy belsõ regiszter függvénye volt. Mer' ezeknek a ramoknak már vezérlõregisztereik is vannak ám

Szerkesztette: Rive 2005. 02. 22. 08:27 -kor

[tungs]

A Samsung, amely a legnagyobb memóriagyártó a Földön
ez nagyon tetszett.
Tenyleg jo cikk!

[Tomi84]

hát én nem akarok nagyon nagy hülyeségeket beszélni,
de nekem kb. úgy tûnik, hogy "mindössze" megduplázták
a belsõ adatbusz sávszélességét és az I/O chip frekvenciáját.

De ha a belsõ adatbuszt már 512bitre emelik, akkor miért kell
64biten hagyni a memóriabuszt?
Gondolom jóval egyszerûbb videókártyákra rakni a memóriát
de ott már bõven 256bites memóriabuszok vannak, csak nem
lenne olyan nagy ördöngõsség ezt az alaplapokba beleszerelni. 

Vagy mégiscsak hülyeséget beszéltem...  :confused:

Egyébként nagyon jó a cikk! Gratula!

Szerkesztette: Tomi84 2005. 02. 22. 11:07 -kor

[azbest]

hmm, ez is csak egy újabb bõr lehúzása a userekrõl...
szépen lassan órajelciklusonként és bitenként adagolják az újításokat...

Mire megjelenik a 'végleges' kiforrott ddr3 addigra 3-4 chipsetcsere lesz (új alaplap és processzor)
aki követni akarja, annak félévente új gépet kéne venni... 
Na én maradok továbbra is a PC133as SDR ramomnál egy s370-es celeron társaságában

Hol vannak már a régi szép idõk, amikor tényleg lehetett bõvíteni a meglévõ pc-ket 
De ha ilyet jáccanak, akkor miért nem csinálnak cserélhetõ chipsetet, soxor úgyis csak ennyit csinálnak az alaplapgyártók amikor újabb lappal jönnek ki...

[Rive]

Idézet: Tomi84 - Dátum: 2005. febr. 22., kedd - 11:05

De ha a belsõ adatbuszt már 512bitre emelik, akkor miért kell
64biten hagyni a memóriabuszt?
Gondolom jóval egyszerûbb videókártyákra rakni a memóriát
de ott már bõven 256bites memóriabuszok vannak, csak nem
lenne olyan nagy ördöngõsség ezt az alaplapokba beleszerelni. 

Az alaplapon a memória és a proci is egy viszonylag nagyméretû foglalatban van, míg a videokártyán mindkettõ fixen a nyákra forrasztva, (viszonylag) kisméretû chipekben. Ez a különbség lehetõvé teszi, hogy nagyobb sebességû buszt zsúfoljanak valamivel kisebb helyre. Ugyanez alaplapon nem férne el. Ha megnézed az alaplapodat, a 'külsõ' és a 'belsõ' - azaz a foglalat szélsõ és középsõ részéhez menõ vezetékek hosszát kiegyenlítõ meanderek már így is alig férnek el. A videokártyán viszont a chipek szép szabályos félkörben vannak elhelyezve.

Emellett, ha megnézed a fenmtebbi kalkulációt, láthatodm, hogy a 64->128 bitre áttérés a sebesség szempontjából leginkább meghatározó késleltetést csaupán néhány memóriaórajelnyi idõvel rövidíti meg. A 128->256 még kevesebb elõnnyel járna.

Azaz: jelen formában egyszerûen nem éri meg, és nem fér el...

[Tomi84]

Idézet: Rive - Dátum: 2005. febr. 22., kedd - 12:30

Az alaplapon a memória és a proci is egy viszonylag nagyméretû foglalatban van, míg a videokártyán mindkettõ fixen a nyákra forrasztva, (viszonylag) kisméretû chipekben. Ez a különbség lehetõvé teszi, hogy nagyobb sebességû buszt zsúfoljanak valamivel kisebb helyre. Ugyanez alaplapon nem férne el. Ha megnézed az alaplapodat, a 'külsõ' és a 'belsõ' - azaz a foglalat szélsõ és középsõ részéhez menõ vezetékek hosszát kiegyenlítõ meanderek már így is alig férnek el. A videokártyán viszont a chipek szép szabályos félkörben vannak elhelyezve.

Emellett, ha megnézed a fenmtebbi kalkulációt, láthatodm, hogy a 64->128 bitre áttérés a sebesség szempontjából leginkább meghatározó késleltetést csaupán néhány memóriaórajelnyi idõvel rövidíti meg. A 128->256 még kevesebb elõnnyel járna.

Azaz: jelen formában egyszerûen nem éri meg, és nem fér el...

Értelek. Akkor mégiscsak hülyeségeket beszéltem 

Elolvastam amit írtál és már értem, hogy miért nem éri meg.

Na jóvan akkor, még van mit fejlõdnöm 

[SFIJ]

Idézet: Tomi84 - Dátum: 2005. febr. 22., kedd - 11:05

hát én nem akarok nagyon nagy hülyeségeket beszélni,
de nekem kb. úgy tûnik, hogy "mindössze" megduplázták
a belsõ adatbusz sávszélességét és az I/O chip frekvenciáját.

De ha a belsõ adatbuszt már 512bitre emelik, akkor miért kell
64biten hagyni a memóriabuszt?
Gondolom jóval egyszerûbb videókártyákra rakni a memóriát
de ott már bõven 256bites memóriabuszok vannak, csak nem
lenne olyan nagy ördöngõsség ezt az alaplapokba beleszerelni. 

Vagy mégiscsak hülyeséget beszéltem...  :confused:

Egyébként nagyon jó a cikk! Gratula!

hozok egy peldat analogiara. SATA vs PATA

[Rive]

Amit én nem értek: miért a 128 bites memóriavezérlõket erõltetik a 2X64 helyett. Ha a két csatornán külön-külön történne az adatok lehívása, az az átlagos adatelérési idõt (elvileg) megfelezné. OK, hogy a pipelining (és a programok/adatok serialitása) miatt nem lenne teljesen fele a dolog, de jópár százalékot akkor is jelenthetne. Pláne monjuk egy dual core proci esetén.

[SFIJ]

Idézet: Rive - Dátum: 2005. febr. 22., kedd - 8:21

Egy 64 byte-os burst egy A64 esetén 8 v. 4 átvitelt jelent (64/128 bites busz): mivel DDR memóriáról van szó, ez 4 illetve 2 órajelnyi idõt vesz igénybe. DDR2 esetén ez 2 illetve 1 órajel. Ennyi az átviteli idõ. Ehhez jön még hozzá az az idõ, ami alatt a memória kikeresei a megfeléelõ címeket ->
DDR: 6/4 órajel
DDR2: 4/3 órajel
Változás: 2/1 órajel. És akkor még finom voltam, mer' CAS2 memóriát feltételeztem, extra ciklusok nélkül...
Azaz: a DDR -> DDR2 váltás a felsõ szegmensben pusztán egy (memória) órajelnyi késleltetéscsökkenést okoz. Ez az A64-ek körében, ahol pillanatnyilag az alacsony core-clock determinálja a mérhetõ számítási sebességet, nem jár arányos sebességnövekedéssel.
A P4 vonal dolgaira ennek alapján már könnyen rájöhet más is

Ui.: a burst size (Vagyis inkább: count. A size már a modul, illetve egyre inkább a memória-alrendszer paramétere...) már a (jobbfajta) SDR chipekben is egy belsõ regiszter függvénye volt. Mer' ezeknek a ramoknak már vezérlõregisztereik is vannak ám

oke ez csak az ido a - fontosabbik a tRAC mert voltakepp ez mondja meg a burstok tavolsagat idoben - nem a 'kikereses' hanem ac un precharge (a read amp vegigolvassa a sort es frissit is egyben) miatt magas. A precharge ido meg csokkentheto, ha a RAM-ban kisebb de tobb bank van. jelenleg a tipikus DRAM chipek 4 bankosak.
Nota bene jofele hajazol egyebkent, mert pl a SUN Ultra5-ben 512byteos adatbusz van es igy PC133SD-kel majdnem ugyanolyan gyors mint egy atlagos PC PC2700DDR-rel

Szerkesztette: SFIJ 2005. 02. 22. 15:35 -kor

[SFIJ]

Idézet: Rive - Dátum: 2005. febr. 22., kedd - 15:34

Amit én nem értek: miért a 128 bites memóriavezérlõket erõltetik a 2X64 helyett. Ha a két csatornán külön-külön történne az adatok lehívása, az az átlagos adatelérési idõt (elvileg) megfelezné. OK, hogy a pipelining (és a programok/adatok serialitása) miatt nem lenne teljesen fele a dolog, de jópár százalékot akkor is jelenthetne. Pláne monjuk egy dual core proci esetén.

a 2x64 elvben jol nez ki. de ezt
a) egyfelol elerheted azzal, hogy 2x-ezed a buszfrekvenciat
b) a 2x 64 sajnos nem noveli az adott idopillanatban kinyitott es ezaltal precharge-olt bankok darabszamat. Minel tobb ramchip vesz ugyanis reszt egy adott pillantban az irasi/olvasasi muveletben, annal tobb a nyitott bank, es ezaltal a valos memsavszel.  a bank nyilasi ideje, a hon szeretett tRAC parameter -es a renszerben ez a legnagyobb latency ido.

Szerkesztette: SFIJ 2005. 02. 22. 16:04 -kor

[Asker]

Idézet: Socket - Dátum: 2005. febr. 21., hétfõ - 16:42

Dual DDR3 -AMD.
Én is erre gondoltam.
A mostani DDR2 eléggé gyerekjátéknak tûnik.

Vagy mégjobb:  quad-ddr3.
A SocketM2-esek már talán tudni fogják?