[HWSW]

Még ebben a negyedévben bejelenti következ? generációs, Power7 chipjére épül? els? rendszereit az IBM, er?sítette meg a vállalat hivatalosan is. Közelebbi ütemterv nem ismert, az IBM korábbi gyakorlata azonban támaszt adhat.
http://www.hwsw.hu/h...processzor.html

[P1ella]

>"a magonként leadott teljesítmény is növekedett, ami a szoftverlicencek szempontjából is kritikus jelentõségû."

Azok a fránya - magok számától függõ szoftverlicenszek ...
Nagyon óvatosan szabad hw-ert upgradelni ...

[bogdan]

Idézet

Ennek ellenére nem ülhet a babérjain, ugyanis a HP szintén hamarosan megkezdi a következõ generációs Integrityk bemutatását

vicces amugy, hogy nem kell megneznem a szerzot, hogy a cikk kozepere rajojjek, ki az..
a HP szerinted meg komolyan labdaba fog tudni rugni az Itaniummal? 4-8-16 socketes AMD-k es Intelek (8-12 magosak) mellett? a 16 utas 4 magos Itanium mar hatranyban van a tomeg x64 szerverrel szemben, a 32-64 utas meg a 16 utasokkal versenyzik? (most neztem utana olyan 800 millios forgalma lehetett a HP-nak az Itaniumbol 2009Q3-ban.) HA kijon a 4 magos uj Itanium? (az Itanium terhoditasarol a desktopon 2009 januarjarol nem is beszelek.. )

Szerkesztette: bogdan 2010. 01. 26. 11:38 -kor

[special]

@bogdan: a tömör válaszom a kérdésedre az, hogy igen, labdába.

A részletes választ sem kívánom túlságosan bõ lére ereszteni, mert mindketten tudjuk, hogy felesleges. Az egyik magyarázat maga a HP, amely hatalmas szeletét uralja a piacnak, és hatalmas ügyfélbázissal bír, hosszú idõre visszanyúló kapcsolatokkal, és komplett megoldások támogatásával. Egy komplett megoldás, vendor kiértékelésekor a processzor erõsen korlátozottan nyom a latba. Ha a HP Integrityt akar nyomni, meg fogja tudni tenni, és ritkán fog lepattanni az ügyfélrõl.

A másik magyarázat a UNIX. Az Integrityk több mint kétharmadát HP-UX-szal adják el. Igen, nagyjából negyedét RHEL-lel, és a cég ugye bejelentette, hogy RHEL 6 nem lesz Itaniumon, így valószínûleg veszt ügyfeleket ezzel a HP, mivel Linuxszal lehet menni már platformokra, könnyen.

A harmadik magyarázat az Itanium kompetitív helyzetének javulása. Rosszul értékeled a dolgokat. A Tukwila rendszerek 2-3-szoros teljesítményt kínálnak majd a jelenlegiekhez képest, ugyanakkora dobozban. Ez meghaladja azt az elõrelépést, amit az x86 vonal produkálni fog a következõ fél év során. Másrészt foglalat szinten kétségtelenül hátrányban lesz a Tukwila, mivel csak négymagos, de a magonkénti teljesítmény már nagyon más tészta, fõleg nagyobb (8-16 utas) rendszerekben, és a várakozások szerint itt bizony egyáltalán nem lesz hátrányban -- ez szoftverlicencelési TCO szempontból érdekes.

A negyedik magyarázat a megbízhatósági szint. Az ügyfeleknek láthatóan legfeljebb csak az 1-2 százaléka hajlandó megfizetni a kiemelt RAS-t (mint például a bithibák felbukkanása ellen védett áramkörök), de õk értékelik is.

Az ötödik magyarázat az idõtáv. Ezeket a rendszereket nem a pillanatnyi ár-teljesítmény szituáció alapján vásárolják, az a HPC és x86 területre jellemzõ. Itt 5-10 éves technológiai roadmapek döntenek, hw, sw stack együtt. Stratégiai döntések. Ha belegondolsz, csoda, mennyire jól megy az Itanium ahhoz képest, hogy mennyire pocsék volt a roadmapje eddig, hány év csúszásban van. Az Intel láthatóan mindent megtesz, hogy ezen végre, 10 év után változtasson. Hogy hitele az egésznek kinél van, az más kérdés, egyéni probléma.

[bogdan]

koszonom a reszletes velemenyt!

akarja-e nyomni a HP az Itaniumot? hat HPC-be peldaul biztos, hogy mar nem. (nulladik kezbol szarmazo info.. "ha az ugyfel kifejezetten ilyet ker, akkor eladunk, de ajanlani nem ajanljuk.")

a software bazis az tenyleg fontos, de az sem valami kiemelkedoen magas (plane nem ahhoz kepest, amit elterveztek anno), es csak vegetalast enged.. (kifelejtetted egyebkent a VMS-t az oprendszer felsorolasbol. gyanitom, az sem kicsit fontos, hogy olyat csak Itaniummal vehetsz, szemben a UNIX-al..)

a kompetativ helyzetet jelenleg a beka es annak hatso fele jellemzi leginkabb, a tobbit meg varjuk meg, mert igeretekkel tele a padlas (literaly!!!) a RAS-ban meg tudod, hogy folyamatos vitaban allunk, hogy vajon az x86 vonal nem eri-e utol lassankent, ha mar x86 alapu mainframe-et is lehet venni.. ketlem, hogy ez valodi mozgatorugo lenne.

idotav... ja. a softwarebase miatt van meg felszin felett, no de a valsag elott sem ment jol, es ugye a valsag sem segitett a dolgon. (nem neznel utana, es irnal esetleg egy cikket arrol, hogy mikeppen befolyasolta a valsag a szerverpiaci eroviszonyokat, jovot? en nekem az a gyanum, hogy a hatasa az x86, mint olcso vonal eroteljes eloretorese, es most mar vegkepp kifele megyunk a "unix vilagbol" -- de persze ez egy szubjektiv elkepzeles.) a roadmappel meg pont az Itanium eseten nem kene dobalozni. hogy klasszikusokkal szoljak: elkurtak, de nem kicsit!

[special]

@bogdan: az Itanium fejlesztési fókuszának talán olyan 8-9 éve nem része többé a HPC, piaci szempontból meg talán 5 éve.

[bogdan]

megtudhatjuk, hogy honnan ez az info? biztos, hogy nem keveredik itt az ok es az okozat?

vajh nem azert nem pozicionaljak oda, mert ugyan akarnak, de eselytelen? (vegyuk eszre az SGI oda pozicionalta, ma megis Nehalemre ter at..)

[special]

A valóság az infó. A Montecito architekturális felépítése, beleértve a cache hierarchiát, a multi-threading implementációt, és az elbukott Foxtont is, az optimalizációs cél az üzleti alkalmazások voltak, tipikusan az OLTP-szerû felhasználás. Az utolsó chipek, amelyeknek még volt valamiféle HPC-jelenlétük, a McKinley/Madisonok voltak.

Az SGI valószínûleg több okból is túl hosszan kitarott az Itanium mellett. Egyrészt bízott az Itaniumban addig, amíg tarthatatlanná nem vált a roadmapje (Tukwilla 2 éves csúszás), mivel egyrészt kidolgozott megoldása volt arra, hogy ezer processzormagig SMP-ben skálázza, sõt talán 4k-ig is el tudtak menni. Ez teljesen egyedi a piacon. Másrészt itt is bejön az, hogy ekkora rendszerben már folyamatosan probléma a hibák megjelenése, és a hibatûrés, és ilyenkor jól jön a magasabb megbízhatóságú felépítés. Harmadrészt erre voltak optimalizáltak a szoftverei. Negyedrészt megpróbált belépni a nagyobb kereskedelmi célú rendszerek piacára is, pl. masszív OLAP és OLTP rendszerekhez.

Mindez azonban nem sikerült, az Itanium nem jött, az üzletek sem sikerültek. Az Ultraviolet projektet 2003-ban jelentette be a cég, és a 2007-8 magasságát célozták meg vele, vagyis a Tukwilával párhuzamos lett volna a fejlesztése, és egy hibrid rendszer megalkotását célozta, FPGA-kkal, vektoregységekkel. Ahogy teltek az évek, a részletek csak nem jöttek, majd egyszercsak kiderült, hogy x86 lesz az Ultraviolet elsõdleges célja, ez 2008 eleje. Ha visszafejted, akkor az SGI is legkésõbb 2006 magasságában már alkalmazkodni kezdett fejlesztésekben is. A HP ekkor már rég nem tolt HPC-be Itaniumot.

Az persze nem vitatható, hogy a csúszások voltak döntõek ebben, ugyanakkor, mint utólag kiderült, az Intel már jó régen, a Montecito felvázolásakor látta, hogy az Itanium nem a HPC-t kell, hogy megcélozza, mivel azt lefedi a volumen x86 és a klaszterek.

Végeredményben a lényeg az, hogy egy nézõponttól függõen 4-9 éves történeteten van-e értelme pörögni még mindig.