[HWSW]

A Barcelonában zajló Mobile World Congressen a Nokia és az Intel bejelentete, egyesítik mobilos Linux-platformjaikat, a Moblint és a Maemót, és létrehozzák a két rendszer el?nyeit egyesíteni hivatott MeeGo-t.
http://www.hwsw.hu/h...l-platform.html

[Chronos.hun]

Na ez váratlan volt :O Leesett az állam. De örülök a kezdeményezésnek, terjedjen csak a nyílt forráskód és a Linux kernel.

[nhw]

@Chronos.hun: Ebben az esetben a MeeGo-nak is open source-nak kell 100%-ban lenni? (nem értek az effajta licenceléshez)

[nhw]

@Chronos.hun: Visszavontam a kérdést... :$

[bean]

Meglássuk (mondta a vak is...) hogy mennyire lesz ez nyílt forrású, a Maemoval volt ám szopás a binary blobok miatt bár egyik sem akkor mint az N810-es kiváló gps drivere ami idõnként félóráig elszötymögött mire beállt... Ez a nagy kérdés itt, emberek.

[Seregély]

Ezek szerint a Maemo nem lett hosszú életû. Egy N900-t néztem ki magamnak új telefonnak, de inkább kivárok.
Nagyon érdekes, hogy az Intel egy ARM-on is futó OS-t támogat teljes erõvel.

[dark100]

Googlenek kene meg csatlakoznia, es akkor nem kene mindenkinek 0-rol osszeallitani ugyanazt. Gyorsitana es olcsobba tenne a fejlodest. Es a fejlesztoknek se kene 500 fele platformot tamogatniuk.

[MaxaVadallat]

Hat, varjuksoxeretettel... = )

[midnight coder]

@dark100: Nekik már van valami Android nevû cuccosuk nem ?

Amúgy meg nem tökmindegy hogy nyílt vagy zárt ? Soha nem fogja az átlagpolgár a telefonja kerneljét
újrafordítani - még csak frissíteni sem. És valahogy nem igazán látom hogy az Android alapú mobilok
annyira olcsók lennének. A gyártóknak persze jó üzlet, de a mobilos cégek ezután is pont annyira fogják
lehúzni a népet ahogy eddig - azaz amennyire csak lehet. Lásd amikor egy sz*r USB-s csatlakozókábel
aminek az elõállítási költsége úgy 100 forint, 2500 forintért kapható a boltokban. A nagy openszorsz itt
csak egy dologra jó - a mobilos cégek profitját növeli.

[Chronos.hun]

@midnight coder: Nemtudom, én 2év garral vettem 45ezer forintért egy T-Mobile Pulse-ot, és nagyon meg vagyok vele elégedve. Ha HTC Magic vagy N1 lett volna, nem úsztam volna meg kétszer ennyibõl sem. WinMo jóval drágább, érthetõ okokból - fizetõs oprendszer. Szerintem a nyílt forráskód a fejlesztõi (kód, fordítás, support, softver ellátottság stb) miatt elõnyös, nem a hardver olcsósága miatt. Épp hogy a hardver az ami pénzbe kerül, oprendszer ingyenes. És igazad van, ezt a profit margin-t is a profitjuk növelésére használják. Miért jó ez egy felhasználónak? Ubuntu-ból kiindulva, saját példámmal pedálozva azért jó, mert ingyenes, azért fizetek amiért akarok (donation) és minõségbeli különbségek vannak. Szerintem az open source soft jobb minõségû(igaz nem mindig) mint a zárt, viszont nem annyira fejlett (lásd Gimp - PhotoShop; Rosegarden - Reason stb). Vannak ellenpéldák is: Iexplore - Firefox (Chrome?), VLC - Windows Media Player. Ha profi cuccra van szükség, egyértelmû a fizetõs: Maya, 3DStudio Max, Cubase, Reason, Photoshop, Nero stb. Ha nincs, akkor jöhet a Blender, Gimp, Rosegarden, CDBurnerXp, Brasero stb.
Miért jó ez? Mert üzleti érdek nélkül, emberi összefogással készítünk valami olyat, amit mindenki használ és nem mocskos pénzelések, illegális üzletek és megfúrások tartják fent az érdeklõdést, a manipulációról nem is szólva.

Szerintem.

[Ytse]

@Chronos.hun: már bocs, de elég naiv vagy. Attól mert egy szoftver nyílt forrású, attól még ugyanúgy lehet, sõt, a legtöbbször van is mögötte üzlet, néhány esetben kurva nagy üzlet (lásd pl. Red Hat, Oracle vagy akár a Firefox is). Azt gondolni, hogy ezek a szoftverek "üzleti érdek nélkül, emberi összefogással" készülnek, eléggé gyerekes.

Ingyenes programok vannak zárt és nyílt forrásúak egyaránt, vannak köztük jók és rosszak, a forráskód nyitottsága semmit nem árul el egy szoftver minõségérõl, sebességérõl vagy bármirõl. A nyílt forrás nem több mint egy fejlesztési megközelítés, hogy az elkészült szoftver milyen jól használható, mennyire gyors vagy biztonságos-e, ahhoz nagyjából semmi köze, ugyanúgy ahogy egy adott programnyelven is lehet jó meg rossz meg gyors meg lassú programot írni.

Persze szép dolog a nyílt forrás meg a megosztás és a közösség bevonása meg minden, de egy percig ne gondold hogy emögött nincs üzleti érdek. Nemrég volt egy felmérés arról, hogy a Linux kernelt fejlesztõk pontosan kicsodák is, az eredmény szerint a kód háromnegyedét olyan programozók csinálják, akik a Red Hat, a Novell, az IBM, az Oracle vagy éppen az Intel dolgozói és mind-mind azért kapják a (valószínûleg magyar szemmel csillagászati) fizetésüket, hogy a Linux kernelt fejlesszék, és ezek a cégek egyébként nagyon komoly pénzt is csinálnak a Linuxból.
http://apcmag.com/li...5-corporate.htm

A T-Mobile Pulse pedig nem azért olcsó mert ingyenes Android fut rajta, hanem mert egy gyatra minõségû, olcsó készülék, olcsó anyagokból összerakva. A Microsoft 8-15 dollár (1600-3000 forint) jogdíjat kér egy windowsos telefon után, gondolom te is sejted hogy a Pulse nem azért kerül harmadannyiba mint egy HTC HD2 mert ennyit megspóroltak a szoftveren.

[midnight coder]

Egy mobiltelefonért (és általában az összes hasonló cuccért) nem annyit fizetsz amennyibe kerül, hanem annyit amennyiért még megvennéd. Lásd a 2500 forintos USB-s kábel. És azt hogy kártyafüggõben vetted azt jelenti hogy lényegesen olcsóbb mint ha bemész a boltba és megveszed ugyanazt a cuccost kártyafüggõben. Ha ugyanis megvetted a telefonodat, akkor (ha csak fel nem töröd) a telefon élete végéig a T-Mobil (vagy más szolgáltató) szolgáltatásait fogod igénybe venni. Ott pedig bõven visszatermeled a mobilod árát.

>Szerintem az open source soft jobb minõségû(igaz nem mindig)
Nem. Mindig rosszabb, méghozzá nem kicsit. Van persze egy-két kivétel, de ezek mögött mindig
megtalálod a multik által fizetett profi programozókat. De az egy illúzió hogy majd az a Gipsz Jakabka
aki el tud menni havi félmillióért menni programozni (idehaza), az inkább árufeltöltõként fog dolgozni a teszkóban, és majd este ha hazaér fog neked hobbiból profi dolgot csinálni. Aki meg nem profi, az azért nem az mert nem tud profi dolgot alkotni. Pl. egyetemista aki a diplomamunkáját csinálja. Ez fasza dolog, a lelkesedés is király, de ha kikerültél az iskolapadból akkor kb. még 5 év mire nyugodt lelkiismerettel rád lehet bízni egy valóban komoly dolgot. És ha már ezen a szinten vagy, akkor nem fogsz a napi 8-12 óra kódolás / tervezés után nekiállni gimpet foltozgatni a dicsõségért - ami egyébként nincs is, mert szerintem te sem igen tudnád most felsorolni kik is dolgoztak valaha a gimpen. Azaz lényegében semmi értelme a fejlesztõ szempontjából a dolognak. A "dicsõség" valójában illúzió.

>Mert üzleti érdek nélkül, emberi összefogással készítünk valami olyat, amit mindenki használ
>és nem mocskos pénzelések, illegális üzletek és megfúrások tartják fent az érdeklõdést
Az összes érdemleges openszorsz szoftver különféle multik mocskos érdekei miatt jött létre és fejlõdik. Nem azért van OpenOffice mert anno a SUN-on eluralkodott a buddhizmus szelleme és azt akarta hogy a világot elárassza a béke és a jólét, hanem egyszerûen alá akart vágni a microsoftnak.

[Chronos.hun]

Canonical - Ubuntu
Nouveau - Nvidia driver alternative
Mucommander - total commander alternative
Gimp - Photoshop alternative
Brasero
Spyware terminator (open source?)
Deluge, Transmission
Mono

és biztos tudnék még sorolni. Ezekhez milyen üzleti érdek fûzõdik? Értem mit mondotok, igazatok is van. Szerintem nem csak a pénz és az üzleti érdek viszi elõre a világot, és úgy gondolom hogy ez nem naivitás, inkább bizalom és elkötelezettség. Hiszek valamiben. De persze ez már csöppet sem tartozik rátok..

[Ytse]

@Chronos.hun: az Ubuntuhoz például az az üzleti érdek fûzõdik, hogy kezdd el használni és ha tetszik és komolyan foglalkozni akarsz vele, akkor vedd meg hozzá a támogatást a Canonicaltól. Ugyanez volt a Sunnál, õk sem azért tették nyílt forrásúvá a szoftvereiket mert rendes gyerekek, hanem arra számítottak hogy így be tudnak szivárogni a cégekhez, aztán majd el tudnak adni nekik támogatást, más szolgáltatásokat meg szervereket és tárolókat.

A Mono meg, na ne már, pont a Monóval jössz, ami gyakorlatilag Novell-terméknek tekinthetõ, az üzleti érdek nyilvánvaló mögötte. .NET kód futhasson Linuxon és ne legyen Windowshoz kötve az, aki .NET-et akar használni, vagyis a Novell minél több SUSE Linuxot tudjon eladni. Elõtte meg a Ximian csinálta a Monót (míg a Novell meg nem vette pénzért), és az is _üzleti vállalkozás_ volt, jótékonyságra senki nem alapít céget.

[dark100]

@Bodnár Ádám: Azt hittem a moderatorok nem mennek bele flame-elesbe.

A nyilt forraskod fo lenyege a fejleszto szemszogebol az, hogy a szoftver karbantarthatosaganak arat radikalisan csokkenti (kulsosok vegzik). Aki valaha tanult informatikat, annak biztosan oktattak, hogy a karbantartas egy szoftver eletciklusa alatt sokszorosat elerheti a kifejlesztesenek. Ennyi.

Felhasznalo szempontbol pedig az, hogy nincs vendor-lock-in, ha egy csapat hanyagul vegzi a munkajat, akkor idovel mas atveszi az adott szoftvert.

Egyebkent a nyilt forraskodu szoftverek ellenorzese felett komoly harc folyik. Dontesi pozicio a szoftver jovoje felett. Ez kritikus kerdes azoknak, akik komoly penzzel tamogatjak a szoftver fejleszteset.

[Ytse]

@dark100: nem vagyok moderátor, másrészt ez nem flame.

[midnight coder]

@Chronos.hun:
>Canonical - Ubuntu - Ez a ritka kivételek egyike, egy milliárdos hobbiból betett egy kalap pénzt ebbe.

>Nouveau - Nvidia driver alternative
Komolytalan. Kb. mint anno amikor a GTK tetejére akartak Qt interfészt csinálni.

>Mucommander - total commander alternative
Vicc. Ehhez képest a midnight is mesterséges intelligencia.
Ha már total commander alternative akkor már inkább a Krusader. De az sem igazán éri el a
windowsos free commander szintjét.

>Gimp - Photoshop alternative
Támogatásból tengõdnek, de nekem eléggé úgy tûnik hogy jó pár éve stagnál a dolog.

>Brasero
Úgy látom ez most az aktuális GTK-s DVD író frontend. Ez sem igazából komoly projekt,
ketten dolgoznak rajta, úgy egy éve...

>Mono
Na, az ubuntu kivéltelével ez az egy olyan a felsorolásban ami valóban komoly dolog. És
messze ez a legkomolyabb - nagyságrendekkel komolyabb mint az egész Ubuntu.
És kõkemény céges érdek van mögötte, a Novellé.