[HWSW]

A héten tartják a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, ennek alkalmából körbejártuk, milyen a legmodernebb alternatíva, az e-könyv helyzete Magyarországon. Lehet, hogy az elektronikusan olvasható formátum fogja kivezetni a könyvpiacot a leszállóágból?
https://www.hwsw.hu/...-libri-mek.html

[prygme]

Ehhem, a mellékelt kép természetesen nem Kindle vagy klónja, hanem OLPC XO-2.
http://wiki.laptop.org/go/XO-2
amit egyébként végül elvetettek az http://upload.wikime...fuse-4.jpg]XO-3 kedvezõbb költségei[/url] miatt.

[prygme]

http://upload.wikime.../Xo3-fuse-4.jpg

[aDoayen]

a kép természetesen csak illusztráció, a valósággal való bármilyen egybeesés csakis a véletlen mûve lehet.

[barii]

a másik kép hol készült? Ez nem FSZEK

[kockulat]

Ezt a Bookline-nak meglépnie akkora ziccer volt, hogy nem is értem miért csak most történt meg. Gyakorlatilag az egész üzleti modelljük és a stratégiájuk afelé mutatott, hogy õk lesznek az elsõ nagy ebook forgalmazó Magyarországon. Gondolom a magyar(ított) könyvekre vártak vagy mifene.
Mondjuk ez az egész hosszú távon inkább megöli majd a könyvkereskedést jelen formájában. A Libri már így is sorra zárja be a boltjait, az ebookoknak pedig egyáltalán nem kell majd klasszikus értelemben vett bolt és eladók.

[hkpk]

Idézet

A két dátum közös mottója az lehetne: könyvolvasás fakivágás nélkül.

Az a baj az ilyen gondolatokkal, hogy leginkább ezeket kellene szakértőkkel elemeztetni.
Nem vagyok meggyőződve, az árammal működő e-book nem terheli-e jobban a környezetet, mint
a ma leginkább rongyokból és elhasznált papírból gyártott könyvek.
Tény, hogy kell a papírhoz fa is. Ahogy lassan az autók alkoholos üzemanyagába is. Ahogy
egy baranyai "zöld" erőműhöz is, amelyik 20 km-es körzetben kapott irtási engedélyt.
a fákból biotrutyit csinálnak, és abból lesz az áram. (Ez a dolog közel van ahhoz
a helyhez, ahová radarállomást nem lehetett építeni, mivel környezetromboló. Látótávolságra.
Na, de ez elég off.

Valaha a könyvterjesztés kultúra terjesztés volt. Ma eladások növelése, statisztika.
Valaha nem számított, hogy könyveket csereberéltünk egymás között a suliban, könyvtárat
hoztunk létre, igaz, ez ma sem számít nagyon, de az elektronikus formához már erősen
társul a jog kérdése... Ezzel kellene leginkább valami konszenzusra jutni, ettől
eltekintve a dolog működne magától is. Mert pl. én is szkennelek egy könyvet,
igaz, lassan haladok vele, de egyszer kész lesz. Lassan halad, mert szakkönyv,
ábrákkal, képletekkel, rengeteg hivatkozással, és OCR-ezem. Ilyen könyv nincs is
a MEK-ben. És mi lenne ha elkészülnék vele, és odaadnám nekik? Hát be kellene
szereznem a szerzői és egyéb hozzájárulásokat. Azt sem tudom hol keressem, élnek-e
még, a világ melyik tájára kellene mennem...
Vagy itt vannak a múlt évszázad eleji kiadványok pl. Azok felett mi a jogállás?

Ez mind nagyon offnak tűnik egy technikai tematikát követő oldalon, de ezek mind
szorosan érintik az e-book kérdést.

[Raynes]

Idézet: hkpk - Dátum: 2010. 04. 25. 06:41

az elektronikus formához már erősen társul a jog kérdése...

A papírformához is legalább ennyire kapcsolódott, de mivel az fizikai testet öltött és sokáig a fénymásolás se volt elérhető, kénytelen volt mindenki megvenni, vagy cserélni/kölcsönözni. Ezért nem jöttek elő a jogi dolgok.

Idézet: hkpk - Dátum: 2010. 04. 25. 06:41

Mert pl. én is szkennelek egy könyvet, igaz, lassan haladok vele, de egyszer kész lesz. Lassan halad, mert szakkönyv, ábrákkal, képletekkel, rengeteg hivatkozással, és OCR-ezem. Ilyen könyv nincs is a MEK-ben. És mi lenne ha elkészülnék vele, és odaadnám nekik?

Ha ennyi munka után csak úgy odaadnád ingyen, az jó nagy lúzerség lenne.

Idézet: hkpk - Dátum: 2010. 04. 25. 06:41

Vagy itt vannak a múlt évszázad eleji kiadványok pl. Azok felett mi a jogállás?

A 20. elejére gondolsz? (Szerintem arra.) Csak mert még sokan a régi beidegződésnek köszönhetően még mindig a 19. századra utalnak a múlt századdal.

Idézet: hkpk - Dátum: 2010. 04. 25. 06:41

ezek mind szorosan érintik az e-book kérdést.

Nem. A cikk és ez futurisztikus képek. A lényeg az ÁR. Az e-bookkal akkor kell majd számolni nagyban, ha az olvasó 30k alatt is lesz és mindenkinek lesz egy. De nálunk számolni kell az eléggé népes, begyöpösödött és idős réteggel, amely akkor is elutasítana egy ilyen haladó dolgot, ha ingyen dobnák utána. Sőt, nem is kell hozzá idősnek lenni, elég az itt lement hwsw-s szavazást megnézni, amiből kiderül, hogy ártól függetlenül sok embert (65,76%) NEM érdekel az e-könyv.

[LCoder]

@hkpk: Egy-két könyv esetén a fa kérdés persze kérdés. De nálam van Pl. vagy 5-600 könyv a polcon. Ebbõl ráadásul vagy 100 olyan ami szakkönyv, de már igazából megérett az újrahasznosításra - az utóbbi 10 évben nem nagyon foglalkoztam Pl. az DOS assembly programozásával...

[LCoder]

Nálam egyébként az ebook igazán két ok miatt játszik:
1. Hely. Egy panelbe nem lehet végtelen számú könyvet bezsúfolni.
2. Angolból még messze nem ismerek minden szót. Ilyenkor jön jól a szótár. Netbook + stardict kombóval sokkal könnyebb angol könyvet olvasni, legalábbis nekem.

[didyman]

Egyet értek hókuszpapival. Vadfarok, veled is , kivéve a begyöpösödést. Nekem egy könyv olvasásához hozzátartozik a fogása, kora adta jellegzetes színe, szaga, rajzai, a lapozás élménye, hangja. Én az e-könyvolvasókban látok sok fantáziát, pótolhatatlan segédeszköz példul helyszínen dokumentációt olvasni, keresni, kicsi, könnyű, sokáig üzemképes. Iskolásoknak is el tudom képzelni könyv helyett eszközként, de szerintem csak egy adott kor felett, amikor a könyvet már ismeri (ennek általam vélt pszichológiai okait nem akarom vakargatni itt), 8-10 kiló állandóan cipelt, rendszerint hamar lecserélődő, elkopó papír helyett. Hosszú utazáshoz, amikor egy könyv nem elég, akkor is ésszerű, nagyon praktikus dolog. De otthon könyvet olvasok, és legtöbbször itthon olvasok.

[Raynes]

Idézet: didyman - Dátum: 2010. 04. 25. 10:19

Vadfarok, veled is

Te figyu már t-see-t-see-meny. A begyöpösödést úgy értettem, hogy vannak, akik ki sem hajlandóak próbálni, nem látnak benne fantáziát, nem akarnak ilyet, még póteszköznek sem. Vitathatatlanul a papír alapú könyveknek is megvan az előnyük, ezért még az e-könyvek uralomkorszaka után sem fognak eltűnni.

Szerkesztette: Wile E 2010. 04. 25. 09:42 -kor

[hkpk]

Idézet: Wile E - Dátum: 2010. 04. 25. 07:35

Ha ennyi munka után csak úgy odaadnád ingyen, az jó nagy lúzerség lenne.

Nem feltétlenül. Az adományozók szerintem nem lúzerek. A MEK állományának nagy hányad SZVSZ afféle önkéntes mozgalom során készült. Persze, kisebb meló árán, hiszen a legtöbb könyv olyan szerkezetű, amivel sokat nem kell pepecselni...

Idézet

A 20. elejére gondolsz? (Szerintem arra.)

Igen arra. Amikor a rádió (intézményesített műsorszórás) beindult...

Idézet

Csak mert még sokan a régi beidegződésnek köszönhetően még mindig a 19. századra utalnak a múlt századdal.

Á nem, abból korból igen kevés nyomtatvány maradt fenn, és szinte kivétel nélkül muzeális értékkel bír.

Idézet

Nem. A cikk és ez futurisztikus képek. A lényeg az ÁR. Az e-bookkal akkor kell majd számolni nagyban, ha az olvasó 30k alatt is lesz és mindenkinek lesz egy. De nálunk számolni kell az eléggé népes, begyöpösödött és idős réteggel, amely akkor is elutasítana egy ilyen haladó dolgot, ha ingyen dobnák utána. Sőt, nem is kell hozzá idősnek lenni, elég az itt lement hwsw-s szavazást megnézni, amiből kiderül, hogy ártól függetlenül sok embert (65,76%) NEM érdekel az e-könyv.

Nem hiszem, hogy elsősorban a kütyü ára lenne döntő. Sokkal inkább az elérhető, szuperolcsó tartalom.
Példának venném a digitális fotómasinákat. Ismerőseim között majd mindegyik idős emberkének van valamilyen, amire több mint 30k-t költött. A tartalom, amivel feltöltik meg "ingyenes". Bár tény, hogy leginkább férfiak foglalkoznak ezzel az öregek közül.

[Mumia]

Idézet: Wile E - Dátum: 2010. 04. 25. 07:35

elég az itt lement hwsw-s szavazást megnézni, amiből kiderül, hogy ártól függetlenül sok embert (65,76%) NEM érdekel az e-könyv.[/font]

Az, hogy jelenleg nem érdekli őket nem jelenti azt, hogy 10 év múlva nem azzal fognak ők is rohangálni.

Viccesen hangzik, de pont a warez miatt lehet esélye az e-book olvasóknak, mivel sokan vannak akik leszedtek egy rakat könyvet digitális formában, jó lesz a még valamire címmel, de gépen olvasni kínszenvedés. Egy egész könyvet kinyomtatni, aztán meg beköttetni többe kerül mint megvenni (hacsak nem valami többtízezres szakkönyvről van szó)

Szóval ha elérhető árba kerülnek az ilyen kütyük nem lennék meglepve ha beindulna a hisztéria, ahogy a dvd lejátszók esetében is történt, amikor a húszezres lélektani határ alá került az ára a gagyibb lejátszóknak.

[Leni]

Nekem azzal van a bajom, hogy ez lenne már az n+1. hülye kütyü, amibe akku kell. Nem gyozom mar tolteni ezt sok vackot:S

[Mumia]

Hát igen, nem ártana már ha szabványosítanák a töltőket, és nem a mobilgyártók, hanem teljesen. Ugyanazzal a töltővel használható legyen minden. Legyen 3 féle töltő mint pl az elemeknél. Hogy van AAA AA meg D azt csá. töltőben is legyen 3 féle teljesítmény szerint.

[ledpapa]

És be is fog indulni a hisztéria, amint az első iskolai tankönyvek használhatóvá válnak elektronikus formában. Ebből is divat lesz, mint a mobilokból.
A másik nagy piac a szórakoztató irodalom lehet. Sokan válnak majd gyűjtővé, hiszen egy helyen könyvtárnyi anyagot tárolhatnak, és mert az ember ilyen.
Szereti, ha minél több "érték" veszi körül.
Az már más kérdés, hogy a warez mennyire teszi lehetővé a könyvpiac újbóli felemelkedését.

[Leni]

@ledpapa: Es majd az iPad es tarsai raraknak meg 1-2 lapattal:)

[ledpapa]

Hosszabb idejű olvasáshoz nem alkalmas a kijelzőjük. Az oktatásban különben sem lesz népszerű, legalább is a tanárok köreiben, mert a csemeték nem olvasásra fogják használni.
De ettől függetlenül szerintem is sokan választják majd ezt az alternatívát.

[Mumia]

Már előre látom, hogy magyar iskolákban, törvénybe lesz foglalva, hogy milyen reader használható, és véletlenül ippeg olyan lesz, amit valami politikus ismerettségi körébe tartozó cég forgalmaz kizárólágosan.