[HWSW]

Minden korábbinál vékonyabb nyomtatott áramköri lapot, vagyis alaplapot mutatott be az NEC Toppan vegyesvállalat egy japán mikroelektronikai kiállításon. Az ultravékony lapokkal gyakorlatilag nem növekszik számottevõen a termékek vastagsága.
https://www.hwsw.hu/hirek/44721/nec-toppan-alaplap-micro.html

[lgb]

Kiraly. Sikerul elerniuk, hogy mostmar tenyleg ki kell dobni az alaplapot, akkor is ha egy elko eloregszik rajta stb, ami amugy a teljes lap arahoz kepest filleres titel, es ha "nem szolal meg a gep" akkor "nincs mit veszteni alapon" az ember megprobalhatja kicserelni, nalam 2-szer is bevalt. Persze, ha valami extra technika jon mint ez, es mar nem igazan lehet pl forrasztani, akkor lehet kidobni az egeszet, pedig amugy par forint lenne a javitas ...

[bakagaijin]

@lgb: Javítás? Manapság a szervizben elkövetett javítás két dolgot jelent: alaplap/fõegységcsere vagy a software újraírása. Pl. ha mobiltelód elromlik kb erre számíthatsz. Nem túl sok olyan szaki van aki ért is a dolgokhoz, meg kéne õket becsülni amíg vannak...

[lgb]

@bakagaijin: persze, javitas alatt a hazi javitast ertem Ha mar nem garancialis a cucc, es amugy nem mux, akkor szervizben valoszinu ugyancsak nem tudnak megcsinalni, tehat akkor nekiesek en, "hatha" alapon. Ketszer mar bejott En csak erre gondoltam, konkretan annak kapcsan, hogy mi lesz, ha majd alaplapokat is igy csinaljak. Mobilt meg nem probaltam magam javitani azert ...

[deuce]

@lgb: +1 lépés a mégolcsóbb, méginkább eldobható cuccok felé... nem olyan nagy baj az..
itthon még csakcsak javítgattak, de feltételezem, hogy mondjuk usa-ban, ahol nem sírnak az emberek "milyen drága az apple" frázisokban eddig se forrasztgattak sok kondit az alaplapokon...

[debaj]

Szerintem itt "alaplap" alatt nem feltétlenül PC-s alaplapot kell érteni. Egy telefont, vagy hasonló méretű kütyüt nem nagyon forrasztgatsz meg otthon speciális felszerelés nélkül, aztán ott már kifejezetten előny egy vékonyabb, könnyebb panel.

[Raynes]

Nem hogy nem feltétlenül, hanem biztos, hogy nem (desktop, azaz modulárisan bővíthető) PC-s alaplapokhoz fejlesztik. Mobil cumókba szánják.

[debaj]

Idézet: Wile E - Dátum: 2010. 06. 09. 17:16

Mobil cumókba szánják.

Aztán megy ez máshova is, ha olcsóbb lesz, mint a mostani panelek.

[deuce]

@debaj: igazad van, nem csak számítógép alaplapról lehet szó.. de a mobilokon sem nagyon forrasztgatnak semmit, cserélik az egész elektronikát egyben.. régebben volt példa bekapcs. gombra, k750i joystickra, ma már nem jellemzõ.

[debaj]

Idézet: deuce - Dátum: 2010. 06. 10. 04:35

de a mobilokon sem nagyon forrasztgatnak semmit, cserélik az egész elektronikát egyben..

Én is ezt mondtam, hogy ahová ezeket szánják, ott nem igazán számít, hogy házilag hozzá lehet-e nyúlni, mert az új panel nélkül sem sok javítanivaló van rajtuk.

Az mondjuk vicces volt, amikor ismerősöm Nokia Nvalahányasán halt meg a joystick. Cserélni lehetett volna szó nélkül, az előlap leszedése után csak egy kis csavar tartotta, csak éppen az alkatrész tízezer forint lett volna, hasonló állapotban lévő, viszont hibátlan telefon meg 12, a hibásat meg nyolcért elpasszolta pótalkatrésznek. Ez mondjuk nem a legjobb példa, de lassan már ott tartunk, hogy drágább egyáltalán hozzányúlni, mint kidobni, és venni újat.

[didyman]

És természetesen ez a drágaság minden józan logika felett áll. Mint ahogy az is, hogy ismert alkatrész hibája esetén, annak cseréje helyett kidobjuk kukába az egész részegységet. Miközben a szervizrezsiköltség kb. ugyanannyi egy részegység berendelése és cseréje kapcsán, mint a hibás alkatrész cseréje. Rá van erre szoktatva a világ gazdagabbik fele, minden lehetséges oldalról értelmetlenné téve a javításnak még csak gondolatát is, de valahogy érthetetlen számomra, hogy ha én olcsóbban be tudom rendelni hivatalos beszállítótól az adott alkatrészt és az eszközparkommal hamarabb meg tudom javítani, mint ahogy a szerviz lepapírozza a gyártóval a rendelést, akkor miért nem éri meg nagyban csinálni, helyette a gyártással és utófeldolgozással pazarolni.
Dolgoztam itthon multicég gyárában, meg volt szerencsém a Videoton beültető-gyártósorai mellett ténykednem. Egy beültetett panelen kb. 75-95%-ban olyan alkatrészek laknak, amit itthon, kiskerben be lehet szerezni, 50 fillér és 500Ft közé eső tartományban. A maradék az olyan áramkör, ami speciálisabb, egyedibb, programozott, vagy akármi. Egy alkatrészt kiemelni innen másodpercek kérdése, ahogy egy tekercsből egy méteres darab elrakása gyártási ciklus befejezésekor szintén nem tétel. Elpostázása a céges napi postával nem lehet probléma, ahogy termékmintában rengeteg gyártó ingyen(!) küld el itthon akár többezer Ft-os alkatrészeket is, marketingcélzattal, tehát ennek van működő gyakorlata. Az egész logisztikázása a selejtarányba belekanyarítható mértékű mennyiséget jelent. De az érdek efelett áll.
Írta valaki, hogy a mai szervizek mire valók: Ez így van. Sokszor diplomás mérnökök ülnek ilyen helyen is, akik képtelenek a klasszikus értelemben vett, gondolkodást és tapasztalatot igénylő hibakeresésre is: kicserélnek egy részegységet, és ha megy, akkor az a hibás. Van eszközpark, van mérési jegyzék, és van hozzá egy folyamatábra, ami szerint mérj ide, ha ezt méred, ez a szar, ha azt, mérj tovább. Gondolkozni sem kell rajta, csak csinálni, mint a jó droid. Sokan említik, hogy a klasszikus hibakeresés időigényes. Igen, az. Tapasztalat, ismeret hiányában. Sokszor szervizes kolléga említi, hogy ha hibát keres, azzal elmegy mennyi óra, rezsiköltség, kinek éri meg. Furcsa, régen megérte, meg vagyunk páran manapság is, akik nem ezen gondolkoznak. Nem mondom, hogy nem csúszik be néha olyan szopó, hogy csak elmegy vele sok idő, az ilyenekből gyűlik tapasztalás, meg új ismeret.
Nem anyagi oldaláról akarom megfogni az egészet, hanem szakmai és logikai oldalról, hogy miért jó ennyire butítani egy szakmát és ennyi, racionálisan működésre bírható terméket kukázni. Nekem itthon rengeteg javított termékem működik, kompakt fénycsőtől laptopig, újonnan nagyon ritkán veszek meg valamit és nagyon utálom, ha valamit gyakran ki kell fogni az üzemből szervizelésre. A kérdés persze költői, hiszen nagyon jól tudom, hogy a költs és vegyél újat az érdeke az iparágnak, amit remekül lehet a fejlődéssel takargatni, holott ez a szervizelhetőség racionális megoldásával abszolút minimális felületen találkozik szembe, főleg azóta, hogy az úgynevezett elavulás elémegy ennek, amivel egyrészt egy választási lehetőséget elvesznek azoktól, akiknem vagy nem baj az avulás, vagy más szempontok szerint nem gazdaságos (ipari, vagy nagy megbízhatóságot igénylő területek) például egy eszköz cseréje és a másik, újabb típus környezetbe illesztése.
Apropó, fejlődés. Itthon fut pár kompkat fénycső a 90-es évek elejéből. Ezekről konkrétan nem érzem azt, hogy korszerűtlenebbek lennének a maiaknál, legfeljebb a foglalat felett szélesebbek némileg. Részleteiben úgy néznek ki az akkori lámpák, hogy a panelek nagyrészt SMD alkatrészekkel vannak szerelve, lábon csak a nagyobb dolgok állnak, az alkatrészek között ipari minőségű is akad. Philips akkori ccfl áramköreiben van integrált áramkörös vezérlő is, minimális alkatrészigénnyel, kiváló csőkezeléssel. A ma kapható, "long life"-nak címkézett (ez 92-ben 12.000 óra volt, ezeknél manapság 6-8.000 óra) termékek Tungsram-tól (EcoPlus), Philips-től (Tornado) úgy néznek ki, hogy egy irdatlan fapados, echte kínai elektronika van bennük (a made in hungary-s verzióban is), SMD-nek, vagy integrált megoldásnak (ami mindkét esetben töredékébe kerül egy lábon álló alkatrészhez képest, ezért érthetetlen, hogy miért) rendszerint nyoma sincsen, csőkezelés igénytelen, így a cső élettartama sem maximális. Fénye nem nagyobb (sőt), élettartama nem hosszabb, annyival nem olcsóbb, amennyibe egy-egy ritkán kapható igényesebb megoldás kerül. Viszont többet el lehet adni belőle.

[Raynes]

Idézet: didyman - Dátum: 2010. 06. 11. 08:41

Mi lesz mékkkggg ebből!? Éhen deglekkkggg... brekkkggg, breqqque

[didyman]

Idézet: Wile E - Dátum: 2010. 06. 11. 14:15

[debaj]

Mondjuk ez is olyan dolog, hogy más a szervizes érdeke, más a gyártó érdeke, meg megint más a vásárló érdeke. A gyártó sok cuccot akar eladni, a szervizes meg sok cuccot megszerelni, ez tiszta sor. De mi akar a vásárló? Legyen minden kisebb, vékonyabb, könnyebb, egyszerűbb. Hányszor lehet hallani, hogy ez a telefon szar, mert akkora, mint egy tepsi, mert olyan vastag, hogy két hónap alatt kikopik a zsebem, ez a notebook szar, mert franc se fog három kilót hurcolászni mindennap, meg ez a számítógép szar, mert kerülgetni kell a nagy fehér dobozt, meg ez a program szar, mert két gombnál többet kell megnyomni. Aztán megvan az a méret, ami alatt már csak a gép tud hozzányúlni egy bonyolultabb áramkörhöz, mert az embernek már nincs meg a kézügyessége hozzá.

Elképzelhető, hogy amikor az IC-k megjelentek, akkor is volt morgolódás, hogy ennek semmi értelme, mert ha elszáll benne egy tranzisztor, vagy letörik az egyik lába, akkor már lehet kidobni az egészet. Ma meg senki sem problémázik azon, ha elszáll a processzor, és egyben cserélni kell, mert nagyobb előny az, hogy arányaiban olcsó a pótalkatrész, meg elfér egy ötvenforintosnyi területen, nem kell hozzá külön terem, meg légkondi helyett egy egyszerű ventillátoros hűtőborda meghűti.

Aztán ma egy komolyabb számológép is olyan, hogy van rajta a kijelző, a billentyűzet, meg egy kékesfekete pöttyel lepöttyintett elektronika, amikor a TI-83-ban is ott volt szépen külön a memória, külön a processzor, meg még egy tucat apró kütyü, a hetvenes évekből ittmaradt, azóta már megboldogult "zsebszámológép"-emben még volt pár IC, meg egy marok egyéb, sarki elektronikai boltban is kapható alkatrész, aztán csak megette a nyolc ceruzaelemet, meg a zsebedbe is csak hosszú mérlegelés után raktad volna bele. Egy bonyolultabb osztáson még elgondolkozott pár pillanatig, egy modern gép egy CR2032-esből táplálkozva az egyenlőségjel megnyomása után már írja is ki a határozott integrál eredményét, rajzolja a szinusz píazikszediken per koszinusz eadiksznégyzetet, meg rossz esetben is tízezer forintba kerül. Az igaz, hogy otthon legfeljebb azt tudod megnézni, hogy milyen szép zöld a panel.

[didyman]

Ömm. Nem feltétlenül anyagi oldaláról beszélek, a szervizes szakma ennek ellenére él és virul, nincs ezzel semmi baj, technológia fog létezni erre a rezeslemezre is. Hanem azzal az iránnyal van bajom, amit vett.
Az IC-k megjelenésekor semmi ilyesmi vélekedés nem volt, kezdetben voltak nehéz dolgok, aztán elmúltak, megbízhatóbbak lettek a diszkrét megoldásoknál. Kivétel a hibrid áramkörök, ott tényleg van ilyen történet, hogy ugyanúgy elszáll, de javítani csak cserével lehet.
Szóval az integráltság nem baj, az sok szempontból előnyére válik az elektronikának, és lehet az javítható is, nem feltétlenül kell flip-chip kialakításban megoldani.

[debaj]

Idézet: didyman - Dátum: 2010. 06. 12. 08:03

Az IC-k megjelenésekor semmi ilyesmi vélekedés nem volt

Miből gondolod? Morgolódós mesteremberek már akkor is voltak.

[didyman]

Idézet: debaj - Dátum: 2010. 06. 12. 08:51

Miből gondolod? Morgolódós mesteremberek már akkor is voltak.

Nem is tudom. :legyint