[HWSW]

Az Intel most elõször, a Hot Chips konferencián konkretizált néhány részletet a Westmere-EX kódnevû fejlesztésével kapcsolatban, amely a skálázódó Xeon processzorok következõ generációját képviseli valamikor jövõre.
http://www.hwsw.hu/hirek/45143/intel-westmere-ex-xeon-szerver-processzor.html

[prygme]

elég nagy pusztítást végzett már az Intel a Risc oldalon. de egy kemény legény maradt a vidéken, az IBM Power. ez 2011re már újra jóval az Intel elõtt lesz, az Intel örökké csak fogócskát játszhat a Power architecturával és mindig õ lesz hátul. az IBM risc sikerének titka amellett, hogy végig jó risc cpukat fejlesztettek az, hogy az Intel akkora takarítást végzett a konkurenciánál az Itanium hypeal, amivel maga sem tudott mit kezdeni. az Itanium nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, így a kijózanodás után a talpon maradt risc királynál kopogtattak az Intelben csalódott ügyfelek.
alul a mini fogyasztású szegmensben egy másik risc az ARM az ász. azzal sem rúg labdába egyetlen Intel atom sem. ott a fogyasztás miatt marad mindig hátul az Intel. de a közepet õk uralják az x86tal.

valószínûleg az Intelnél is tisztában vannak a realitásokkal. ez a csinnadratta is inkább az Oraclenek szól. a Sparc piac helyzete nem éppen rózsás. és itt reális esélye van az Intelnek arra, hogy jelentõs szeletet szerezzen belõle. annál is inkább, mert az Oracle maga is gyárt Intel szervereket, komoly Sparc koncepció nélkül ezek nála is házon belül folyamatosan el fogják szívni a levegõt a Sparc vonal elõl. ráadásul, mindkét Oracle OS platform, a Linux és a Solaris is használható x86 platformon is.

[special]

@prygme: való igaz, hogy mûszakilag a Power7 könnyedén lever bármit, amit az ellenfelek csak ellene küldenek, valójában azonban ez úgy tűnik, arra elegendő csak, hogy összességében ne csökkenjenek jelentősen az IBM Power-bevételei. A Power chipek elmúlt években mutatott stabil vezetõ szerepe lehetővé tette, hogy az IBM UNIX bázisa vészelje át a legjobban az kezdetben az Itanium, majd az x86 elõretörését, de láthatóan még így sem tud extra teret nyerni. Persze itt a válság, és a Power7 még csak most kezdi el kifutni magát, így mindenképpen érdemes figyelni, az IBM mennyire sikeresen tudja értékesíteni az új rendszereket.

Az alapvetõ probléma azonban az, hogy a RISC/UNIX és más rendszereknek tetemes elõnyöket kell felmutatniuk ahhoz, hogy ne cseréljék le õket. A tömegpiac által megfizethetetlen, rendkívül drága megoldásokat használó Power7 bődületes teljesítménye (és magas szintû RAS képességei) arra elegendõ, hogy ellensúlyozzák hátrányát a költségek terén. Egy Power gép üzemeltetése jóval drágább, mivel drágább hozzá az alkatrész, a támogatás, a szakember, utóbbi sok helyen alig hozzáférhetõ, de mindenekelõtt drágábbak hozzá szoftverlicencek. Az x86/Windows, valamint Linux stack irgalmatlan költségnyomás alá helyezi a UNIX bázist, egy Server 2008 R2 + SQL Server Enterprise akár tízmillió forintokkal olcsóbb az évek során, mint egy AIX + DB2, de még akkor is elõnyben van az x86, ha Oracle vagy DB2 adatbázist kap Linuxon, vagy ne adj isten Solarison. A Power7 fölénye tehát az szolgálja, hogy ellensúlyozni tudja ezeket a faktorokat, ahhoz, hogy életképes maradjon, hosszú távon is az x86 elõtt kell maradnia.

Ha ez nincs meg, akkor két választása van egy UNIX gyártónak. Vagy elkezd drasztikus árkedvezményeket adni a teljes megoldásra, tehát a szoftverekre és szolgáltatásokra, vagy arra kárhoztatja magát, hogy csak a legeslegmagasabb szintû teljesítménybeli, RAS vagy biztonsági igényeket fogja kiszolgálni, ahol a hardver+UNIX stack a lényeg, és ahova az x86 stack még sokáig nem ér el. De ahhoz, hogy ezeken a rendkívül kritikus helyeken kívül labdába rúgjon, ahhoz kell a teljesítménybeli fölény. Az Itanium ezért marginalizálódott a HP-n kívül, mert a hardverfejlesztési projekteket elkúrták, de nagyon, és leszakadt a mezõnytõl, és a legtöbben nem tudták bevetni a UNIX / NonStop fegyvert hatékonyan.

A Nehalem-EX generációtól kezdődően alapvetően változott meg a versenyhelyzet, szerintem, mivel a Xeon itt már olyan szintre lépett teljesítmény, skálázhatóság, memóriakapacitás és RAS terén, amivel korábban csak a "nagygépes" rendszerek rendelkeztek. A gyártók már piacon vannak a 8 foglalatos, és hamarosan a 16 foglalatos gépekkel, amelyek nem csak korábban sosem látott kapacitásokat (256 mag, 4 TB memória SMP-ben? omg) párosítanak soha nem tapasztalt "olcsósággal" (nem 1 millió dollárba kerül egy ekkora rendszer, hanem csak 200-300 ezerbe, egy 8 foglalatosra konfigurált meg 100 ezer dollár magassága) kínálja. A Windows és SQL Server foglalatonként licencelt, egy AIX/DB2 árának töredékéért. Hibatűrő architektúra? Megvan, a HP, az IBM és a Fujitsu is fejlesztett saját belső interconnectet a magasabb RAS elérésére, de talán a Bull is. Particionálhatóság? A PrimeQuest biztosan az.

Nem arról van szó, hogy műszakilag beérték a Power7-et, ez nem is cél, mivel alapvetően tömegtermék gyökerekről van szó, olyan megoldásokat még jó ideig nem fogunk látni, már csak azért sem, mert az IBM egy rendszergyártó, ahol a rendszer minden elemét maga kontrollálja. 200 wattos TDP, sokezer lábas üvegkerámia tokozás, 100 GB/ effektív memória- és 360 GB/s interconnect sávszélesség?

Arról van szó, hogy a Nehalem-EX már a business critical rendszerek nagy részébe is "good enough", megoldászinten millió dollárokkal olcsóbban.

[Seregély]

Tudom alapvetõ nézet, hogy sosem elég a számítási kapacitásból, de szerintem mostanra kezd elérni az x86 világ egy olyan szintre, ami már az alkalmazások igen nagy részének egyszerûen elég. Néhány éve ezeket csak Power rendszerekkel lehetett elérni, de ez már nem így van, és mivel nem kell nagyobb teljesítmény, x86 rendszerekbõl töredék áron megvalósítható a korábbi kapacitás, nem éri meg az egyre gyorsabb IBM rendszereket megvenni.
Ez a szituáció szerintem másik oldalról az Intelt is kezdi elérni desktop fronton, ott is kezdenek jelenleg kihasználhatatlannak tûnõ teljesítményû processzorok megjelenni. Nem csoda, hogy az Intelnek mesterségesen kell (feature csonkításokkal) visszafognia az Atom eladásokat.

[Ytse]

@Seregély: Számítási kapacitásból, tárterületbõl és memóriából sosem elég. Ne a PC-s világból indulj ki, a cikk is szerverekrõl szól, nagyon nem mindegy, hogy adott feladatra meg kell venned egy 1 millió dolláros Power csúcsvasat vagy egy harmadannyiba kerülő ProLiantet, és az sem mindegy, hogy adott feldolgozási teljesítményt mekkora méretben kapsz, egy 4U kivitelû 8 socketes gép vagy egy 1U magas 2 foglalatos szerver ára között nagyságrendi különbség van. A mai négy-hat-nyolc vagy akár tízmagos procik már akár egyetlen blade-en (jó sok memóriával) többet adnak mint 5 évvel ezelõtt egy 4-8 foglalatos felső kategóriás szerver, az árának a tizedéért. Na errõl szól a fejlõdés.

[bean]

Aki szerint a számítási kapacitás elég az gondoljon arra hogy tíz- és százmillió useres weboldalakon a szokások elemzése hozza a nagy pénzt és hát bizony felhasználónként könnyedén több (tíz)ezer sort kell feldolgozni. A Facebook adattárház fürtje kétezer gépbõl áll, 32GB RAM, 8-16 mag, 12-24TB diszk. Az még "néhány" év amíg ezt belenyomorítod egyetlen gépbe (ha feltesszük hogy 1.5 évente felezhetjük a gépek számát, akkor is még több 16 év mire ebbõl egy gép lesz és addigra még több hapci lesz). Nekem ekkora fürtöm nincs, de bizony szeretném ha 16 magos, 256GB-os RAM-mal szerelt gépek megfizethetõek lennének, tudnám mire használni

[prygme]

@Bizó Dániel: a Power az x86 PC platformmal szemben sokkal szélesebb. Power rendszer egyébként már kapható 30/40ezer dollártól is. persze a határ a csillagos ég, ám a virtualizációs megoldások egyre szélesebb körû terjedésével a kisebb pénzû ügyfelek számára elérhetõvé válnak a felsõbb szegmensek áldásai.
az Itanium csak azért nem lett totál bukás, mert az Intel presztízsbõl lélegeztetõgépen tartja. minden risc gyártó, aki Itaniumra váltott nagyot bukott, kivéve a HPt, aki egyébként is részt vett az Intellel a fejlesztésben. de SGI és társai az Itaniummal gyorsultak fel csak igazán a lejtõn lefele.

a Power platform része a Cell processzor és az Xbox360 Xenon processzora is. vedd figyelembe, hogy az összes 7ik generációs konzol Power platform valamelyik változatára épül. a Microsoft maga váltott Intel processzorról IBMre, és nem véletlenül. a számítási kapacitás/fogyasztás egyre fontosabbá válik, és ebben bizony a teljes x86 platform rendesen le van maradva, dacára az utóbbi évek erõfeszítéseinek.
set.top.boxok nagy részében Arm vagy PowerPC processzor van, esetleg MIPS. x86 csak a legritkább esetben.