[HWSW]

Miközben az Intel gõzerõvel dolgozik azon, hogy a PC-k és szerverek világán túlra is kiterjessze jelenlétét, addig az ARM válaszul megpróbál benyomulni az x86-os processzorok territóriumára. A brit vállalat bejelentette a licencelhetõ ARM Cortex-A15 architektúrát, amelynek elsõdleges fókusza a teljesítmény.
http://www.hwsw.hu/hirek/45233/arm-cortex-a15-mpcore-eagle-processzor.html

[prygme]

"a jelenlegi csúcs okostelefonokhoz képest az Eagle mobil változatai ötszörös teljesítmény fognak tudni leadni...
alaposan átdolgozták magokat, és egy jóval erõteljesebb felépítés hoztak létre, mivel a magonkénti
teljesítmény drasztikus, másfél-kétszeres ugrást mutat az A8 és A9 architektúrákhoz képest..."

"...az otthoni multimédiás termékek is a megcélzott szegmensek közé tartoznak, min amilyenek az online okostévék, hálózati lejátszók, médiaszerverek..."

szerintem valami gond van a billentyûzeted "T" betûjével.

[Makula]

Lesz itt hangfelismerés, sõt némi segítséggel egy virtualizált rétegen keresztül futtathatjuk a tab_letünkön a mobil win vagy android alatt a win 7-et is elõbb utóbb...

[prygme]

lassan és pár vargabetû után végül mindenhol elõre tör a Unix/Risc koncepció.

[-Atis-]

@prygme: Úgy érted, a szerverek kivételével?
http://hup.hu/cikkek/20100827/erosodik_a_windows_es_linux_szerver_piac_visszaesett_a_unix

[prygme]

@-Atis-: A Linuxot a Unix kategóriába sorolom. rengeteg unix szakember fejlesztette és fejleszti ma is. a linux szinte minden elemében a unix hagyományokat kövezi, és van ahol továbbfejleszti a korábbi koncepciókat. az össze nagy múltú unix cég ma teljes mértékben a linux mögött áll. nagy unix gyakorlattal otthon érzed magad Linux rendszeren is.
ezért a Linux sikere a Unix sikere is.

annyiból jó cikket linkeltél, hogy hw fronton szervereknél valóban az x86 erõsödik jelenleg. de a nagyon dinamikusan fejlõdõ smartphone és tablet piacon tarol a unix/risc. ott a hw platform egységesen ARM. az Apple iOS, az linux alapú Android és MeeGo és WebOS valamit CherryOS, mind unix vagy ha úgy jobban tetszik unixszerû rendszerek.
a tablet hullám már most érzõdik a netbook iránti kereslet visszaesésében. holnap már akár a notebookokat is fenyegethetik az ARM rendszerek.
konzolpiacon az egyetlen Inteles konzolgyártó, maga a Microsoft is elfordult az Intel x86 platformtól és IBM PowerPCre tért át. az összes 7ik generációs konzol IBM Power/risc processzorra épül. a kézi konzolok is riscesek.
Set.top.box, media.box, routerek, beágyazott rendszerek... stb, mindegyikben valamilyen risc processzort lehet találni, általában ARMot vagy MIPSet.
a mai legdrágább/legokosabb és ezért legkeresettebb set.top.boxok kizárólag linux rendszerûek. ezek az "okos" boxok...

[prygme]

.. a kézikonzolok között fúzió látszik kialakulni az okostelefonokkal. ma már jobb játékok jelennek meg iPhonera, PSPre a Sony legnagyobb bánatára. az Android is hamar kézi játékplatformmá válik, annál is inkább, hogy a SonyEricsson maga is tervez Androidos game mobillal megjelenni, ami egyben a PSP utóda is lenne. szóval itt a Risc mellé bejön szintén a unix.

hw téren a piac közepén egyelõre marad az Intel és az AMD az x86 processzoraival. de itt is egyre több teret nyer a unix, fõleg Mac OSX terjedése miatt. illetve Server fronton a Linux tarol.

[sarocker]

@prygme: Azért bátor dolog a linuxot "leunixozni". Az "olyan, mintha" nem keverendõ össze az "azonossal". Annál is inkább, mert mind az othtoni felhasználók közt, mind a piaci szegmensben a linux sokkal inkább az x86-ra épül, mint a RISC architektúrákra. Míg a Unix tényleg tipikusan a RISC-re van kihegyezve.

Nyilván az Android egy kicsit megbolygatta a képletet, de egyelõre tényleg csak bolygatásról van szó. De még ettõl sem lesz a linux Unix. Attól, hogy mindkettõben "ls" listáz, nem lesz azonos.

[prygme]

@sarocker: a Unix lényege pontosan az, hogy nincs semmilyen architecturára "kihegyezve". a PDP.7>PDP.11 váltással járó hatalmas szívások után levonták a konzekvenciákat. váltottak Assembly szemléletrõl C nyelvre, és a portolhatóság lett a legfontosabb szempont.
az IBM AIX/Power vonalon elõ szokott fordulni, hogy egy új Power generációban nemcsak új processzormûveletek jelennek meg, de el is tûnnek régebbiek. ebben is jobb a Power az Intel x86 platformnál, ami kénytelen évtizedek hordalékát görgetni magával, mert a kompatibilitást nem törheti meg.
IBMnél a bináris kompatibilitás megtartását az AIX sw szinten biztosítja. de ez sem nevezhetõ "kihegyezésnek".

emlékszem azokra az idõkre, amikor hazavittük a méregdrága egyetemi gépekrõl a programokat, amikkel éppen foglalkoztunk, és lõn csoda, újrafordítás, esetleg minimális módosítás után ugyanúgy mûködött az otthoni olcsó PCn, a Linuxnak köszönhetõen.
az SCO Group is azért perelte a Linux cégeket, mert a Linux de facto Unix, ráadásul szerintük sok unix kód került közvetlenül a Linuxba. a pert lényegében ott bukták el, hogy korábban maguk is Linux disztributorok voltak, így õk maguk is terjesztették GPL licencel a Linuxot forráskódokkal együtt.

nincs nagyobb különbség a Linux és a többi hivatalos Unix között, mint az AIX, HP.UX, Tru64, vagy Solaris között.

[sarocker]

@prygme: Hát nem tudom... Nekem már a Solaris és az OpenSolaris között is szakadéknyi a különbség.

Meg hát leírtad a lényeget: "újrafordítás, esetleg minimális módosítás után". Az, hogy valami forráskód szinten kompatíbilis, nem jelenti azt, hogy kompatíbilis. Nem ugyanaz. Én olyat is tudok, hogy egy windows-os program forrását linuxra lefordítok, és lõn csoda, mûködik! (és nem wine, és nem .net/mono) Akkor most a Windows Linux? Vagy a Linux Windows? Vagy mindkettõ Unix? Vagy mi?

Azt kellene elfogadni, hogy a forráskód hordozhatósága, bár nagyon jó dolog, de nem jelenti a különbözõ rendszerek közötti transzparens átjárhatóságot.

[sarocker]

Ja, és a másik lényeg. Attól, hogy pl. az IBM AIX portolható x86-ra, nem jelenti, hogy nem optimálisabb a futása Power Cell architektúrán. Nem x86-ra van tervezve. Ahogy a Linux rendszerek is portolhatók Pwer Cell-re, de mint ahogy a Linux a "szegényember unix-a", úgy elõnyösebb számára az x86. Fõleg, mert a fejlesztõk többsége is x86-ra van "beállítva".

[aludanyi]

A source kompatibilitás attól függ, hogy az adott könyvtárak megvannak-e mindkét OS-en és, hogy POSIX API-val kommunikálunk-e az OS-el. Lehet írni programot POSIX-al vagy standard C könyvtárral és futtatni Win és UNIX környezetben egyaránt (fordítás után), persze Windows esetében be kell kapcsolni a POSIX alrendszert (UNIX Services for Windows, ami csak Server és Ultimate/Enterprise esetében lehetséges).

A UNIX-ok source kompatibilitása nem a UNIX miatt van hanem mert szabványos POSIX API és általában glibc, Qt, Gtk stb könyvtárakkal írják a programokat. A C magában nagyon kis nyelv, ezért általában magas source kompatibilitást jelent nyelvi szinten). Persze az is fontos, hogy melyik fordítóra írtuk a programot, ha GCC mindkét UNIX-on akkor nincs gond, de ha pl. egy PGI C/C++ vagy Intel C/C++ fordítóra írt, programot próbálunk GCC-vel fordítani vagy fordítva akkor gondok lehetnek (és általában gondok vannak). Ha Windows API-t hívunk - vagy esetleg MFC-t - akkor UNIX-on egyenesben nem mennek a dolgok (Wine nélkül).

A CPU architektúrák közötti különbségek alapmûködés kérdésében már minimálisak (ha léteznek az említett könyvtárak és API-k implementálva), persze ha az architektúrát figyelembe vesszük, akkor általában optimálisabb kódot kapunk, de ez ritkán befolyásolja a kompatibilitás kérdését. Persze ez nem igaz ha assembly source (vagy inline assembly) is van a programban.

Egyébként soha nem is az a cél, hogy egy source fordítható legyen és futtatható különbözõ környezetekben, a cél a magas és viszonylag egyszerû portolás, vagyis, hogy fordítás közben az adott source-bõl azok a részek legyenek fordítva és linkelve, amelyikek az adott környezetben szükségesek.
1:1 source kompatibilitás a valóságban csak iskolakönyv féle 20 soros programok esetében lehetséges.

[sarocker]

"1:1 source kompatibilitás a valóságban csak iskolakönyv féle 20 soros programok esetében lehetséges."

Ezt próbáltam én is sugallni. Neked jobban sikerült.

[LCoder]

@prygme: Az IOS és az Android kb. annyira unixok mint amennyire a Trabant motoros fûrészgép autó.
Attól hogy a kernelül bsd illetve linux alapú, még nem sok közük van egy mai linuxhoz vagy egy BSD-hez. Szvsz komoly gondjaid lennének ha egy motif alapú programot, Pl. a ddd-t, vagy egy KDE alapú cuccot, Pl. a KWrite-ot akarnád portolni Androidra vagy IPhone-ra. Ahogy az Androidos vagy az IPhone-os progik linuxra portolásával is.

[prygme]

@LCoder: az AIX serverünkre is bajosan tudnám portolni a motif vagy KDE alapú programokat, ugyanis nincs X window rendszer sem rajta
az Android libbionicC komponensét kellett volna inkább célba venned, ott törik meg a bináris kompatibilitás a GNUlinux/Arm programokkal. de ez egy újrafordítással és ritkán minimális forráskód módosítással orvosolható. üdv

[prygme]

@LCoder: ... létezik olyan linux disztribúció amely teljesen mellõzi a libc használatát, ez a
http://sta.li/

[prygme]

@LCoder: egyébként iOS esetében a Cocoa Touch API sem áll messze az OS X Cocoa APItól.

[prygme]

@sarocker: " "1:1 source kompatibilitás a valóságban csak iskolakönyv féle 20 soros programok esetében lehetséges."

Ezt próbáltam én is sugallni. Neked jobban sikerült. "

el s hinnétek, hogy mire képes 2010ben a modern technika
hosszas elmélet helyett vegyünk egy gyakorlati példát,
a jó öreg mplayer forrását.

fordítsuk le bármelyik linux diszribre. a megfelelõ dev toolok rendelkezésre állása esetén, amelyek minden fõ disztribhez elérhetõek, menni fog.
fordítsuk le freebsd rendszerre. az is menni fog
openbsdre dettó.
próbáljuk meg lefordítani ugyanazt az mplayer forrást OpenSolarisra, azaz Illumosra ha úgy jobban tetszik. ez is menni fog.
androidra még nem próbáltam, de a Zaurus Qtropia rendszerére már igen, és mûködött is.

nem olyan nagy ördöngösség. és nem egy 20 soros program az mplayer.