HWSW Informatikai Kerekasztal: Re: Architektúratervezés felhős rendszerekre - első rész - HWSW Informatikai Kerekasztal

Ugrás a tartalomhoz

Mellékleteink: HUP | Gamekapocs

  • (2 Oldal)
  • +
  • 1
  • 2
  • Nem indíthatsz témát.
  • A téma zárva.

Re: Architektúratervezés felhős rendszerekre - első rész Értékeld a témát: -----

#1 Felhasználó inaktív   HWSW 

  • HWSW
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Stábtag
  • Hozzászólások: 9.283
  • Csatlakozott: 2009. márc. 17.

Elküldve: 2014. 08. 15. 10:09

Vitát nyitunk a cloudról. Európa és benne Magyarország alaposan lemaradt az Egyesült Államok mögött a felhős technológiák használatba vételével, de lassan már itthon is új szelek fújnak. Úgy éreztük, hogy ideje strukturálni a felhőről való gondolkodást, erre tesz próbálkozást cikksorozatunk, amelynek első része alább olvasható.
https://www.hwsw.hu/hirek/52711/privat-nyilvanos-felho-cloud-rendelkezesre-allas-architektura-it-services-balog-zsolt.html

#2 Felhasználó inaktív   attila9988 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Fórumtag
  • Hozzászólások: 6.251
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2014. 08. 15. 10:09

"Van egy jó ötletem: mi lenne ha az üzleti titkaidat felraknánk az Internetre?

Ez nem hangzik jól."

Pedig erről van szó.... csak mivel nem hangzik jól, ezért jön a mellébeszélés... :D

Mostanában úgyis megy a pozitív marketing. Bedobták ezt a két pedofilos ügyet is, tök véletlenül a két legnagyobb szolgáltató egyszerre....... ez a "megfigyelünk, de ez jó neked" típusú próbálkozás....

Amúgy fura az összehasonlítás, mivel a private cloud az csak egy kényszerűen létrejött kifejezés a helyi szerverekre, hogy legyen ellenpárja a "netes cloud" -nak, és a marketingesek ne kezdjenek el hebegni habogni ha szóba kerül a dolog.... így csak rajzolniuk kell két felhőcskét a táblára, vagy kivetíteni valami frankó prezentációt, suhogó repcsivel, meg kamu diagrammal, amin has/kb számokkal bebizonyítják hogy a cloud jó.... ;)



#3 Felhasználó inaktív   realbazso 

  • Újonc
  • Pipa
  • Csoport: Alkalmi fórumtag
  • Hozzászólások: 20
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2014. 08. 15. 10:28

@attila9988: Kicsiben, ahogy írom is "egyes helyeken egy VMware-szervert is már vállalati felhőnek hívnak", igazad van. Ugyanakkor ez "nagyban" úgy néz ki, hogy egy adott ügyfél kísértetiesen hasonló dolgot kap, mintha a publikus felhők felé menne, csak zárt hálózaton, fizikailag és szerződésekkel is körülbástyázva.
Egy privát felhőn azért hatékonyabban lehet auditot csinálni, és nyomon követni, hova jutnak az adataid. Amúgy a publikus felhőnél is ha a fizetős ügyfelek közé tartozol, akkor szerződésben vállalja a szolgáltató, hogy nem brókerkedik az adataiddal. De ugye ahogy a jól ismert mondás tartja, ha ingyenes szolgáltatást használsz, akkor te vagy a termék ;)

#4 Felhasználó inaktív   YleGreg 

  • Törzsvendég
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Fórumtag
  • Hozzászólások: 1.586
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2014. 08. 15. 10:54

"Mostanában úgyis megy a pozitív marketing. Bedobták ezt a két pedofilos ügyet is, tök véletlenül a két legnagyobb szolgáltató egyszerre....... ez a "megfigyelünk, de ez jó neked" típusú próbálkozás...."

Ez kicsit eltér a támától.
Az, hogy belenéznek a levelezésedbe (miután a szerződésben elfogadtad hogy belenézhessenek) annak semmi köze a felhőhöz, hiszen ugyanez a dolog egy céges mail szerveren is ugyanúgy megtörténhet, ha a munkaszerződésedben benne van, hogy a leveleidet szűrik (pl. spamszűrővel). És ha már úgyis ott vannak, akkor lehet, hogy a spamszűrő van olyan okos hogy a viagra mellett (ami esetén spamnak jelöli a levelet) a csőbomba kifejezésre is van eventje, pölö megy egy mail a gyár pszichológusának, hogy figyejjémá, lehet hogy rá kéne nézni erre a Pistikére, mielőtt még teljesen elgurul a gyógyszere, és egy unalmas csütörtökön lemészárolja a munkatársait...

A cloud egy termék, ami bizonyos esetekben jó, bizonyos esetekben meg hiába van hypolva, éppen olyan suboptimális mint nyergesvontatóval leugrani a kisboltba 10 deka párizsiért.
Legalábbis, én így látom.

Más.
A felhő tényleg hívószó, és ha a management olyan tök az IT-hoz hogy nekik a szerverterem már maga egy ködös dzsungel, kötegekben lógó UTP liánokkal, akkor egy host, ami futtat N darab virtuális gépet, az simán felhő a számukra.
A helyi informatikusnak meg nyílván könnyebb egy meglévő, a keze alatt lévő mittudomén postfix logjait megnézni, meg belenézni a megfelelő alkönyvtárakba, hogy miért nem ment ki/jött meg egy levél, mint arról tájékozódni, hogy ugyanilyen hibakeresésnek egyáltalán hogyan kell nekiállni felhő esetén?
Így aztán helyi felhőnek nevezi a host gépet, hogy jelezze a management felé hogy mi biza frankón modernek vagyunk, és jónapot.


#5 Felhasználó inaktív   attila9988 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Fórumtag
  • Hozzászólások: 6.251
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2014. 08. 15. 11:18

@realbazso: Igazából semmi garanciád nincs akkor sem, ha fizető ügyfél vagy. És ez nem csak azért van, mert gyakorlatilag semmi rálátásod arra hogy egészen konkrétan mi történik az adatokkal (a netes cloud -ról van most szó) hanem az abszolút tisztázatlan jogi körülmények miatt is. Pl ha te szerződsz egy Amerikai céggel Magyarországon, de az adataid teszem azt egy francia adatközpontban pihennek, akkor azokra konkrétan milyen adatkezelési törvények vonatkoznak? Francia hatóságok, vagy más egyéb szervek hozzáférhetnek? Amerikai hatóságok, vagy más egyéb szervek hozzáférhetnek?

Bonyolult, és problémás dolog. Persze bizonyos esetekben lehet előnyös.

Ami pedig a private cloud megnevezést illeti, szerintem a hétköznapi szóhasználatban nem különítik el az általad leírt, a netes cloud -hoz hasonló, de private vas -on futó megoldásokat, az hagyományos helyi szerveresektől.... Én inkább úgy veszem észre, hogy egyszerre csak minden helyi megoldás private cloud lett...

A szaksajtóban is össze vissza hivatkoznak mindenre, és nem csak az ilyen bulvár lapokban mint ez, hanem komolyabbakban is. Már nem is létezik lassan szerver, csak felhő......

#6 Felhasználó inaktív   Ytse 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Stábtag
  • Hozzászólások: 7.244
  • Csatlakozott: 2000. okt. 26.

Elküldve: 2014. 08. 15. 14:27

@attila9988: " Pl ha te szerződsz egy Amerikai céggel Magyarországon, de az adataid teszem azt egy francia adatközpontban pihennek, akkor azokra konkrétan milyen adatkezelési törvények vonatkoznak?"

Ezek a kérdések mára elég jól kezeltek, az egy dolog hogy te esetleg nem tudsz róluk meg nem kap akkora nyilvánosságot tudomisén a Safe Harbor, de ettől még a dolog rendben van. Magyar bank is használ publikus felhőszolgáltatást levelezésre és ha az ő jogi osztályuk rábólintott és a PSZÁF-nak is megfelelt, akkor bízhatsz benne, hogy rendben van a dolog.

#7 Felhasználó inaktív   Yv@n 

  • Senior tag
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Fórumtag
  • Hozzászólások: 2.069
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2014. 08. 15. 14:36

Üzenet megtekintéseIdézet: Ytse - Dátum: 2014. 08. 15. 15:27

Ezek a kérdések mára elég jól kezeltek, az egy dolog hogy te esetleg nem tudsz róluk meg nem kap akkora nyilvánosságot tudomisén a Safe Harbor, de ettől még a dolog rendben van. Magyar bank is használ publikus felhőszolgáltatást levelezésre és ha az ő jogi osztályuk rábólintott és a PSZÁF-nak is megfelelt, akkor bízhatsz benne, hogy rendben van a dolog.

Mintha ti is híreztetek volna arról épp múltkor, hogy amcsi bíróságon az az ítélet jött, hogy az ottani cég bizony köteles kiadni az európai szerver termében lévő adatokat is, függetlenül attól, hogy ki mit kapálózik.

Persze lehet, hogy mást értünk "rendben van a dolog" alatt. :)

#8 Felhasználó inaktív   realbazso 

  • Újonc
  • Pipa
  • Csoport: Alkalmi fórumtag
  • Hozzászólások: 20
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2014. 08. 15. 15:05

@Yv@n: sajnos igazad van, az adatkezelés nehezen megoldott, és pont az általad említett hírre még (általam ismerten) nem született európai döntés.

Itt az EU-ban úgy általában ökölszabály, hogy az EU határait ne hagyja el a személyes adat. Persze a hatóságok kérésére kiadható, de itt ugye pont az a kérdés, hogy ki dönti el, hogy egy adott területen az adott hatóság illetékes-e.
Egy cég szempontjából kb azt tekinted illetékesnek, aki neked fájdalmat tud okozni (gyakorlatilag bármely hatóság, aki olyan országban van, ahova be vagy jegyezve a céged komoly százalékával). Amerikai cégeknek ez természetszerűleg az anyaország. És ez nem jó. De ez nem a mi szintünkön kell hogy eldőljön, végre a törvényhozásnak utol kéne érnie a technikai fejlődés és a globalizáció sebességét. És az a baj, hogy nem is a helyi törvényhozásoknak. Jelenleg nem nagyon van olyan abszolút felettes testület, ami mindenek felett áll. A globális cégek több, különböző szabályozás alá eső területet lefednek, így mindig oda teszik át a súlyt, ahol kevésbé fáj. Így működik ugye az is, amikor eltűntetik a globálisan összegyűjtött pénzük után fizetendő adót "legálisan" az alacsonyabb adóterhelésű telephelyeiken.

#9 Felhasználó inaktív   NancsiBacsi 

  • Senior tag
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Alkalmi fórumtag
  • Hozzászólások: 3.523
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2014. 08. 15. 15:15

@Bodnár Ádám: "Magyar bank is használ publikus felhőszolgáltatást levelezésre és ha az ő jogi osztályuk rábólintott és a PSZÁF-nak is megfelelt, akkor bízhatsz benne, hogy rendben van a dolog."
Szerencsére egyelőre joga van nem bízni is :-)

#10 Felhasználó inaktív   otherl 

  • Tag
  • PipaPipa
  • Csoport: Alkalmi fórumtag
  • Hozzászólások: 149
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2014. 08. 15. 15:43

@attila9988: A franci hatóságok, és a velük együtt működő szervek az evidencia. Azt is tudjuk már, hogy az amerikai hatóságok belenézhetnek. A mai safe harbor-os hír után meg tippeld meg, hogy ki még.

#11 Felhasználó inaktív   szal44 

  • Újonc
  • Pipa
  • Csoport: Alkalmi fórumtag
  • Hozzászólások: 11
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2014. 08. 15. 17:55

@otherl: Nekem is ez a véleményem.
Túlképpen "János meg a város" aki nem néz bele bármibe is! És! Ha belegondolok? Az összes "nem buta" telefon tartalmán kívül. Talán még a vércsoportunkat is elismerten tudják azok az alkalmazások amik az "okosokon" futnak...
Másképpen. Ami egyszer kikerült a NET -re! Az többé nem -csak a mi adatunk! Ez mindenre vonatkozik! Mert valahol valami és valamit valamiért figyel! Ez a mondat bonyolultra sikerült.
De a helyzet is bonyolult! Tulképpen van aki -valóban- közzé teszi az életét a közösségi oldalakon. Legyen! Ha ez neki jó! De egy valóban egyedileg és magán jellegű adathalmaz közzé tétele? Hát? Azért van ami azért meggondolandó!
Eddig sokat beszéltem mellé. De egy rövid példa legyen a következő: A cégem könyvelése, fizetési listája. Ha ezt az NAV, "APEH" meglátja?! Tulképpen jó neki is! De ez egy nagyon laza példa arra, hogy -egy komolyabb- mondjuk kutatási projekt már nem is olyan jó, hogy valahol a "világban" egy vagy több szerveren tükrözve megjelenik! Nem tűnik biztonságosnak....

#12 Felhasználó inaktív   lepenyet 

  • Tag
  • PipaPipa
  • Csoport: Alkalmi fórumtag
  • Hozzászólások: 105
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2014. 08. 16. 00:36

Zolt!

Légy szíves, definiáld, mit értesz számítási felhő alatt. Mennyiben fogadod el a NIST definícióját? Ha elfogadod, akkor miért, ha nem, miért nem? Melyik alapvető felhőtulajdonság megvalósítása a leginkább problémás egy-egy projekt során a tapasztalatod szerint?
Miből gondolod, hogy a privát felhő olcsóbb, mint a hagyományos adatközpont? Miből származik a költségelőnye? Állítom, hogy Magyarországon a PRIVÁT felhő építése jelentős költségnövekedést, és mérsékelt beruházás növekedést eredményez. (A mérsékeltség akkor igaz, ha alkalmazzák a software defined storage és network vívmányokat.)
Te láttál már Magyarországon privát felhőt? Állítom - jól ismerve a magyar nagyvállalati és államigazgatási informatikát - hogy Magyarországon NINCS kiépített privát felhő (felhő se, de ez más kérdés.), legalábbis a NIST definíciója szerint biztosan nincs.
Meg tudnál adni forrást a "szubjektiv rendelkezésre állás" fogalmához?
A "alapvetően szeretnek néha személyesen a szemébe nézni annak, aki életben tartja a rendszereiket" értelem szerűen egy képi megfogalmazása a bizalomnak és megbízhatóságnak. Milyen jogi és kontroll folyamatokkal találkoztál, amelyek MINDEN privát felhő esetén beépült a gyakorlatba, és amelyek biztosították a megrendelőt, hogy a rendszereinek kezelői megbízhatóak?
Tehát pl. egy bank milyen folyamatokat alkalmaz annak megállapításához, hogy üzemeltetői megbízhatóak?
Milyennek látod azt a kultúrális közeget, amelybe a privát felhőnek - egyáltalán a felhő üzemeltetési módszertannak - integrálódnia kell?
Kik a PRIVÁT felhő tipikus ellenzői? Kik és miért mondják azt, hogy nem, nem: nekünk nem kell privát felhő. Akik mondják, miért mondják? Mi ajánlanak helyette?
Milyennek látod az egyes technológiai silók (szerver, storage, network) szervezeteinek együttműködését?

Üdv:
Lepenye Tamás

#13 Felhasználó inaktív   fgyuri 

  • Tag
  • PipaPipa
  • Csoport: Alkalmi fórumtag
  • Hozzászólások: 298
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2014. 08. 16. 02:45

@Bodnár Ádám: rábólintott és a PSZÁF-nak is megfelelt, akkor bízhatsz benne, hogy rendben van a dolog.

Mint a devizahiteleknél? Rábólintottak, majd államilag seggbek*rták az egészet.

A multicastingot meg tanulmányozd át, hogy ne rettegjél attól, hogy egy tartalmat 10 000 helyre kell kiküldeni.



#14 Felhasználó inaktív   tefolibo 

  • Tag
  • PipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 465
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2014. 08. 16. 09:01

Emlékszem, amikor útjára indult az internet, akkoriban még az volt a divat, hogy bizalmas adatot ne adjunk meg sehol, ne töltsünk fel sehová. Ma pedig a nosebookos profiloddal regisztrálsz be mindenhová?

#15 Felhasználó inaktív   dkekesi 

  • Tag
  • PipaPipa
  • Csoport: Fórumtag
  • Hozzászólások: 280
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2014. 08. 16. 11:48

A privát felhő nem azt jelenti, hogy az adatok ugyanúgy a felhőben vannak, csak az alkalmazás/szolgáltatás dedikált instance-en fut? Azaz kvázi egy teljesen elkülönített rendszert használsz, de ugyanúgy a felhő szolgáltatónál (Amazon, Google, MS) vannak a szerverek és az adatok? Mert ha rákeresek a "what is private cloud" kifejezésre, akkor ez jön:
"A private cloud is a particular model of cloud computing that involves a distinct and secure cloud based environment in which only the specified client can operate." (http://www.interoute.com/cloud-article/what-private-cloud)
Ugyanakkor mondjuk a Wikipedián már lazább a definíció: http://en.wikipedia.org/wiki/Private_cloud#Private_cloud
Eszerint lehet on-premise és off-premise is. Most akkor melyikről beszélünk?

#16 Felhasználó inaktív   realbazso 

  • Újonc
  • Pipa
  • Csoport: Alkalmi fórumtag
  • Hozzászólások: 20
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2014. 08. 16. 13:34

@lepenyet:

Szia Tomi,

Amikor utoljára találkoztunk, kicsit jobb hangulatban voltál :-)

A NIST definíció teljesen elfogadható, bár az az igazság, hogy elsősorban a publikus felhőre van kihegyezve, majd megemlíti hogy van privát is. Amúgy teljesen igazad van, én sem láttam még itthon a definíciónak megfelelő privát felhőt :-)

Hogy őszinte legyek, amióta a cég csak nemzetközi piacra dolgozik, kicsit megkopóban van a magyar piacról alkotott képem. A kérdéseiddel részben lefeded a következő cikkekre szánt témáimat, de legyen, szakmailag és emberileg is tisztellek annyira, hogy vitassuk ezt meg prompt.

Tételesen...
Problémás felhőtulajdonság:
Mindegyik. De tényleg. Mint tudod, enterprise grade ügyfelekkel dolgozom, ami általában lassan mozgó mammutokat jelent egy rakás evolúciósan felnőtt rendszerrel, amiknek a gyökerei és/vagy akár aktív részei is nagyon sok évesek. Ahhoz, hogy igazán cloud ready legyen egy rendszer, ahhoz már az építés elejétől olyanná kell tenni.

A privát felhő olcsóbb:
Nem írtam ilyet, ha valahol félreérthető voltam, akkor segíts melyik rész az, és javítom. A felhők úgy általában drágák. Legyen akár privát, akár publikus. Emlékszel úgy 10 éve volt egy nagy konszolidációs mánia, merthogy a nagy elemzők megmondták, hogy hosszú távon az az olcsó, ha egy cégtől szerzel be mindent, és osztott infrát használsz a rendszereid alatt. A felhő ugyanez pepitában. Először nagyon drága, aztán pedig kapsz egy kompromisszumos, de nagyfokú rugalmasságot.
Személy szerint a ha a legolcsóbb megoldást kell adnom, a hibrid megoldásokban hiszek. Az átlagos teljesítményigényt lokál eszközökkel lehet a legolcsóbban lefedni, a peek-eket és a katasztrófavédelmet pedig előre elkészített automatizálással felhőből hozzácsapni. Hogy kedveskedjek neked, ennek egy igen jól használható platformja az Asure Pack-es Hyper-V lent, és a ti felhőtök fent.

Szubjektív rendelkezésreállás:
A forrásom nem megfogható. Rengeteget olvasok, és bár valahol már találkoztam ezzel a kifejezéssel, nem emlékszem hol. Ugyanakkor ha megnézed pl a Hadoop infrát hogyan épül fel, az egész erről szól. És ugye az alapjai a Google-től jöttek, és tudtommal pl. a Facebook is az erre épülő HBase-t használja.

MINDEN privát felhőre igaz kontroll folyamat:
A "MINDEN" szóval egyben meghatároztad a választ is: nincs ilyen. Minden privát felhő más. Ahány szolgáltató, annyi féle, de pl. még a T-Systems berkein belül is elkülönülnek az egyes szolgáltatások. Van olyan, amikor "annyira privát", hogy minden dedikált. Védett hálózaton bejön az ügyfél a szolgáltatási infrába, és onnantól nincs multitenancy. Minden infra elem dedikált, sőt néhány különleges esetben az ezt üzemeltető kollégák is dedikálva vannak, annyira, hogy elkülönített zárt szobában ülnek, ahol ebbe a zárt hálózatba kötött desktop-okon dolgoznak, és ebbe a helyiségbe semmilyen adathordozót nem vihetnek be, és persze internet hozzáférésük sincs. Azért hogy a leendő kollégákat megnyugtassam, ez nagyon ritka, alapvetően emberbarátabbak vagyunk :-)
Az ilyen szolgáltatások folyamatai auditáltak és szerződésben szigorúan rögzítettek.

Üzemeltetők megbízhatóságának ellenőrzése:
Erre sok módszer van, lásd a híres hazai C típusú átvilágítás. Ugyanakkor ez drága és nehézkes, így egyszerűbb az, ha senkiben sem bízunk, és szigorú role szeparációt alkalmazunk. Ha mindenki csak a folyamat egy szűk szeletére lát rá, és ott is betartatjuk az ITIL folyamatot (egy rakás engedély nélkül be sem lép a szerverre), illetve a nálunk is gyakorlat 4-eyes principle-t (legalább 2 ember kell a change-ekhez), akkor egy ember által okozható kár is kisebb, ráadásul az audit folyamatok, vagy pl. a központi logolás nagyban megkönnyíti a felelős megtalálását.

Privát felhő ellenzői:
Ilyet sem írtam. Akik ellenzik, azok a multitenancy-t, és az adatok idegen céghez kipakolását ellenzik. Olyanról még nem hallottam, hogy kismiska kft ellenezte volna az iroda hátuljában felépítendő, saját vasán futó privát felhőt.
Persze a virtual (!) private cloud az más tészta. Arra már rögtön minden ellenérv érvényesül, amit a publikus felhős tapasztalataik alapján szoktak felhozni az ügyfelek. Olvastam a bejegyzésed, ahol taglalod a publikus és a privát felhő közti különbséget, így megértem miért véded a mundér becsületét. Sőt, nagyrészt még egyet is értek veled. Ugyanakkor kritikus adatokat én sem raknék ki interneten át elérhető VPC-be, csak valami durva titkosítással plusz saját adatközpontba vagy másik szolgáltatóhoz replikált mentéssel.

Silók együttműködése:
Fájdalmasan lassúnak tartom. Ugyanakkor az E2E automatizálás sok esetben lehetetlen, vagy újabb kockázatokat hoz be. És persze az sem működik, hogy minden apró hibára egy agyonképzett architekt-et rakjunk, csak mert ő átlátja end to end. Ez mindig egy egyensúlyozás a képességek és az SLA által megengedett körlátok közt.

Remélem sikerült mindenre válaszolnom :-)

Üdv,
Zsolt

#17 Felhasználó inaktív   realbazso 

  • Újonc
  • Pipa
  • Csoport: Alkalmi fórumtag
  • Hozzászólások: 20
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2014. 08. 16. 13:40

@dkekesi:
on-premise: általában az amikor egy cég magának építi fel
off-premise: amit általában mi is csinálunk, T-Systems adatközpontokba mozgatjuk/építjük fel az ügyfél rendszereit.

És ugye van a VPC, amikor csak virtuálisan dedikáljuk az erőforrásokat az ügyfélnek. Szolgáltatónként eltér a megvalósítás, de ezt kb úgy kell elképzelni, hogy a publikus felhőben elkülönít egy gépcsoportot, és VPN-en férhetsz hozzájuk, azaz zártabb hálózatban vannak. Van olyan szolgáltató, aki valamennyire dedikálja a futtaó host-okat is, hogy az egymásrahatás és az esetleges áthallás kockázata kisebb legyen.

#18 Felhasználó inaktív   lepenyet 

  • Tag
  • PipaPipa
  • Csoport: Alkalmi fórumtag
  • Hozzászólások: 105
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2014. 08. 16. 14:09

Szia Zsolt!

Az az igazság, hogy én nem voltam alapos a mondataimmal. Dehogy is támadtalak! Csupán arra akartalak kérni, hogy a további cikkekben lszi térj ki ezekre a kérdésekre. Egy csomó dologról persze, hogy még nem is írtál. Az állításaimat is tekintsd legfeljebb témafelvetésnek. Ha más tapasztalatod van, akkor oszd meg, ha meg azonos tapasztalatod, akkor fejtsd ki, miért alakulnak így a dolgok. Bocs, ha rossz tónust éreztél a szavaimban, nem volt szándékom így írni.

Ezzel a cikkel kapcsolatban annyi hiányérzetem volt, hogy a felhő definíció hiányzott, az pedig fontos felütés a további cikkekhez. Tapasztalatom szerint a felhőről való beszélgetés alaphangját mindig az adja meg, hogy oda-vissza, keresztül-kasul halál pontosan definiálni kell, hogy miről beszélünk, különben jönnek az olyan szövegek, hogy a "a felhő az "csak egy marketing szöveg". Erre találtam ki az 5+4+3+2+1-et, nekem egész jól bejött, azt hiszem nálatok is elmondtam.

A cikksorozat egyébként biztosan hiánypótló, a felhőről való tudás, de még az arról való gondolkodás is szégyenletesen a kezdeteknél jár Magyarországon. Szóval csak hajrá, várom a folytatást. :-)

#19 Felhasználó inaktív   Thoty 

  • Senior tag
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Fórumtag
  • Hozzászólások: 3.234
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2014. 08. 16. 19:42

@lepenyet: "Ezzel a cikkel kapcsolatban annyi hiányérzetem volt, hogy a felhő definíció hiányzott, az pedig fontos felütés a további cikkekhez. Tapasztalatom szerint a felhőről való beszélgetés alaphangját mindig az adja meg, hogy oda-vissza, keresztül-kasul halál pontosan definiálni kell, hogy miről beszélünk, különben jönnek az olyan szövegek, hogy a "a felhő az "csak egy marketing szöveg". Erre találtam ki az 5+4+3+2+1-et, nekem egész jól bejött, azt hiszem nálatok is elmondtam."

Ez engem is érdekelne, mert eddig még egy épkézláb definíciót nem találtam arról, hogy mi is a "felhő". A végén mindig az jön ki, hogy manapság már mindent mindenki felhőnek nevez.
+

#20 Felhasználó inaktív   NancsiBacsi 

  • Senior tag
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Alkalmi fórumtag
  • Hozzászólások: 3.523
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2014. 08. 17. 06:35

Én nem értem mi ez a rugózás a felhő definícióján. Az egyszeri megrendelő úgyis egy konkrét igénnyel fog odamenni a felhő gazdájához. Például legyen tárgyi eszköz, aminek a beszerzését meg lehet finanszírozni matolcsis hitelből meg van rá EU-s támogatás, és ne szolgáltatás, amire meg nincs. Aztán ha az egyszeri felhőszolgáltató tud így számlát írni, akkor lehet tovább beszélgetni, ha meg nem, akkor pont érdektelen a felhő definíciója.

Téma megosztása:


  • (2 Oldal)
  • +
  • 1
  • 2
  • Nem indíthatsz témát.
  • A téma zárva.

1 felhasználó olvassa ezt a témát.
0 felhasználó, 1 vendég, 0 anonim felhasználó