[HWSW]

A szerverprocesszorok piacára is belép a Qualcomm, mondta el egy New Yorkban tartott elemzõi konferencián Steve Mollenkopf, a vállalat közelmúltban kinevezett elnök-vezérigazgatója. További részletekkel azonban nem szolgált.
https://www.hwsw.hu/hirek/53191/qualcomm-arm-szerver-processzor-piac.html

[asola]

Az mindenképpen jó jel, hogy bõvül az ARM szerverprocesszor szállítók köre, ez is azt mutatja, hogy tényleg van potenciál a dologban.

Operációs rendszer / stack-ek terén nem hiszem, hogy nagy gond lesz. A Facebook és társai javarészt Linux-os szervereket használnak, a nagyobb Linux disztrók pedig már kiforrott 32 bites és már jó állapotban lévõ 64 bites támogatással rendelkeznek. A legtöbb népszerû, Linux-os szoftver stack (Apache/Nginx::Tomcat-PHP/Rails/Java::PostgreSQL/MySQL/Redist...stb pedig már optimalizálva lettek ARMHF-re (synology/ubuntu és társai), amihez képest az ARMv8 javarészt már alapvetõen csak egy újrafordítás.

Windows Server még úgysem lesz egy ideig erre a platformra, de ebben a környezetben nem is hiszem, hogy bárki ilyet akarna.

[Ytse]

@asola: Kérdés, mit nyersz az ARM-mal

[attila9988]

@Bodnár Ádám: Gondolom, majd az árral próbálnak alávágni elõször az intel -nek, ha képességek terén nem tudnak...

[galffy]

@attila9988: Az én személyes tippem, hogy ARM-alapokon könnyebb teljesen custom processzorok létrehozása, a modulok között standardizált adatbuszok vannak, viszonylag könnyû egyedi gyorsítókkal keverni az ARM vagy Krait magokat. Szerveres környezetben jól profilozható, hogy bizonyos feladatokra milyen hardveres gyorsító kell, cache-szerepre X, adabázishoz Y, képkonvertáláshoz vagy VPN gateway-hez pedig Z és T - ezek pedig célzottan gyorsíthatóak, az általános célú végrehajtáshoz képest sokszorosan.

[NancsiBacsi]

@Gálffy Csaba: Az a kérdés, hogy mennyi az a sokszoros, meg mennyi a custom processzor költsége, stb. Nem biztos hogy érdemes ezzel szarakodni, felvállalva a kísérletezés minden nyûgjét és plusz költségét, mikor van mûködõ megoldás. Ráadásul a processzor csak 1 alkatrész - ezen vérzett el az AMD is, hogy a teljes költségnek csak csekély részét teszi ki.

[Ytse]

@attila9988: Egy ilyen árú processzornál nagyon kevés tere van az árazással történõ elõnyszerzésnek, mivel a TCO-t nem a processzor ára dominálja, sõt, igazából szinte elhanyagolható tényezõ a gép többi alkatrésze, illetve a szoftverstack ára/fejlesztési/portolási költsége mellett. Az Intel szerveres atomjai listaáron 80-180 dollárért mennek jelenleg, a Qualcommnak ennyi helye van az árversenyre, hát valljuk be, ez nem sok.

[special]

három érdekesség az "alacsony fogyasztás és ár" témához:

- az Intel Xeon ASP-je növekedett idén tavalyhoz képest, mégpedig meredeken (9% Q3-ban). Leghihetõbb magyarázat: a vállalatok, de leginkább a cloud szolgáltatók egyre erõsebb modelleket vásárolnak, ugyanis rájöttek, úgy az egész infrastruktúra teljesítményét (értékét) növelik, relatíve kevesebb szerver több munkát tud elvégezni.
- a SPECpower szerint a legerõsebb és egyik legmagasabb fogyasztésú (145W TDP osztály ) Haswell EP chip egyben a legenergiahatékonyabb rendszerszinten. Ez jól mutatja, hogy ha egy rendszer jól kiegyensúlyozott, és nincsenek benne krónikusan szûk keresztmetszetek (koherencia interkonnekt, memória és cache, IO (diszk vagy hálózat)), akkor az erõsebb chipek többet hoznak, mint amennyit visznek.
- az Intel ütemére jellemzõ, hogy 5 év alatt kb. 5-szörösére növelte (az OEM partnerekkel karöltve) az Intel szerverek energiahatékonyságát, a SPECpower alapján: https://www.dropbox....ciency.png?dl=0

[Ytse]

@Bizó Dániel: mondjuk a SPECpower asszem pont Java szerverfeladatok alatt méri a fogyasztást, ami nem éppen a wimpy core játéktere

[special]

@Bodnár Ádám: az nem baj, de a tendencia indikatív, szerintem. Biztosan vannak kódok, ahol nem ekkora az elõrelépés, de pl. HPC-ben nagyobb is, márpedig az az egyik wimpy-célpont. Az meg, hogy a wimpynek vannak nem-játékterei, az meg önmagában egy hatalmas ellenérv: a koncepció limitáltsága miatt elõbb meg kell találni, mire is jó, és céleszközként bevetni, vagyis az infrastruktúrád töredezett lesz, ami menedzsment komplexitás, szoftver komplexitás.

[philcsy]

@Gálffy Csaba: "Szerveres környezetben jól profilozható, hogy bizonyos feladatokra milyen hardveres gyorsító kell, cache-szerepre X, adabázishoz Y, képkonvertáláshoz vagy VPN gateway-hez pedig Z és T - ezek pedig célzottan gyorsíthatóak, az általános célú végrehajtáshoz képest sokszorosan."
Vannak akik pont ezekrõl mozdulnak általános szerverprocesszor irányába, mert ezek hosszútávú támogatottsága sokkal biztosabb, ami kompenzálja a hátrányukat. Ha fontos a hatékonyság, akkor Xeon alapú rendszerek mellé is lehet tenni gyorsítókat bõvítõkártyák esetleg dedikált foglalatok formájában, és mivel az Intel megkerülhetetlen szereplõ, ezért ezek támogatottságával se szokott probléma lenni. (Legalábbis kevesebb probléma várható mint egyedi megoldások esetén.) Én elég szkeptikus lettem az utóbbi idõben az ARM szerveres elõretöréssel kapcsolatban.

[bogdan]

Idézet: special - Dátum: 2014. 11. 21. 09:18

- a SPECpower szerint a legerõsebb és egyik legmagasabb fogyasztésú (145W TDP osztály ) Haswell EP chip egyben a legenergiahatékonyabb rendszerszinten.
[...]
pl. HPC

ajanlom a green500 listat!

vajon az elso rendszer, ami nem tartalmaz gyorsitokartyat milyen architekturara epul..? nem, nem az Intel gyartja!

lehet, hogy megis van valami abban, hogy sok kicsi, keveset fogyaszto mag is jo a HPC-ben?

es ugyancsak idevag (egyben philcsy-nek is valaszol) a green500 lista masodik rendszere. ez tartalmaz egy PEZY-SC gyorsitokartyat. (meg en sem hallottam rola, de a hwsw-n sem lattam, hogy irtak volna errol.. pedig..)
vajon az milyen architektura? nem, nem egy videokartya vagy hasonszoru..!

[philcsy]

@bogdan: "vajon az milyen architektura? nem, nem egy videokartya vagy hasonszoru..!" Én se kizárólag videokártyákra gondoltam, de ezek is csak gyorsítók. Azt nem tartom ARM szervernek, ha a beépített gyorsítókártyán a vezérlõ chip ARM.

[special]

@bogdan: én azt a megjegyzést a portfolión belül értettem, nem univerzálisan.

A green500-re válaszul: igen, jogos a pont, és nem, nem jár a pont egyszerre. Igen, mindenképpen indikatív, hogy az elejét hibrid rendszerek dominálják. Három dolog azonban eléggé lerontja a lista hasznosságát:

- rendkívül "zajos" a lista. látszólag nagyon hasonló rendszerek közt hatalmas különbségek vannak energiahatékonyságban. egyszerûen nincs idõm elmélyedni, hogy mik magyarázzák (egyik lehet a méret, a másik az interconnect típusa)
- az élmezõny, a top5, és a lista többi része közt hatalmas szakadék tátong. ez elsõre talán úgy tûnik, erõsíti azt az érvet, hogy hibrid, illetve manycore rendszerek kellenek, ugyanakkor az extrémitásuk egyben irrelevánssá is teszi õket - hányan férnek hozzá azokhoz a konfigurációkhoz, és hányan tudnák úgy behangolni, és kihasználni...
- a harmadik pedig, hogy nyilvánvalóan a linpack hatékonyság és a valódi kódok hatékonysága közt eléggé laza a kapcsolat. mindegyik klaszter céleszköz, amit adott kódhoz raktak össze. a lista sorrendje valószínûleg eléggé máshogy nézne ki minden egyes kódnál. nem teljesen világos, hogy a v3 xeonok a listán mennyire voltak AVX2-re kihegyezve...egyik sem volt a 18 magos csúcsmodell, ha jól láttam...

Ha tanulságot akarnél levonn a green500 alapján, akkor az egyik kétségtelenül az, hogy a gyorsítós és hibrid rendszerekben nagy potenciál van, és elméleti szinten mindenképpen dominálják a mainstream rendszereket. Ugyanakkor az is nyilvánvaló a lista alapján, hogy a "sima" homogén rendszerek sincsenek olyan messze (sõt, meglepõen közel vannak a hibrid rendszerek jobbjaihoz képest is, kivéve a top10-et), és a fenti csapdákat figyelembe véve valószínûsíthetõ, hogy sok kódhoz egyszerûen ésszerûbb választás: nem kell heterogén kódolással bíbelõdni; hamarabb csúcsra járathatók; és a számítási kapacitásukat sokoldalúbban lehet hasznosítani, vagyis ha sokféle kódot kell rajta futtatni, a flexibilitás-robusztusság egybõl elviheti a pálmát.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az ARM vendorok ne célozhatnák meg a HPC szegmenst. Valószínûleg ott van a legjobb esélyük sikert elérni...kérdés, hogy hány probléma szinte végtelenül párhuzamos, valamint melyik technológia mozog gyorsabban. Az Intel 12 hónap múlva egy újabb 30-40 százalékot ugrik a mainstream Xeonokkal....

[bogdan]

en nem a gyorsitos (hibrid) rendszerekre szerettem volna felhivni a figyelmet, hanem az IBM BlueGene rendszereire!! az esetleges leendo ARM rendszerek azokhoz lennenek hasonloak.

(philcsy: valoban, felreneztem, az ARM csak vezerlo..)