Re: Gyorsan készül a 10 nanométeres eljárás az Intelnél
#1
Elküldve: 2015. 02. 23. 14:37
https://www.hwsw.hu/hirek/53602/intel-14-nanometer-processzor-isscc-cpu-gpu-sram.html
#2
Elküldve: 2015. 02. 23. 14:37
#3
Elküldve: 2015. 02. 23. 15:04
#4
Elküldve: 2015. 02. 23. 15:21
Az a rohej, hogy meg igy is fenyevekre vannak a t. vetelytarsakhoz kepest, akik meg mindig 28 nm-en pocsoresznek hala a balhere TSMC-nek es GF-nek.
#6
Elküldve: 2015. 02. 23. 16:21
#7
Elküldve: 2015. 02. 23. 16:42
az intel 22 nm-es processzorai például nagyobbak, és kevesebb tranzisztort tartalmaznak, mint az amd (mubadala) 28 nm-es tranzisztorai. az intel kb a 14nm-es tranzisztorokkal lépte csak le a mubadala 28nm-es tranzisztorait. az intel megoldásai nem a gyártástechnológia miatt jobbak, hanem mert egyszerűen jobb tervezés.
#8
Elküldve: 2015. 02. 23. 17:30
Tranzisztortechnológiában az Intel minden téren elõrébb jár (anyagtechnológia, elektronikai paraméterek, bevezetés ideje), mindent összevetve effektíve 2-4 évvel (ennyi idejébe telik a többieknek, hogy azonos technológiai szintû eljáráson dobjanak piacra terméket majd hasonló kihozatalt és kontrollt érjenek el), a kb. 6-9 hónapos csúszás ellenére is. Attól függ melyik szegmensben hasonlítod össze - a legkisebb gyártástechnológiai elõnyt az ultraalacsony fogyasztású és mobil SoC-k terén élvezi, a legnagyobbat pedig a notebook processzoroknál.
Teljesen különbözõ felépítésû chipek összevetésekor figyelembe kéne venned a különféle áramköri blokkok természetszerû külöbséget: a SRAM a legmagsabb tranzisztorsûrûségû (tranzisztor per terület), aztán talán eDRAM, GPU logika, CPU végrehajtóegységek, végül a CPU front-end a legkevésbé sûrû. Fejbõl nem tudom, az uncore (IO, memóriavezérlõ, system interconnect) pontosan blokkok hogyan néznek ki, de szerintem azok is inkább alacsony sûrûségûek. Meghatározó továbbá, hogy mire optimalizálsz (órajel-teljesítmény, fogyasztás, sûrûség). A magasabb órajelre tervezett áramkörök jelentõsen nagyobbak és magasabb fogyasztásúak.
Ha implementáción keresztül akarsz összehasonlítani gyártástechnológiát, a legjobb a SRAM blokkok összevetése - minél inkább hasonlít a cache-ek felépítése, annál jobb.
#9
Elküldve: 2015. 02. 23. 18:25
Idézet: 'Geri' - Dátum: 2015. 01. 21. 23:45
-és a gyakorlatban az a helyzet, hogy az intel 22nm-en 20-30%-al KEVESEBB tranzisztort bír belezsúfolni egységnyi helyre, mint az amd 28nm-en. lehet erre fogni, hogy a csúnya, gonosz intel úthenger módjára kinyír mindenkit a gyártástechnológiájával, csakhogy ez nem igaz. a mubadala (ex. globalfoundries) 28nm-es gyártási technológiája jobb, mint az intel 22nm-nek nevezett gyártástechnológiája. tulajdonképpen az intel 22nm-nek nevezett gyártástechnológiája a mubadala 32nm-jének felel meg a gyakorlatban.
amikor tehát egy asztali 22nm-es i5-öt, vagy i7-et nézünk, az körülbelül a mubadala által gyártott FX processzoroknak, és a régebbi 32nm-es egyéb processzorainak felel meg a gyakorlatban a gyártástechnológiát tekintve, függetlenül attól, hogy milyen szám van ráhazudva.
-a 14nm-esnek hívott intel monyákolásnak még nem googliztam utána, de érzésem szerint végre, így több év után sikerült átlépniük a mubadala gyártástechnológiáján, és mostmár az intelnél lehet az előny egy hajszállal
-de igazából le van szarva, mint láthatjuk, a gyártástechnológia semmit sem jelent. az amd többi konkurrense is fényévekkel elhúzott, pedig azok gyakran még 45nm-es, 32nm-es, sőt, olykor 90nm-es processzorokat használnak, és vígan elvannak vele. nem is kell egzotikusabb gyártókat szemlélnünk a kérdés kapcsán, elég csak megint megtekinteni az intelt, ami a low-endet egészen a közelmúltig 45 és 32 nm-es Atom procikkal fedte le leginkább, annak ellenére, hogy újabb gyártástechnológiával készült atomok is elérhetőek voltak. a 32nm-et már azt hiszem, eladták, és manapság azért már az újabb gépekben a 22nm-es atom és dualcore megoldások a divatosak inkább, de még így is látni olyat, amikben a régebbi atomok vannak, ugyanis igazából azok is seggből szájba adják az amd 28nm-es processzorainak, függetlenül attól, hogy az intel 45nm-en gyártja őket, vagy sem. az intelnek van esze, folyamatosan tűz alatt tartja (tartotta?) a 45nm-es gyártósorokat, amik csak úgy köpik milliószámra az olcsó, brutálisan alacsony fogyasztású processzorokat bele a nagyvilágba, ÉS mégsem esznek száz wattot, hanem mondjuk mindösszesen felet, egyet, kettőt, stb... és a teljesítményük a kategóriájukban mégis versenyképes volt/most is az. és aki azzal jönne, hogy de milyen lassúak már ezek a régi atomok, annak javaslom, hogy nézzen meg egy hasonló piacra szánt amd processzort is. nagyon meg fog döbbenni, hogy az amd még ehhez képest is mennyire pocsék, akár egy nagyságrenddel nagyobb fogyasztási keretből...
az amd kudarcának nem a gyártástechnológia az oka, hanem valami egészen más.
Idézet: 'Geri' - Dátum: 2015. 01. 22. 00:28
Kaveri APU (28nm) die measures at 245mm2 with 2.41 Billion transistors
"Ivy Bridge-E" (4-6 core, 22 nm) Transistors: 1.86 billion Die size: 256.5 mm˛
"Haswell-DT" (quad-core, 22 nm) Transistors: 1.4 billion Die size: 177 mm˛
tehát egységnyi területre az amd több tranyót tud bezsúfolni 28nm-en, mint az intel 22nm-en.
a haswell meg a kaveri ugyanaz a piac, ugyanaz a szegmens, kvázi ugyanaz az implementáció. pont.
(eredeti topik: https://forum.hwsw.h...pu-2014q4.html/ )
#10
Elküldve: 2015. 02. 23. 18:27
5960X
3.5 ghz
22 nm
355 mm2
140 W
2.6 billion Tri-Gate 3-D Transistors
AMD:
A10-7800
3.5 ghz
28nm
45w
245 mm˛
2.41 Billion transistors)
#11
Elküldve: 2015. 02. 23. 18:52
#12
Elküldve: 2015. 02. 23. 18:56
A két chip teljesen más felépítésű. A Kaveri nagy része GPU blokk, míg a Haswell E-ben nincs is grafika, hanem 8 darab erőteljes dedikált CPU mag, szemben a Kaveri 2x2 magjával. A Haswell E négycsatornás memóriavezérlőt integrál, a Kaveri kétcsatornásat. A Haswell E-n vagy egy masszív PCIe IO blokk, 40 sávos, a Kaveriben ilyen nincs, a chipseten van a PCIe.
Egyszerűen nem tudod a kettőt értelmesen összevetni. Ez a megközelítés egyébként sem működik, ha hasonló (de más tervezésű) chipeket használsz, akkor sem. És ez csak a kezdet, az érvelésed több más ponton is elbukik, pl. hogy a sűrűségen keresztül értelmezed a gyártástechnológia jóságát. Ez egy szempont, de sok értelme önmagában nincs.
De egyébként nem kell elfogadnod, csak a dezinformáció terjesztése, az zavaró.
#13
Elküldve: 2015. 02. 23. 19:09
Szerkesztette: 'Geri' 2015. 02. 23. 19:09 -kor
#14
Elküldve: 2015. 02. 23. 19:09
Idézet: ars - Dátum: 2015. 02. 23. 18:52
magabiztosság kérdése
Idézet: special - Dátum: 2015. 02. 23. 18:56
én elolvastam, hisz ha nem olvastam volna el, akkor talán a virágültetésről idéztem volna hozzászólásokat, vagy az űrutazásról, dehát nem így történt, hanem tranzisztorokról, gyártástechnológiáról kaptál hozzászólásokat.
Idézet: special - Dátum: 2015. 02. 23. 18:56
eleve intelből nincs is ekkora mag az ,,apu'' kategóriában, ezért lehet csak ezekkel összehasonlítani.
azért nem ártana ezzel tisztában lenned, nem ártana kicsit utánagooglizni, mielőtt nagy egóból kijelentesz valamit, hogy mi teljesen más felépítésű, meg mi nem.
összehasonlíthatod mondjuk az FX szériával a haswell E-t, vagy hasonlíthatod a sima apukat a nagyobb igp-s intelekhez, és vice versa, mert mindenhol ugyanez az arány fog kijönni ebben a generációban, szóval ez van.
Idézet: special - Dátum: 2015. 02. 23. 18:56
és ezzel mit akarsz mondani, azért fele akkora a haswell E, mert valamiből kétszer akkora van benne, vagy mi? nem tudom követni az érved.
Idézet: special - Dátum: 2015. 02. 23. 18:56
de.
Idézet: special - Dátum: 2015. 02. 23. 18:56
végülis csak poénból sűrítünk bele egyre több tranyót, elvégre használhatnánk tégla méretű 10 millió tranyós x86 procikat is, majd mindenki tesz a gépébe egy minireaktort.
Idézet: special - Dátum: 2015. 02. 23. 18:56
nem hiszem, hogy tények felsorolása miért lenne dezinformáció. akit ez zavar, az nem a tényszerűséget keresni, nem a tisztánlátást, hanem a kifogásokkal való takarózást, a tények elől történő elkerülhetetlen menekülést.
#16
Elküldve: 2015. 02. 23. 19:35
-aztán meg ott, hogy azonos tranzisztorszámot az amd jelentősen kevesebb fogyasztásból képes meghajtani azonos órajelen
-MÉGIS ennek ellenére az egyértelmű előny az intel processzoroknál van, amik gyorsabbak azonos fogyasztás esetén
-tehát ebből kizárólag egyetlen konklúziót lehet leszűrni, mégpedig azt, hogy az intel gyártástechnológiája roszabb, a processzorok dizájnja viszont sokkal jobb, és ezért vezetik ők a versenyt az AMD előtt, nem pedig a jobb gyártástechnológia miatt, sőt, a gyártástechnológia roszabb.
-logika.
#17
Elküldve: 2015. 02. 23. 20:53
#18
Elküldve: 2015. 02. 23. 21:00
#19
Elküldve: 2015. 02. 23. 21:02
Eddig legalább ár/érték arányban jobbak tudtak lenni az AMD-k, de mára ez az előnyük is elveszett.
Az meg számomra teljesen értelmezhetetlen, hogy az FX procikkal egyáltalán nem foglalkoznak, helyette az APU-kat tolják, méghozzá a létező legértelmetlenebb felállással. Asztali gamer gépekbe próbálnak egy életképtelen koncepciót meghonosítani. Én, mint gamer sosem vennék olyan APU-t, amiben a hely és a TDP keret egy jelentős részét egy (amúgy komolyan vehető játékokhoz vérszegény és használhatatlan) IGP rabolja el.
Tehát. Ahogy én látom. Az AMD asztali fronton meghalt. Laptop fronton évek óta minimális a részesedésük (gyakorlatilag ott is halottak), tablet fronton minden évben van egy szép paperlaunch, a valóságban soha nem kerül végtermékbe AMD-s APU. Mindenhol Atom vagy Core I, illetve mostantól lesz Core M.
Ultramobil szegmensben (pl telók) meg jelen sincsenek. Ha a konzolok nem lennének, már rég csődbe mentek volna. Nem akarok flame-elni, de az én szememben az AMD lényegét tekintve megszűnt létezni.
Ez a mostani launch is csak a haláltusájuk része. Teljesen egyértelmű, hogy labdába sem rúgnak, már nem csak az Intelhez képest nem fejlődnek, de saját magukhoz képest sem.
Sajnálom őket, de az igazságot ki kell mondani. 5 éve rosszabbnál rosszabb döntéseket hoznak, ennek (ha csak valami zseniálisat ki nem találnak) egyetlen végkifejlete lehet, és mind tudjuk, hogy mi az.
#20
Elküldve: 2015. 02. 23. 21:06
>>>samsung-14nm-soc-changes-everything<<<
ha az intel jovore jon a 10nmel, akkor visszatérhetunk rá.
Szerkesztette: Asker 2015. 02. 23. 21:08 -kor