HWSW Informatikai Kerekasztal: Ma született - HWSW Informatikai Kerekasztal

Ugrás a tartalomhoz

Mellékleteink: HUP | Gamekapocs

  • (25 Oldal)
  • +
  • « Első
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • Utolsó »
  • Nem indíthatsz témát.
  • A téma zárva.

Ma született Értékeld a témát: -----

#311 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2004. 03. 20. 00:16

Március 20.

idézet:
Avar István (Egercsehi 1931. március 20.)

Kép

A háború után 1945-1949 között Egercsehiben bányászként dolgozott. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1954-ben végzett. 1954-től a Pécsi Nemzeti Színház művésze lett. 1960-tól a Madách Színház, 1966-tól a Nemzeti Színház, 1985-től ismét a Madách Színház társulatának tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskola színpadi beszéd tanára, 1987-től egyetemi tanár, 1988-tól tanszékvezető.
1973-1990 között országgyűlési képviselő, a Kulturális Bizottság tagja.

Fontosabb alakításai:

RUY BLAS (Hugo: Királyasszony lovagja),
SVÁNGYA MATRÓZ (Trenyov: Ljubov Jarovaja),
LILIOMFI (Szigligeti: Liliomfi),
FLORIDOR (Hervé: Nebántsvirág),
MISKA (Szirmai-Bakonyi: Mágnás Miska),
VRONSZKIJ (Tolsztoj: Anna Karenina),
STANLEY (Williams: A vágy villamosa),
JUAN (Garcia Lorca: Yerma),
RICHARD (Albee: Mindent a kertbe),
HORATIO (Shakespeare: Hamlet),
ÁRON (Madách: Mózes),
VÁDLÓ (Weiss: A vizsgálat),
DAN (Miller: Bűnbeesés után),
BORKIN MIHAIL MIHAJLOVICS (Csehov: Ivanov),
GUILDENSTEIN (Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern),
ROBERT KÁROLY (Madách: Csák végnapjai),
ELSŐ ISTEN (Brecht: A szecsuáni jólélek),
LIONEL ROACH (Barry England: Neveletlenek),
GIORDANO BRUNO (Maróti: Az utolsó utáni éjszaka),
POSTAMESTER (Gogol: A revizor),
HÖLDERLIN (Weiss: Hölderlin),
ZOLTÁN (Illés Endre: Egyszárnyú madarak),
JANG SZUN (Bertolt Brecht: A szecsuáni jólélek),
OTTÓ (Németh László: VII. Gergely),
TIBORC (Katona: Bánk bán),
SHAKESPEARE (Shaw: A szonettek fekete hölgye),
AIGISTOS KIRÁLY (Bornemissza Péter: Magyar Elektra),
KARNYÓ (Csokonai: Az özvegy Karnyóné s a két szeleburduak),
BOLINGBROKE (Shakespreare: II. Richard),
BATARCEV (Gelman: Egy ülés jegyzőkönyve),
SZAKULIN (Gelman: Visszajelzés),
ÁDÁM (Sütő András: Káin és Ábel),
CANNIDAS (Weöres Sándor: Szent György és a sárkány),
XX (Mrozek: Emigránsok),
FÓRIS (Örkény: Kulcskeresők),
HECTOR, ULYSSES (Shakespeare: Troilus és Cressida),
DEMETRIOSZ (Sütő: Szuzai menyegző),
RUBIN FŐORVOS (Bródy Sándor: A medikus),
CORVINO (Jonson: Volpone),
MANDERS TISZTELETES (Ibsen: Kísértetek),
IPHIKLOS (Babits Mihály: Leodameia),
THURZÓ GYÖRGY (Nagy András: Báthory Erzsébet),
BURIÁN KÁROLY (Kertész Ákos: Családi ház manzárddal),
VIKTOR (Fekete Sándor: A lila villa titka),
LUTHER (Sütő: Egy lócsiszár virágvasárnapja),
JOE KELLER (Miller: Édes fiaim),
MARC (Miller: Az érseki palota mennyezete)
DOMOKOS LAJOS (Szabó Magda: Szent Bertalan nappala),
NÁTHÁN (Lessing: Bölcs Náthán),
TARDY KOÓS GÉZA (Szomory: Takáts Alice),
SÖRMESTER (Havel: Audencia),
LEAR KIRÁLY (Shakespeare: Lear király),
APA (Miller: Édes fiaim),
KRUK (Sobol: Gettó),
HENRICH HEIDLER (Németh Ákos: Lili Hofberg),
KÖVÉR HAJÓTÖRÖTT (Mrozek: A nyílt tengeren),
MR. MYERS (Christie: A vád tanúja),
REB SIMSON (An-Skki: Dybuk),
VON WALTER (Schiller: Ármány és szerelem),
ROBERTO MIRANDA (Dorfman: A halál és a leányka),
BURLEIGH GRÓF (Schiller: Stuart Mária),
DE RENAL (Stendhal: Vörös és fekete),
FRANZ ORSINI-ROSENBERG (Shaffer: Amadeus),
BURLEIGH GRÓF, MORTIMER (Schiller: Stuart Mária),
APA (Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt),
VÁLASZTÓFEJEDELEM (Kleist: Humburg hercege),
OLÁH MIKLÓS, BORNEMISSZA PÉTER (Hubay: szanház a cethal hátán),
PETUR BÁN (Katona: Bánk bán '96),
HANS BOLS (Voskovec-Werich-Jezek: A Nehéz Barbara),
SZÁMŰZÖTT HERCEG (Shakespeare: Ahogy tetszik),
FERENC CSÁSZÁR (Rostand: A sasfiók),
ABE DREYFUS (Karp: Örömszülők),
SIR FORSIR (Várkonyi-Bródy: Will Shakespeare),
MR. BROWNLOW (Bart: Oliver),
BLENKELY KAPITÁNY (Wouk: Zendülés a Caine hajón),
MONTE CRISTO (Pianosa-Pozsgai: A család játékai),
FRANK GIORDANO (Wilde: Mennyből az angyal),
HENRIK (Márai: A gyertyák csonkig égnek),


Filmek, Televíziós produkciók:

VASVIRÁG,
GYALOG A MENYORSZÁGBA,
KÉT EMELET BOLDOGSÁG,
ISTEN ŐSZI CSILLAGA,
GYÖRGY BARÁT,
IGÉZŐ,
OLDÁS ÉS KÖTÉS,
PÁRBESZÉD,
SZEGÉNYLEGÉNYEK,
TILOS A SZERELEM,
HIDEG NAPOK,
A FEKETE VÁROS,
HARMADIK NEKIFUTÁS,
LABIRINTUS,
II. JÓZSEF CSÁSZÁR,
ELCSERÉLT SZERELEM,
A FALU JEGYZŐJE,
FALAK,
A MÚMIA KÖZBESZÓL,
A VÖLGY,
MOCORGÓ,
TILTOTT TERÜLET,
UBORKAFA,
KULCSKERESŐK,
AZ UTOLSÓ LÁTOGATÓ,
MAJD BELEJÖSSZ PISTÁM,
HOLDUDVAR,
SZEMÜVEGESEK,
ÉGI BÁRÁNY,
HARMADIK NEKIFUTÁS,
LABIRINTUS,
HOGYAN FELEJTSÜK EL ÉLETÜNK LEGNAGYOBB SZERELMÉT ?,
ÁLMATLAN ÉVEK,
ELCSERÉLT SZERELEM,
AZ ELVARÁZSOLT DOLLÁR,
ÉRZÉKENY BÚCSÚ A FEJEDELMTŐL,
ISTEN HÁTRAFELÉ MEGY,
HAMIS BABA,
HOPPÁ,
ÉNEKES MADÁR,
VENDÉGSÉG,
KULCSKERESŐK,
SZÉCHENYI NAPJAI,
KÖLCSEY,

Avar István lett az új tag a Nemzet Színésze címmel kitüntetett művészek társaságában - tájékoztatta a döntésről Márton Éva, a Nemzeti Színház Részvénytársaság szóvivője csütörtökön az MTI-t.
Márton Éva ismertetése szerint a Nemzet Színésze cím új birtokosáról egyhangúlag döntöttek a szavazáson jelen lévők.
A kitüntető címet Schwajda György, a Nemzeti Színház Rt. igazgatója a közeljövőben adja át Avar Istvánnak, házi ünnepségen - jelezte.
A tavaly életre hívott elismerés alapító okirata szerint a Nemzet Színésze cím viselésére a jutalmazottak életük végéig jogosultak.
A címet egyszerre tizenkét színművész birtokolhatja. Sinkovits Imre halálával tizenegyre fogyatkozott idén januárban a kitüntetett színészek köre, ezért választottak új tagot a művészek.
A Nemzet Színészei életük végéig havi 500 ezer forintos juttatást kapnak.
A tavaly augusztusban első alkalommal odaítélt címet Agárdy Gábor, Berek Kati, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Garas Dezső, Kállai Ferenc, Lukács Margit, Máthé Erzsi, Psota irén, Raksányi Gellért, az időközben elhunyt Sinkovits Imre és Törőcsik Mari kapta meg. ...[/quote]
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#312 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2004. 03. 21. 08:10

Március 21.


idézet:
Vadnai László (1904. márc. 21. Bp. - 1967. ápr. 18. Bp.) író, színpadi és kabarészerző, film-forgatókönyvíró.

Pályáját a Reggeli Újság munkatársaként kezdte. Az 1920-as években tűnt fel, mint kabarészerző. A budapesti kabaré legnépszerűbb alakjait: a Hacsek és Sajót teremtette meg. 1928-ban a Teréz-körúti Színpadon Nagy Endre igazgató mondta: "Meg lehet próbálni, de ne "Két ember beszélget" legyen a címe". 1959-ben, New York-ban kiadott Hacsek és Sajót kötetének előszavában írta meg a tréfa és a név születésének történetét. "Genfben nem tudom, hányszor ült össze a békekonferencia. Gondoltam, írni kéne erről egy kis tréfát, ahogy két pesti polgár elképzeli a "békecsinálást". A téma megvolt, most már csak két pesti hangzású név kellett. Felütöttem a telefonkönyvet, behunyt szemmel ráböktem a ceruzámat, és ahol eltaláltam, ott állt Hacsek. Aztán megint böktem és ez volt a Sajó. Így születtek. Több évtizeden keresztül Komlós Vilmos és Herczeg Jenő, haláluk után Kibédi Ervin és Hlatki László játszotta."
Vadnay László 1945 után háromszor jött Budapestre. 1948-ban, aztán 1960-ban. 1967-ben is hazalátogatott, amikor is a Szobi utcai kórház intenzív osztályán vett búcsút a földi élettől. Vinkó József így emlékezett róla: "Lehet, hogy sokan kézlegyintéssel kísérve mondják, hogy valóban a Hacsek és Sajó párjelenetek élete főművei. Ez sem volna kevés, de én nem hiszem. A rendelkezésemre álló kevés forgatókönyv-töredék azt mutatja, hogy a profi az a pokolban is profi, vagy ahogy Vadnay mondta magáról tréfásan, "Egyetlen találmány van a világon, a ceruza, egyik végén az íróval." Ő valóban ott volt a ceruza végén, ahol másoknál a radír van."

Kép


".... A Csepeli Munkásotthonban mutatták be Vadnai László A csúnya lány című zenés vígjátékát. A címszerepet egyik legszebb színésznőnk Pápai Erika alakította. Nagyon szereti ezt a szerepet, mert felhőtlen komédiázásra ad lehetőséget...."

"... Meseautó – magyar, 2000. Rendezte: Kabay Barna. Társrendezô: Petényi Katalin. Írta: Vadnai László eredeti forgatókönyve alapján Nógrádi Gábor. Kép: Máthé Tibor. Zene: Gôz László. Szereplôk: Stohl András(Szucs János), Bajor Imre (Halmos Aladár), Ónódi Eszter (Kovács Vera), Kern András (Péterffy), Pogány Judit (Kovács mama), Bezerédi Zoltán (Kovács papa), Molnár Piroska (Kerekes Anna). Gyártó: Meseart/CinemaStar...."

A feleségem csókja
írta: Vadnai László ( 1935)


Hacsek: (ül a kávéházban) Pincér!
Pincér: (jön) Parancsol Hacsek úr?
Hacsek: Ha a Morgan bankár telefonon keres Amerikából, nem vagyok itt.
Pincér: (bámul) Mi? Hogy keresheti Hacsek urat Morgan?
Hacsek: Mért?... Tegnap a feleségem azt mesélte, hogy a Morgan rengeteget keresett és abból most nagy baj lesz!...
Pincér: De jó kedve van Hacsek úrnak, hogy mindig viccel. Megjegyzem ma nekem is jó kedvem van.
Hacsek: No mi történt?
Pincér: El fogják törölni a borravalót......
[/quote]
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#313 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2004. 03. 22. 00:21

Március 22.

idézet:
Bél Mátyás Bél Mátyás (1684. márcus 24., Ocsova, Zólyom m. - 1749. augusztus 29., Pozsony)

Kép

Apja Bél Mátyás mészáros, anyja a veszprémi származású Cseszneki Erzsébet. Losoncon, Alsósztregován, Besztercebányán kezdte tanulmányait, majd Pozsonyban az evangélikus líceumban végezte a "humaniórákat". Veszprémben nevelő, majd Pápán a református főiskolán képezi magát tovább. A hallei egyetemen teológiát, orvostudományt és állattudományt tanul, majd Bergenben a gimnázium igazgatója. 1709-től 1713-ig Besztercebányán segédlelkész, utóbb a gimnázium rektora. Heister tábornok - mint Rákóczi-szimpatizánst - kevés híján kivégezteti. 1714-ben meghívják a pozsonyi evangélikus gimnázium rektorának. 1716-ban nőül veszi Hermann Zsuzsannát, akitől nyolc gyermeke születik. 1719-ben megválasztották a pozsonyi evangélikus egyház első lelkészévé, s ezt a tisztet töltötte be 30 esztendőn keresztül. 1742-ben szélütés éri, ezután rövidesen nyugalomba vonul.

Korának kiemelkedő tudósa volt. Életművén belül jól elhatárolható pedagógiai, nyelvészeti, történeti forrásfeltáró és kutatói munkássága, a magyar földrajztudomány megalapozása, a leíró néprajz és a gazdaságtudomány úttörő művelése, teológiai elméleti tevékenysége.

Mint pedagógus, messze előremutató új elveket vezetett be. A pozsonyi evangélikus líceum számára szervezeti és fegyelmi szabályzatot dolgozott ki. A tantárgyak között helyet adott a reáliáknak, a természettudományos ismereteknek. Tankönyveket írt és íratott, módszertani utasításokat adott ki. Hangsúlyozta a szemléltető, a kísérletező oktatás fontosságát. Tantervei, módszerei országszerte elterjedtek, s hatást gyakoroltak egész oktatási rendszerünk koszerűsítésére.

Mint filológus ugyancsak úttörő munkát végzett. De vetere litteratura Hunno-Scythica exertitatio című munkájában elsőként foglalkozott - tudományos felkészültséggel és alapossággal - a magyar rovásírás tanulmányozásával. Sokat tett a magyar irodalmi nyelv művelése terén is. A Károli-féle biblia újszövetségi részének egyes döcögő, nehezen érthető szakaszait újrafordította, az eredeti források alapján sok kisebb botlást helyesbített, az egészet stilárisan egységesítette, s 1717-ben újra kiadta, megadva bibliafordításunk mai formáját. "Magyar grammatika vagy-is a' hazai nyelvnek gyökeres megtanulására való intézet..." című iskolát teremtett, több mint egy évszázadon át "mintagrammatika" volt. Német nyelvtana bevezetésében mint a hazai germanisztika úttörője ismerteti a magyarországi német közösségeket, nyelvjárásaikat. ...[/quote]
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#314 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2004. 03. 23. 07:19

Március 23.


idézet:
Simonyi-Semadam Sándor (1864-1946)

Cseszneken született 1864. március 23-án. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Németországban végezte, majd jogi doktori oklevelet szerezvén ügyvédi vizsgát tett, s ügyvédi irodát nyitott. Ezzel párhuzamosan több lapnak politikai tárgyú cikkeket is írt. Ifjúkorában sokat utazott, Európa nagy részét bejárta, de eljutott Afrikába, Amerikába és Ázsiába is. 1901-ben néppárti politikusként országgyűlési képviselővé választották Németújváron. A Károlyi-kormány alatt visszavonult a politikai élettől, a Tanácsköztársaság idején ellenforradalmi tevékenység vádjával letartóztatták és egy ideig túszként fogva tartották. Csak a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának megalakulását követően tért vissza a politikai életbe. 1920-ban nemzetgyűlési képviselőnek választották, s a nemzetgyűlés első alelnöke lett 1920. február 18-án. Horthy kormányzóvá választása után 1920. március 15-én miniszterelnökké nevezte ki, április 19-ig ideiglenesen a belügyi és külügyi tárcát is ő töltötte be. Miniszterelnökké történő kinevezésében nagy szerepet játszott, hogy a számba jöhető jelöltek (pl. Bethlen István neve is felmerült a potenciális miniszterelnök között) közül senki sem akarta vállalni a küszöbönálló békeszerződés elfogadásának ódiumát. Kormányának tagjait kizárólag a KNEP és a Kisgazdapárt emberei közül válogatta össze. A béke aláírását követően nem sokkal, 1920. június 26-án benyújtotta a lemondását, miniszterelnöksége július 19-én ért véget. Ezt követően újra megnyitotta ügyvédi irodáját, illetve a KNEP egyik vezetőjeként tevékenykedett, majd 1921 tavaszán, az első királypuccsot követően belépett a Kisgazdapártba. 1922-ben visszavonult a politikai életből. 1922-1924 között a négy tagú Országos Pénzügyi Tanács tagja, 1932-1945 között pedig a Magyar Jelzálog Hitelbank kormánybiztosa. 1936-ban Horthy Miklós kormányzó titkos tanácsossá nevezte ki.
A trianoni béke évfordulóján, 1946. június 4-én halt meg Budapesten.

VI. Simonyi-Semadam-kormány (1920.III.15-VII.19.)

Simonyi-Semadam Sándor: min.elnök, külügy- és belügym. IV.19-ig
Benárd Ágost: népjóléti és munkaügyi m.
Bleyer Jakab: a nemzetiségi kisebbségek tárca nélküli m-e: KNEP
Dömötör Mihály: belügym.
Emich Gusztáv: kereskedelemügyi m.
Ferdinandy Gyula: igazságügym.
Haller István: vallás- és közoktatásügyi m.: KNEP
Korányi Frigyes: pénzügym.:
Rubinek Gyula: földmuvelésügyi m.: Agrárpárt
Soós Károly: honvédelmi m.
Nagyatádi Nagyatádi Szabó István: közélelmezésügyi tárca nélküli m.: Kisgazdapárt
Sokorópátkai Szabó István: tárca nélküli kisgazda m.: Agrárpárt

Kép
Álló sor: balról jobbra: Soós Károly, Sokorópátkai Szabó István, Bleyer Jakab, Haller István, Benárd Ágoston, Nagyatádi Szabó István,
Ülo sor: Ferdinandy Gyula, Simonyi-Semadam Sándor, Emich Gusztáv, Rubinek Gyula, Korányi Frigyes[/quote]
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#315 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2004. 03. 24. 06:55

Március 24.


idézet:
Harry Houdini (Weisz Erik) (1874-1926) mágus, a világhírű szabadulóművész

http://www.britannic...b/thumb?id=1323

Harry Houdini (Erik - nem a viking -) állítólag akkor nyitotta ki az első zárat, amikor kiskorában egy darab süteményt szeretett volna a konyhából szerezni. Művésznevét csak hosszú évekkel színpadra lépése után, Robert Houdin akkor már világhírű bűvész tiszteletére vette fel.

Nyolcévesen már dolgozott: újságot árult, cipőt pucolt, minthogy családja rendkívül szegény körülmények között élt. Kilencéves volt, amikor artistaként beállt egy vándorcirkuszba. Más források szerint nem tornászként, hanem kártyatrükkökkel kereste a kenyerét, és Eric, the Great néven, illetve a "Kártya királya" (The King of the Cards) címmel felruházva lépett fel.

Később azonban már a "Bilincsek királya" néven emlegették, hiszen nem csupán amerikai városi seriffek, hanem a brit Scotland Yard által ráerősített acélbilincsekből is könnyedén kiszabadult. Később ezt a tevékenységet tovább fejlesztette, és szinte valamennyi nagyobb amerikai börtönépületből megszökött. (Garfield elnök merénylőjének cellájából is kiszabadult.) Németországban, Essenben a Krupp Művek munkásai speciális acélszerkezetet készítettek számára, de hetvenezer ember bámulatára innen is kijutott.

1894-ben Houdini feleségül vette Beatrice (Bess) Rahnert, majd a századfordulón Európába utazott, ahol korábban már fellépett néhányszor, azonban öt évig folyamatosan most itt is maradt. 1905-ben tért vissza Amerikába. 1913-ban mutatta be a maga által konstruált "kínai vízi kínzókamrát". Különösen szerette a víz alóli szabadulásokat: lélegzetét akár négy percig is képes volt visszatartani, amit otthon a fürdőkádban gyakorolt.

Houdini nem csupán a bűvészetben volt úttörő: 1916 és 1923 között öt filmet is készített. Valószínűleg csak 1926-os halála akadályozta meg abban, hogy hangosfilmekben is szerepeljen. 1918-ban, a New York-i Hyppodrome-ban eltüntetett egy elefántot - a legnagyobb dolgot, amelyet bűvész addig is láthatatlanná tett.

Kép

A szabadulóművészt sorozatban kilenc alkalommal választották meg elnökké az Amerikai Bűvészek Társaságában, utoljára halála előtt, 1926-ban nyerte el kollégáinak az elismerését. Houdini ugyancsak elnöke volt a londoni bűvészek klubjának.

A mágus halálát egy montreali különleges bemutató okozta. A nemzetközi hírű McGill egyetem hallgatóinak tartott előadást a "spiritualizmusról". A mutatványok előtt szenvedett balesetet Albany-ban, az USA-ban, de részlegesen törött lábával is elutazott Kanadába, Montrealba. A "spirituális trükkök" előadásakor kijelentette a diákoknak: hasizmai olyan erősek, hogy bármilyen ütést sérülés nélkül képes elviselni.

Az egyik egyetemista ekkor figyelmeztetés nélkül, időt sem hagyva Houdininek a felkészülésre, hirtelen két alkalommal is "behúzott" az illuzionistának, s a vakbél táján találta el az 52 éves mutatványost.

Az artista-szabadulóművész ezután nem érzett különösebb fájdalmat, és csak a detroiti vonatra való felszállás után kezdett panaszkodni. Dr. Leo Kretzka, a neves orvos Detroitban sietve megvizsgálta a Montrealból érkező beteget, és megállapította, hogy vakbélgyulladásra utalnak a szimptómák. Houdinira bízta, hogy fellép-e este a Garrick színházban. Az előadóművész természetesen nem akarta cserbenhagyni rajongóit.

A közönség ez alkalomból láthatta, hogy Houdini óriási megterhelés, erejének túlfeszítése árán is bemutatta számait, bár egyáltalán nem volt a legjobb formában. A mutatványok után, a szállodában erősödtek fájdalmai. A szabadulóművészt a Gray kórházba vitték, és megoperálták a vakbelét. Ezután napokon át, egészen haláláig öntudatánál maradt a beteg, és az orvosok szerint életét csak óriási akaratereje és energiája hosszabbította meg.

Halálát azok az ütések okozták, amelyeket Montrealban kapott: vakbele ugyanis gyakorlatilag szétrobbant, mérgezőanyagokat árasztva szét testében. Ugyancsak közrejátszott a tragédiában az a streptococcus peritonitis baktérium-fertőzés, amelyet a vakbéloperáció után szerzett.

A New York Times Houdinit a modern idők legnagyobb showman-jei közé sorolja. Houdini néhány kivétellel maga találta ki trükkjeit, és csak négy legközelebbi segítőtársa tudta a legnehezebb mutatványok megoldását. Egy-két olyan számának azonban csak ő tudta a titkát, hiába is próbálná ma utánozni valaki.[/quote]
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#316 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Hozzászólás ikon  Elküldve: 2004. 03. 25. 06:53

Március 25.

Idézet

Bartók Béla (1881-1945)

Kép

Bartók Béla a pozsonyi gimnazista-évek után 1899-ben került Budapestre, a Zeneakadémiára. Itt ismerkedett meg Kodály Zoltánnal, akivel életre szóló, szoros szakmai és baráti kapcsolata alakult ki. Bartók egyszerre volt tökéletes népzenekutató, zenetanár, zongorista és zeneszerző. Egyedi zenei stílusa a magyar népdalok és a modern európai irányzat ötvözetéből alakult ki. Legismertebb művei A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin. Bartók rendszeresen kutatott és turnézott is külföldön. 1924-ben kutatásai eredményeiről sikeres könyvet adott ki "A magyar népdal" címmel, 1934-től pedig Kodállyal együtt a Magyar Tudományos akadémián dolgoztak egy népzenei kiadvány összeállításán. A háború miatt Bartók 1940-ben feleségével együtt az Egyesült Államokba menekült. Mire a keserves, sikertelen és gyakran munka nélküli külföldi évek után újra fellendült volna karrierje, egészségi állapota megromlott. Az 1945. szeptemberében bekövetkezett halálát leukémia okozta.

Complete Works by Hungarian State Opera Chorus, Budapest Philharmonic, Budapest Symphony, et al./Dorati, Ferencsik, Korodi, et al. - Hungaroton White Label 41002 (PB)
Bluebeard's Castle
Berlin Radio Symphony/Fricsay - DG 457756 (RT)
Boston Symphony/Ozawa - BSO (RS)
Cantata profana by Fischer-Dieskau/Choir of St. Hedwig's Cathedral/Berlin Radio Symphony/Fricsay - DG 457756 (RT)
First Term at the Piano by Kocsis - Philips 46368 (PB)
For Children "42 Hungarian Folk Songs" by de Toth - Eroica 3002 (PM)
For Children by Kocsis - Philips 46368 (PB)
Four Dirges
Kocsis - Philips 46368 (PB)
Lubimov - ECM 1771 461812 (RT)
de Toth - Eroica 30000 (PM)
Hungarian Folk Songs from Csik by Kocsis - Philips 46368 (PB)
Hungarian Folk Tunes & Arrangements by Arpad Joob - Hungaroton 18252 (RS)
Hungarian Peasant Songs & Dances
Richter - BMG/Melodiya 29460 (JD)
de Toth - Eroica 30000 (PM)
Hungarian Folk Tunes by Kocsis - Philips 46368 (PB)
Hungarian Sketches
Chicago Symphony/Boulez - DG 45825 (SS)
Pittsburgh Symphony/Reiner - Sony 62343 (RT)
The Miraculous Mandarin: Suite
Chicago Symphony/Martinon - RCA 63315 (RT)
London Symphony/Solti - Decca 467686 (RT)
Roumanian Christmas Carols by Kocsis - Philips 46368 (PB)
Roumanian Dances by Kocsis - Philips 46368 (PB)
Roumanian Folk Dances
Herrick - Hyperion 67228 (GF)
Kocsis - Philips 46368 (PB)
Pro Arte Orchestra/Mackerras - Testament 1325 (GF)
Two Portraits, Op. 5
Chicago Symphony/Boulez - DG 45825 (SS)
Chicago Symphony/Solti - CSO 4677 (RS)
Allegro Barbaro
Kocsis - Philips 46368 (PB)
de Toth - Eroica 30000 (PM)
Bagatelles by Kocsis - Philips 46368 (PB)
Burlesques, Op. 8c by de Toth - Eroica 3002 (PM)
Cantata profana by Clement, Gunn, Atlanta Symphony & Chorus/Shaw - Telarc 80479 (SS)
Concerto for Orchestra
Boston Symphony/Koussevitzky - BSO (RS)
Cleveland Orchestra/Szell - Sony 63124 (RT)
Concertgebouw Orchestra/van Beinum - Music & Arts 1054 (RT)
London Symphony/Solti - Decca 467686 (RT)
Concerto for Piano #1, Sz. 83
Ashkenazy/London Philharmonic/Solti - Decca 473271 (GF)
Bronfman/Los Angeles Philharmonic/Salonen - Sony 66718 (RC)
Kocsis/Budapest Festival Orchestra/Fischer - Philips 46368 (PB)
Koppel/Danish State Radio Symphony/Malko - Danacord 561-562 (GF)
Concerto for Piano #2, Sz. 95
Ashkenazy/London Philharmonic/Solti - Decca 473271 (GF)
Bronfman/Los Angeles Philharmonic/Salonen - Sony 66718 (RC)
Kocsis/Budapest Festival Orchestra/Fischer - Philips 46368 (PB)
Concerto for Piano #3, Sz. 119
Argerich/Orchestre Symphonique de Montreal/Dutoit - EMI 56654 (RJS)
Ashkenazy/London Philharmonic/Solti - Decca 473271 (GF)
Bronfman/Los Angeles Philharmonic/Salonen - Sony 66718 (RC)
Kocsis/Budapest Festival Orchestra/Fischer - Philips 46368 (PB)
Lipatti/Orchester des Südwestdeutschen Rundfunks/Sacher - EMI 67572 (RT)
Concerto for Viola by Erdélyi/New Zealand Symphony/Taddei Concordance CCD03 (SS)
Concerto for Violin #1, Sz. 36
Chung/Chicago Symphony/Solti - Decca 473271 (GF)
Szabadi/Hungarian State Orchestra/Ligeti - Hungaroton 31543 (TG)
Concerto for Violin #2, Sz. 112
Chung/Chicago Symphony/Solti - Decca 473271 (GF)
Menuhin/Minneapolis Symphony/Doráti - Mercury 34350 (RT)
Mullova/Los Angeles Philharmonic/Salonen - Philips 456542 (RC)
Szabadi/Hungarian State Orchestra/Ligeti - Hungaroton 31543 (TG)
Dance Suite
Chicago Symphony/Boulez - DG 45825 (SS)
London Symphony/Solti - Decca 467686 (RT)
Philadelphia Orchestra/Kertész - Philadelphia Orchestra (RS)
Divertimento for String Orchestra
Camerata Bern/Zehetmair - ECM 1714 465778 (RT)
Chicago Symphony/Boulez - DG 45825 (SS)
Élégies by Kocsis - Philips 46368 (PB)
Music for Strings, Percussion & Celesta
Cleveland Orchestra/Dohnányi - London 43173 (SS)
Leningrad Philharmonic/Mravinsky - Russian Disc 11167 (TG)
Quartet for Strings #4 by Zehetmair Quartet - ECM 1727 465776 (RT)
Rondos on Folk Tunes by Kocsis - Philips 46368 (PB)
Seven Sketches by de Toth - Eroica 30000 (PM)
Sonata by de Toth - Eroica 30000 (PM)
Sonatina by Kocsis - Philips 46368 (PB)
Studies by Kocsis - Philips 46368 (PB)
Suite #2 for Orchestra by Minneapolis Symphony/Doráti - Mercury 34350 (RT)
Suite, Op. 14
de Toth - Eroica 3002 (PM)
Kocsis - Philips 46368 (PB)

Kép

Il y découvre, outre l'échelle pentatonique, des combinaisons polyrythmiques non symétriques qu'il utilise dans ses premieres oeuvres pour piano comme dans les «Six danses bulgares» de Mikrokosmos. Peu avant 1914, il donne de nombreuses pieces, dont Allegro barbero (1911) pour piano, dont les rythmes martelés et les contours émaciés, l'équilibre de l'élément magyar et de la nouvelle grammaire, marquent l'avenement d'un style neuf. II poursuit sa lancée avec un opéra, Le Château de Barbe-Bleue (1914-1917), puis avec le ballet Le Mandarin Merveilleux (1918-1919), ou se révele l'influence du Sacre du Printemps.

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 08. 23:05 -kor

¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#317 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Elküldve: 2004. 03. 26. 06:58

Március 26

idézet:
Tolnai Simon (1868-1944) nyomda- és lapvállalat-tulajdonos, könyvkiadó.

1895-ben megindította a Tolnai Világlapját, mely megalapozta kiadói tevékenységét. 1912-ben nyomdavállalatot létesített s ennek birtokában egyre növelte népszerű kiadványainak számát. Világtörténelmet, lexikont, szépirodalmi és tudományos munkákat, színházi hetilapot és divatlapot adott ki.

".... Harminc esztendő óta keletkezett nagyobb nyomdák: a katolikus színezetű Stephaneum, Apostol és Élet rt., a szociáldemokrata párt Világosság könyv- és újságnyomdája, Pápai Ernő, Biró Miklós tipográfiái, a Stádium-nyomda, Thalia, a "Neues Politisches Volksblatt" és Tolnai Simon tipográfiái és a Hangya szövetkezet házi nyomdája (ez az utóbbi 1929. május havában egyelőre megszűnt). Kicsiny kezdetből harminc év alatt nőtt naggyá a székes főváros házi nyomdája, s a legújabb időkbe esik a gyönyörű múltú egyetemi nyomdának friss életre éledése is.

A régi nyomdák eltűnésének oka jobbára a kitűnő tipográfusmesterek elhalálozása. Itt-ott azonban az üzemi koncentrációra való törekvésnek is volt abban szerepe. Az Athenaeum nyomdája például fölszívta magába a Grafikai Intézetet, a "Nap" nyomdájából lett Újságüzemet; a Franklin-Társulat Nagy Sándor tekintélyes tipográfiáját, majd a Werbőczy-nyomdát; a Globus a Pénzintézeti Nyomdát; a Stephaneum a Hunyadi Mátyás intézetet, az "Alkotmány" nyomdáját, meg a Rózsa Kálmán féle régi tipográfiát; a Révai Testvérek nyomdája a Schulhof-féle s a Révai és Salamon féle tipográfiákat; a Székesfővárosi Házi Nyomda pedig kezdetben egész sereg apró nyomda megvételéből adódott össze. Közepes nyomdák egyesüléséből keletkeztek: a Jókai-Löbl, a Thalia-Kultúra rt.-ok. ...."

Kép
Tolnai Simon (szerk.): A bűvészet könyve. Budapest, Magyar Keresk. Közlöny, Hirlap- és Könyvkiadó Váll. (1912). 174 p. papír

".... A polgári Magyarország sajtója meglehetősen színes képet mutatott, s a jellegzetes típusoknak mind megvolt a maguk zsidó klasszikusa, akinek nevéhez számos esetben az adott kiadványtípus hazai kitalálása, meghonosítása is fűződik. Ilyen egyéniség volt mindjárt a korszak elején Ágai Adolf, kinek Borsszem Jankója műfajt teremtett: a cvikkerpotyogtató karikatúrákkal kísért társadalom- és politikakritika műfaját. Tolnai Simon képes hetilapja, a Tolnai Világlapja a magas színvonalú kulturális és tudományos ismeretterjesztés nagy népszerűség övezte orgánuma volt. A kiegyezés évében született Tolnai szép és nem egyedülálló példája a kultúra üres területein vállalkozó, semmiből induló karrierekre. „Típusa a self-made-man-nek, aki a legalacsonyabb sorból küzdötte fel magát az egyik legnagyobb magyar kiadóvállalat tulajdonosává. Nyolcéves kora óta önálló. Karrierjét azzal kezdte, hogy a kávéházakban összevásárolta az elhasznált újságokat és azokat eladta.”

Kép
Tolnai : A világháború története

Tolnai Világlapja 1901 - 1944 : [képes hetilap] ; [negyvennégy évfolyam egy kötetben] / [vál., a bevezeto tanulmányt írta Rapcsányi László]. - 3. kiad. - [Budapest] : Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, [1989]. - 368 p. : zahlr. Ill. ; 30 cm
EST: Tolnai Világlapja
Tolnai Világlapja 1901 - 1944. Zur Geschichte eines illustrierten ungarischen Wochenblattes. - Ausz
Standort: 95 B 238[/quote]
¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#318 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Hozzászólás ikon  Elküldve: 2004. 04. 01. 19:39

Március 27.

Idézet

Csurka István  1934  kétszeres József Attila-díjas író

Kép

Csurka István (1934-), pisarz węgierski. Autor dramatów społ.-obyczajowych, ukazuj±cych ograniczenia w indywidualnych wyborach jednostki, np. Kto dzi¶ funduje? (1970, wydanie polskie 1979), Gorzkie żale w dozorcówce (1978, wystawienie polskie 1980). Powie¶ci m.in. Na kogo wypadnie (1965, wydanie polskie 1977), opowiadania, scenariusze filmowe.

Csurka István: A főszereplők

Az események a gyorsvonat kilencedik kocsijában úgyszólván érzékelhetetlenek voltak. A megszokottnál sokkal durvább és hirtelenebb zökkenéssel állt meg a szerelvény a nyílt pályán, de ez a fülkében tulajdonképpen senkinek sem tűnt föl: csak egy jó néhány perc múlva, amikor a veszteglés már kezdett unalmassá válni, húzta le valaki az ablakot. Bejelentése, miszerint a mozdony előtt egy tartályszerű valami fekszik, általános megrökönyödést keltett. Gázolt a vonatunk? Gázoltunk? Vonatszerencsétlenség részesei vagyunk?

Veszem a kabátom, és a fülke szaunamelegéből kiugrok a dél-alföldi zimankóba. Kistelek előtt áll a vonat, az eleje már bent van az állomási raktárak vonalában, a vége még kint. Kora reggeli tompaság. Mintha az éjszaka még nem szívódott volna föl rendesen, és felhígult foszlányai terjengenének a világosodni akarásban. A karambol története egy pillanat alatt áttekinthető: a lezárt sorompó előtt, azaz a pálya és a sorompó között egy nyerges vontató áll. Sértetlenül. Messze elöl, a mozdony előtt a vontatmánya, a páros hengerű tartály, összegyűrve. Akik már visszafelé igyekeznek a melegbe, azok újságolják, hogy senki nem sérült meg. Ez nemcsak megkönnyebbülés, hanem az esemény kibontásában is fontos adalék: nyilvánvaló, hogy a nyerges vontató beszorult a két sorompó közé, s a vonat letépte róla a tartálykocsit.

Köpcös, tokás, hetes borostás cigány férfiak futnak el mellettem, nyomukban tarka rongyokba bugyolált asszonyaikkal. Kevert beszédjüket nem nagyon értem, de annyit azért kihámozok belőle, hogy nem hisznek a szemüknek. Képtelenségnek tartják, hogy a sorompónál pöfögő vontató és a mozdony előtt fekvő tartály valamikor összetartozott; hogy azt a vonat ilyen hosszan tolta maga előtt. Ez így túlontúl egyszerű számukra, hiányzik belőle a csodás elem. ....


Kép
[ Kattints ide a teljes méretű képhez ]

¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#319 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Hozzászólás ikon  Elküldve: 2004. 04. 01. 20:54

Március 28.


Idézet

Psota Irén 1929

Kép

Gálaesttel ünneplik vasárnap 75. születésnapját a Madách Színházban, abban a teátrumban, ami mellett – némi hűtlenkedés azért persze belefért –, lényegében egész eddigi életében kitartott. Szép dolog a gálaest, de talán egy testre szabott, jutalomjátékkal felérő szerep, valami jó darab, amit neki kerestek, miatta mutatják be, talán szebb ajándék lenne Psota Irénnek és a közönségnek is. Tán már a Forgószínpad sincs műsoron, legalábbis márciusban nem ment, áprilisban sem megy. Ebben az öreg színészek otthonában játszódó darabban kapott Psota anyaszínházától utoljára feladatot. Jelenleg nincs szerepe a Madách Színházban, de nincs más színpadokon sem. Időnként láthatjuk nyilatkozni a képernyőn, szétrobban az energiától. Jókat mond. Szokása szerint be nem áll a szája. Hangos, vaskos, de ellágyuló is.
Ha nincs feladata, akkor is jelen van. Ott vannak a filmek, például a Ház a sziklák alatt, a Szent Péter esernyője, az És akkor a pasas, Az oroszlán ugrani készül, a Szabadíts meg a gonosztól, amelyekben játszott. Ezeket ismételgetik rendre. Másrészt Psota jelenség, figura, benne van az érdekes emberek kategóriájában, beszélnek róla akkor is, ha éppen nem csinál semmit. Vagy csak kutyázik, utazik, mert ezek a fő mániái. Psota Irén főhivatású Psota lett. Érdekes az utcán, bárhol, izgalmas a személyisége maga. Tán kicsit olyan, mint Péreli Gabriella Roncsderby című monodrámájának – amit több mint százszor játszott – főhőse, aki otthon kuksol, a telefon köti a világhoz. Magányos, de mindig vár valakit és valamit. Mohón habzsolná az életet, de mindenkit lefitymál, senki nem jó neki, nem talál a létezéshez társat.
Psota mellől elment a játszótársak többsége is. Itt maradt utolsó női ősbölénynek. Tán túlságosan kimagasodik a sorból, ezért nem akarnak, mernek vele dolgozni.
A nemzet színészeinek, Törőcsik Marit kivéve, kevés a dolguk, nem nagyon akad méltó feladatuk. Ez vagy a magyar kultúra kínos szégyene, vagy ők vannak már nem megfelelő állapotban.
Ha netán így van, akkor az vizsgálandó, mitől őrlődtek fel. De valószínűbb, hogy sok tekintetben a mostani kultúra vált pitiánerré hozzájuk képest. Nem tud mit kezdeni a nagy formátumú személyiségekkel. Psota valaha Gruse volt, Polly, Margit királynő, vagy a könnyedebb műfajban Irma, Dolly. Most magánzó. Pedig papírja van róla, hogy a nemzet színésze.
Ez a nagy színésznő vasárnap 75 éves. Lenne még pár évtizedre és temérdek szerepre energiája.

Kép

¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#320 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Hozzászólás ikon  Elküldve: 2004. 04. 01. 21:05

Március 29.

Idézet

Rejtő Jenő (1905-1943)

Kép

Alighanem a P. Howard írói álnéven közismert Rejtő Jenő az egyetlen magyar író, akinek olvasottsága vetekedik Jókaiéval, talán még felül is múlja - de még a neve sem fordul elő sem Rejtő, sem Howard formában legbőségesebb irodalomtörténetünkben sem. (Csak a Magyar Irodalmi Lexikonban szerepel.) Az irodalomtörténet nemcsak azt nem vette tudomásul, hogy tehetséges író volt, hanem még azt is alig, hogy egyáltalában élt. Még arra sem becsülték, hogy legalább lebecsüljék. Pedig ez a Rejtő-Howard vagy öt évtizede nevetteti már a legszélesebb magyar olvasóközönség egymást követő nemzedékeit. Annak a groteszk, nemegyszer abszurd humornak, ami nálunk Sipulusszal kezdődött, Heltai Jaguárjával folytatódott, véleményem szerint ő volt a legszélsőségesebb változata, akinek népszerűsége a múló évtizedekkel egyre nő, és egyaránt népszerű az alig olvasók tágas és az irodalmi ínyencek szűkös köreiben.

Ezt a P. Howard nevet nem szabad kényeskedő angolsággal kimondani, hanem jó magyaros hanglejtéssel Hovardnak, sőt Péhovardnak ejtendő: így mondta ő is, így emlegetik olvasói is. Még a nevét sem szabad komolyan venni, mint ahogy egyetlen mondatát sem szabad komolyan venni, miközben tudnunk kell, hogy ez a mulatságos életmű valójában szembenevetés azzal a szörnyeteggel, amely végül őt is elnyelte.

Rejtő Jenő egyébként olyan figura volt, és úgy élt, mintha maga P. Howard írta volna. Hosszú, valószínűtlenül sovány, fiatalon kopaszodó férfi volt, aki nyaranként hosszú órákon át ült az Andrássy úti Japán kávéház teraszán, előtte papírköteg és tintásüveg, kezében hosszú szárú, bemártós tollhoz való tollszár, és apró betűkkel szorgalmasan írta a regényeit. Körülbelül szemközt volt a főleg ponyvaregényekkel üzletelő Nova Könyvkiadó, ahol a szerzőknek csak elkészült kéziratokra fizettek igen alacsony honoráriumot; azaz éppen Rejtő Jenőnek nagy honoráriumot fizettek, amikor már országszerte várták az új Howard-könyvek megjelenését. Ő is csak kéziratra kapott pénzt, de úgy, hogy soronként fizették. Nos, ha Rejtő a kávéházban ivott egy feketét, akkor az elkészült szövegből letépett három-négy sort, ebben már benne volt a borravaló is. A főpincér pedig átment a Novához, és beváltotta; a kiadó pedig a teleírt papírfecnit hozzáragasztotta az eddig küldött anyaghoz. Ha pedig az író ruhát csináltatott, akkor a szabónak három-négy elkészült oldallal fizetett, és akkor a szabó ment el a Novához, ahol megkapta munkadíját.

Esténként azután Rejtő villamosra ült, és kiutazott a Lipótmezőre, a híres tébolydába, mert súlyos idegbetegség címén és okából ott lakott, csak napközben kiengedték, mert nem volt ön- és közveszélyes. Egy este későn érkezett, már zárva volt a kapu; rugdosni kezdte. A portás megkérdezte, mit keres.

- A hálószobámat - válaszolta.

- Megőrült?! - kiáltott rá a kapus.

- Igen, azért van itt a hálószobám!

Hát ez így, változtatás nélkül előfordulhatna bármelyik Howard-regényben. S az az életút, amely idáig vezetett, nem kevésbé howardos. A budapesti kispolgári család fia, szülei nem kis ijedelmére, érettségi után színiiskolára ment, állítólag még tehetséges is volt, de mire elvégezte, már elment a kedve a színészségtől, inkább nekiindult a világnak. Becsavarogta - részben gyalog - Nyugat-Európát, főleg Franciaországot, a határokat általában vízum nélkül lépte át, amiért több ízben és több országban töltött hosszabb-rövidebb időt börtönökben, ahol összebarátkozott a vagányokkal. Olykor alkalmi munkákkal keresett annyit, hogy tovább csavarogjon. Egy ízben fellopódzott egy Afrikába tartó hajóra, de útközben észrevették, s akkor mint fűtő dolgozott útközben, míg partot nem értek. Az akkor francia gyarmatsorban élő Észak-Afrikában különböző kocsmákban megismerkedett az idegenlégió gyanús alakjaival. Állítólag - bár ez nem bizonyos - maga is felcsapott légionistának, de hamarosan megszökött. Huszonnyolc éves volt, amikor hazavetődött. Akkor írt egy igen mulatságos operettszövegkönyvet Aki mer, az nyer címen. Azonnal elfogadták, megzenésítették - és siker lett belőle, hosszú ideig játszották. Azután kalandos regényeket kezdett írni, illetve azt állította, hogy ezeket egy Laverg nevű francia szerző írta, ő csak fordította. De ha kellett, fordított is, főleg franciából, bármit, amit a kezébe adtak. Mikor a Laverg-könyvek jó üzletnek bizonyultak, bevallotta, hogy ő a szerzőjük. Erre a kiadó, a Nova, amelynek főleg a bűnügyi és az akkor divatos légiósregények voltak a fő kiadványai, felszólította, hogy inkább angol nevet válasszon magának, mert az olvasók inkább angol íróktól kívánnak könnyű olvasmányokat olvasni. Erre találta ki magának ezt a P. Howard nevet, amely hamarosan országos népszerűségű lett.

Ez időre, a harmincas évek végére már tisztában volt saját humora lényegével. Légiósregényei valójában a divatos ponyva paródiái voltak. Aki egyszer elolvasta és végignevette A táthatatlan légió áradó képtelenségeit, sziporkázó szójátékait vagy Piszkos Fred és Fülig Jimmy abszurd kalandjait, soha többé nem tudta komolyan venni az igazi légiósregényeket. De ugyanígy parodizálta ki a bűnügyi regényeket a Vesztegzár a Grand Hotelban cselekménybukfenceivel.

Rejtő sokat tanult Sipulusztól is, Heltaitól is, Karinthytól is (Heltai és Karinthy nagyra is tartotta egészen sajátos humorát), de nem idegen Eric Knight Sam Smalljának költőien nonszensz komikumától sem. És közben jellegzetes korjelenség volt: mindaz a szörnyűség, amit nevetségessé tett, a maga igaz veszélyében ott kínálkozott a világot elnyelni készülő fasizmusban. Egy rettegő világ kellős közepén nevettetett a borzalmakon. De ez nem ,,fekete humor", nem morbid komikum - ez a lélek felülemelkedése saját rettegésén. Ma már csak nevettet, de igazi lényegét csak azok élhetik át, akik maguk is tanúsíthatják, hogy a tűzvonalban, a koncentrációs táborokban, a kínzó valóság közepette, a halál szüntelen szomszédságában is fel-felhangzott a nevetés, sőt a hisztérikus tömegnevetés is.

Ne feledjük el, hogy ezt az írót túl kalandos múltja és világhelyzetből következő rettegése szorongásos idegbeteggé, sőt elmegyógyintézeti ápolttá kínozta... és közben írta tömegeket nevettető regényeit. És a megfeszített munka sem tett jót az idegeknek. De a művészi színvonalnak sem. Rejtő igen egyenetlen író. Kevés az olyan regénye, amelyet ne zavarnának pongyolaságok, sőt laposságok. De úgy vélem, legelsietettebb műveiben is vannak olyan oldalak, amelyek a humor remekei közé tartoznak. Nyelvezete néha csak úgy szikrázik a játékos szóbravúroktól, máskor oldalakon keresztül színtelen, nemritkán csapnivalóan rossz mondatokat ír. Önkritikája kezdetben alig, később már egyáltalán nem volt. De azért nem véletlen, hogy ez a nagy tömegeket mulattató irodalom kezdettől mindmáig nagyon kedvelt a magas irodalmi igényű értelmiségi körökben is. Sosevolt keveréke ez a ponyvának és a ponyva megsemmisítő szatírájának, a kalandéhség kielégítésének és az intellektuális paradoxonoknak: teméntelen selejt közt nemegyszer a művészi remekmű határán.

Azután jött a szörnyeteg, amellyel mindig szembenézett, jött és lenyelte. A súlyosan idegbeteg írót elvitték munkaszolgálatba, egyenest ki a tűzvonalba, a Voronyezs környéki télbe, ahol ezekben a napokban az ötven fokot is megközelítette a hideg. A visszavonulás poklát - amely január 12-én kezdődött - már nem érte meg. Legyengült szervezetének éppen elegendő volt a hideg, az embertelen bánásmód, a szakadatlan életveszély. 1943 újév napján halt meg.

A felszabadulás után vagy egy évtizedig egyszerűen ponyvának vélte a hivatalos irodalom, és nem adták ki. Ennek az lett a következménye, hogy könyveit a zugpiacokon elképesztően magas áron adták-vették. Amikor végre 1956 nyarán újra megjelent olcsó áron A láthatatlan légió - a zugárusok névtelen levélben megfenyegették a kiadó vezetőjét, hogy lelövik, ha még egy Howardot ki mer adni, mert tönkreteszi az üzletüket. Ez is olyan, mintha Rejtő Jenő találta volna ki. De a kiadót mégsem lőtték le, a Howard-regények azóta sorozatosan és óriási példányszámban újra megjelennek, népszerűségük vetekszik Jókaiéval is. Az irodalomtörténetben pedig még mindig nincs benn a neve sem. Ez is olyan, mintha Rejtő Jenő találta volna ki.

¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#321 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Hozzászólás ikon  Elküldve: 2004. 04. 01. 21:13

Március 30.

Idézet

Gelléri Andor Endre (1906-1945)

Kép

A huszadik század magyar irodalmának egyik legnagyobb magyar novellistájaként számon tartott Gelléri Andor Endre szegény, budapesti munkáscsaládban született 1906-ban. Fiatalon kezdett írni és szinte színre lépéstől fogva, sikeres, sőt ünnepelt író volt.

Klasszikus értelemen véve nem volt iskolája, elvégezte ugyan a műszaki technikumot és fém- és vasipari szakmából végbizonyítványt szerzett. Sokféle munkával próbálkozott, volt géplakatos, gyári rajzoló, kelmefestő, ügynök, hivatalnok, gyermeknevelő s közben számtalanszor munkanélküli. Még középiskolás, mikor novellákat küldött Az Estnek. Mikes Lajos, a nagy tehetségkutató fedezte fel és közölte első novelláját az Estben.

Huszonöt éves korában már irodalmi díjat kap és a kortársak ámuló elismerését nyeri el, ösztöndíjjal külföldet járhat, minden kötete irodalmi szenzáció, többször is adnak neki Baumgarten-díjat.

1928-29-ben Az Est tehetségpályázatán nyert ösztöndíjjal Olaszországban és Németországban járt, ott írta meg 1930-ban írta egyetlen regényét, A nagymosodát. Ennek ellenére tehetsége a novella műfaj koronázatlan királya közé emelte, ebben a műfajban érte el írásművészete a legmagasabb szintet.

Hősei a társadalom perifériáján élő kisemberek, szállítómunkások, munkanélküliek, csavargók, lumpenproletárok. Verseinek hűsei a hétköznapok hűsei, akikkel szakadatlan kapcsolatban áll, az irodalom mellett aktívan sportolt, olyan szívóssággal, hogy gyönge, betegségekre hajlamos testalkata ellenére kifejezetten jó, egy időben a sportpályákon nyilvántartott diszkoszvető is volt.

Életében négy novelláskötete jelent meg. A szomjas ittasak c. novelláskötetéért 1933-ban kapta első Baumgarten-díját. Írótársainál élesebben látta meg a munkásélet tragédiáit; a társadalmi problémák és baloldali beállítottsága ellenére a kor legtöbb irodalmi alakjától eltérően a kommunizmus által érintett marad, soha nem kötelezte el magát az irányzat mellett.

1935-ben Sallai és Fürst kivégzésének emlékére szimbolikus novellát írt Ukránok kivégzése címmel. 1941-től többször hívták be munkaszolgálatra, zsidó származása miatt folyamatos üldöztetésben élt a háború végéig. Két munkaszolgálat közötti szabadsága alatt írta posztumusz megjelent önéletrajzát, amelynek az Egy önérzet története címet adta és amely csak 1957-ben jelenhetett meg. 1944-ben a németek deportálták és előbb az ausztriai Mauthausenben volt koncentrációs táborban, majd 1945. május elején a Günskirchenben megérte ugyan a felszabadulást, de a kiütéses tífusz néhány nap alatt végzett az embertelen körülmények között legyengült szervezetével.

Kép

Andersen meselátása és mesélni tudása, Gorkij proletármélysége és a szegények lelkében felismert szépség-jóság élménye Füst Milán látomásos-biblikus pátosza, Csehov prózában kifejezett halk bánatú lírája, Kafka szorongása az ismeretlen szörnyűségektől, de talán még Arany Toldijának izomerő-ünneplése is sajátos, sosem volt egységként válik írói és olvasói élménnyé Gelléri Andor Endre novelláiban. Azért írt, mert érzéki gyönyörűséget talált mindenben, amit érzékeivel felfogott, és amiket hozzáábrándozott; és azért írt, hogy szebbé tegye a szenvedő, a megalázott emberek életét; és azért írt, hogy a munkában élő emberek felismerjék és élvezzék saját erejüket. Azt hiszem, soha ilyen nagy műveltségű és sok minden tudnivalóban jártas művész nem írt ilyen ösztönösen, soha ösztönösen rögtönző művész nem írt ilyen biztonságos formatökéllyel, soha ilyen mélységesen részvevő, proletársorssal azonosuló és ráadásul még a marxista társadalomtudományban is jártas író nem maradt ennyire érintetlenül a munkásmozgalomtól, és általában a társadalmi problémák elméleti végiggondolásától. És úgy vélem, talán soha senkiben nem vált ilyen tökéletes egységgé a szegény emberek világának valósága és a költői fényekkel csillogó mese, senkiben nem vált ennyire látomássá a két szemmel látott mindennapi tény. Gellérinél csillog a sötétség, és káprázatos színekkel teljes a szürkeség. Merjük végre leírni, hogy a XX. század világirodalmának legalábbis az egyik legnagyobb novellistája. Szerintem akkor is világirodalmi klasszikus, ha a nagyvilág még nem ismeri eléggé, akárcsak József Attilát.

¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#322 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Hozzászólás ikon  Elküldve: 2004. 04. 01. 21:29

Március 31.

Idézet

Szabó Lőrinc (1900 – 1957), költő


Kép

1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc vasúti fékező és Panyiczky Ilona gyermekeként. Szülőházát a költő sem tudta azonosítani, hiszen hároméves, mikor elköltöznek, de az bizonyos, hogy lebontották, helyén a Vörösmarty lakótelep panelházai épültek. A szülőváros képe csak homályosan dereng fel a Tücsökzene néhány versében.
A család Balassagyarmatra majd Debrecenbe költözött, itt érettségizett a költő. Budapesten egyetemi tanulmányokba kezdett, tanítványa és barátja lett Babits Mihálynak. 1944-ig Az Est-nél dolgozik, 1927 és 28 között a Pandora című irodalmi lapot szerkesztette. A második világháború után az irodalmi élet peremére került, csak halála előtt kap Kossuth-díjat. 1957-ben halt meg Budapesten
Versei egy részét gyerekversként ismerjük, ezeket saját gyerekeihez (Lóci és Klári) írta vagy gyermekkora emlékeit idézi fel bennük (Tücsökzene). Műfordítói életműve gazdag, a világirodalom időben és földrajzilag egymástól távol eső remekeit ültette át anyanyelvére nagy igényességgel és tehetséggel.
Az Avasi Gimnázium elötti szoborral emlékezik Miskolc híres szülöttére.
Ózdon a református lelkészi hivatal homlokzatán elhelyezett tábla őrzi annak emlékét, hogy 1946 szeptemberében itt vendégeskedett a költő Dóczy Antal lelkész meghívására és az itt élőkkel kölcsönösen megszerették egymást. A Tücsökzene mintegy húsz verse is itt született.

Kép

És mikor újra megcsókoltalak,
szólni se bírtál.. Hangod szenvedő
állat hangja volt: olvadni akarva
símultak össze forró tagjaink
s a szerelemtől szavunk elapadt.
Elapadt, elakadt, - óh, szenvedő,
szegény kis állatom, mily részegen
néztél föl rám! Milyen édes beszéd
volt néma mosolyod, s mily túlvilági
ez az egész szótlan odaadás!...
Most is így látlak, te szép, remegő
angyal és gyermek, virág és arany,
oly félénken s mégis úgy bizakodva
bújtál hozzám, mikor égő kezem
s ajkam simogató hulláma melled
bimbóiban gyönyörré merevült.

¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#323 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Hozzászólás ikon  Elküldve: 2004. 04. 01. 21:42

Április 1.

Idézet

Vikár Béla (1859 ápr. 1-1945. szept. 22.)

Mindig a haladás és a fiatalság oldalán állott, tudományban és irodalomban egyaránt. Nem volt irigy Bartók és Kodály dicsőségére, sőt, segítette őket, és szívből örült később fényes, nemzetközi sikereiknek is. Vikár Béla széleskörű munkásságának legismertebb darabja talán a pompás Kalevala-fordítás, melyet az Akadémia adott ki. A finn és észt, valamint a nyugati nyelveken kívül a grúz nyelvet is annyira elsajátította, hogy Rusztavelli 800 éves eposzát: a Tarielt is híven lefordította.

Szülőföldjén -Somogyban- korán megfogta lelkét a paraszt nóták, mesék világa. Édesanyja ajkáról jegyezte le gyorsírással az első dalokat, majd az 1879-es években az egész megyét bejárta. A kilencvenes években ismerkedett meg Rákóczi Izidor pesti műszerésznél az Edison-féle fonográffal s az egész világot megelőzve ment ki falura, fonográffal dalt gyüjteni. 1896 őszén kezdte meg Borsod megyében -Mezőcsáton-, a viaszhengerre való felvételt. Mikor külföldön ráeszméltek a gyűjtés ilyen módjára, neki már egész sorozat hengere volt. A Néprajzi Társaság vezetői hiába jártak segélyért gr. Csáky kultuszminiszternél, csak jóval később, Wlassicstól sikerült némi támogatást kapniuk, hogy Vikár folytathassa gyűjtőútjait. Az 1900-as párizsi világkiállításon Sebestyén Gyula e fonogrammokat mutatta be.

Világcsodája volt az akkor, de a folklore-nak akkor is kevés volt az értő közönsége.
Vikár , mintegy hétezer dalt jegyzett föl 19 vaskos füzetében. Ezeket a Tudományos Akadémia vásárolta meg, évtizedeken át életjáradékkal segítve e kiváló tagján, a szövegek későbbi kiadása reményében. Vikárnak a Néprajzi Múzeumban őrzött sok száz fonográf hengerét pedig maga Bartók Béla is oly nagyra becsülte, hogy többszöri gondos lehallgatás után saját kezűleg kottázta le. E fonográfhengerek kétharmad része pótolhatatlan zenei régiséget tartalmaz! A gyorsírásos följegyzéseket gyűjtőútjáról hazatérve azonnal letisztázta, és 1910-ben átadta a Népköltési Gyűjtemény szerkesztőjének, Vargha Gyulának, aki az egész kéziratot elvesztette.

Kép

Vikár gyűjtőútjai sikerét több jó tulajdonsága eredményezte: tréfálkozó modora, mély életbölcselete, kedvessége, a paraszt nyelvének és hangulatának megismerése, abba való beilleszkedése.

A megmaradt, több mint ötvenéves gyorsírójegyzetek csonkasága, az anyag túlnyomó részének sehol sem közölt volta teszi nehézzé, hogy gyűjtőútjait térképen ábrázolják.

¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#324 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Hozzászólás ikon  Elküldve: 2004. 04. 02. 05:59

Április 2.

Idézet

Csukás István Kisújszállás, 1936. április 2.  Költő, író

Kép

Elmondani adj erőt! Versek Szépirodalmi Bp, 1962 
Előszó a szerelemhez Versek Szépirodalmi Bp, 1965 
Koromcsillag Versek Szépirodalmi Bp, 1968 
Ima a vadevezősökért Versek Szépirodalmi Bp, 1975 
A felidézett toronyszoba Válogatott versek Szépirodalmi Bp, 1977 
Az üres papír elégiája Versek Szépirodalmi Bp, 1980 
Mintha átvágnánk Tahitin Versek Szépirodalmi Bp, 1982 
Orr-beszámoló a Szépvölgyi út 67-től a Kolosy térig Versek Szépirodalmi Bp, 1985 
Mint az ejtőernyősök Összegyűjtött versek Szépirodalmi Bp, 1986 
Metszet az Időből, Szárszó, nyár Versek Szépirodalmi Bp, 1989 
Étellift a pokolba Versek Osiris-Századvég Bp, 1995 
Összegyűjtött versek Versek Kossuth Bp, 1996 
Költők éhkoppon Összegyűjtött prózai írások Osiris Bp, 1996 
Egy szürke kiscsacsi Meseregény Móra Bp, 1967 
Erdőben jártam Verses képeskönyv Móra Bp, 1968 
Mirr-Murr, a kandúr Meseregény Móra Bp, 1969. 
Pintyőke-cirkusz, világszám! Meseregény Móra Bp, 1971 
Vidám állatkert Verses képeskönyv Móra Bp, 1971 
Keménykalap és krumpliorr Ifjúsági regény Móra Bp, 1973 
A téli tücsök meséi Meseregény Móra Bp, 1974 
Síppal, dobbal Hangszertörténet Móra Bp, 1974 
Nyár a szigeten Ifjúsági regény Móra Bp, 1975 
Egy kiscsacsi története. Mirr-Murr kalandjaiból Mese Móra Bp, 1975 
Vakáció a halott utcában Ifjúsági regény Móra Bp, 1976 
Itt a kezem, nem disznóláb! Ismeretterjesztő képeskönyv Móra Bp, 1977 
Oriza-Triznyák. Mirr-Murr kalandjaiból Meseregény Móra Bp, 1977 
Hogyan fogtam el Settenkedő Tódort? Meseregény Móra Bp, 1978 
Utazás a szempillám mögött Gyermekregény Móra Bp, 1978 
Szegény Gombóc Artúr. Pom Pom meséi Meseregény Móra Bp, 1979 
A Radírpók. Pom Pom meséi Meseregény Móra Bp, 1979 
Süsü, a sárkány Meseregény Minerva Bp, 1980 

Kép

Festéktüsszentő Hapci Benő. Pom Pom meséi Meseregény Móra Bp, 1980 
Az én játékoskönyvem  Móra Bp, 1980 
Hogyan lettem filmszínész? Meseregény Móra Bp, 1981 
A bátor Tintanyúl. Pom Pom meséi Meseregény Móra Bp, 1981 
Ágacska Színdarabok. [Gyalogcsillag Utazás a szempillám körül Ágacska.] Móra Bp, 1981 
Madárvédő Golyókapkodó. Pom Pom meséi Meseregény Móra Bp, 1982 
Csicsóka és a moszkitók Ifjúsági regény Móra Bp, 1982 
A civakodó cipőikrek. Pom Pom meséi Meseregény Móra Bp, 1983 
Süsü újabb kalandjai Meseregény Minerva Bp, 1983 
Pom Pom meséi mesék Móra Bp, 1983 
Pom Pom főz Szakácskönyv gyerekeknek Pannónia Filmstúdió Bp, 1985 
A nagy ho-ho-ho-horgász Meseregény Pannónia Filmstúdió Bp, 1985 
Az óriástüdejű levegőfújó Meseregény Pannónia Filmstúdió Bp, 1985 
Sebaj Tóbiás történetek  IPV Bp, 1985 
A legkisebb Ugrifüles Meseregény Móra Bp, 1985 
Pom Pom meghív uzsonnára Szakácskönyv gyerekeknek Pannónia Filmstúdió Bp, 1986 
Makk Marci Figuratív alakú mesekönyv IPV Bp, 1986 
Ugrifüles az illemtanár  Pannónia Filmstúdió Bp, 1986 
A lesből támadó ruhaszárító kötél Meseregény Móra Bp, 1987 
Pom Pom meghív vacsorára Szakácskönyv gyerekeknek Pannónia Filmstúdió Bp, 1986 
Kelekótya kandúrok Meseregény ILK Bp, 1987 
A nagy ho-ho-ho-horgászverseny Meseregény Pannónia Filmstúdió Bp, 1987 
Tóbiás virága Meseregény Kiadó nélkül 1987 
Órarugógerincű Felpattanó Meseregény Móra Bp, 1987 
Süsü és a sárkánylány Meseregény Minerva Bp, 1987 
Hapci-rakéta a Hókuszpókusz-szigetekre Meseregény  1987

Kép
 
Süsü csapdába esik Meseregény Minerva Bp, 1988 
Csalikukac csavarog Meseregény Pannónia Filmstúdió Bp, 1987 
A magányos szamovár Meseregény Móra Bp, 1988 
Vakkancs szétnéz Budapesten Meseregény Móra Bp, 1989 
Tappancs játszani szeretne Meseregény Juventus Bp, 1989 
Cillancs felfedezi a világot Meseregény Juventus Bp, 1989 
Brum Brum Brunó Meseregény Bembo Bp, 1989 
A nagy ho-ho-ho-horgász télen Képes mesekönyv Kossuth Bp, 1989 
A kelekótya kiskakas Meseregény Új Idő Bp, 1990 
Kalandozás Betűországban Meseregény Gordiusz Bp, 1990 
Sün Balázs Gyerekversek Polygon Bp, 1990 
A sínen ült egy fehér nyúl Verses képeskönyv, leporelló Szó-Kép Bp, 1992 
Csizmás Kandúr Leporelló Santos Bt. Bp, 1992 
A karácsonyfát meghoztuk Verses képeskönyv Szó-Kép Bp, 1993 
Mirr-Murr kalandjai Meseregény Móra Bp, 1995 
Dal a hóemberről Verses képeskönyv Tóth M. Bp, 1996 
Oriza-Triznyák Meseregény Magyar Könyvklub Bp, 1996 
Süni és barátai Meseregény Gesta Bp, 1998 
Mirr-Murr nyomoz Budapesten Meseregény Városháza Bp, 1998 
Süsüke, a sárkánygyerek Meseregény Gesta Bp, 1998 
Az én játékoskönyvem. 2. átdolg. kiadás  Korona Bp, 1998 
Pom Pom összes meséi Mesék Gesta Bp, 1999 
Süsüke újabb kalandjai Meseregény Gesta Bp, 2000

¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#325 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Hozzászólás ikon  Elküldve: 2004. 04. 02. 22:49

Április 3.


Idézet

Székely Éva 1927

Kép

Sírni csak a vesztesnek szabad - ezt így tudtuk, ez így volt szokás addig, amíg meg nem tudtuk: "Sírni csak a győztesnek szabad". Az 1927-ben születetett Székely Éva a magyar úszósport örökérvényű, ragyogó csillagaként mindent tudott a versenyzésről, a küzdelemrôl, a szomorúságról és a boldogságról, de a legtöbbet talán a boldogság átadásáról tudott. Több mint 20 évig volt a magyar úszóválogatott nélkülözhetetlen, sikert sikerre halmozó tagja. 68 szoros magyar bajnok, Helsinkiben 200 mellen olimpiai bajnok, megszámlálható, és szinte megszámlálhatatlanul sok EB illetve világcsúcs-tartó. Székely Éva csodálatos tehetségű sportoló és csodálatos tehetségű ember, aki örökös bajnokként, gyógyszerészként és úszó mesteredzőként egyaránt bizonyította páratlan tehetségét.

In 1952, the definition of breaststroke was such that the arms had to move in parallel. Éva Székely was the first to use the butterfly stroke when she won the gold at Helsinki. By 1956, the definition had changed and the butterfly was a medal discipline of its own.
She was the wife of Gyarmati Dezsö. Their daughter Andrea won silver in backstroke and bronze in butterfly in '72, and then married Mihaly Hesz, gold in K1 in '68, silver in '64. Gyarmati and Szekely emigrated for a short while to the US, but returned to Hungary.

Kép

Ültem a Fedettuszoda lépcsőjén, néztem a túlsó parton trécselő társaságot és a tizenötévesek őszinteségével lógattam az orromat. Hát tessék, én is úszó volnék, vagy mi a kő, a Kerülettől már tízfilléres igazolványt is kaptam, a fürdőközönséggel is bejöhetek az uszodába, ez mégis csak valami... de ők odaát - Sárosiék - más nívó. Tátos Nándi, Szatmári Cérna, Vámos Adél, Székely Éva, Nádor Zsuzsi - egy magasabb osztály, ahová én úgysem léphetek be soha. Pár év múlva mégis beléphettem, kerülő úton. A part felől.

Csakhogy közben történt valami. A blazírt angolok múló kellemetlenségnek nevezték. Mi - őszintébb lelkek lévén - azt mondtuk: a második világháború. Az első felvonás - előjátéknak is nevezhetném - maga volt a legtisztább tragikomédia.

1941 júniusában Székely Éva és Vámos Adél felállt egy szigeti verseny rajtkövére. Az indítás előtti pillanatban a szövetség egyik funkcionáriusa odarohant a partra és lerángatta a két lányt a kövekről. Nem indulhatnak, nincs helyük a "megtisztított" magyar sportban. Vad vita kerekedett, a józanabb vezetők azzal érveltek, hogy a szóban forgó törvény végrehajtási utasítása még nem látott napvilágot. Éváék mégis indulhatnak. A szégyenteljes vita különös csattanóval végződött. A nyilasok lapja másnap hatalmas szalagcímmel közölte a hírt:
"Öt órszágos rekord az első zsidómentes úszóversenyen."
Óriási gúnykacaj támadt erre az egész országban. Az öt rekodot ugyanis Székely Éva és Vámos Adél úszta.
Aztán tovább sötétedett az égbolt. Éváékat négy teljes évre száműzték az úszósportból. Nemhogy versenyeken nem indulhattak, még csak az uszodába sem tehették be a lábukat. Sárosi Imre már akkor bebizonyította, hogy elpusztíthatatlan.
- Minden rosszban van valami jó - mondta. - Most legalább nyugodtan készülődhetünk. Nem kell mindig a jövőheti versenyre gondolnunk.
Éva tehát pillangózni tanult. Éjszakánként megszólalt a sziréna, repülőerődök szórtak bombákat a városra. A Margithidat felrobbantották, a hatalom megszállottjai sárga csillagokat varrattak ártatlan emberek ruhájára. És Székely Éva pillangózni tanult. Sárosi Imrét munkaszolgálatra hurcolták, hogy lapáttal védje a hazát. Éva két teljes esztendőn át egyedül úszott. Rózsaszín tábori lapokon érkezett az edzésterv. Az erdélyi havasokból, a Keleti Beszkidekből. Az úszósport történetének sosem volt tán különösebb, felemelőbb mozzanata. Vér, könny, sár, nyomor - és néhány gyűrött levelezőlapon részidők, terhelések, tervek, adatok, a reménység számjegyei.
"Olympia-moziba megyünk!" - írta Sárosi a levlap végére. Furcsa kód volt, szívbéli rejtjelezés, az oly távoli ötkarika irányában.

¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#326 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Hozzászólás ikon  Elküldve: 2004. 04. 04. 03:14

Április 4.

Idézet

Kőrösi Csoma Sándor   (1784-1842)

„Dicsősége abban áll, hogy régi tévedések sorából kiindulva új igazságok egészen más sorához jutott, hogy egy álmot kergetve valóságos eredményt ért el.”

Kép

Gyerekkorában szüleit faggatta, hogy honnan is származnak a székelyek, a magyarok. Szegénysorú szülei nem tudták volna taníttatni, de az erdélyi iskolák hagyományai ezt mégis lehetővé tették, hogy a tehetségesebb gyermekek tovább tanulhassanak. Ok voltak a "szolgadiákok" akik kipucolták a gazdag diákok csizmáit, fát vágtak a tanároknak, segítettek a konyhán, de tanulhattak. A kiválóan tanuló Kőrösi Csoma Sándor ott maradt tanárnak a nagyenyedi kollégiumban. 1815-ben a fiatal tudós ösztöndíjjal a híres német egyetemen Göttingában tanult tovább. Itt ismerkedett meg a keleti nyelvekkel melyek ismeretét tartotta legfontosabbnak a régi álma - a ősmagyarok egykori lakóhelyének felkutatásában.
1819-ben indult útnak egyedül gyalogszerrel, kevés pénzzel Törökországon, Iránon, Afganisztánon keresztül eljutott Tibet közelébe. Egy angol tudós - társa híva fel a figyelmét a tibeti nyelv tanulmányozásának fontosságára, enélkül nem tárhatja fel Belső-Ázsia múltjának történetét. A Himalája déli lejtőjén egy tibeti lámakolostorba költözött és itt két éven át tanulmányozta a vallási iratokat. 1930-tól a Kalkuttában székelő angol Bengáli Ázsiai Társaság vendége volt és az ők anyagi támogatásával készülhetett el 1834-ben két fő műve: a tibeti nyelvtan feldolgozása és a tibeti-angol szótár. Ezek a kötetek lettek egy új tudományág - a keleti nyelvészet - alapvető munkái.

Kép

A tibetisztika alapítójának, Kőrösi Csoma Sándornak (1784-1842) tibeti kéziratai és fanyomatai 1885-ben kerültek a Magyar Tudományos Akadémiára életrajzírójának, Duka Tivadarnak köszönhetően. Csoma 1839-ben ajándékozta ezeket a műveket S. C. Malannak, a Bengáli Ázsiai Társaság akkori titkárának, aki Duka kérésére annotálta, majd megküldte a 40 tételből álló Csoma-könyvtárat az Akadémiának. 1933-ban Ligeti Lajos ismertette először ezt az anyagot a Tou'ng Pao című folyóiratban megjelent cikkében, kifejtve, hogy a 40 tétel valójában 36 könyvet jelöl. 1942-ben Nagy Lajos Gyula, a gyűjtemény első katalógusának készítője ehhez még két tételt sorolt. Terjék József, a tibeti kéziratok akkori kurátora, 1976-ban megjelent Kőrösi Csoma dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben című munkájában részletes elemzést ad a művekről. Formai alapon két részre osztja a kis gyűjteményt: a legfontosabbak az ún. Alexander-könyvek, amelyeket tudós lámák írtak Csoma kérdéseire válaszolva, a többi vásárlás illetve másoltatás útján jutott birtokába. Tematikailag a Csoma-könyvtár darabjai tibeti nyelvészeti, irodalomelméleti, csillagászati és történelmi művek, amelyek feltehetően Kőrösi Csoma Sándor tibetisztikai munkásságának utolsó területeit reprezentálják. Ez a hagyaték még kiegészült Duka Tivadar Csomára vonatkozó gazdag gyűjteményével és tibetisztikai témájú könyveivel. A kis Csoma-gyűjtemény képezi az alapját a Keleti Gyűjtemény mára legnagyobb számú, mintegy 3,000 tételből álló tibeti kézirat és fanyomat gyűjteményének.

Kép

"Jókai regényének Barkó Páljában, a tíz nyelvet beszélő orientalista, önérzetes, aszkétikus természetű, ősrokonokat kereső, egy időre a világ szeme elől eltűnt és életét a Himalája alatt befejező regényhősben nem nehéz tudományosságunk büszkeségére, Kőrösi Csoma Sándorra ismernünk." (Csetri Elek)

Kép

„Egy szegény árva magyar,
pénz és taps nélkül,
de elszánt, kitartó
hazafiságtól lelkesítve
-KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR-
bölcsőjét kereste a magyarnak
és végre összeroskadt
fáradalmai alatt.
Távol a hazától alussza örök álmát,
de él minden jobb magyarnak lelkében."

¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#327 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Hozzászólás ikon  Elküldve: 2004. 04. 07. 15:15

Április 5.

Idézet

Örkény István   (Bp. 1912. ápr.5. - Bp. 1979. jún.24.): író.

Kép

Jómódú polgárcsalád fia. 1930-ban a bp-i piarista gimnáziumban érettségizett, és beiratkozott a műegyetem vegyészmérnöki karára. 1937-ben kapcsolatba került a Szép Szó körével, 1938-ban Londonba utazott; 1939-ben Párizsban alkalmi munkákból élt, 1940-ben hazatért, ismét beiratkozott a műegyetemre, 1941-ben kapott diplomát. A háború előtt leszolgálta katonaévét és zászlósként szerelt le. Amikor kitört a háború és őt is behívták, természetesen tiszti egyenruhájában jelentkezett. És azonnal szembetalálkozott a személyes megaláztatással. Szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy az áhítatosan katolikusnak nevelt író-vegyész-zászlós zsidószármazású, munkaszolgálatosnak hívták be. Tiszti egyenruháját azonnal megalázó szidalmak, gúnyolódások, sőt ütlegek közt kellett levetnie, és azonnal el is indították ócska zsávolyöltözékben egy munkaszolgálatos században gyalog keletre a Don felé. Ez 1942 tavaszán volt. Voronyezs környékén érte az összeomlás, a tömeghalál. 1943. január 12-én éjszaka, amikor addig ismeretlen, rémítő hangjukkal a "Sztálin-orgoná"-nak elnevezett sorozatvetők először megszólaltak, mínusz 47 fokos hideg volt. A Második Hadsereg java része ottveszett, az élve menekülők túlnyomó többsége a visszavonulás 2700 kilométeres viszontagságai közben pusztult el. Örkény sebesülten fogságba esett. Átélte a hadifogság legkülönbözőbb változatait. Közel három év után, 1946 decemberében érkezett haza. A végső esztendőben már írni is volt lehetősége. Egyéb kéziratok mellett magával hozta A lágerek népe kéziratát: tanúság és tanulság, személyes vallomás és hiteles szociográfia a Voronyezst átélő magyar népről. Ez hamarosan meg is jelent, és hasonlóképpen kis könyv alakban napvilágot látott a máris történelmi drámának olvasható Voronyezs című színjáték is. - Ebben az időben halomszámra írtak riportokat, emlékiratokat, statisztikákat, vádbeszédeket a tűzvonalról, a lágerekről, a szörnyűségekről. Legtöbbjük silány ponyva, fércmű, borzalmak felsorolása. Sokan kapkodták ezeket, újságok írtak róluk. És amikor végre Örkény műveiben művészi színvonalon, hitelesen, maradandó irodalmi értékkel megszólalt a közös tragédia valósága - csaknem némaság fogadta. Az emberek nagy része valójában nem is akarta tudomásul venni, ami valóban történt. A hivatalos vélemény nem kívánta hangoztatni azt a mindenkitől tudott tényt, hogy mi a szovjet nép és a szovjet hadsereg ellen harcoltunk, meg azt, hogy a szovjet hadifogság nem volt kellemes üdülés. Szó sincs róla, eltűrték, hogy egy író a sok selejt közt egy valódi dokumentumértékű, művészi színvonalú könyvet írt erről, de a kijáró elismerést a "fordulat éve" felé haladó kultúrpolitika nem adhatta meg a szerzőnek. Elvárták tőle, hogy ha ilyen jól tud írni, akkor írjon hivatalos "tématervek" szerinti "szocialista realista" regényt, vagyis olyat, amit rövid esztendőkkel később "sematikus" jelzővel bélyegeztek meg ugyanazok, akik előbb elvárták. Örkény pedig, megélve a kor szenvedéseit, nagyon szeretett volna igazi, hívő, pártfegyelmet betartó kommunista lenni. És mivel jól értett az írás mesterségéhez, tehát egymás után írt néhány olyan művet, amilyet elvártak tőle. Nagyon rossz, ostoba, ráadásul unalmas regényeket épített fel (Házastársak stb.). Ezeket pedig a sajtó ünnepelve üdvözölte, az olvasók vásárolták is, mert jó kommunistának tűnt, aki ilyesmit tartott könyvespolcának első sorában. Örkény egy pillanatig a "szoc.-reál" vezető írói közt szerepelt.
Persze ezt maga sem bírta megszakítás nélkül. És gyanútlanul írt egy nagyon ártatlan, de kétségtelen erotikus tartalmú novellát, a Lila tintát. Tulajdonképpen bele is illett volna a politikai vonalba, hiszen a polgári világ halódásáról szólt. De igazi író lévén nem tudta megállni, és alakjai élő jellemekké, érzéseik és magatartásuk valódi erotikává sikerült. És mintha leszakadt volna az égbolt, maga a kultúrpolitika diktátora, Révai József bélyegezte meg pártgyűlésen, mint a dekadens polgári ízlés támadását a szocializmus ellen. Erre az egész sajtó ráuszult Örkényre, mintha a sematikus művek után váratlanul kiderült volna, hogy ő az ellenség. Persze ez az igazán abszurd fordulat ráébresztette, mennyire mást várt a szocializmustól és eszméjétől. A közeledő 1956 természetes módon találta a forradalmat előkészítő és képviselő írók - Déry Tibor, Háy Gyula, Zelk Zoltán és a többiek - körében. De természete folytán eléggé passzív volt. Ellene nem folyt bűnvádi eljárás, de amikor a többiek börtönbe kerültek, ő kiátkozott, eltiltott, kirekesztett lett. Fordíthatott, gyógyszertári vegyész lehetett, de egyetlen sora sem jelenhetett meg. Egy jó évtizedig a neve sem fordult elő az irodalom köreiben. Persze írhatott az íróasztalnak a majdani megjelenés reményében. Még dramaturgiai tanácsadó is lehetett különböző színházakban. Így, titokban épült fel néhány olyan elbeszélése, amelyből idővel a világsikerű drámák lettek, néhány eleve drámának gondolt mű vázlata, amely idővel úgyszintén megvalósult, mint színházi siker. És a hatvanas évek derekán, amikor az a "lágyuló" diktatúra mégis olyan új hangot keresett, amely látványosan elszakad a máris rossz emlékű sematizmustól - egyszerre kiderült, hogy Örkény abszurdnak mondott, valójában groteszk, tragikomikus életlátása a keresett és megtalált újdonság. A legfanyarabb abszurditás is eltűri a happy endet. Ez történt Örkénnyel. A Tóték már kisregény korában is az önkénynek és a kiszolgáltatott kisemberek életének paródiája, de színpadi formában minden komorsága ellenére fergeteges komédia lett. Majd a Macskajáték az idős emberek szerelemért küzdő kései vágyait mutatja be olyan egyszerre szatirikusan és megértő érzelmességgel, hogy magántörténetével még nagyobb világsikert keltett, mint a Tóték politikaparódiája. Örkény tulajdonképpen visszatért, de sokkal magasabb művészi formában ahhoz, amit ifjan a Tengertánc őrült-történetével kezdett. És maradt még annyi ideje, hogy megírja az életveszélyes élet képtelen komédiáját, a Pisti a vérzivatarban-t és legvégül, mintegy csúcspontját a bizarrságnak, groteszkségnek és abszurditásnak: a Rózsakiállítás című kisregényt arról, hogy milyen mulatságos egy temetés. Lehetséges, hogy ezután gúnyos mosollyal az ajkán fogadta a halált.

Örkény István : Tudnivalók, közlekedési korlátozások
a február 1-jei eseményekkel kapcsolatban


Mint ismeretes, holnapután, február elsején, egy keddi napon, délután háromnegyed hatkor vége lesz a világnak. Mindjárt utána az utolsó ítélet következik.
A fővárosi tanács illetékes ügyosztálya felkéri a lakosságot, hogy kerülje a pánikot. Másfelől viszont türelmetlenkedni is fölösleges, mert kivétel nélkül mindenki sorra kerül.
Nagyobb méretű közlekedési korlátozásokra nem lesz szükség, de az Alagutat - az esetleges beomlás veszélye miatt - délután háromkor lezárják. Ettől kezdve a négyes, ötös, ötvenhatos autóbusz a Lánchíd helyett az Erzsébet hídon közlekedik.
A vasutak, hajók, autóbuszok menetrendszerűen járnak, sőt, a Vigadó térről egy sétahajó különjárat is indul, mely (elegendő számú jelentkező esetén) fellobogózott ravatalként úszik lefelé a Vaskapu festői vidéke és a Fekete-tenger felé.
Mindazokkal, akik életük meghosszabbítását akarják kérvényezni, máris közöljük, hogy kívánságuk nem teljesíthető. Még terhes anyák és újszülöttek sem képeznek kivételt, pedig néhányan jogosan panaszkodnak amiatt, hogy épp holnapután háromnegyed hatkor jönnek a világra, és ennek folytán roppant rövid életűek lesznek.
Másfelől viszont különleges szerencse éri mindazokat, akik ebben az időpontban amúgy is elhaláloztak volna. Ezek most jót röhögnek a markukba.

¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#328 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Hozzászólás ikon  Elküldve: 2004. 04. 07. 15:24

Április 6.

Idézet

Klapka György  (1820-1892)

Kép

Az 1848-49-es szabadságharc dicső, a magyar nemzet köztudatában örökre népszerű alakja volt és marad Klapka György. Neve úgy él a magyarság lelkében, mint a legendás végvári hősök - Dobó István, Zrínyi Miklós - méltó utódja. Világosnál már rég lebukott a zászló, amikor még hetek múltán is, magyar trikolórt lengetett a szél a komáromi vár fokán. „ Mi valánk- írja Klapka - kik utólsóul tartottuk fel a szabadság zászlaját a kontinensen, s én személyesen a legutolsó, ki azt a zászlót védelmeztem."
Klapka György 1820. áprílis 7-én született Temesvárott, ahol apja polgármester volt. Az ifjú György katonai pályára lépett. Mint kiváló tüzértiszt, 1842-ben a bécsi magyar testőrséghez kerül, ahol öt esztendőt töltött. 1847-ben főhadnagyi rangban a 12. határőr ezredhez vezénylik. 1848 tavaszán - a forradalom - hatására önként jelentkezik honvédségi szolgálatra, ahol századosi rangot kapott. Ez esztendő szeptemberében gróf Battyhány Lajos miniszterelnök Komárnomba vezényli, a helyőrség eskütétele után őrnaggyá léptették elő. 1849. január 7-én Kossuth kéreti magához és kinevezi a felső - tiszai hadtest parancsnokává, s egyúttal erzedesi rangot kapott. A sikeres tavaszi hadjárat során, az isaszegi győzelem után, 1849. április 6-án tábornokká nevezik ki. Mint hadtestparancsnok vesz részt Komárom felszabadításában április 22-én. Majd még e hónap 26-án, ő vezényli az első komáromi ütközetet, a Duna partjának elfoglalását.
1849 májusában Debrecenben tagja a Szemere-kormánynak, mint hadügyminiszter (Görgey helyett). Május 28-án nevezik ki Komárom parancsnokává. Még három csatát vívott ezért a városért: 1849. július 2., július 11., augusztus 3. Október 4 - én adja fel Komárom várát, biztosítva a 30 ezres sereg szabad elvonulását. (Menlevél)
1867-ig nyugaton szervezi a magyar ellenállást a Nemzeti Direktórium tagjaként; Kossuth és Teleky László társaságában. A kiegyezés után hazajött és tagja lett a magyar országgyűlésnek. 1892. május 7-én halt meg Budapesten. Sírja felett 30 ezren énekelték a Klapka indulót, melyet itt Komáromban szerzett Egressy Béni, az ő tiszteletére. Klapka Budapesten van eltemetve, de mégis komáromi földben nyugszik, mert Tuba János koporsójára szórta annak a városnak a földjét, melyért négy véres csatát vívott.

Egy tábornok bankár Konstantinápolyban
A morva eredetű, megnemesített temesvári polgárcsaládból származó Klapka György még nem töltötte be harmincadik életévét, amikor a nép ajkán már elhíresült katonai dicsősége. Érthető, hogy a keserű leveretés után a magyar politikai emigráció élén szerette volna folytatni szabadságharcos küldetését. A Banque Générale de Suisse munkatársaként szilárd polgári egzisztenciával és egyben kellő mozgásképességgel rendelkező tábornok először 1853-ban, az Oroszország és Törökország között kirobbant krími háború hírére utazott Konstantinápolyba, hogy felajánlja szolgálatait a török kormánynak. Lépése teljes összhangban állt azzal az általános feltételezéssel, hogy Ausztria – az 1849-es segítség fejében – a cári Oroszország mellett lép hadba, és így nagyhatalmi érdekké válik, hogy a magyar emigráció újra forradalmasítva Magyarországot lekösse az osztrák katonai erőt. Ezt a veszélyt a bécsi diplomácia is felismerte, így közvetve a magyar emigráció keleti mozgósítása is hozzájárult ahhoz, hogy Ausztria végül cserbenhagyta Oroszországot. I. Miklós cár csalódottságában állítólag az egyik lakájának adta az asztalán álló Ferenc József-szobrot. A ha csak formálisan is, de szövetségessé váló osztrákok kímélése miatt nem lehetett Klapka tábornok sem a dunai török front, sem a kaukázusi seregek főparancsnoka.
A súlyos csalódás ellenére a törökországi tartózkodás mégsem volt haszontalan. Klapka közelebbi viszonyba került a liberális román politikusokkal, megismerte véleményüket a különböző konföderációs elképzelésekről, és mindinkább úgy találta, hogy a tervezett felszabadító háború első céljának Erdélyt kell tekinteni, ehhez pedig a legjobb operációs bázis a román fejedelemségekben állítható fel.
Visszatérve Svájcba, az ötvenes években a tábornok-bankár további rendkívül értékes kapcsolatokra tett szert. James Fazy, a svájci államtanács elnöke (egyben bankbéli kollégája és közeli barátja) révén bekerült a párizsi Credit Mobilier vezetőjének, Alexander Bixiónak a szalonjába. Innen két irányba is tovább mehetett. Az egyik út Jérome Napoléonnak, a „vörös herceg”-nek, a francia császár unokaöccsének palotájába vitt, ahol más emigráns vezetőkkel együtt már a hatvanas évek francia politikájának terveit formálták. A másik irány délre vezetett, Torinóba, a zseniális piemonti miniszterelnök, Camillo Benso di Cavour gróf dolgozószobájába.

¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#329 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Hozzászólás ikon  Elküldve: 2004. 04. 07. 15:34

Április 7.

Idézet

Justus Pál (Pécs, 1905. ápr. 7. - Temesvár, 1965. dec. 28.): társadalomtudományi író, költő, műfordító.

Bolognában és Párizsban végezte bölcsészeti tanulmányait 1924-1927-ben. 1944-ig Bp.-en bank-, ill. magántisztviselő volt. 1944-ben Borba deportálták. 1945 után az SZDP központi vezetőségének tagja, agitációs és propagandaosztályának vezetője, a Szocializmus c. lap szerk.-je, majd ogy.-i képviselő. 1949-ben koholt vádak alapján bebörtönözték. 1955 végén szabadult, akkor rehabilitálták. Haláláig a Corvina Könyvkiadó felelős szerk.-je volt.

Idézet

Fenyő László: AZ UTAK ÉNEKE
Justus Pál versei
A fiatal költő mindegyik verse alatt évszám jelzi: mikor íródott - bizonyára azzal az igénnyel, hogy az olvasó nyomon követhesse költői fejlődésének vonalát. Ha már most csakugyan keresni kezdjük - az évszámok vezette úton - e háromíves füzet fejlődésvonalát, arra a meglepő eredményre jutunk, hogy az évszámok nem segítik, de zagyválják az összbenyomást. Fejlődésvonalról pedig - dátummal vagy anélkül - nem is beszélhetünk - csak a szinte versről versre való ingadozások hullámvonaláról. Justusnál mindig kimutatható, hogy melyik az a személyhez tapadt költői ideál, amelynek láthatatlan vagy látható lebegése verseit vezeti; az 1927-ből való «Az utak éneke»-ciklus első verseiben például Rilke ez a költői ideál, főkép a Stundenbuch hangját próbálja: «isten is egy út. A legegyszerűbbik.» stb. és napjait nevezi vak madaraknak, ami kevésbé meglepő és kevésbé szemléletes is, mint Rilkénél: Deine Hände, wie blinde Vögel
S mint amikor a sétáló gyanútlan, csupazöld erdei útján hirtelen egy meredek szélére ér: ilyen hirtelenséggel zuhan az olvasó Rilkéből - Kassákba. A pontos rendben tartott, nagyobbrészt rímes strófákat szeszélyes hézagokkal tarkított hosszú sorok váltják fel, interpunkció nélkül, ötletszerű sormetszetezéssel, képek jönnek és mennek és sisteregnek, mint a rakéták és elpukkannak, mint a rakéták és nem marad semmi a tetszetős szódrapériák mögött és az egész vers szaga, mint a megpörkölt művirágé. - A világosság «kivirágzik» itt, többször egymásután, de «kivirágzik» a költő szavainak tisztasága is, a világosság több versben visszatérőleg «könyörtelen», mintha a jelző patent volna. S mialatt az ember olvassa és Kassákra gondol: (aki persze ennek a stílusának legjobb verseiben mindezt keményebben, önkonomikusabban és meggyőzőbben csinálta), felötlik itt-ott az «új költészet» egy-egy másodrangúbb csillaga is és helyet kér a sorokban.
Fentiekből könnyű volna következtetésképpen kimondani, hogy Justus Pál epigon - ha - húszegynéhány éves fiatalemberről lévén szó - ez a kimondás nem volna megfontolandó. Justus korában Ady is még epigon volt, sőt Justus versei átlagban nívósabbak, mint Ady epigon-lírája. Ámbár. Éppen ez a bizonyos nívó kelt gyanút... Mert az elhanyagolt televényen még minden megteremhet, de a szíkföld, mégoly ápolt, szíkföld marad.
Meg kell említenem, hogy a füzetben két oly verset is találtam, és pedig a legújabbak közül, amelyek mindazonáltal indokolttá teszik, hogy az epigon cím és jelleget egyelőre várakozási állományba helyezzük: «A csillagok ellen» és főkép «A távozó utána», mely utóbbiban kollektív általánosságok, iskolás «új költészet» helyett mindössze személyes élményt ad a költő.
Személyes élményt, Justus Pál!


Idézet

A VERBÁLIS ÉS KÉPI ÖSSZETEVŐBŐL FELÉPÍTETT KOMMUNIKÁTUMOK TIPOLÓGIÁJÁHOZ
PETŐFI S. JÁNOS


2.1.1. Adva van egy verbális vehikulum. Egy képi reprezentáció alkotója azt interpretálja, és egy olyan [‘Kp-vb’ típusú] képi-verbális vehikulumot hoz létre, amelynek képiségét a kiindulásul adott vehikulum verbális matériájából formálja meg. A létrehozott vehikulum két komponense egymástól elválaszthatatlan, ennek következtében azok befogadása csak egyidejűleg történhet.
E típust képviselik például azok a képversek, amelyeket alkotójuk egy tradicionális vers anyagából hozott létre. Lásd például néhány Shakespeare-szonett képverssé transzformált változatát a „William Shakespeare Szonettek Justus Pál fordításában” című kötetben. (A verbális komponens ezekben a változatokban ugyan elválasztható lenne a képitől, de az elválasztás után mindkét komponens teljes mértékben elvesztené funkcióját.)

¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

#330 Felhasználó inaktív   lameXpert 

  • Őstag
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Kitiltott
  • Hozzászólások: 43.097
  • Csatlakozott: --

Hozzászólás ikon  Elküldve: 2004. 04. 08. 10:16

Április 8.

Idézet

Antall József (1932-1993)

Kép

Antall József, młodszy (1932-1993), syn Józsefa st., węgierski polityk, historyk, archiwista, bibliofil i muzeolog. Uczestnik rewolucji węgierskiej 1956, aresztowany wiosn± 1957. 1989 brał udział w pracach węgierskiego Okr±głego Stołu. 1987 jeden z założycieli, a od 1989 przewodnicz±cy Węgierskiego Forum Demokratycznego (MDF). Od 1990 premier, bezskutecznie próbował rozwi±zać problemy bezrobocia oraz zapobiec spadkowi produkcji.

Idézet

- Február 1-jén, a szenátus külügyi bizottságában, ahol Baker külügyminisztert hallgatták meg, Antall József is jelen volt. Úgy mutatták be önt, mint aki a márciusi választások után a legesélyesebb a magyar miniszterelnöki tisztségre. Ezt kovetoen a jövendo Magyarország egyik vezetojeként fogadták önt, vagy pedig csupán az egyik magyar ellenzéki párt vezetojeként?

ANTALL JÓZSEF: Ezt nem én tudom megítélni, legalábbis nem lenne ildomos, hogy én ítéljem meg. Azt azonban nyugodtan elmondhatom, hogy mindenhol megkülönböztetett udvariassággal és érdeklodéssel kezeltek bennünket. A Magyar Demokrata Fórum elnökeként tárgyaltak velem, de azt szinte minden tárgyaláson megjegyezték, hogy a jövendo kormány vezetoi posztja várományosának, a majdani kormányzás részesének tekintenek. Ez természetesen nem kényelmes szerep. És felelosséget is ró az emberre, hiszen hónapokkal a választások elott ilyen kérdésre egyértelmu válasz, természetesen, nem adható. Sot, személy szerinti elhatározást sem lehet még ilyenkor közölni. Én tehát mind politikai, mind emberi okokból nem tehetek mást, mint hogy elhárítom ezt a kérdést.


Dr. Antall József

SEMMELWEIS IGNÁC ÉLETÚTJA 1818-1865
THE POSITION OF MEDICAL HISTORICAL SCHOLARSHIP IN HUNGARY
AZ ORVOSTÖRTÉNELEM HELYZETE MAGYARORSZÁGON

Idézet

Kép

Ez a könyv tulajdonképpen már 1990 nyarán készen volt. A szerző lezárta a kéziratot, Göncz Árpád megírta az előszót, a Zrínyi Katonai Könyvkiadó pedig már a nyomólemezeket is elkészítette, a kötet azonban a hirtelen felizzott politikai légkörben mégsem jelent meg.


Sajnálhatjuk, mert ez a könyv lehetett volna az első igazi Antall-portré, Antall József politikai nézeteinek első hiteles összefoglalója. És persze mérce is lehetett volna, a politikai kultúra, a politikai beszédmód mércéje. Föltételezhetjük ugyanis, hogy hatására a magukra valamit is adó politikusok, újságírók civakodás helyett inkább politikai párbeszédet folytattak volna.

¤
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."

Téma megosztása:


  • (25 Oldal)
  • +
  • « Első
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • Utolsó »
  • Nem indíthatsz témát.
  • A téma zárva.

1 felhasználó olvassa ezt a témát.
0 felhasználó, 1 vendég, 0 anonim felhasználó