Egyre inkább teret hódítanak a tabletek és okostelefonok, mára elmondhatjuk, hogy teljes értékű számítógéppé nőtte ki magát az irányvonal. Szemfüles gyártók azonban megcsinálták a minimalista kivitelt! Kijelző nélkül ugyanis jóval olcsóbban tudja adni.
Egy korábbi cikkben már esett szó a bankkártya méretű gépekről, de ez még kompaktabb, és még olcsóbb. Bár számtalan alteregója, utánzata látott már napvilágot, én konkrétan az MK808-at említeném meg (egy hasonló).
Hogy mire jó? Az ember megveszi a "legostobább" TV-t, és ezzel a kütyüvel teljes értékű médialejátszót varázsol belőle, FullHD kimenettel (HDMI), Youtube eléréssel.
Mivel telepített Androiddal érkezik, bármilyen szoftvert telepíthet rá, amit megtalál a Google Play-en, böngészés (a beépített WiFi-nek köszönhetően), Skype, sőt akár torrentezni is lehet vele, (ha tesz bele az ember memkártyát, vagy USB-s vinyót) és természetesen a magyarítás is elérhető.
A gyártó nem adta alább egy kétmagos, több, mint 1GHz-en ketyegő ARM processzornál, 3D garafikus gyorsítással, és realtime HD video kitömörítéssel, 1GB RAMmal, és 8GB belső flash-el! El van látva kártyaolvasóval, és WiFi modullal. Tud fogadni USB-s eszközöket és Bluetooth-osakat, mint az X-Box kontroller, és lehet hozzá kérni "légegeret", amely azt jelenti, hogy egy beépített giroszkóp segítségével érzékeli a "távirányító" mozgását. Vagy lehet tapipados billentyűzettel is kérni. Vonatkozó magyar nyelvű fórum az MK808-ról itt.
Külföldről rendelve valóban filléres, a Geekbuying-ot ajánlom.
Jelen cikk nem teszt jellegű, az megtalálható a fentebb említett linkeken. Ez az írás arra koncentrál, ha valakinek megtetszett, akkor legyen képe az eszköz jellemzőiről, képességeiről, hogy maximálisan kihasználhassa. Nem utolsó sorban pedig az itt leírtak jelentős része a tabletekre és okostelefonokra is igaz.
Néhány szó az Androidról
Az Android egy Linux alapú operációsrendszer főként tabletekre és okostelefonokra, de smartTV-ken is találkozni vele. Felhasználóbarát grafikus kzelőfelülete révén nagyon elterjedté vált.
A programok (appletek) általában nem natív kódként (gépi kód) futnak, hanem a fejlesztés mekönnyítése érdekében Java alapúak, és egy Java virtuálisgépen futnak, melynek neve az Android esetében Dalvik Virtual Machine (DVM). Ennek a technológiának az előnye, hogy kényelmesebb a fejlesztés, valamint a virtuális gép elfedi a hardveres különbségeket. Vagyis az appletek a DVM felől nézve egyformának látják az alattuk lévő gépet, azaz egy Javas applet bármely kütyün fut, amelyen van DVM, tehát az alkalmazások könnyedén portolhatók. (A Google Marketben ilyen appletek vannak.) Hátránya, hogy lassabb a program futása.
A hardvere
Az ARM architektúrájú (Advanced Risc Machine) processzorok nagy teljesítményt nyújtanak meglehetősen kicsi fogyasztás mellett. Ezen tulajdonságaiknak köszönhetően széles körben alkalmazzák beágyazott rendszerekben és a mobil iparban.
Például egy Cortex A8 -as processzor 1GHz körüli órajellel ketyeg, 1Gb-ig kezel memóriát, illetve rengeteg perifériát tartalmaz integrálva. Ilyen paraméterekkel már lehet futtatni linuxot.
Mivel nagy mennyiségben gyártják őket, olcsóságuk révén elérhetővé váltak. Nagyfokú integráltságuk szószerint értendő: egy komplett számítógépet tartalmaz a chip.<br class="kix-line-break">
Főbb perifériák egy ARM CPU-ban:
Az ARM processzorok általánosabb képességei
Az MK808 esetében egy Rockchip két magos processzorról van szó, az RK3066-ról. A mellé társított grafikus chip pedig a Mali400-as négy magos GPU, hardveres HD video kitömörítéssel, és 3D gyorsítással.
Az SoC (System on Chip) technológia: A CPU-t, a GPU-t és/vagy a RAM-ot egymásra forrasztják mintegy "szendvicset" képezve. Ez azért előnyös, mert minél rövidebbek az áram utak, annál gyorsabb és stabilabb működést lehet elérni. Annak érdekében, hogy a különböző típusokban variálható legyen a memóriák mérete, önállóan helyezik el őket, vagyis esetünkben csak a CPU és a grafikus chip van "ötvözve".
Kétféle memóriát különböztetünk meg, a RAM-ot (amely az operatív tár funkcióját látja el), és a ROM-ot, ez a háttértár (általában Flash memória formájában). Utóbbi nem feltétlenül van kialakítva, előfordul, hogy a memóriakártya, USB-s eszköz, vagy egy SATA-s vinyó/SSD tölti be ezt a szerepet. Ezek után látható, hogy valóban elég kevés alkatrészt kell a chip köré tenni.
A memóriák használata
Ha az Androidot megkérdezzük, hogy mennyi az összes memória a készülékben, meglepődve tapasztaljuk, hogy mind a RAM, mind pedig a ROM kevesebbnek látszik, mint amekkora fizikálisan szerelve van.<br class="kix-line-break">Ennek az az oka, hogy a RAM egy részét a GPU használja, (mint a PC-k esetében az alaplapi videokártya), A ROM (Flash) pedig több partícióra van osztva, s mi ebből csupán az egyikre vonatkozó adatokat kapjuk a droidtól.
A partícionálás fő oka a biztonság. Van egy /boot partíció, ez indítja a /system partíción lévő Androidot. Ha a system-en lévő firmvare-t szét is barmoljuk, attól a boot-on lévő minimalista kernel felállítja annyira az eszközt, hogy egy frissítést meg lehessen ejteni.<br class="kix-line-break">Továbbá van egy /recovery partíció is, amelyet speciális esetben indít a boot, a system-en lévő helyett. A Recovery üzemmód különböző lehetőségeket biztosít, mint például formázás, törlés, flash-elés. Ezeken felül van még a /data partíció a felhasználói programoknak és adatoknak, egy /cache az átmeneti állományoknak és gyártótól függően lehet még több is. (Például találkoztam olyannal, ahol volt külön lapozófájlnak is.) Ajánlott program: ClockworkMod
"Főzött" ROM-ok: Lévén, hogy nyílt forrású szoftverekről van szó, sokan készítenek mod-okat a meglévő ROM-okból, egészítik ki őket. Kerülnek be új driverek, hibajavítások. Például készül a Mali driver linux alá.
Ami a RAM-ot illeti, az Android nem üríti a memóriából a felfüggesztett programokat, így hamar megtelhet. Ugyan elviekben ha betelt a memória, akkor prioritás alapján a leggyengébbet kilövi (csak a processzt, a futási adatokat nem - így folyatatható marad), de nem kell meglepődni, ha csurig telt memóriánál kifagy az eszköz.
Root-olás
A linux alapú rendszerek nagyon figyelnek a biztonságra, ami a folyamatok, szálak indításánál is jelen van. A processzoron futó minden folyamatnak jogosultsági szintje van, ami meghatározza, hogy az adott processz miket tehet meg, és miket nem. A program jogosultsága függ a felhasználóétól, aki indította. Vagyis korlátozott jogú felhasználó, csak korlátozott jogú programokat indít. Alapvetően bekepcsoláskor korlátozott felhasználóként vagyunk jelen a gépünkön. Van egy kitüntetett felhasználó, akinek teljhatalma van, ennek a root "gyökér" nevet adták, amely csak a magyarban hangzik pejoratívan. Ha root-ként jelentkezünk be, bármit megtehetünk, elállíthatunk. Azt az eljárást nevezzük rootolásnak, amelyik teljes jogú felhasználót csinál belőlünk az adott eszközön.
Előnyök és hátrányok
Előny:
gyárilag az Android programot telepíteni csak a belső tárba enged (data partíció), az SD kártyára csak járulékos adatokat helyez. Rootként jogunk van a teljes program SD kártyára való telepítéséhez (tehát jóval több dolog elfér). Magyarországon jelenleg nem érhető el a Market fizetős része. Rootolt kütyün láthatóvá válnak a fizetős appok is. A fizetősek között sokkal több a használható, mint az ingyenesek között, nem kell megijedni, nagyon sok filléres áron van. Érdekesség, hogy a marketben számos olyan szoftver van, amely csak rootolt gépre telepíthatő. A processzorra és GPU-ra vonatkozó beállítások konfigurálhatóvá válnak, tehát növelhetjük az órajelet, személyre szabhatjuk a teljesítményt.
Hátrány:
Amellett, hogy biztonsági rést jelent, tehát némi kockázattal jár, egyes gyártóknál garanciavesztést is vonhat maga után.<br class="kix-line-break">De egy jó hír: a folyamat visszafordítható, visszaállíthatjuk az eredeti jogokat, egyes rootoló programok állítása szerint nyom nélkül.
Az USB-ről
Avagy hogyan vált ez mára teljes értékű számítógéppé. Tagadhatatlan, hogy az adatforgalomban az USB-nek nagyon nagy szerepe van. Tulajdonképpen elvárható egy tablettől például, hogy fogadni tudjon pendrive-ot, billentyűzetet, egeret, USB tunert, stb. De az USB szabvány különbséget tesz a két végpont között és dedikálja a host-ot. Vagyis eredetileg a telefonok, stb. csak kliensként tudtak működni, szükség volt egy host PC-re amely kezdeményezte az adatforgalmat. Mára eljutottunk odáig, hogy szükségessé vált ezen eszközök képessége arra, hogy ők is tudjanak "főnökként" üzemelni, képesek legyenek kezdeményezni egy passzív eszköz felé. Ha ez megtörténik, minden olyan alapvető dolgot el lehet végezni rajtuk, amit átlagos felhasználók szoktak.
Az USB kábelnek különbözik a két vége, az 'A' típusú a Host felől van, míg a 'B' a kliens felől. Bármely irányba történik az adatforgalom, a host kezdeményez. Vagyis ha adatot mozgatunk a kliensre, akkor ezt csomagok formájában átküldi a host a kliensnek, aki minden csomagra egy nyugtát küld vissza a host-nak, hogy sikeresen megkapta. Így az esetleges adatvesztésről a host tudomást szerez és lépéseket tehet. Ha a kliensről akarunk kiolvasni, akkor is a host kéri meg, hogy szolgáltasson adatot, mire a kliens a válaszban elküldi a kért adatokat.
A telefonokon általában az Mini-B illetve Micro-B csatlakozók vannak szerelve, lévén, hogy méretben csak azok férnek el. Hogyan lesz egy B típusú aljzat host? A megoldást az USB OTG (On-The-Go) szabvány jelenti. Ha hagyományos adatkábel lóg rajta, akkor kliensként viselkedik, ha viszont egy 'A' típusú lengőaljzat átalakító kábel, akkor host üzemmódba vált. Vagyis a kábel dönti el, hogy milyen üzemmódban legyen az adott eszköz. A trükk szembetűnő a képen, mivel a hagyományos kábelben négy ér van, a mini és mokro csatlakozóknak viszont öt érintkezője. Az egyik csupán a rádugott kábel felismerését szolgálja (földpotenciálra helyezés).
Az USB OTG portok tehát mindkét üzemmódban képesek működni, de természetesen nem egyszerre. (Az üzemmódváltást szoftveresen is ki lehet kényszeríteni).
Egy korábbi cikkben már esett szó a bankkártya méretű gépekről, de ez még kompaktabb, és még olcsóbb. Bár számtalan alteregója, utánzata látott már napvilágot, én konkrétan az MK808-at említeném meg (egy hasonló).
Hogy mire jó? Az ember megveszi a "legostobább" TV-t, és ezzel a kütyüvel teljes értékű médialejátszót varázsol belőle, FullHD kimenettel (HDMI), Youtube eléréssel.
Mivel telepített Androiddal érkezik, bármilyen szoftvert telepíthet rá, amit megtalál a Google Play-en, böngészés (a beépített WiFi-nek köszönhetően), Skype, sőt akár torrentezni is lehet vele, (ha tesz bele az ember memkártyát, vagy USB-s vinyót) és természetesen a magyarítás is elérhető.
A gyártó nem adta alább egy kétmagos, több, mint 1GHz-en ketyegő ARM processzornál, 3D garafikus gyorsítással, és realtime HD video kitömörítéssel, 1GB RAMmal, és 8GB belső flash-el! El van látva kártyaolvasóval, és WiFi modullal. Tud fogadni USB-s eszközöket és Bluetooth-osakat, mint az X-Box kontroller, és lehet hozzá kérni "légegeret", amely azt jelenti, hogy egy beépített giroszkóp segítségével érzékeli a "távirányító" mozgását. Vagy lehet tapipados billentyűzettel is kérni. Vonatkozó magyar nyelvű fórum az MK808-ról itt.
Külföldről rendelve valóban filléres, a Geekbuying-ot ajánlom.
Jelen cikk nem teszt jellegű, az megtalálható a fentebb említett linkeken. Ez az írás arra koncentrál, ha valakinek megtetszett, akkor legyen képe az eszköz jellemzőiről, képességeiről, hogy maximálisan kihasználhassa. Nem utolsó sorban pedig az itt leírtak jelentős része a tabletekre és okostelefonokra is igaz.
Néhány szó az Androidról
Az Android egy Linux alapú operációsrendszer főként tabletekre és okostelefonokra, de smartTV-ken is találkozni vele. Felhasználóbarát grafikus kzelőfelülete révén nagyon elterjedté vált.
A programok (appletek) általában nem natív kódként (gépi kód) futnak, hanem a fejlesztés mekönnyítése érdekében Java alapúak, és egy Java virtuálisgépen futnak, melynek neve az Android esetében Dalvik Virtual Machine (DVM). Ennek a technológiának az előnye, hogy kényelmesebb a fejlesztés, valamint a virtuális gép elfedi a hardveres különbségeket. Vagyis az appletek a DVM felől nézve egyformának látják az alattuk lévő gépet, azaz egy Javas applet bármely kütyün fut, amelyen van DVM, tehát az alkalmazások könnyedén portolhatók. (A Google Marketben ilyen appletek vannak.) Hátránya, hogy lassabb a program futása.
A hardvere
Az ARM architektúrájú (Advanced Risc Machine) processzorok nagy teljesítményt nyújtanak meglehetősen kicsi fogyasztás mellett. Ezen tulajdonságaiknak köszönhetően széles körben alkalmazzák beágyazott rendszerekben és a mobil iparban.
Például egy Cortex A8 -as processzor 1GHz körüli órajellel ketyeg, 1Gb-ig kezel memóriát, illetve rengeteg perifériát tartalmaz integrálva. Ilyen paraméterekkel már lehet futtatni linuxot.
Mivel nagy mennyiségben gyártják őket, olcsóságuk révén elérhetővé váltak. Nagyfokú integráltságuk szószerint értendő: egy komplett számítógépet tartalmaz a chip.<br class="kix-line-break">
Főbb perifériák egy ARM CPU-ban:
- Audio ki/bemenet
- Video ki/bemenet (RCA / VGA / HDMI)
- SD kártya interfész
- USB Host / OTG
- infra dekóder
- Ethernet interface (esetleg WiFi)
- GPS
- CAN Bus
- Bluetooth interface
- Soros Port (UART)
- SATA interface
- 3G interface
- Energia-gazdálkodás
- integrált GPU (SoC technológia)
Az ARM processzorok általánosabb képességei
Az MK808 esetében egy Rockchip két magos processzorról van szó, az RK3066-ról. A mellé társított grafikus chip pedig a Mali400-as négy magos GPU, hardveres HD video kitömörítéssel, és 3D gyorsítással.
Az SoC (System on Chip) technológia: A CPU-t, a GPU-t és/vagy a RAM-ot egymásra forrasztják mintegy "szendvicset" képezve. Ez azért előnyös, mert minél rövidebbek az áram utak, annál gyorsabb és stabilabb működést lehet elérni. Annak érdekében, hogy a különböző típusokban variálható legyen a memóriák mérete, önállóan helyezik el őket, vagyis esetünkben csak a CPU és a grafikus chip van "ötvözve".
Kétféle memóriát különböztetünk meg, a RAM-ot (amely az operatív tár funkcióját látja el), és a ROM-ot, ez a háttértár (általában Flash memória formájában). Utóbbi nem feltétlenül van kialakítva, előfordul, hogy a memóriakártya, USB-s eszköz, vagy egy SATA-s vinyó/SSD tölti be ezt a szerepet. Ezek után látható, hogy valóban elég kevés alkatrészt kell a chip köré tenni.
A memóriák használata
Ha az Androidot megkérdezzük, hogy mennyi az összes memória a készülékben, meglepődve tapasztaljuk, hogy mind a RAM, mind pedig a ROM kevesebbnek látszik, mint amekkora fizikálisan szerelve van.<br class="kix-line-break">Ennek az az oka, hogy a RAM egy részét a GPU használja, (mint a PC-k esetében az alaplapi videokártya), A ROM (Flash) pedig több partícióra van osztva, s mi ebből csupán az egyikre vonatkozó adatokat kapjuk a droidtól.
A partícionálás fő oka a biztonság. Van egy /boot partíció, ez indítja a /system partíción lévő Androidot. Ha a system-en lévő firmvare-t szét is barmoljuk, attól a boot-on lévő minimalista kernel felállítja annyira az eszközt, hogy egy frissítést meg lehessen ejteni.<br class="kix-line-break">Továbbá van egy /recovery partíció is, amelyet speciális esetben indít a boot, a system-en lévő helyett. A Recovery üzemmód különböző lehetőségeket biztosít, mint például formázás, törlés, flash-elés. Ezeken felül van még a /data partíció a felhasználói programoknak és adatoknak, egy /cache az átmeneti állományoknak és gyártótól függően lehet még több is. (Például találkoztam olyannal, ahol volt külön lapozófájlnak is.) Ajánlott program: ClockworkMod
"Főzött" ROM-ok: Lévén, hogy nyílt forrású szoftverekről van szó, sokan készítenek mod-okat a meglévő ROM-okból, egészítik ki őket. Kerülnek be új driverek, hibajavítások. Például készül a Mali driver linux alá.
Ami a RAM-ot illeti, az Android nem üríti a memóriából a felfüggesztett programokat, így hamar megtelhet. Ugyan elviekben ha betelt a memória, akkor prioritás alapján a leggyengébbet kilövi (csak a processzt, a futási adatokat nem - így folyatatható marad), de nem kell meglepődni, ha csurig telt memóriánál kifagy az eszköz.
Root-olás
A linux alapú rendszerek nagyon figyelnek a biztonságra, ami a folyamatok, szálak indításánál is jelen van. A processzoron futó minden folyamatnak jogosultsági szintje van, ami meghatározza, hogy az adott processz miket tehet meg, és miket nem. A program jogosultsága függ a felhasználóétól, aki indította. Vagyis korlátozott jogú felhasználó, csak korlátozott jogú programokat indít. Alapvetően bekepcsoláskor korlátozott felhasználóként vagyunk jelen a gépünkön. Van egy kitüntetett felhasználó, akinek teljhatalma van, ennek a root "gyökér" nevet adták, amely csak a magyarban hangzik pejoratívan. Ha root-ként jelentkezünk be, bármit megtehetünk, elállíthatunk. Azt az eljárást nevezzük rootolásnak, amelyik teljes jogú felhasználót csinál belőlünk az adott eszközön.
Előnyök és hátrányok
Előny:
gyárilag az Android programot telepíteni csak a belső tárba enged (data partíció), az SD kártyára csak járulékos adatokat helyez. Rootként jogunk van a teljes program SD kártyára való telepítéséhez (tehát jóval több dolog elfér). Magyarországon jelenleg nem érhető el a Market fizetős része. Rootolt kütyün láthatóvá válnak a fizetős appok is. A fizetősek között sokkal több a használható, mint az ingyenesek között, nem kell megijedni, nagyon sok filléres áron van. Érdekesség, hogy a marketben számos olyan szoftver van, amely csak rootolt gépre telepíthatő. A processzorra és GPU-ra vonatkozó beállítások konfigurálhatóvá válnak, tehát növelhetjük az órajelet, személyre szabhatjuk a teljesítményt.
Hátrány:
Amellett, hogy biztonsági rést jelent, tehát némi kockázattal jár, egyes gyártóknál garanciavesztést is vonhat maga után.<br class="kix-line-break">De egy jó hír: a folyamat visszafordítható, visszaállíthatjuk az eredeti jogokat, egyes rootoló programok állítása szerint nyom nélkül.
Az USB-ről
Avagy hogyan vált ez mára teljes értékű számítógéppé. Tagadhatatlan, hogy az adatforgalomban az USB-nek nagyon nagy szerepe van. Tulajdonképpen elvárható egy tablettől például, hogy fogadni tudjon pendrive-ot, billentyűzetet, egeret, USB tunert, stb. De az USB szabvány különbséget tesz a két végpont között és dedikálja a host-ot. Vagyis eredetileg a telefonok, stb. csak kliensként tudtak működni, szükség volt egy host PC-re amely kezdeményezte az adatforgalmat. Mára eljutottunk odáig, hogy szükségessé vált ezen eszközök képessége arra, hogy ők is tudjanak "főnökként" üzemelni, képesek legyenek kezdeményezni egy passzív eszköz felé. Ha ez megtörténik, minden olyan alapvető dolgot el lehet végezni rajtuk, amit átlagos felhasználók szoktak.
Az USB kábelnek különbözik a két vége, az 'A' típusú a Host felől van, míg a 'B' a kliens felől. Bármely irányba történik az adatforgalom, a host kezdeményez. Vagyis ha adatot mozgatunk a kliensre, akkor ezt csomagok formájában átküldi a host a kliensnek, aki minden csomagra egy nyugtát küld vissza a host-nak, hogy sikeresen megkapta. Így az esetleges adatvesztésről a host tudomást szerez és lépéseket tehet. Ha a kliensről akarunk kiolvasni, akkor is a host kéri meg, hogy szolgáltasson adatot, mire a kliens a válaszban elküldi a kért adatokat.
A telefonokon általában az Mini-B illetve Micro-B csatlakozók vannak szerelve, lévén, hogy méretben csak azok férnek el. Hogyan lesz egy B típusú aljzat host? A megoldást az USB OTG (On-The-Go) szabvány jelenti. Ha hagyományos adatkábel lóg rajta, akkor kliensként viselkedik, ha viszont egy 'A' típusú lengőaljzat átalakító kábel, akkor host üzemmódba vált. Vagyis a kábel dönti el, hogy milyen üzemmódban legyen az adott eszköz. A trükk szembetűnő a képen, mivel a hagyományos kábelben négy ér van, a mini és mokro csatlakozóknak viszont öt érintkezője. Az egyik csupán a rádugott kábel felismerését szolgálja (földpotenciálra helyezés).
Az USB OTG portok tehát mindkét üzemmódban képesek működni, de természetesen nem egyszerre. (Az üzemmódváltást szoftveresen is ki lehet kényszeríteni).
0 komment
Trackback linkek [ Trackback URL ]
← December 2024 →
H | K | S | C | P | S | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | ||||||
2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 |
23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 |
30 | 31 |
Legutóbbi bejegyzések
-
Mini számítógép filléres áron
2013. február 16. 17:37