HWSW Informatikai Kerekasztal: Memória késleltetés, sávszélesség, IMC - HWSW Informatikai Kerekasztal

Folytatódjon itt az Itaniumos topicban kezdõdött vita a topic címében szereplõ témákról!

Idézet: Rive írta:

Ez van. Az azért vigasztal, hogy más is mondott már hülyeségeket.

Idézet

Szerencsére a kutya sem beszélt WS alkalmazásokról, így aztán esetünkben teljesen lényegtelen, hogy a WS alkalmazásokon dob-e vagy sem az IMC. Na jó, nem lényegtelen, pont akkora százalékban lényeges, mint amekkora százalékban az Intel bevételei a WS processzorokból származik. Ami azért erõsen egy számjegyû lehet.

Idézet

Szintén örülök, hogy a WS kategóriában nem jelentkezik, de ennek szintén kevés köze van a témához.

Idézet

Gratulálok kultúrált hozzászólásodhoz! Mi lenne, ha a kisebbségi frusztrációdat nem itt élnéd ki? Szabad kérni, hogy betartsd a kultúrált társalgás szabályait?

Amúgy nem ugráltam a kategóriák között. Bár az tény, hogy szép lassan elmentünk offtopic irányba. De ettõl azért még nem szokás hányni. A kedvedért leírom, hogy hogyan történt az egész:
- Egy Itaniumos hírre (miszerint a a Montecito csúszni fog) beírtam, hogy szvsz. az Intel erõforrás gondokkal küzd, mert túl sok mindent kell fejlesztenie és nincs rá elég embere. És itt jegyeztem meg, hogy pl. az IMC-t (meg az NX bittel is késik) sem fejlesztette ki a P4-re, pedig milyen jó is lenne az neki.
- Erre írtad, hogy az IMC nem sûrgõs az Intelnek.
- Special javasolta a játékteszteket, mint tesztelési lehetõséget. Hoppá!
- Ezután hoztam az ominózus cikket. Amivel szemben nem az volt a kifogásod, hogy játékokat teszteltek benne, hanem az, hogy látni véltél benne egy memória sávszélesség növekedést. Ekkor tehát még nem tetted szóvá azt, hogy desktop teszteket hoztam.

Most pedig, miután igazából nem tudod megindokolni, hogy mi a fenétõl gyorsult is igazából az a P4-es rendszer 5-10%-ot, egyszerûbbnek véled, ha kijelented, hogy "hányok ettõl". Pedig tök egyszerû lenne a dolgod: meg kellene magyaráznod, hogy ha a memória latency csökkenésétõl lényegesen javul a P4-ek teljesítménye a tipikus desktop alkalmazások alatt, akkor vajon az IMC-tõl miért nem?

A kedvedért még egyszer megismétlem. Az IMC implementálásának eldöntésénél nyilván két szempont játszik szerepet: a költségek (beleértve mindent, tehát a tervezést, a szervereknél történõ átállást, ...) és a várható nyereség (nem csak pénzbeli nyereség). Ez utóbbi esetén fontos, hogy mekkora piacon és mennyit gyorsul a processzor. A legnagyobb piac a desktopok piaca, aztán jön a szerver és a WS piac. Természetesen igaz az, amit Special ír: vajon jelentõs-e a pénzügyi nyeresége az Intel számára, ha a P4 gyorsul a desktopon? Szerintem már közepes távon is piaci részesedés veszteséggel kell az Intelnek számítania, ha nem tudja tartani a teljesítményversenyben a pozícióját. Ráadásul van itt még két dolog: az árak alakulására gyakorolt hatás (nyilván nem mindegy, hogy mennyiért tudja eladni a termékeit), illetve az, hogy vajon a felsõ (felsõ-közép) kategóriában (mondjuk a 200+ dolláros piacon) hogyan szerepel a vállalat (ezen piac magas nyereségessége miatt). Ez utóbbi esetén viszont nagyon fontos a játékok alatt nyújtott teljesítmény, így került a csizma az asztalra. Így aztán felesleges hánynod.

Mellesleg vannak olyan professzinális alkalmazások is, ahol szvsz. a Xeonok jelentõsen gyorsulnának az IMC hatására. Például a webszerverek esetén elég jelentõs az Opteron fölény, amire emlékeim szerint épp te írtad, hogy az IMC-nek köszönhetõ. Persze lehet, hogy az IMC nem lenne ilyen drámai hatással a Xeonok teljesítményére, sajnos ezen a területen ilyen késleltetési teszteket nem olvastam.

Idézet: hvuk - Dátum: 2004. szept. 8., szerda - 9:59

Figyi, csak a tisztánlátás kedvéért. Most az egyszer.

-  A vita az Itanium2 topikban indult. Az, hogy az Itanium, Xeon és Opteron dolgai között szerinted téma a desktop, legyen a magad gondja.

- Az is legyen a magad gondja, hogy szerinted a WS nem tartozik a témához az adott topikban.

- Sõt... Az is a te gondod, hogy szerinted a kultúrált társalgás szabályi között nálad miért nem tétel az adott terület mélyebb ismerete.

- Meg az is, hogy néhány bekezdéssel késõbb miért jelented ki, hogy offtopik irányba ment szerinted is a társalgás, ha elõtte meg a WS-t ítélted témán kívülinek

Azzal a linkelt cikkel kapcsolatban az adott témán belül marha sok kifogásom volt, ám semmi kedvem nem volt mindent leírni, hiszen magán a linkelés tényén akadtam ki leginkább. Csak a kedvedért néhány olyan dolog, amit a témán belül kötelezõ jelleggel észre kellene vennie bárkinek, aki megszólal, és nem szabadna szó nélkül hagynia, hamár linkel:
- Sávszélesség változása a késleltetés függvényében
- Használt tesztek relevanciája a téma szempontjából
- Tesztelési metódus
- Lehetséges hibaforrások, pl. IMC&LongPipe vs. NetBurst eltérõ optimalizálási metódusai, jelenlegi helyzet
- A jövõre vonatkozó extrapoláció lehetõségei, buktatói
- Szoftverfejlõdés irányvonalai, ezek hatása a tesztek eredményeinek interpolációjára

Az IMC piaci jelentõségére vonatkozóan ugyebár érvényes, amit említettem már: az Intel-féle ShortPipe úgy tûnik, IMC nélkül is alázza az opteronokat (is). Alsó szegmensbeli bevezetése a piac szempontjából rövid idõn belül várható: olyan rövid idõn belül, ami kétségessé teszi a foglalat- és chipsetváltás szükségességét, eredményét, különösen az Intel számára fontos chipset-piac miatt. 
Ugyanezen architektúra dual-core változata a WS- és low-end szerverek számára nagyjából ugyanebben az idõszakban várható, esetleg fél év késéssel.
SZVSZ két, két és fél év múlva - ami a szerverpiac számára nem sok, az AMD-nek meg kifejezetten kevés! - várható a quad-core Xeon ShortPipe. Ez valószínûleg egy új CPU-interconnect réteggel együtt jön majd.

Ezek, illetve az ezekhez a következtetésekhez vezetõ információk hónapok óta elérhetõek.



Az IMC az IO igényes alkalmazások körében nem lenne determináns hatással a Xeonok viselkedésére azok gyökér L1 DCache mérete miatt, ami a tényleges szûk keresztmetszet.


Marha sokmindent tendenciózusan figyelmen kívül hagysz az aktuális vesszõparipáid miatt. Ne kérd hát számon, hogy aktuális kedvem szerint vagy

Szerkesztette: Rive 2004. 09. 08. 09:32 -kor

Hmm, egy kivételesen relatíve kultúrált hozzászólás! Persze néha neked is becsúszhat egy-egy ilyen.

Idézet

Figyeltél arra, hogy mibõl indult ki a beszélgetés? Egy felvetésbõl, amit egy hír apropóján írtam be. Aminek aztán egy részét el kezdtük boncolgatni és az a rész bizony kõkeményen érintette a desktopot is. És aminek vonatkozásában a WS és szerver piacnak a jelentõsége relatíve kicsi.

Idézet

Soha nem állítottam, hogy mély ismereteim lennének a témával kapcsolatban. Sõt, elismerem, hogy neked sokkal mélyebb a tudásod. Azonban én tudok olyat mondani, hogy bocsi, neked volt igazad, tõled ezt még nem hallottam. És mielõtt elbízod magad: nem azért, mert mindig igazad van.

Idézet

Tudod, különbség van a között, hogy a társalgás ment el offtopic irányba, meg a között, hogy az érvelésed hülyeség és nem releváns a témában kapcsolatban.

Idézet

Ha esszét írtam volna a témából, akkor ez elvárás lenne. Így azonban nem az. De azért menjünk sorba végig rajta!

Idézet

Szerintem attól, aki érvként hivatkozik rá elvárás lett volna, hogy észrevegye, hogy a használt mérõprogram mérési metódusa miatt mértek ekkora sávszélesség növekedést. Te nem vetted észre.

Idézet

Releváns. A téma az volt ugyanis, hogy vajon megérné-e az Intelnek implementálni az X86 vonalba az IMC-t. Ezen belül pedig az, hogy mekkora teljesítménynövekedés várható a tipikus alkalmazásokban. Egy ilyen témában a desktop tesztek pedig igenis relevánsak. Sõt.

Idézet

Mi van vele? Nekem is vannak erõs kifogásaim a cikkel kapcsolatban (például a tömörítõ progival mért hatalmas teljesítménynövekedés). De ettõl még sok mérésével egyetértek, mert a tapasztalatok megegyeznek a régebben általam látott cikkekben írtakkal.

Idézet

Szerintem a P4 kapcsán csak jelenlegi helyzetrõl és a közeljövõrõ érdemes beszélni, mert hosszú távon halott. Kérdés persze, hogy az Intelnek mikor lett tisztában a P4 vonal halott mivoltával és hogy mikor kellett volna hozzákezdenie az IMC implementálásához, ha akarta volna (a kérdést nyilván megvitatták). Ha 2003 vége felé vagy 2004 elején bevezették (be tudták volna vezetni) az IMC-t a P4 vonalon, akkor az kb. 3 évig használható lett volna. Ami persze lehet, hogy nem elég idõ a megtérüléshez. Majd az idõ eldönti, hogy helyes volt-e a döntésük.

Idézet

Mit értesz "short pipe" alatt? Gondolom az Itaniumot. Legalábbis az "az Intel-féle ShortPipe úgy tûnik, IMC nélkül is alázza az opteronokat (is)" kifejezés erre utal. De ugyanakkor a "quad-core Xeon ShortPipe" kifejezés inkább arra utal, hogy a Dothan leszármazottról beszélsz.

Mit értesz rövid idõn belül történõ alsó-szegmens beli bevezetésen? Az Intel ezt tudtommal 2007-ben tervezi, akkor kerül a Xeon és az Itanium közös platformon. Itt fontos a "tervezi" szó kihangsúlyozása. Az "új CPU-interconnect" réteg alatt gondolom ezt érted, de ez ugye nem 2-2.5 év, hanem 3 év múlva lesz. Az, hogy az AMD számára kevés-e vagy sem jó kérdés. Mivel akkorra a 4 magos K9 várható majd AMD részrõl, ezért én nem érzem a 4 magos Xeont akkora fenyegetésnek.

Szerkesztette: hvuk 2004. 09. 08. 10:22 -kor

Még egy, az értelmesebbeknek

Lássuk hát azt az ominózus tesztet, amire Hvuk oly szeretettel hivatkozik

X-bit labs

A forrás megfelelõ a desktop-piac gamer szekciójában. Más területre vonatkozóan gyakorlatuk, hitelességük nem ismert. A tesztelt rendszerek elég jól felölelik a majd' egy évvel ezelõtti top P4 rendszereket.

A második gond, ugyebár, maga a cachemem. Aminek a bizonytalansága elég magas a mért adatok szerint -> mindenféle számokon alapuló interpoláció szamárság.

A szintetikus ba+markokat eleve ki lehet hagyni. Érdektelenek. Ami marad:
WinRAR - késleltetésfüggõ
MPEG-4 - nem meghatározó a késleltetés
Cinema4D - mindegyik tojik a késleltetésre
Q3 - késleltetésfüggõ
UT - késleltetésfüggõ
SSam - mérsékelten késleltetésfüggõ
A többi saláta. Ezek közül a Q3 motorja már rég nem releváns a jövõre vonatkozóan. Az UT és a SSam szoftverhátterét nem ismerem, de valahonnan gyanakszom a kibocsátásuk idõpontjainak sorrendjére...
A WS+ -piac tekintetében (Itanium2-topik!) azonban az összes játék eleve irreleváns: ami marad, az a WinRAR, MPEG-4, Cinema4D. Három teszt. Amibõl kettõben nem meghatározó a késleltetés.

Érdekes kérdés, hogy a tesztek során hányszor futtatták az egyes programokat. Igényes teszt esetén legalább megemlíteni illik, hogy a runtime/fps/miegyébb több futás alatt is stabil.

Lássuk magukat a programokat, illetve a viselkedésükbõl levonható következtetések relevanciáját egy IMC&LongPipe jellegû architektúrára vonatkozóan!

A teljesítményigényes programok moduljait egy-egy architektúrán elérhetõ maximális teljesítmény érdekében architektúra-specifikusan optimalizálják. Az optimalizáció során az architektúra jellemzõinek megfelelõ utasításkészletet, primitíveket használ a fordító. A legtöbb esetben profiling-alapú fordítás történik, tehát egy - vagy több - futás alapján gyûjtött információk segítségével egy második - sokadik - fordítási ciklusban a fordító az utasítások átrendezésével - esetenként talán a primitívek cseréjével is - növeli a kód hatékonyságát.
Ez természetesen azt is jelenti, hogy egy-egy prefetch helyét a fordító adott kód esetén a memória-alrendszer és a pipeline komplex viselkedésének megfelelõen határozza meg. Ebbõl fakadóan egyáltalán nem extrapolálható automatikusan egy LongPipe architektúra eltérõ késleltetések hatására mutatott viselkedése egy IMC&LongPipe architektúrára, hiszen a futtatott kód a piaci felhasználás során más és más lenne. 
Ekkora architekturális eltérések esetén az programok esetén mutatott bottleneck helye és mértéke az, ami döntõ a teljesítmény szempontjából. Ez itt maga a LongPipe, az órajel, valamint az alárakott elégtelen L1DCache. Csak olyan programok esetén várható erõteljes változás az IMC bevezetésével, ahol nem ezek a tényezõk a meghatározóak. A maradék programok közül a WinRAR az egyetlen, ahol nem az órajel a szõk keresztmetszet. Annak a programnak a viselkedése azonban jól ismert: ha a tömörítéshez használt könyvtár befér a gyorsítótárba, szárnyakat kap. Ha nem, késleltetésfüggõ. A másik két program esetén az órajel a korlát, meghatározó változás tehát nem várható.

Az is fontos, hogy a programok tulajdonságai milyen irányban változnak a közeljövõben. A jelenleg észlelhetõ trendek alapján eltérõen viselkedõ programcsoportokra külön vizsgálandó a várható változás és az esetleges IMC szerepe.
A WinRAR fejlõdése ebbõl a szempontból befejezettnek tekinthetõ: a tömörítés metódusa miatt folyamatosan nagy adatmennyiséget használ a processzor, ráadásul ennek az adatmennyiségnek a használati módja elõre nem kiszámítható.
A másik két program már ma is erõteljesen optimalizált: bár további mérsékelt fejlõdés valószínû, döntõ változások már nem várhatóak.

Összesítve: a WinRAR esetében az eredmények alapján csak a gyorsítótár méretének függvényében tehetõ becslés. A másik két program nem mutat olyan tulajdonságokat, amik alapján meghatározó változás lenne valószínûsíthetõ az IMC bevezetésétõl.


A gamer-piachoz meg semmi közöm az Itanium-topik kapcsán.

Szerkesztette: Rive 2004. 09. 08. 10:33 -kor

Idézet: hvuk - Dátum: 2004. szept. 8., szerda - 11:19

https://www.hwsw.hu/hir.php3?id=25331

Egy nyamvadt mobilprocitól
optimalizálatlan programokkal, szingli memóriavezérlõvel nem rossz, ugye?

Idézet: Rive - Dátum: 2004. szept. 8., szerda - 11:31

Csak azért hivatkozok erre, mert csak korlátozott ideig kerestem ilyen teszteket és ezt találtam. Elõször az Ace'sHardware-n és a Chip Architect-en keresgéltem, aztán adtam csak lejjebb a színvonalat.

Az elsõ gondod két részbõl áll:
- Game tesztekbõl áll, így a gamer szekcióba való
- majd egy évvel ezelõtti P4 rendszerekrõl van szó benne

A második egyrészt nem igaz, hiszen az ennél gyorsabb rendszer (EE-t most nem számolom) legkorábban idén tavasszal volt elérhetõ a P4 3.4E személyében. Másrészt az IMC bevezetése nyilván jövõre már elkésett lenne és értelmetlen (teljesítménynövekedéstõl függetlenül), tavaly kellett volna meglépni. Persze a jövõre vonatkozóan jobb lett volna egy Prescott teszt.

Az elsõ résszel kapcsolatban semmi gond nincs. Ha a P4 és IMC kapcsolatát vizsgáljuk, akkor esetén 3 nagy területre lehet osztani az alkalmazásokat:
- Desktop
- WS
- Szerver

Desktop esetén pedig gyakorlatilag csak a játék teszteknek van jelentõségük.

Koncentráljunk most csak a desktopra! Koncentrálhatunk a WS/szerver piacra is, de arról nincsennek tesztadataink. Ha lesznek, akkor majd érdemes lesz beszélnünk arról is.

A desktop esetén a 3 játék tesztprogram valóban nem a jövõt képviseli. Amikor kb. 1 éve az Athlon 64 architektúra vs. P4 architektúra jövõképességérõl vitatkoztunk (és a programok stream-jellegûvé alakíthatóságáról), akkor megállapodtunk abban, hogy a jövõre vonatkozóan a Doom 3 és a HL2 teljesítménye lesz releváns. Azaz, ha ezek szárnyalni fognak P4-en, akkor a játékok tényleg stream feldolgozásúvá alakíthatóak, ha nem, akkor pedig nem. Ha stream jellegûvé alakíthatóak, akkor ez persze azt is fogja jelenteni, hogy nem lesznek késleltetésfüggõek.

Nos, jelenleg a Doom 3 esetén azt látjuk, hogy az Athlon 64 nagyon lealázta a P4-eket. Hamarosan lesz HL2 eredmény is, de ott sem várok ettõl teljesen különbözõ eredményt. Ezek alapján le lehet szögezni, hogy a desktopon a fontos programok jelentõs része nem alakítható át stream jellegûvé és így latency függõk maradnak.

Amit az optimalizációnál írtál, azt elfogadom, de nem látom, hogy ebbõl következne a következtetésed. A kérdés ugyanis szerintem az, hogy az IMC olyannak tûnik-e a core szempontjából, mint egy extrém alacsony késleltetésû memória (persze ilyen alacsony késleltetésû nincsen, de most csak az elvrõl beszélek)? Szerintem igen, semmi okot nem látok, ami miatt nem így lenne. Tehát optimalizálni is úgy kell, mintha egy nagyon alacsony késleltetésû memóriára optimalizálnánk. Ha tehát egy 3-3-3 késleltetésû memóriára optimalizált programot (vélhetõleg erre voltak, mert ezek az elterjedtek) futtatunk egy 2-2-2-es rendszeren, akkor semmiképpen nem fog gyorsabban futni, mintha egy 2-2-2-re optimalizáltat futtatnánk. Tehát szerintem az általad felhozott következtetés ("Ebbõl fakadóan egyáltalán nem extrapolálható automatikusan egy LongPipe architektúra eltérõ késleltetések hatására mutatott viselkedése egy IMC&LongPipe architektúrára, hiszen a futtatott kód a piaci felhasználás során más és más lenne. ") nem teljesen igaz, hiszen igaz, hogy az IMC-re optimalizált kód más lenne, de a lényege az, hogy jobban optimalizált, azaz gyorsabb. Persze ez csak akkor igaz, ha az IMC úgy viselkedik, mint egy erõsen lecsökkent latencyjû memória.

Szerkesztette: hvuk 2004. 09. 08. 12:03 -kor

Idézet: Rive - Dátum: 2004. szept. 8., szerda - 12:03

 

Vazzeg, ez durva! És még te mondassz olyanokat, hogy "észre kellett volna vennem", meg te kapsz tõlem röhögõgörcsöt!

Gyengébbek kedvéért (itt elsõsorban rád gondoltam):

A játékok alatt a szûk keresztmetszet a grafikus kártya, itt minden processzor hasonlóan szerepelt (nem volt ez gyanús neked?). Az Adobe esetén tényleg gyorsabb a Pentium-M az Athlonnál (kemény 2%-al), de a Maya tesztnél már brutálisan kikap (a 3400+ durván 35%!!!-al gyorsabb, mint a 2 GHz-es P-M). WME alatt közel 15%-al gyorsabb, a ScienceMark alatt meg 20-30%-al gyorsabb. A Lame tesztben kap ki megint egyedül, ott 15%-al lassabb. Tehát összességében a teszt az Athlon 64 3400+ szemszögébõl nézve:

-2%
+35%
+15%
-15%
+25%

Ez azért messze van a "short pipe alázza az Opteront" kijelentéstõl. MegaLOL. Én egyáltalán nem aggódnék ezen teszt alapján a Dothantól!

U.i. A nagyon hülyék kedvéért: azt kell észrevenni, hogy a grafikonokon ott van a "Lower times mean better performance" felirat.

Szerkesztette: hvuk 2004. 09. 08. 12:17 -kor

Idézet: hvuk - Dátum: 2004. szept. 8., szerda - 13:15

Idézet

Ez utóbbi az, amit észre kell venni. Meg emlékezni kellene néhány másik tesztre, amit veséztünk. Meg egyebek.

Szerencsétlen

Azt soha nem értettem, hogy a processzortesztekben miért 1024-ben tesztelik a játékokat, miért nem alacsonyabb felbontásban (tisztelet a kivételnek). Aztán a végén odaírják, hogy a grafikus kártya volt a szûk keresztmetszet. Vazzeg!

Persze ez nem vonatkozik arra, ha azt akarják megnézni, hogy mennyi teljesítményt nyerünk, ha processzort cserélünk. Akkor jogos a normális felbontásban történõ tesztelés.

Idézet: Rive - Dátum: 2004. szept. 8., szerda - 13:19

1. Az Athlon 64-re kb. ugyanennyire optimalizáltak a programok. Sokkal jobban semmi esetre sem.
2. Az Athlon 64-en is single volt a memóriavezérlõ. Szopás, mi?
3. Most ezt a tesztet idézted, ez alapján írtad le az Opteront, errõl mondtam véleményt. Ha hozol mást, akkor majd arról mondok.

Úgy írtad ezt a "nem rossz"-at, mintha legalábbis egálban lettek volna. Miközben kikapott vagy átlagosan 15%-al. Hát, ha neked ez azt mondja, hogy ennek a szerver/WS verziója alázni fogja az Opteront, akkor váljék egészségedre.

Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy az Opteron még mindig 130 nm-en készül, a Dothan meg 90 nanon. Tudom, hogy szerinted nem fog az Opteron skálázódni, de arra sincs semmi garancia, hogy a Dothan fog. Ami biztos, hogy a 2.2-es Athlon 64 elpáholta a 2 GHz-es Dothant. Ha a csúcsprocesszort (3700+) vesszük alapul, akkor még csúnyább a szituáció, akkor 20%-al gyorsabb az Opteron a Dothannál. Ezt egy dual memóriavezérlõ és egy gyorsabb busz nem fogja behozni.

Szerencsétlen bolond meg te vagy. Idehozol egy tesztet, amiben szarrá verik az általad preferált professzort és te még leírod, hogy a Dothan "alázza" az Opteront. LOL. Mókás gyerek vagy te, még jó, hogy ilyen vicceseket mondasz.

Szerkesztette: hvuk 2004. 09. 08. 12:32 -kor

Jó lenne, ha egy moderátor erre járna. Semmi kedvem az ilyen "szerencsétlen", meg hasonló személyeskedéseket olvasni.

Itt vagyok és kérem, hogy a vitát/eszmecserét/beszélgetést szíveskedjetek személyeskedés és anyázás nélkül folytatni. Elõre is köszönöm.

Idézet: Drummaster - Dátum: 2004. szept. 8., szerda - 14:02

Ez gyors volt. Most vagy érdekel a téma vagy pedig egy MI fut a HWSW-n, ami észleli és beazonosítja a moderátor kéréseket.

Idézet: hvuk - Dátum: 2004. szept. 8., szerda - 14:21

Egyik sem, csak épp erre jártam.

Idézet: Rive - Dátum: 2004. szept. 8., szerda - 9:31

Miket nem találok...

Idézet: Rive - Dátum: 2007. jan. 29., hétfõ - 13:25

Ja, a 2. bekezdés utolsó elõtti mondata egész jó jövendölés volt. A vége azért nem nagyon igaz (nincs új CPU-interconnect technológia, legalábbis nincs IMC). De tényleg jött a short-pipe Xeon!

BTW, a neten mikor kezdtek róla (Woodcrest, illetve Core 2 Duo) elõször pletykálni?

Upd.: Vazzeg, meg kellene tanulnom szöveget értelmezni. Átírtam és kivettem a hülyeséget belõle.

Szerkesztette: hvuk 2007. 01. 29. 14:10 -kor

Apropos, érdemes elgondolkodni rajta, hogy az utóbbi 2-3 év és az elkövetkezõ 2-3 év gyenge Itaniumos bénázásai (ütemterv be nem tartása, bemutatott termékek gyengesége a várakozásokhoz képest) vajon miért következtek be. Én továbbra is úgy vélem, hogy az erõforrások megvonása hozta az Itaniumot ilyen helyzetbe (de persze voltak rossz döntések is, pl. B terv hiánya a Montecito fejlesztésekor).