HALkonzerv,ÉlőHAL,Horgászat,stb...
Avagy milyen jó is a HAL.
Oldal 1 / 1
HAL. minden,ami HAL.
#1
Elküldve: 2005. 09. 17. 08:26
Az alkohol nem oldja meg semmilyen problémádat...de az ásványvíz se...:)
capturetime(human.type(LIAR))[capturetime(dog.type(CRIPPLE))]
const NumOfDogExpoInBuda = 1;
capturetime(human.type(LIAR))[capturetime(dog.type(CRIPPLE))]
const NumOfDogExpoInBuda = 1;
#2
Elküldve: 2005. 09. 17. 08:28
Kezdem én.
Bár rekordlistás halat soha nem fogtam, nekem nagy élmény volt, amikor:
Pont a névnapomon kimentünk a Háziréti tározóra, merthogy igazi horgász a vízparton ünnepel!
Olyan reggel 6 körül értünk oda. Kicsit csípett még a reggel, így fázósan, dermedt újakkal dobtuk be a cájgot, aztán álmosan és összekuporodva ültünk le némi meleg kávét kortyolgatva. A hideget persze feledtette velünk a halvárás ízgalma. Aztán a nap szép lassan feljött, a hideg is elmúlt, de Házirét ide, Házirét oda, egy normális kapásunk sem volt. Már vagy 4 órája ücsörögtünk eseménytelenül, unalmunkban elővettük a szendvicseket, hogy ha már semmi kapás, akkor legalább eszünk. Szó szerint eldobtam a kenyeremet, olyan ragadós kapásom volt, pont ahogy kell, a szendvics felénél. Már bevágás után érezni lehetett, hogy nem az ott szokásos 2-3 kilós ponty akadt meg. A gond csak az volt, hogy nem messze tőlünk jobbra ültek páran, és nem akartam odaengedni a halat, ne gubancolja őket össze, így szó szerint küzdöttem vele, hogy a stég elé terelgessem. Nagy nehezen sikerült, de eltelt vagy 15 perc, mire szákolható lett. Mikor először felbukkant, fülig ért a szám, a szívem meg majd kiugrott a helyéről. Csak most le ne szakadjon! A magunkkal vitt szák épp csak elég volt, de végül is minden összejött és sikerült kivenni. Megmértük, 9 és fél kiló!
Megnyugodtak a kedélyek, eltelt vagy fél óra, és újra kapás de most a másik botomon. Ezt már a "nagyhalat fogók" rutinosságával tongue.gif tekertem ki. Ez "csak" 6 kilós lett.
Életem legjobb horgásznapja volt.
[ 2003. február 02.: Rapidus szerkesztette a hozzászólást ]
Bár rekordlistás halat soha nem fogtam, nekem nagy élmény volt, amikor:
Pont a névnapomon kimentünk a Háziréti tározóra, merthogy igazi horgász a vízparton ünnepel!
Olyan reggel 6 körül értünk oda. Kicsit csípett még a reggel, így fázósan, dermedt újakkal dobtuk be a cájgot, aztán álmosan és összekuporodva ültünk le némi meleg kávét kortyolgatva. A hideget persze feledtette velünk a halvárás ízgalma. Aztán a nap szép lassan feljött, a hideg is elmúlt, de Házirét ide, Házirét oda, egy normális kapásunk sem volt. Már vagy 4 órája ücsörögtünk eseménytelenül, unalmunkban elővettük a szendvicseket, hogy ha már semmi kapás, akkor legalább eszünk. Szó szerint eldobtam a kenyeremet, olyan ragadós kapásom volt, pont ahogy kell, a szendvics felénél. Már bevágás után érezni lehetett, hogy nem az ott szokásos 2-3 kilós ponty akadt meg. A gond csak az volt, hogy nem messze tőlünk jobbra ültek páran, és nem akartam odaengedni a halat, ne gubancolja őket össze, így szó szerint küzdöttem vele, hogy a stég elé terelgessem. Nagy nehezen sikerült, de eltelt vagy 15 perc, mire szákolható lett. Mikor először felbukkant, fülig ért a szám, a szívem meg majd kiugrott a helyéről. Csak most le ne szakadjon! A magunkkal vitt szák épp csak elég volt, de végül is minden összejött és sikerült kivenni. Megmértük, 9 és fél kiló!
Megnyugodtak a kedélyek, eltelt vagy fél óra, és újra kapás de most a másik botomon. Ezt már a "nagyhalat fogók" rutinosságával tongue.gif tekertem ki. Ez "csak" 6 kilós lett.
Életem legjobb horgásznapja volt.
[ 2003. február 02.: Rapidus szerkesztette a hozzászólást ]
#4
Elküldve: 2005. 09. 17. 09:06
Téma megosztása:
Oldal 1 / 1