[Zsul]

Manapság nagy divat lett a diplomát szerezni. Nem a tudás reményében teszik ezt sokan, hanem pusztán a státusz és a jobb lehetõségek reményében. Ennek köszönhetõen egypár szakterületen egy csomó felesleges szakember "termelõdött" ki, akik nem kellenek a kutyának sem. Informatikusok és közgazdászok tobzódnak állás nélkül mert a divatos szakma megszerzése fontosabb volt számukra mint az elõre tervezett karier.

Informatikusként azt látom, hogy hiába vagyok lusta leadni a szakdolimat -tehát még mindig diploma nélkül vagyok- mégis a gyakorlatom miatt találok munkát. Viszont rengeteg friss diplomás informatikust látok akik vagy egyáltalán nem értenek a területhez, vagy csak egy apró területéhez ami meg nem kell a munkaadóknak.

Szerintetek miért nem tartanak gyakorlatiasabb képzéseket Mo.-n?

Milyen szakot érdemes választani ma, ha a diplomázás után nem 1500 jelentkezõvel kell megküzdened egy zsírosabb állásért?

Nektek milyen tapasztalataitok vannak ezzel kapcsolatban?

[Carmaged]

Regélek kicsit a közgarázdáról, mert azt ismerem, a többibe nem orrolok bele.

Anno az 1990-es évek elején az akkori BKE elkövetett egy õrült nagy hibát: nem védette le a közgazdász képzettséget. Értsd: nem érte el azt, amit a jogi egyetemek, hogy csak ötéves képzés után kaphat valaki jogász diplomát. Így aztán közgazdásznak nevezik a mostani corvinusos makro-pénzügyes/befektetéselemzõ/számviteles/vezetés-szervezéses diplomával rendelkezõ emberkét és valamelyik eldugott vidéki fõiskola kiskereskedelmi szakán végzett emberkét is, de ide sorolnám a BME-n, Miskolcon, Sopronban stb. 1-2 év múlva végzõ elsõ közgarázda évfolyamokat is. Tehát elmondható, hogy közgazdásznak nevezett emberbõl sok van, viszont a tényleg nagy presztízsû egyetemen végzett közgazdászból csak évi 6-800 esik ki a Corvinusról (volt BKE és BKÁE). Ezekbõl nincs sok, annyira nem is vészes velük a munkakeresés: a jobbakat már az egyetemrõl elviszik.

Uff.

[Coppermine]

Pont errõl volt szó nemrég a tv-ben. Az egyetemeken a gyakorlati oktatás egyenlõ a nullával, legalább 1 év szakmai gyakorlatot kellene tartani az utolsó évben, vagy az utolsó év után - mert amit leadnak gyakorlaton, és megtanítanak, azzal nem sokra viszi az ember - kivéve ha maga otthon nem tanulja tovább mindazt, amit mint alap letettek neki. Így vagyok én is a Linux-szal többek közt, mert amit ott nálunk megtanítottak belõle, az nagyon kevés lenne ahhoz, hogy pl egy linux/unix rendszeradmin helyre el tudjak menni dolgozni akár.
Szóval én minimum 1 év gyakorlati képzést vezetnék be mindenhol, fõleg ilyen kényes helyeken, mint az informatika, villamosmérnökök, építészek, építõmérnökök.. ahova kell, mindenképp a tapasztalat.

-C0pp3rM!n3-

[Satriani]

Hiányszakmák: http://www.fn.hu/ind...?id=7&cid=99960

Különben a magyar munkaerõ-piac még mindig torz kicsit, és sokat számítanak a kapcsolatok. Többet, mint szabadna.

[Satriani]

Idézet: Carmaged - Dátum: 2005. szept. 19., hétfõ - 11:36

Tehát elmondható, hogy közgazdásznak nevezett emberbõl sok van, viszont a tényleg nagy presztízsû egyetemen végzett közgazdászból csak évi 6-800 esik ki a Corvinusról (volt BKE és BKÁE). Ezekbõl nincs sok, annyira nem is vészes velük a munkakeresés: a jobbakat már az egyetemrõl elviszik.

A jobbakat tõlünk is elviszik még hallgató korukban, pedig vidéki eldugott fõiskola vagyunk

[Zsul]

Idézet: Carmaged - Dátum: 2005. szept. 19., hétfõ - 10:36

Anno az 1990-es évek elején az akkori BKE elkövetett egy õrült nagy hibát: nem védette le a közgazdász képzettséget. Értsd: nem érte el azt, amit a jogi egyetemek, hogy csak ötéves képzés után kaphat valaki jogász diplomát.

Tehát elmondható, hogy közgazdásznak nevezett emberbõl sok van, viszont a tényleg nagy presztízsû egyetemen végzett közgazdászból csak évi 6-800 esik ki a Corvinusról (volt BKE és BKÁE). Ezekbõl nincs sok, annyira nem is vészes velük a munkakeresés: a jobbakat már az egyetemrõl elviszik.

Nagyon jó! Pont ilyen hozzászólásokat vártam, csak így tovább kedves látogatók!!!

[Harlequin]

Nagyon jó téma, épp rágódom azon, hogy kéne tágítani a búrámat. Ez nem egyenlõ a diplomával!!!
Én is észrevettem, hogy mindenki mennyire hajt erre. Igazából az a baj, hogy a többség azért teszi ezt, mert abban a tévhitben él, hogy a diplomához céges autó, céges mobil, meg ilyen dolgok tartoznak.
Próbálják a munkát a könnyebbik végén megfogni, nagyobb pénz reményében.
Szerintem elsõsorban a nyelvtudás az ami nagyon fontos! Két középfokú nyelvvizsgával és akár egy érettségivel is nagyon jól el lehet helyezkedni, megfelelõ háttértudással.

[leslie]

Idézet: Satriani - Dátum: 2005. szept. 19., hétfõ - 10:39

Különben a magyar munkaerõ-piac még mindig torz kicsit, és sokat számítanak a kapcsolatok. Többet, mint szabadna.

A link amugy elég érdekes, haver gépészmérnök, de mint video editáló szaki mûködik. Lehet, h keresnek gépészmérnököt, de br 70-ért nem hiszem, h érdemes...

Ha vannak kapcsolataid, akkor ez nem gond.

[Satriani]

Idézet: Coppermine - Dátum: 2005. szept. 19., hétfõ - 11:38

Szóval én minimum 1 év gyakorlati képzést vezetnék be mindenhol, fõleg ilyen kényes helyeken, mint az informatika, villamosmérnökök, építészek, építõmérnökök.. ahova kell, mindenképp a tapasztalat.

Helyes a felismerés, az egyetemekrõl túlzottan elméletorientált a kimenet. Ezért jók a vidéki eldugott fõiskolák: a 6 félév leteltével sok szakon lehetõség van fél éves szakmai gyakorlatra - a gyakorlati helyet ráadásul az iskola kvázi biztosítja, mivel vagy saját gyakorlai helye (pl. hasamra ütök: idegenforgalmi képzés esetén mintaszállodája), vagy a gyakorlaton lévõ hallgatót fogadóval (pl. helyi cégek, bankok, hivatalok) szerzõdése van.

Az egyetemi szintû, "nagyüzemi", pusztán elméleti képzés napjai meg vannak számlálva.

[Satriani]

Különben nincs már topik a magyar felsõoktatásról?

[Carmaged]

Idézet: Satriani - Dátum: 2005. szept. 19., hétfõ - 11:40

A jobbakat tõlünk is elviszik még hallgató korukban, pedig vidéki eldugott fõiskola vagyunk

Bocsánat, kimaradt a bocsánatkérésem: nem szándékozom lenézni az eldugott vidéki fõiskolákat. Csak szeretném érzékeltetni a különbséget, hogy amikor én ide bejutottam, akkor csak nálunk volt felvételi az országban a közgarázdaképzéseken, az összes többi helyre be lehetett jutni mentességgel. Ráadásul a mi felvételis pontszámunk (de fõleg a minket megelõzõ évé) magasabb volt, mint nem egy "egyetemi" közgarázda-képzés mentességes bejutási pontszáma. Valószínûleg van különbség az emberanyagban is. Nem nagyképûségbõl írom, csak egészséges önbizalom. :Ð

Egyébként azt sem esik rosszul látni az álláshirdetésekben néhol, hogy "Közgázt végzetteket keresünk."

[Carmaged]

Idézet: Satriani - Dátum: 2005. szept. 19., hétfõ - 11:46

Helyes a felismerés, az egyetemekrõl túlzottan elméletorientált a kimenet. Ezért jók a vidéki eldugott fõiskolák: a 6 félév leteltével sok szakon lehetõség van fél éves szakmai gyakorlatra - a gyakorlati helyet ráadásul az iskola kvázi biztosítja, mivel vagy saját gyakorlai helye (pl. hasamra ütök: idegenforgalmi képzés esetén mintaszállodája), vagy a gyakorlaton lévõ hallgatót fogadóval (pl. helyi cégek, bankok, hivatalok) szerzõdése van.

Az egyetemi szintû, "nagyüzemi", pusztán elméleti képzés napjai meg vannak számlálva.

Nos, igen. Viszont amikor a szaxeminárium az MNB-ben, az SAP-nál, a Zwacknál vagy hasonló helyen történik, ahonnan pár embert gyorsan ott is fognak, kicsit más megvilágításba helyezi a megszámláltság kérdését. Na meg... pl. egy közgazdát nem igazán lehet rendesen kiképezni 3 év gyakorlatszerû oktatással, de még az 5 év is nagyon kevés ahhoz, hogy pl. rendes gazdaságpolitikus legyen. Még a PhD +3 éve sem sok, de az már kezd közelíteni ahhoz, amikor normális alapjai vannak az embernek, hogy 35-40 éves korára úgy nagyjából tudja, mit kellene csinálni.

De ugyanez elmondható az összes többi társadalomtudományra, bölcsészekre, stb. Amit írsz, az leginkább a mûszaki vonulaton állja meg a helyét, máshol kétlem. Persze az általad hasraütött idegenforgalmi képzés is közgarázda-diplomát szokott adni.

Szerkesztette: Carmaged 2005. 09. 19. 10:52 -kor

[Zsul]

Idézet: Satriani - Dátum: 2005. szept. 19., hétfõ - 10:47

Különben nincs már topik a magyar felsõoktatásról?

Nem általánosságban a magyar felsõoktatásról beszélünk, hanem a hiányszakmákról, túlképzettségrõl, és azokról a szakokról amelyeken túl sokan végeznek a munkaerõpiac igényeinek ellenére...

[Drummaster]

Idézet: Zsul - Dátum: 2005. szept. 19., hétfõ - 12:46

Nem általánosságban a magyar felsõoktatásról beszélünk, hanem a hiányszakmákról, túlképzettségrõl, és azokról a szakokról amelyeken túl sokan végeznek a munkaerõpiac igényeinek ellenére...

Ettõl függetlenül van több téma is, amely a felsõoktatással, szakképzéssel, iskolákkal fogalkozik. Kérem ott folytatni.