Ezt Iginla írta a twonline fórumába.
Hát nem is tom!
Ez a játék dög unalom tud lenni. Ha lerohanok mindenkit akkor azért, ha inkább fejlődgetek, és néha harcikálok egy egy betévedt bandával, akkor meg azért. smile.gif
igaz csak hard-mediumon játszok, de kikapni meg nem szeretek smile.gif
folytattam egy pár kört a mórozást.
A félelmetes flottám felmorzsolódott, mad.gif pedig hogy pátyolgattam a drágáimat laugh.gif . És volt egy igen izgalmas csata is. 60 év alatt a 3. jelentős, hiába no, békeszerető népet kormányozgatok biggrin.gif Persze sunyiba azért tekergetem kifelé a nyakát az ellen kereskedőinek, papjainak, ne örüljenek már maguknak annyira.
Történt, hogy a drága és lelkes papocskák hatására népem hite eléggé megcsappant Allahban, ezért néhány jólszituált polgár úgy gondolta, hogy katonai maskarát húz, és szürke ruhába riogatja a békés embereket. Meg ugye lezárja a kereskedelmi útvonalakat mad.gif . Dicső szultánom, aki épp Cordobában üdült egy öregekotthonában, ki is adta a parancsot: "Nosza ide a fejüket a lábam elé!"
CsicskaJancsi pattant is (valami idióta neve van a palinak, nem jegyeztem meg), fogta az egész cordobai (fullos) sereget, és a lázadókra irányította a szultán haragját. A kis nyavajások mentették is az irhájukat, ami azt vonta magával, hogy félelmet nem ismerő hadam kénytelen volt 3 körlépés távolságba távolodni a fővárostól. A csata kimenetele ugye senki előtt nem kétséges.
Csakhogy:
Lelkes spanyol hódítótársaim, akiknek mellesleg az a legjobb szórakozásuk, hogy 4-5 bérgyilkost állomásoztatnak Cordoba mellett, ahol körönként egy belehal a sikertelen merényletébe, megindítottak egy ugyancsak fullos sereget a város magukévátétele érdekében. Sőt, még abban a körben ostrom alá is vonták. Nem tom, ezek a szarháziak oda tudnak érni a világvégéről egy kör alatt, nekem ehhez három kell. Biztosan az volt a gond, hogy én a világ másik végén álldogálltam, esetleg a katonáim még mindig piától mámorosan ünnepelték győzelmüket a lázadók felett.
Na elég annyi, hogy drága agg szultánom egyedül nézett farkasszemet az ellenséggel, vagyis nézett volna, ha ő nem a városfal belső oldalán ücsörög a lován. Aszittem szétdurran a pici agyacskám, 60 évig szinte semmi támadás, most meg mikor üres a város ezek a tahók ki is használják, de nem szaros milicistákkal! Neeem! Szinte az összes agyonképzett bádogember volt. A felmentő seregem a partvonalon ácsorgott, játékra készen. Szerencsére azért odaértek meccs előtt, ha a városba nem is tudtak belopakodni.
Spanyol barátaink is nagyra tartották, és tartják a mai napig a fairplay-t, ezért voltak olyan kedvesek, és beengedték ostrom előtt a városba a csapataim. Csupán a vezérük és bandája huncutkodott egy cseppnyit, és harciménjeikkel nemes egyszerűséggel átgázol két gyalogos egységemen. Akik miatt a legnagyobb reményeket táplálgattam azok a két,dupla ezüstsráfos balliszta egység volt, plusz egy katapult. De ők jól megszítták azt a micsodát! Az erősítés indulási pontja lent volt a folyóparton, aminek a partja igencsak meredekre sikeredett, üdvözlet a drága készítőknek. A gyalogosok, és a lovasok játszi könnyedséggel felgaloppoztak rajta, de a monstrumokat feltolni még Conan a barbárnak sem biztos hogy sikerül, Herkulessel kézenfogva ugyebár. Megbizonyosodni nem tudtam róla, mert egyikse volt a közelben sajna. Mit tehettek szerencsétlen taliga tologatóim? Körbe toszigálták a gépeket a pályán, hogy alkalmas feljáróhoz jussanak. Úgyhogy a fatákolmányok bevetését sürgős módon el kellett felejtenem. (Azért az felettébb érdekes, hogy annyi eszük nem volt a középkori marháknak, hogy egy két lovat befogjanak a katapult elé. Minek is az, túl egyszerű lenne úgy az élet.)
Ezalatt a spanyolok is megunták a katapult, és a balliszták szerencsétlenkedését, és egy "bocs haver, de a vonat nemsokára indul haza, úgyhogy go spain go!" felkiáltással megindították a rohamot. Kis hamisak, azért ennyire hülye én sem vagyok dry.gif .
Kissé felhevült katonáim, a tüdejüket tudták volna kiköpni, ahogyan reményvesztve ácsorogtak a főtéren. 60 év körüli átlagéletkoruk sem használt gondolom ennek a kis sprintnek. Még azok a milicisták voltak, akiket a játék kezdetekor képezgettem ki sad.gif A szultán azért boldogan fogadta a kortársakat, A hat milicista egység mellett (azért majdnem megvolt az ezüst sráfjuk), volt még egy íjász, 3 nyílpuskával hadonászó, 2 lándzsát hajigáló arab lovas, és két egység pacis a keményebb fajtából. A fene se emlékszik már hogy nevezték magukat. A városfalak üresen áltak, a spanyolok jöttek, embereim a váltás pelussal bíbelődtek. Persze azért közben harcrendbe álltak, mert hát ki tudja! a milicisták a főtérre vezető út követlen közelében, a házak mögött lapultak meg. A lövöldözős fiúk tőlük hátrébb, míg a lovasok szemben az úttal, rohamra készen. Az idős szultán a lovasok között várta az összecsapást. Minthogy ő volt a vezér, eszébe jutott, hogy neki kellene lelkesíteni a kis csapatot, ezért remegő hangon szólalt meg. Hát, mondani sem kell, hogy a sok tata inkább elríta magát, mint felbátorodott a "haljunk meg bátran" sablondumától. Na de nem volt idő a további érzelgésre, mert az utca végén feltűnt Toledói Géza, aki vérben forgó szemekkel, lovas testőrei kíséretében vágtatott a tér felé. Mór vérre szomjazott, az nem vitás. Az íjászok meg is kapták a parancsot, hogy próbálják meg valahogyan eltéríteni őt a szándékától. A nyílvesszők azonban szart se értek a száguldó dögökön ücsörgő bádogemberekkel szemben. Habzó szájjal, és bolond fejjel rohantak a csapdába, és a vesztükbe.
Görnyedt, fáradt és életunt milicistáim seperc alatt összezártak a főmuksó körül, lerángatták a lovakról a meglepődött arcokat, és kitaposták belőlük a csata előtt frissen elfogyasztott paella-t. A spanyol vezér utolsó gondolata:"k**va élet, többet nem szerződök medium fokozatra! Ki az a barom, aki belerohan az ellenségbe lemészároltatni magát?"
A neheze megvan, sóhajtott fel a szultán. De még hátra volt a 900 dühös, bosszúszomjas bádogember, akik magasról letojták hogy kapnak e szívet vagy sem Óztól. Csak az járt a fejükben, hogy minél nagyobb marha módjára özönöljék el a teret, és ölessék le magukat, szintén hűek maradva a medium fokozathoz.
Jöttek is, kétszáz milicistám azonban felkészülten fogatdta őket. Volt nagy csihi puhi, agyhalál. Sajna a túlerő, azért túlerő, legyen bármily hülye. A szultán látva ezt nem sokat gondolkozott: Roham!!! Mintegy 150 lovas rohant bele a hadakozó tömegbe, nem ismerve barátot, ellenséget. Elkezdődött a könyörtelen kézitusa. Szultánom ketyegője azonban már nem volt híve az efajta izgalmaknak, így nemes egyszerűségel megállt, ő pedig lepotyogott a lováról. A harcosok azonban nem lankadtak, a milicisták, már aki maradt, vágták az ellent, az íjászok lőttek, a megfogyatkozó lovasság pedig visszavonult, hogy újra véghezvigyen egy mindent elsöprő rohamot. Ha mindent nem is söpörtek el, de legalább eszükbe jutatták a spanyoloknak a medium szint kegyetlen világát. Morgolódva bár, de törve nem, előkapták a fehér zászlót, és elindultak haza. Na nehogymá engedjük ezt! a lovasok szétverték a menekülők nagyját, és azután mindenki boldogan készülhetett az újabb szultánavatásra.
Remélem nem hagytam ki semmit. Ja de a ballisztások! Csata végére ők is betolták a gépeket a főtér közepére, és a talpig vérben ázó hőseim szemrehányó pillantásai előtt magyarázták széttárt karokkal: Há, bazmeg! Nehéz ez!