Idézet: blueboi69 - Dátum: 2011. 02. 27. 08:33
Az alá és fölérendeltségi viszony nem ugyanaz. Egy beosztott félelemből, kényszerből melózik, ill. ha kicsivel több pénzt ígérnek neki, akkor ugrik, beáldozza a család elől a hétvégét.
Egy független ember, most magamat hozom fel példaképpen, de ismerek más nagyon is lelkiismeretes vállalkozót, az nem azért nyalja ki az ügyfele valagát, mert rá van kényszerülve, hanem azért, mert ő maga is ezt várja el adott esetben egy tesco pénztárostól, buszsofőrtől, nővérkétől, a postán, stb.
Ez lenne a természetes.
Nekem már ajánlottak fel nagyobb összeget, hogy csináljam a melót helyben, ne hozzam haza a gépet, mert féltett adatok, képek vannak a gépen. Nem a magasabb pénzt utasítottam vissza, hanem a bungi fel van szerelve, én meg nem vagyok berendezkedve kis táskában a váratlan hibákra. Magamat hoztam volna kényelmetlen helyzetbe.
De van erre ellenkező eset is. Céges bizalmas adatok, tervek, fejlesztések, szerződések, partnerek listái. Megkértek, hogy csináljam helyben. Mivel a céggel hosszú távra tervezek, így megteszem nekik, ez speckó talán hétfőn lesz.
Mikor Bánkra költöztem, bepróbálkoztam egy cégnél szervizesként. Felpörgettem nekik a boltot, előtte sosem tudtak gépet szervizelni, csak kiírták, és vitték Budapestre, majd arra tették a hasznukat, aztán ha ügyfélnek kérdése volt, néztek, mint légy. Velem megoldódott ez a problémájuk. Csak egyszer hétvégén elvállaltam netbekötést, géptelepítést maszekban egy faluban. Hétfőn a tulaj lekiabált, hogy lopom a pénzét.
Na innentől búcsút intettem neki abban a pillanatban, elmagyartáztam neki, hogy ő függ az én munkámtól, szakértelmemtől, nem én az övétől. Oszt viszonhall.
Úgy voltam vele inkább kibekkelem, amíg megismernek.
A tervem bejött, az a tulaj azóta is velem melóztat. Szépen megkér dolgokra, és udvariasan megköszöni, különben húzhat a gecibe újra Budapestre szervizeltetni a szarjait.