Idézet: Jahno - Dátum: 2011. 08. 03. 17:10
Csak minek ezt naponta 2szer bizonygatni? Mi annál kevésbé fogjuk elhinni.
Jahno! Nem bonyás ez annyira, mint ahogy feszegetjük, mert probléma az valójában nincs, csak generálódik. Ha nem jövök be két hétig, mert elhagyom a faszom, annyi a meló, és nincs kedvem olvasni a száraz, napi egy pina, ike, sör, vótam itt, meg ilyen hozzászólásokat, akkor miről beszélgettek?
Lehet más a téma, de megy az észosztás. Te láttál már ebben a topikban olyan hozzászólást, hogy: igazad van!!!
Na ugye, pontosan ugyanazt nyomja mindenki, csak van benne valami kényszeredett. Bennem meg nincs semmi, szarok mindenre, tolom oszt jóccaka. Ha van hideg sör kicsit letompítom magam. Tök jól elvagyok, nem bizonygatom, csak leírom.
Hja, előfordul, hogy két-három hónapig megengedem, hogy következmények nélkül beszólogassanak. Tudod, ilyen rajtam akarnak segíteni. Oszt kik? Osztják az észt gyereknevelésről, érted nekem, akinek van kettő, oszt kinek mennyi is van a topikban?
Osztják az észt az életről, hogy én mindent elbasztam? Jól értem, pont nekem mondják?
Igen, elbasztam dolgokat, de napról napra jobban érzem magamat, minden nap egy lépcsőfokkal feljebb. És ezt nagyon jó megélni. Nekem 2011 volt a gátszakadás. Azzal kezdődött, hogy 135 kilóról lefogytam 95-re. Szerinted erre hány ember képes? Mit gondolsz mi pénzt adnak ki fogyasztó szerekre? Na nekem nem került egy fillérembe sem, megcsináltam ingyen, oszt most jó, meg mellé sportolok is, amit soha életemben nem tettem.
A következő jóság az egyesület volt. Eszembe sem jutott, hogy én ott valamit csináljak, csak toltam hátulról ötletekkel őket. Egyszer csak többen is hívtak, hogy ne lepődjek meg, ha jelölnek elnöknek, és támogatni fognak, stb. Mondom mi a bánatról van szó? Aztán tényleg volt egy kis kardozás, csörte, hangos szóváltások, de szerencsére nem voltam ott. Amikor bementem, az előző már sértődötten lelépett, megválasztottak. És tudod mit, falun az emberek egymásra vannak utalva minden szarban. Pesten ilyen nincs, mert nem mernek másoktól segítséget kérni. Engem meg folyamatosan keresnek, és baromi jó, mert megismerheted őket, hálásak, figyelmesek. Sütiket hoznak fel, pálinkákat, karácsonykor meg olyan forgalmat bonyolítok a kapuban, hogy csak lesek. Jönnek autók, dudálnak, kiadnak egy csomagot, hogy kóstoló. Bazmeg, eszem megáll, ezért kibaszottul megérte ide költözni. Emberek közt élek, nem állatok közt. Egyszerű emberek, nem bonyásítják a dolgokat. Kezembe nyomja a liter pálinkát az autóból, egészségedre guga, és hajt tovább. Igen, kolbászért dolgozom, már nem igazán, mert itt a faluban is volt egy lépcsőfok, megkérem mindennek az árát, de finoman. Negyed áron dolgozom, mert falubeliek. Ha én nem lennék, mehetnének Vácra, Gyarmatra, saját autóval, nem egy nap a munkaidő, hanem sok, mehetnek érte, hazaviszik, és azt sem tudják, hogy kell visszakötni, mindezt négyszeres áron. S ha valamit nem értenek, mert hova lett a régi mappa, a dokumentumokban üres a képek, akkor lehet telefonálni. Szóval rólam ezt tudják, és értékelik. Ezért jönnek fel hozzám a hegyre, igen, kolbászért dolgozom. Hány olyan ember van ma Magyarországon, aki szívesen enne kolbászt, de nem tud, max. ha lopni próbál, mint az a fasz liberális köcsög a teszkóban.
Nahh mindegy is, a könyvet majdnem elfelejtettem. Tudod te mekkora meló volt vele? Még Pesten kezdtem írni, iszonyat megterhelő volt, némelyik fejezet után rendesen görcsölt a fejem és nem tudtam elaludni, annyira beleéltem magam a srác szerepébe. Tisztára ott voltam a panel lakásban, ahol élt. Iszonyat meló megszabadulni egy olyan alaktól, akire rákattantál. Ábazz, volt, hogy napközben is azt hittem ő vagyok. Nagy örömömre szolgált, hogy végre befejezhettem. S lőn, sok kudarc után képben egy kiadó. Érted, nem a seggem lyukának írtam végre, amire senki sem kíváncsi, hanem ők kerestek meg. Hja, ezek full igénytelen dolgok.
Tudod mit? Hiszek Istenben, hiszek benne, hogy ő alakítja az életem, és terel, mint én a két fiamat, akik nem látnak még semmit előre. De azért terelem őket, hogy önállósodjanak, és jó úton járok, örömömre szolgál, amilyenek lettek és lesznek, nagyon jó látni, hogy a sok dac, ellentmondás, és hülyének nézés után egyszer csak elengedheted a kezét.
Elment katonai táborba, ő volt a rangidős, rábízták a menetet. Felnőtt nélkül kellett nekik menetelni teljesen felcuccolva a Börzsönyben 25 kilómétert. Eleve, szándékosan rossz térképet adtak neki. 4 csapat volt, Ők lettek az elsők, 3 kilóméterrel arrébb értek célba. A többiek mind eltévedtek, és teherautóval mentek értük. Ennyi öcsém, ez az én fiam, és 25 emberre kellett vigyáznia, aki nála mind fiatalabb. Volt, egy kis elkényeztetett hülyegyerek, folyamatosan rinyált, hogy el fognak tévedni. Elszalad kurva messzire, a fiamnak meg egyben kellett őket tartania. A srác már 500 méterre előre volt, és útelágazás. A fiam utána rohant és leteperte a földre, lekiabálta a haját, hogy beállsz a sorba és kész! Nincs választásod! megalázta, megtiporta, de értette a dolgát, a csapatot egyben célba juttatta. Ő az én fiam, és még előtte az egész élet, már most sokkal keményebb, mint én, pedig én sem vagyok elveszett gyerek. Hja, meg volt egy hétig németországban, egyedül, persze rendezvényre ment, és én nem féltettem, mert tudom, hogy nem fog vele történni semmi. Ő is tudja, nagyon érti, hogy vele bármi történik, ahhoz Istennek is köze van, s az meg nem rosszat akar neki, csak tanítani.
Meséljek még Leventéről? Pár napja több száz ember tombolt a zenéjére, 15 évesen meg tudta csinálni hibátlanul. Nem te is dicsérted azt a fiatal ukrán srácot, hogy topp 70? Ő meg az én fiam, hogy ne dicsérném?
Kihagytam valamit?
Súgó
A téma zárva.
értékeld, mert te vagy az első a fórumon, aki ebben részesül, s azt is tudom, hogy nem abban hiszel, hogy igazam van, csak megértetted a mondandóm lényegét 
hja, és 
