Voltam már eleget, semmi dolgom ott, lokálpatrióta vagyok, szédülök a betonon

pont tegnap beszéltem a fiammal erről, hogy ő még most nyit, javasoltam neki, hogy a nyári szünidőben a hangmérnök suli előtt pattanjon le, és melózzon kint. Most is melózik ott, ahol én, de minek, ha kimegy és 3-4 hónap alatt egy éves bért megkeres. Ügyes gyerek, jól kommunikál angolul, legyen tapasztalata. Szóval ő nyit, én meg zárok ki mindent az életemből, ami teher, felesleges, hogy minél könnyebb és lazább legyen.
Így nincs telefonom, vagyis van, de csak a kput nyitom ki vele a seszin. Utána kikapcsolom. Nem hordok magamnál soha pénzt, így nem is aggódom amiatt, hogy mire költsek. Nincsenek már tárgyi eszközeim, csak a legszükségesebbek, így, ha valami elromlik, nem kell aggódnom. Na ez így nem pontos, mivel, amit tehettem kiszórtam, nincs, így nem is romolhat el

ruhám is alig van, 10db póló, 2db pulóver, 3-4 nadrág. Cipő mindig egy, de ha tehetem mezítláb járok. Na szóval én már nem külföldre megyek
Hja, amikor utoljára voltam Horvátországban 3 napra a családdal, akkor elfelejtettem magammal vinni a lejárt irataimat, így nagy elegánsan a családomét lobogtattam vigyorogva a kocsiablakból, valamiért átengedett, s én valamiért tudtam, hogy ez így fog történni. No de nem emiatt nem megyek, én itthon vagyok itthon. Meg a seszin lévő állatokat úgy átszerveztem, és rendszereztem, hogy senki nem mer kérdezni semmit, így minden nap melóznom kell, mert olyan, hogy senki nincs képben. Ha szabadnapot szeretnék, akkor valakit be kéne tanítanom, hogy ki hol van és miért.