Idézet: guga - Dátum: 2015. 06. 10. 18:05
Reggel közlöm a tulajokkal a jó hírt, keressenek valakit a helyemre, eddig sem én voltam ott, másrészt olyan színtű változások történtek, hogy nem tudják követni, így be kell tanítanom valakit. Szarban nem hagyom őket, de durva hibát követtek el, és...na ez legyen az ő dolguk.
pedig ennek is akkora hévvel estél neki, hogymostaztán... és szokásosan így végzi ez is.
az érem egyik oldalán az van, hogy megalkuvást nem tűrően, hittel magadban meg a jósorsban, hogy megsegít élsz a magad tövényei szerint, mindenféle megalkuvás meg kötöttség nélkül. a másik felén, meg hogy mindenbe belekapsz, szalmaláng lelkesedéssel, aztán otthagyod, ha bármi faéknél egyszerűbb dolog felbukkan, vagy épp úgy ébredsz fel, úgy szólnak, akkor végig nem viszed, közben meg csak céltalanul tengesz-lengesz-fingasz bele az világba, mert épp úgy hozza kedved.
szerintem boldognak lenni vagy hinni abban és folyton bizonygatni magad és mások előtt, hogy van egy aspektusom, és ebből a szempontból én most aztán hűdeboldog vagyok, két nagyon-nagyon különböző dolog.
én meg már csak olyan nyárspolgár vagyok, hogy szükségem van stabilitásra, kilátásokra, és nem vagyok annyira egysíkú, ezért inkább köszönöm, de maradok boldogtalan, minthogy hamis és öncsaló módon legyek boldog.
Szerkesztette: Csula kapitány 2015. 06. 11. 11:22 -kor