Idézet: guga - Dátum: 2015. 08. 02. 09:46
Nem félek, 1995-óta egyedül melózom, nem szokásom munkahelyre menni. Itt a legjobb példa, Uzmanyi, nem biztos, hogy ismered. Az soha nem melózott sehol. Lakásokkal bizniszelt, tanult. Neki is leáldozott, a tartalékait felélte, a családját elvesztette, Stuttgartban melózik egy présgépen brutto 8.80-ért pedig van végzettsége, csak semmire nem megy vele itthon, ott meg kell a nyelv.
Igen, van akinek megvan a képessége, tehetsége, hogy ne tanuljon és csak azt csinálja, amit szeret és vigye valamire.
De ez ritka. Te se ilyen vagy, ezek szerint ez az Uzmanyi se.
Legtöbbünk abból nem él meg, hogy mindeig azt csinálja, ami jólesik.
Lehet úgy is élni, hogy mindig lazaság, meg mindig tessen, amit csinálok. Csak azt nem fizetik meg.
Olyan vagy, mint ismerős csaj, ötvenes évei elején, elvált pár éve, és folyton gazdag faszit keres, aki kifizeti a hitelét, meg autót vesz neki. Oszt' biztos volna ilyen, csak neki az kell, hogy nála sokkal öregebb se legyen, jól is nézzen ki, meg rendes is legyen, meg satöbbi. Na ez az, ami nincs, mer' az ilyen faszi ingyen is kap jobb nőt nála.
Mer van olyan ismerős is, akinek az iskoláját, jogsiját, meg pár egyéb kiadását fizeti a gazdag faszija, csak ott a csaj 24 éves, a faszi meg 67.
Idézet: guga - Dátum: 2015. 08. 02. 09:46
Egyébként meg tényleg így van, inkább mozgok aktívan, mint ücsörgök, ácsorgok egy helyben. Sokkal jobban esik fizikailag kifáradni, és úgy lepihenni, mint szellemileg. A furgonos melótól kicsit tartok is, mert ha összejön, akkor egész szép kis belet lehet ereszteni a monoton meló mellett, de legalább ott 4 hétig egyedül van az ember és még nyelvet is tanulhat.
És? Egy jól fizető ülős meló után nem tudsz edzeni vagy mozogni?

Ne legyél már ilyen egybites, hogy akkor inkább a szarul fizető mászkálós meló