Idézet: EGOKA - Dátum: 2011. 05. 27. 15:52
Tudod mit, mesélj inkább a PID szabályzókról.
P: proporcionális
I: integráló
D: differenciáló
Ezek a szabályozóknak "tulajdonságai", amikkel nagyjából (illetve egész pontosan) leírható a viselkedésük.
Namost ha komolyan érdekel a téma, akkor alapfogalmakat nem árt tisztázni.
A szabályozó működése nagyjából (és tényleg nagyjából) annyi, hogy a beléje futó
ellenőrzőjel (ami a folyamatból visszacsatolt pl. kimeneti jel) és
alapjel (ami pl. egy konstans jel, munkaponthoz) különbségének "megfelelő"
rendelkezőjelből beavatkozójelet állít elő, így avatkozik bele a szabályozott folyamatba. (itt mindjárt elhangzott pár fogalom, amiket pontosan kell ismerni, különben ócska fröcsögés csak a dolog)
Tehát, ha pl. a folyamat kimenete "elindul" egy irányba, a szabályzó dolga, hogy visszatartsa, azaz leszabályozza, ellentétes irányba fordítsa, stb. Bárhogy fogalmazzak, érthető szerintem. Pl. ha a kimeneti jel hőmérséklet, amit szinten kell tartani, akkor az ellenőrzőjel a hőmérséklet alapján előállított jel, az alapjel annak a hőmérsékletnek megfelelő jel, AMIT tartani szeretnénk, a rendelkezőjel (s beavatkozójel) már az első 2 eltéréséből adódó szabályozási művelet "bemenő" jele. Azaz ha nő a hőmérséklet, akkor a szabályozó olyan beavatkozójelet állít elő, ami ezt igyekszik csökkenteni. Na, remélem, eddig stimmt.
Ha tehát nincs rendelkezőjel, akkor "nincs" beavatkozójel sem, azaz a szabályozó "nem csinál semmit". Persze nem szó szerint, inkább logikailag igaz. Azaz nem mozdul semmi.
A PID tulajdonság azt jelenti, hogy ha "van" rendelkezőjel, azaz a szabályozónak "mozdulnia" kell, akkor időben milyen módon, milyen függvény szerint fogja ezt tenni: lassan, gyorsan, vagy "sehogy".
A P tulajdonság nagyjából annyi, hogy a beavatkozójel az a rendelkezőjelnek egy konstanssal való szorzata, azaz e 2 jel egymáshoz képesti függése lineáris, időtől független.
Az I tulajdonság már érdekesebb: ugyanis a rendelkezőjelet integrálja az idő függvényében, azaz amíg "van" rendelkezőjel, addig folyamatosan NŐNI fog a beavatkozójel. Ez azért jó, mert a lehető legkisebb "eltérés" esetén is szabályozni fog, azaz kurvára pontos lesz.
A D tulajdonság azt jelenti, hogy a szabályzás "elébevágó" (ha jól emlékszem, valami hasonló szó), azaz a rendelkezőjel hirtelen megváltozása esetén a beavatkozójel "még nagyobb" lesz, ezzel kiküszöbölve, kompenzálva a hirtelen "lökéseket". Mivelhogy a beavatkozójel nagyjából a rendelkezőjel differenciáltjának, azaz deriváltjának felel meg, azaz előbbinek minél nagyobb a meredeksége (azaz minél gyorsabban változik), utóbbi annál nagyobb lesz!! Ezzel tehát a "lökések" tompíthatóak, kompenzálhatóak. Nem tudom másképp fogalmazni.
Ha eddig tudtál követni, akkor OK.
Vannak tehát P, PD, PI, PID szabályozók (elvileg lenne ID is, de nincs értelme), nyilván a legtöbbet "tudó" a PID, merthogy pontos is (I), gyors is (D). (a P tulajdonság nem mérce, az nem a szabályozó viselkedésére utal ugyanis)
---
ps.: majd valaki beleszólhat, mert én ezeket most nem gugliztam, lehet, hogy fogalmak nem jól, de az elvek persze igen. Fősulin foglalkoztam utoljára ezzel, ráadásul már 15 éve.
Szerkesztette: Warrior 2011. 05. 27. 18:14 -kor
"Hey Ripley, don't worry. Me and my squad of ultimate badasses will protect you! Check it out! Independently targeting particle beam phalanx. Vwap! Fry half a city with this puppy. We got tactical smart missiles, phase-plasma pulse rifles, RPGs, we got sonic electronic ball breakers! We got nukes, we got knives, sharp sticks..."
Súgó
A téma zárva.
affene. Irígy vagy, mi? 
be vagyok basszintva, kopik a láda sör 
