Idézet: PolaR - Dátum: 2012. 03. 22. 18:41
Es ha nagyon szepen megkerlek, elalszol orokre?

Nem lenne az életed boldogabb. Abban sem vagyok biztos, hogy valaha is megtapasztalom milyen a test halála.
Nem olyan évet írunk, de majd kiderül
elalváshoz küldöm neked szeretettel

amikor a feleségemmel összeházasodtunk, erre a zenére vonultunk be, alig bírtam kimondani az igent

szép pillanat volt, ahogy az is, amikor megszületett Levente, s felhívtam a szüleimet, nem tudtam megszólalni, csak sírtam, aztán később visszahívtam őket, hogy fiú és Levente

amikor Benjámin megszületett, az orvos a kezembe adta, én meg csitítgattam, hogy csíííísssss

a doki meg rám förmedt, hogy haggyja azt a gyereket, hadd hallassa a hangját, kilenc hónapja vár erre

miről maradtál le te elbaszott állat.
Amikor Benjámin megszületett, szintén felhívtam a szüleimet, és ugyanaz, nem tudtam megszólalni, csak sírtam, aztán kinyomtam. Egyik gyermekünknél sem szerettük volna előre tudni, hogy fiú, vagy lány. Sok buzi barom meg legyintett, hogy mindegy is, a lényeg, hogy egészséges legyen, már akkor kilógtunk a sorból, mert minden sötét paraszt már előre tudni akarja nem csak a gyerek nemét, hanem az egész pályafutását és, hogy ki lesz a hozzávaló feleség

faszom.
megiszom még is azt a sört, úgy felbosszantottál