Idézet: Iguana - Dátum: 2015. 07. 09. 20:34
Ilyenektől szoktam megkérdezni, hogy otthon ugyanilyen körülmények között élnél, dolgoznál-e?
Otthon ugyanezért 100 küvecset fizetnek, most nincs választásom, beleinvesztáltam egy rahedli pénzt, hogy kijussunk, munkaruha, cipö mindkettönknek + útiköltség + apróságok, elment vagy 200 küvecs hirtelen. No meg itt 4 napig bőrözés volt, amig nem lehetett melózni.
Nézd, nem tragikus a helyzet, csak kamu volt az egész, arra épitenek, hogy ha valaki kijön, nem biztos, hogy megengedheti magának, hogy visszamenjen. pl. én és a fiam. De van az a kategória, akinek ez a kibaszott igénytelenség maga a mennyország, mert még életében nem látott havi 400-500 küvecset sunnyogásért. Na és itt ez dömpingben van.
Kinjukban néha nem tudják hogy tettessék azt, hogy dolgoznak.
Mondom, ez egy az egyben sitt, mert kurvára nincs privát szféra. Kopogás nélkül benyitnak bárhová. De eleve idegen emberekkel vagy egy szobában. Nekem a 100 folkos faszival mákom van, de van egy üres ágy, és folyamatosan keresnek embereket, csak nem jön senki, mert tudja mi a helyzet, vagy ha jön, azonnal lelép, vagy 1 napot bir ki.
Ma is lelécelt 2 ember, aki tegnap este érkezett

Én addig maradok, ameddig birom, vagy a fiamnak haza nem kell mennie a suli miatt. Kérdeztem tőle, azt mondja a pénz miatt inkább ő is marad. Azzal ütjük el az időt, hogy meló után lemegyünk a folyóhoz, mármint kaja után, mert most éppen főz