Idézet: Capri - Dátum: 2011. 12. 19. 16:36
Azonban minden évben friss fotót kell küldeni stb-stb.
Azt meg minek? Vízum letelepedésnél még mindig kell, előtte meg ujjlenyomatot is vesznek, meg egy csomó infót kérnek le az adott személyről, nem terrorista, meg bűnöző-e. Ennek az egész lottósdinak nincs sok értelme, csak kimegy az ember, ha nincs kinti segítsége, se munka, se lakás, aztán csövezhet, meg kukázhat, esetleg ráutalhatja magát néhány jótékonysági szervezet jóindulatára, már ha van még szabad kapacitása ilyen nonprofit szervezeteknek. Kint is baromi sok a szegény, lakókocsiban meg hajléktalanul tengődve és még segély sincs, mint nálunk, ott az állam semmit nem segít, még a saját állampolgárainak sem.
A helyzet még rosszabb, ha nemcsak segítség nincs, de nem beszéli az ember legalább nagyon erős társalgási szinten az angolt, azt is folyékonyan, nagyon jó szövegértési képességgel társítva, hogy a sok bevándorlót és nyelvjárást hézagmentesen megértse, meg a hivatalos ügyeket minimálisan tudja intézni. Márpedig ilyen szinten kevesen tudnak nálunk angolul, nem azért mert nehéz lenne elérni ezt a szintet, hanem mert a nyelvoktatásunk pocsék.
Hiába kérnek az itthoni állásokhoz nem csak társalgási, hanem egyenesen tárgyalási szintű angolt, azt a közvetítő nyelvi funkció miatt elég csak "nemzetközi" szinten tudni, azaz egyszerűsített és hibás kiejtéssel és szűkített, mesterséges szókinccsel. A munkaadó és a partnerek, ügyfelek úgyse született angol anyanyelvűek többségükben. Odakint ez utóbbi szint NEM elég. Nagyon sok embertől hallottam, aki kiment ilyen vagy olyan megélhetési céllal, általában kifosztva jön vissza, max. néhány hónapig húzza és legfeljebb tapasztalattal lesz gazdagabb, szinte minden hazajött beszámol róla, hogy túl sokat hittek az angoltudásukról, jóval több kellett volna. Ezen kívül a használható végzettség és szakértelem is nagyon fontos kint (mint bárhol), bölcsésznek, büfészakosnak kint is felkopik az álla, még akkor is, ha itthon angol szakon végzett.