[special]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. jan. 28., péntek - 19:51

tegyuk hozza hogy immediate cimzesrol beszelsz. indirect cimzes az megy 64 biten.

Különféle trükkökkel, mint pl. indirekt címzéssel a 64 bit sem felsõ határ. Semmi sem az. De szerintem itt mindenki közvetlen címzésre gondolt, azon belül is elsõsorban fizikaira. Persze a pontosság nem árt sosem. Az Itanium 2-jé is csak 50 bites, 64 csak virtuálisan. Más kérdés, hogy 1 petabyte memória ma mire nem elég. Sok mindenre, tudom, de az nagyon kis része ma a computer worldnek.

Mondjuk jó kérdés, hogy gyakorlatban indirekt címzéssel mennyi memória érhetõ el ma, és milyen támogatás kell az ISA részérõl?

[cx.core]

Idézet: special - Dátum: 2005. jan. 28., péntek - 22:47

Gibibyte? Buzie vagy?

Nekem is pontosan ez volt a reakcióm, amikor megláttam.

[hvuk]

Idézet: special - Dátum: 2005. jan. 28., péntek - 22:47

Nem is. Majd szólj, ha látsz olyat egy ipari szereplõtõl GiByte.   Gibibyte? Buzie vagy?

Gigibyteozást ugyan nem láttam, de a winyógyártók már régóta ezt használják. Van egy olyan érzésem, hogy miattuk vezették be az új rendszert.

[cx.core]

Idézet: hvuk - Dátum: 2005. jan. 29., szombat - 12:06

Gigibyteozást ugyan nem láttam, de a winyógyártók már régóta ezt használják. Van egy olyan érzésem, hogy miattuk vezették be az új rendszert.

Jó a megérzésed.

Idézet

The result is that today "everybody" does not "know" what a megabyte is. When discussing computer memory, most manufacturers use megabyte to mean 2^20 = 1 048 576 bytes, but the manufacturers of computer storage devices usually use the term to mean 1 000 000 bytes. Some designers of local area networks have used megabit per second to mean 1 048 576 bit/s, but all telecommunications engineers use it to mean 10^6 bit/s. And if two definitions of the megabyte are not enough, a third megabyte of 1 024 000 bytes is the megabyte used to format the familiar 90 mm (3 1/2 inch), "1.44 MB" diskette. The confusion is real, as is the potential for incompatibility in standards and in implemented systems.

Szerkesztette: cx.core 2005. 01. 29. 11:20 -kor

[cx.core]

fene, dupla

Szerkesztette: cx.core 2005. 01. 29. 11:18 -kor

[special]

Idézet: hvuk - Dátum: 2005. jan. 29., szombat - 11:06

Gigibyteozást ugyan nem láttam, de a winyógyártók már régóta ezt használják. Van egy olyan érzésem, hogy miattuk vezették be az új rendszert.

Amennyire én látom, a hdd gyártók külön jelzik, hogy õk bizony a prefixumokat SI szerint használják, míg az ipar nagyobbik része nem törõdik ezzel, mivel mindenki tudja, hogy 2 a tizediken a váltószám.

[SFIJ]

Idézet: Atti - Dátum: 2005. jan. 28., péntek - 11:57

A Hammer nagy elõnye a sok mindenre használható HyperTransport

tudtam hogy a cray valami ilyen szornyuseget fog produkalni Vegulis ok nagyon jok architekturaban, es az Opteron a coherent HTvel a kezuk ala dolgozik

Szerkesztette: SFIJ 2005. 01. 29. 17:56 -kor

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2005. jan. 28., péntek - 21:59

Különféle trükkökkel, mint pl. indirekt címzéssel a 64 bit sem felsõ határ. Semmi sem az. De szerintem itt mindenki közvetlen címzésre gondolt, azon belül is elsõsorban fizikaira. Persze a pontosság nem árt sosem. Az Itanium 2-jé is csak 50 bites, 64 csak virtuálisan. Más kérdés, hogy 1 petabyte memória ma mire nem elég. Sok mindenre, tudom, de az nagyon kis része ma a computer worldnek.

Mondjuk jó kérdés, hogy gyakorlatban indirekt címzéssel mennyi memória érhetõ el ma, és milyen támogatás kell az ISA részérõl?

ha jol emlex a virtual address space valami 48 bit? Nezd immediate cimzessel azert nem mehecc 4Giga fole mert az immediate operand mind az AMD64-ben mind pedig az EMT64-ben 8/16/32 bites lehet. ez onmagaban nem gaz, mert ugye video-t vagy AB-t ugyis indexekkel cimzel. Amugy a modern procikban es OS-ek alatt nincsenek mar fizikai cimek, csak logikaiak, ami flat adress space eseten linearis cim, ertsd minden windozos/linuxos akarmilyen program ugy latja, mintha a mem cimtartomany 0-tol kezdodne es a limit az OS alatal tamogatott maximum. Igy a world/excel/powerpoint is ugy erzi, mintha ugyanarra a cimre toltodott volna be.

Szerkesztette: SFIJ 2005. 01. 29. 18:05 -kor

[cx.core]

Az alapján, ami itt elhangzott, az Opteron bekapcsolt lapozásnál a (névlegesen 64 bites) lineáris cím felsõ 16, kikapcsolt lapozás mellett pedig a felsõ 24 bitjét lecsapja - ami az én fogalmaim szerint azt jelenti, hogy az Opteron nem tud 64 bites címzést.

Szerkesztette: cx.core 2005. 01. 29. 18:57 -kor

[h1ghland3r]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. jan. 29., szombat - 16:56

tudtam hogy a cray valami ilyen szornyuseget fog produkalni Vegulis ok nagyon jok architekturaban, es az Opteron a coherent HTvel a kezuk ala dolgozik

En azert kicsit draganak erzem az ilyen megoldasokat, ahhoz kepest, hogy varhatoan nem lesz egy tomegszamitogep.

[special]

Az SGI is 1-2 procit rak csak node-onként, szal ott is rohadt sok az interconnect. Itaniumról van szó, persze.

Szerkesztette: special 2005. 02. 01. 13:29 -kor

[hvuk]

Idézet: h1ghland3r - Dátum: 2005. febr. 1., kedd - 11:58

En azert kicsit draganak erzem az ilyen megoldasokat, ahhoz kepest, hogy varhatoan nem lesz egy tomegszamitogep.

Kiszámoltam, hogy egy processzorteljesítményt kb. 5000 ezer dollárért adnak. Ez nekem meglepõen olcsónak tûnik. De ettõl függetlenül van haszon bõségesen rajta és azért ez a piac nem annyira kicsi, szerintem évi 1-200 millió dolláros forgalomra bõven számíthatnak. Annak pedig csak max a harmada az anyagköltség és a munkadíj, így a fejlesztési munkákra még bõven marad lóvé (100 millióból azért elég sok mindent össze lehet dobni).

[hvuk]

Az AMD növelte részesedését a PC piacon 16.0%-ról 16.6%-ra (negyedéves szinten). Az Intel is növelte 2 tizeddel, a VIA és a Transmeta részesedése jelentõsen csökkent.

[special]

Magyarul: https://hwsw.hu/hir.php3?id=28072

[h1ghland3r]

Idézet: special - Dátum: 2005. febr. 2., szerda - 13:45

Magyarul: https://hwsw.hu/hir.php3?id=28072

Nem egeszen ertem, hogy mit remel a VIA a processzorpiactol? Nem kellene kiszallniuk?

[special]

Idézet: h1ghland3r - Dátum: 2005. febr. 2., szerda - 16:42

Nem egeszen ertem, hogy mit remel a VIA a processzorpiactol? Nem kellene kiszallniuk?

Embedded, low-cost, power efficient density computing.

[hvuk]

Idézet: special - Dátum: 2005. febr. 2., szerda - 15:45

Magyarul: https://hwsw.hu/hir.php3?id=28072

Már.

Direkt megnéztem mielõtt elküldtem volna. Figyelek az ilyenekre.

[special]

Idézet: hvuk - Dátum: 2005. febr. 2., szerda - 18:03

Már.

Direkt megnéztem mielõtt elküldtem volna. Figyelek az ilyenekre.

Akkor biztos direkt nem vetted észre.

[SFIJ]

Idézet: h1ghland3r - Dátum: 2005. febr. 1., kedd - 10:58

En azert kicsit draganak erzem az ilyen megoldasokat, ahhoz kepest, hogy varhatoan nem lesz egy tomegszamitogep.

Az cray research miutan felvasarolta az SGI es ez utobbi rondan bebukott es feledta a MIPS cpu vonalat, a cray most orulhet hogy van olyan rovatkolt kavics, ami kozel glueless modon belecsinalhato a dolgaikba. De han nezed a SUN-t az USIII/USIV sem sebessegbajnok, sot kimondottan hitvany a teljesitmenye az IA32 procikhoz kepest, de... kurvajo a busza. Igy osszedobhacc 16-32-64-128 procis gepeket belole es szinte linearisan skalazodik a CPU darabszammal. Az opteron valami hasonlot tud, es otodannyiba kerul mint az US. Na ezert csapott ra a cray, szerintem.

[h1ghland3r]

Idézet: special - Dátum: 2005. febr. 2., szerda - 15:57

Embedded, low-cost, power efficient density computing.

Na ezekrol egyikrol sem a via jut eszembe.....