[GI]

Idézet: 2-More - Dátum: 2006. júl. 20., csütörtök - 18:26

Ezért van, hogy a BMW hibrid hidrogén-benzin üzemû koncepcióautójában olyan egzotikus anyagokból készült, több mint 50 rétegû fallal rendelkezõ tartályban kell tárolni, aminek az ára az sima benzines autó árával vetekszik.

..kéremszépen.. nem itt kezdõdik a problémája a dolognak. Ez a legkisebb.
Hanem az, hogy mondok has számokkal példát.. 1000 liter benzin energiáját 1 liter benzin befektetésével megkapjuk. 1000 liter hidrogén energiáját pedig több mint 1000 liter hidrogénnel.
Kõolaj az ott van a föld mélyén, fordul 1-2t a szivattyú és megtelik a tartálykocsi, halad a fél város.
Namost ahhoz, hogy vizet bontsunk baromi sok energia kell. Több, mint amennyit kinyerünk, mivel a vízbontás is veszteséges, nemcsak a felhasználása (sajnos hatásfokot nem tudok).
Olcsó energia meg van, ez pedig a kõolaj, még egy jó darabig olcsó is lesz.
Ami drága az a sok adó.
Ha 70-80Ft lenne egy liter benya, még a vécére is 5.7-es V8-al járnék.

[2-More]

Én úgy tudom, hogy pont nem vízbontással állitják elõ, mivel az barom veszteséges, hanem szénhidrogénekbõl cracholással. Persze ha a fúziós energia terén végre lenne valami igazán komoly áttörés, vagy az atomenergiától, köszönhetõen a kisérletezõ kedvû fejlett nagyhatalmaknak, nameg lepusztult körülmények között dunnyogó kinai, koreai, orosz, ukrán, török, és még a jóisten tudja milyen országokban mûködõ erõmûvei miatt nem félnének ennyire, akkor azzal is lehetne elõrébb haladni. Az ameriakaiak még a 60's években épitettek olyan repülõgépet, amire felzsúfoltak egy atomerõmûvet és a gép, habár sosem üzemelt 100%ban arról, mégis képes lett volna repülni pusztán atomenergiával, ha itt belegondolunk, hogy egy átlag transzkontinetális járat hány tonna kerozint pöfög el, és mekkora mennyiségû oxigént használ el vele, az autók azokhoz képest kanyarban sincsenek. De dobhatnám be itt példának, hogy az oroszok is csináltak mesterséges radioaktiv anyagokkal mûködõ, hûtõszekrényméretû atomreaktor mûholdakhoz és ûrállomásokhoz, hajóbõrönd méretû atombombákkal együtt.
Csak ugy ezekkel kapcsolatban, jóllehet rengeteg példája volt a valós veszélyeknek, meg tudták etetni az embereket, hogy fujj ez káros, ezt kapsz tõle meg azt kapsz tõle, kényelmesebb az olajat elfüstölni, és idõnként hõbörögni,tenni meg semmit,  hogy rohadt USA, már megint nem irta alá a Kyotói egyezményt, és szennyezik a környezetet. Pedig vannak érdekes dolgok ezzel kapcsolatban, amitõl jónéhány japánimádó összeráncolná a szemöldökét...

[GI]

Tökéletesen egyetértek veled.
Szídják az atomerõmûveket, mert így a sugárzás, meg úgy a sugárzás.. közben az erõmû területén kisebb a sugárzás, mint bármelyik verõfényes napon, ne adj isten egy fluoreszensz karórával..
Nameg ugye az emberek jelentõs része azt hiszi, hogy a nagy "kémények" okádják a radioaktív kormot. Valójában meg csak kondenzátorok, hûtenek, kihasználják a kéményhatást.
Bezzeg a vízerõmûveket agyonimádják, hogy milyen jó, semmi szennyezés.. csak éppen párszázkilóméter folyószakasz és környéke megy tõle tönkre.
Szóval szerintem semmi gond nincs az atomenergia rendeltetésszerû használatával.

Megetetés tényleg zajlik.. elég csak megnézni pl egy mai dízelautóreklámot. Hogy hát mennyivel jobb a CO-ja, mint a benyásnak. Gratulálok.
Viszont a többi károsanyagról (ami igazán káros) mély hallgatás van, egyetlen egy adatot nem találni a prospektusokban. Legalábbis én még nem láttam.
Vevõ konkluziója, kisebb Co, kisebb kár. Pedig a valóság nem éppen ez.

Az atomprogramokkal foglalkozó országok kérdésébe inkább nem mennék bele...
Ha Magyarországon lennének olyan természeti kincsek ,adottságok, mint ezekben az országokban, lehet itt is legjobb dolog az lenne, ha urándúsításba, nukleáris-fegyver fejlesztésekbe fognánk. Hiszen az olyan terrorista országok, mint az USA bármikor lerohanhatnának.
Vagy nem beszélve a mostani válságról, ahol a zsidó fasizmus szabadon, bármikor, bármelyik környezõ országot megtámadhat. Aki megvádolja õket egybõl antiszemita.
Õk milyen jogon támadnak más országokat? Mert elrabolták két katonájukat? Õk nem ezt tették folyamatosan évek óta?
Vagy az jogosítja fel õket, hogy apjukat, nagyapjukat a náci németországban megölték?
Vannak országok, amelyek csakis kizárólag nukleáris programjukkal védhetik meg magukat.

Szerkesztette: GI 2006. 07. 22. 14:18 -kor

[2-More]

Az igazság az, hogy szerintem egyik országnak sem szabadna nukleáris fegyverkezésbe kezdenie, fõleg olyanoknak nem, ahol a kultúra ennyire nem érett meg. Igen, éretlen. De még mielõtt valaki bedobná, igen, az araboknál, vagy a kinaiaknál elõbb volt számológép, mint nálunk lónyereg, megelõztek minket több ezer évvel mûvészetekben, tudományokban, kultúrában, de könyörgöm ne mindig ebbõl induljunk ki, ezt rágjuk. Megrekedtek a fejlõdésnek egy szintjén, mint a dinoszauruszok, ülnek a langyiban, és nézegetnek. Amit fegyvernek lehet használni, abból fegyvert is csinálnak, és egy pillanatig nem hezitálnak, ha azt be kell vetni. Ilyen országok kezébe adjunk atombombát, akik azt hiszik, az ugyanolyan, mint az AK-47es, csak nagyobbat durran?
Abba, hogy a zsidók-arabok mit csinálnak vagy mit nem csinálnak, most nem mennék bele, nem nézem a hiradásokat eléggé, és messze nem tudok eleget a dologról hogy megitéljem hogy kinek van igaza vagy kinek nincs, de szerintem ezzel nem ok nélkül van igy a világ nagy része is. Valószinüleg egy kicsit igaza van mindenkinek, és mégsincs igazán igaza senkinek sem, se amerikának, se izraelnek, de nincs igaza az araboknak sem.
Ja, és dizel: igen, az egy érdekes kérdés, mindig seggre verem magam, hogy el van repülve mindenki manapság a dizelektõl, hogy  hõõõ mag haaa, ugyanugy megy mint egy benzines, de nem szennyez, nem fogyaszt, tisztább, szárazabb, biztonságos. Elélveznek a részecskeszûrõre, a változó geometriájú turbóra, és még sorolhatnám, de majd az elsõ 3-5 évben kiderül majd szépen, kik azok, akik igazán jól járnak a mai agyonpumpált, agyonhegyezett dizelekkel. És azok nem a végfelhasználók, hanem a márkaszervizek, azért irok márkaszervizt autószerelõ helyett, mert ezekhez már kisszerviz hozzá sem tud szagolni.

[didyman]

Idézet: CCR - Dátum: 2006. júl. 20., csütörtök - 5:11

, de kurvara.

A tizedik szakmai hozzászólásod úgy látom, még az eddigi "offtopik"-nál is messze érdemtelenebb, kultúrálatlanabb. Szerintem nézz magadba.

[Rive]

Hümm 

Létezett Dual SlotA lap  :confused:

[SFIJ]

Idézet: Rive - Dátum: 2006. aug. 8., kedd - 14:25

Hümm 

Létezett Dual SlotA lap  :confused:

lexebb emlekeim szerint nem. az elso es egyetlen Dp chipset AMD fronton a 760MP volt, de az mar socket 462-t kert es aztis masodik generacios signallinggal.

[Rive]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. aug. 8., kedd - 15:44

lexebb emlekeim szerint nem. az elso es egyetlen Dp chipset AMD fronton a 760MP volt, de az mar socket 462-t kert es aztis masodik generacios signallinggal.

Kár Milyen jó is let volna  :Ð

[SFIJ]

Idézet: Rive - Dátum: 2006. aug. 9., szerda - 10:41

Kár Milyen jó is let volna  :Ð

lehet hogy most hulyeseget irok, de az eredeti athlonban nem volt aktivalava az IO-APIC (lehet, hogy nemis volt benne?) enelkul meg kicsi az eselye az MP mukodesnek.

[2-More]

Volt a K6-ban is MP support, nem az a baj, chipset nem volt alá, ugyanis az Inteles megoldással szemben egy félig-meddig saját fejlesztésû OpenAPIC megoldást használtak, amivel az akkori dual socket7es deszkák nem birkóztak meg. Dual SlotA nem volt, az elsõ dual chipset pedig valóban, a 760MP volt, aztán jött az MPX, meg a 762MP, minden vagy 3 féle déli híddal, nagyon jókis lapok kerekedtek köréjük, nem tudom az AMD miért bizta magát chipset szinten kóklerekre, mert még azok a lapok is igen fosok voltak, ahol a VIA csak a déli hidat szállitotta.

[SFIJ]

Idézet: 2-More - Dátum: 2006. aug. 10., csütörtök - 18:59

Volt a K6-ban is MP support, nem az a baj, chipset nem volt alá, ugyanis az Inteles megoldással szemben egy félig-meddig saját fejlesztésû OpenAPIC megoldást használtak, amivel az akkori dual socket7es deszkák nem birkóztak meg.

ezt ne keverjük ide, mert félrevisz. a k6 az intel GTL/GTL+ buszán csücsül, ami valóban busz, tehát a procik meg a BX chipset szépen felvoltak fûzve a buszra, míg a K7 a dec alpha EV6-os buszát használta, ez meg egy pont-pont busz.

[Jakuza]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. aug. 10., csütörtök - 23:21

ezt ne keverjük ide, mert félrevisz. a k6 az intel GTL/GTL+ buszán csücsül, ami valóban busz, tehát a procik meg a BX chipset szépen felvoltak fûzve a buszra, míg a K7 a dec alpha EV6-os buszát használta, ez meg egy pont-pont busz.

Pontosan.

Egy kis gyorstalpalo.

Front Side Bus

[GI]

Idézet

k6 az intel GTL/GTL+ buszán csücsül, ami valóban busz, tehát a procik meg a BX chipset szépen felvoltak fûzve a buszra

Pontosan???!!!  

Na nemár.
Egyrészt K6 és tsa-i nem GTL buszon csücsültek. GTL 93 november óta van.
Penya 1 meg 93 marcius 22 óta. Szóval eleve kizárt.

Másrészt a BX-el baromira nem fog menni a K6, nemhogy még dualban.
Legalábbis Slot 1 vagy akár S370/Socket 7 átalakítót még nem láttam.

[Rive]

Szermányoltam egy kártyát, és nem tudom, mi is ez

Szép, sárga PCI-os VGA-kártya. Az (egyik) fõ chipen egy "3Dlabs GLINT Delta" felirat. A BIOS chipen egy WinFast logo. Hátoldalon egy "LRI2630" matrica.

És nem tudok többet

Szerkesztette: Rive 2006. 09. 15. 09:18 -kor

[EV6]

Idézet: Rive - Dátum: 2006. szept. 15., péntek - 10:16

Szermányoltam egy kártyát, és nem tudom, mi is ez

Szép, sárga PCI-os VGA-kártya. Az (egyik) fõ chipen egy "3Dlabs GLINT Delta" felirat. A BIOS chipen egy WinFast logo. Hátoldalon egy "LRI2630" matrica.

És nem tudok többet

Valami ilyesmi lehet

Idézet

The Leadtek WinFast 3D L2500, based on 3Dlabs GLINT 500TX GOLD graphics processor and Delta geometry engine, provides workstation-class 3D graphics performance and enables Pentium II, Pentium Pro and Alpha systems to rival and surpass dedicated graphics high-end workstations when running industrial-strength OpenGL visualization applications such as SoftImage 3D and AVS/Express. The on-board local buffer also makes the board capable of managing heavily textured high end 3D applications such as Computer Associates Unicenter TNG.

[2-More]

Nocsak. Vicces darab Asszem nekem is össze kell kapnom magam ha valami vicceset akarok felvillantani. Mégiscsak el kell hozzam a melóhelyi maradékcuccok közül azt a Gigabyte dual P1 mobot
Amugy pedig, AMDnél igenis az OpenPIC SMP miatt nem mentek az Intel procikhoz való alaplapokban, nem a GTL/GTL+ busz miatt. Azt nem vitatom, hogy a K7 DEC Alpha buszon ment, de a K6 is képes lett volna a dual mûködésre, ha van alá megfelelõ chipset, de nem volt.

[Rive]

Idézet: EV6 - Dátum: 2006. szept. 15., péntek - 13:49

Valami ilyesmi lehet

Közben sikerült kiderítenem, mi ez. A lehetõ legegyszerûbb módon: beleraktam egy gépbe, és megnéztem, mit is ír ki  :Ð

Szóval ez nem 2500-as, hanem L2200-as. Azaz egy ilyen:
[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

[Scae [Edgar]]

Idézet: 2-More - Dátum: 2006. szept. 16., szombat - 13:11

de a K6 is képes lett volna a dual mûködésre, ha van alá megfelelõ chipset, de nem volt.

Ha eleve úgy tervezték meg a k6 belsõ felépítését hogy képes legyen dualban mûködni akkor miért nem adott ki hozzá másnem saját chipsetet az amd? vagy bárki?
Lehet nem lett volna belõle piaci termék az AMD procik akkor akkori teljesítményét, eladásait és megítésését tekintve, de tech. bemutatónak sztem nem lett volna utolsó. Megmutatni a szakmai világnak, hogy mit is tudnak.

Másik dolog hogy ha beletervezték a dual mûködést akkor nyilván csak tesztelték...és vmivel le kellett tesztelni.    :confused:

Szerkesztette: Scae [Edgar] 2006. 09. 19. 17:00 -kor

[Rive]

Idézet: Scae [Edgar] - Dátum: 2006. szept. 19., kedd - 16:57

Ha eleve úgy tervezték meg a k6 belsõ felépítését hogy képes legyen dualban mûködni akkor miért nem adott ki hozzá másnem saját chipsetet az amd? vagy bárki?

A K6 mag felfutása csak azután jött, hogy az Intel a P233MMX-rõl átállt a PII cuccokra, és a sok eladott home Socket7 lap ott maradt upgrade-lehetõség nélkül. Az üzleti világ, ahol szükség és piac lehetett volna dual AMD K6 cuccokra, ekkor már a dual PII-t vette.

Idézet

Lehet nem lett volna belõle piaci termék az AMD procik akkor akkori teljesítményét, eladásait és megítésését tekintve, de tech. bemutatónak sztem nem lett volna utolsó. Megmutatni a szakmai világnak, hogy mit is tudnak.

A dual K6 semmi extrát se jelentett volna az aktuális Inteles versenytárshoz képest. A PII után pedig már pláne.

Idézet

Másik dolog hogy ha beletervezték a dual mûködést akkor nyilván csak tesztelték...és vmivel le kellett tesztelni.    :confused:

Teszteléshez nem kell semmi olyan, ami egy standard proccfejlesztõ/validáló 'mûhelyben' ne lenne meg.

[2-More]

Na, elhoztam a Giga mobot. Broáááf, valami barom vizes helyen hagyta, centis vizkõ a PCI slotokon, rozsda a VRM ICken, rozsdafolt az alján, a SIMM foglalatokban, hányadék. Egy napig vakartam a sz*rt az egyik socketbõl, fogkefével meg géprongyal a PCI/ISA slotokat, le kellett fúrni az ICket tartó sz*rrá rohadt csavarokat, egyszóval, igazi albán munka volt. Az aljáról még igy se jött le a rozsdalé hagyta folt teljesen, megmarta a nyákot izomból, de a felsõ rész egészen emberi lett.
Gigabyte GA-586DX amugy a lelkem, integrált SCSI kontroller, alapból támogatja a P55C-s procikat, úgyhogy nem kell se hekkelni, se paraszt nagy hûtõt felszerelni, 2*166MMX felállásban 64 mega putramax EDOval úgy ment 2 napig 2 taszk CPUBurn vagy realtime Prime95 mellett Windows XP fundamentals oprendszerrel, mint a szél. Az a baj, hogy mire szerzek bele rendes ramokat megõszülök, pedig 512 megányit meg tud kajálni, dehát 4*128 mega  SIMM EDO az a szent grál fellelésével mérhetõ kb.