Idézet: gazdi - Dátum: 2014. 08. 28. 15:12
Az elso ket gondolat ellentmond egymasnak. Vagy a beteg vilagra fogd, vagy az egyes emberekre, de a vilag es az egyes emberek hibaja egyszerre nem lehet, hogy nem keressuk mindenben a fenkolt idotoltest es fejlodest.
Ami pedig teged illet, nem latod a kulonbseget a kozott, hogy valaki toled tanulni vagy teged alazni jar ide. Hogy veled vagy rajtad nevetunk, ha igy tetszik. Van egy elkepzelesed (errol is), es ragaszkodsz hozza, fuggetlenul attol, hogy mennyi a valos, vagy akar a nyilvanvaloan lathato igazsagtartalma.
Hogy mit jelenthet az, ha egy gondolatmenetben egymasnak gyokeresen ellentmondo allitasok kovetik egymast, hogy a beszelo (tudatosan vagy nem) nem koti a mondanivalojat a valosaghoz es/vagy a tapasztalataihoz, annak, ha van ra idod es affinitasod, nezz utana, erdemes.
Talán majd egyszer Te is képes leszel IS-ekben gondolkozni, ezzel látni.
A mindenség EGY, a részeiben kölcsönhatásokban működő organizmus.
Olyan amelynek a részei a saját (változó) milyenségük szerinti célirányossággal CSELEKSZIK mégpedig a környezetük (mint, inputforrás) értelmezett milyensége szerint.
Arról is sokat írtam már, h hogyan és mimindent látok.
Még azt is megírtam, h első közelítésben majd mindegy, h milyen szándékkal jártok ide. Általános igazság, h mindenkiben az erősödik (afelé alakul) amivel foglalkozik. Az ellenem való hadakozás közben is erősödik bennetek az a gondolatiság (és az ezt szülő szellemiség) amit megnyilvánítok. Ezzel egyre inkább reális részévé válik a (belső (világkép)) valóságaitoknak. Ezzel pedig beépül a működésetekbe. Mind az érzés, mind a gondolatvilágotokban.
Automatikusan belétek épül az a logikai készlet is amelyet használok. Logosz pedig a nagy megláttató (kép alkotó).
Szerkesztette: Gyula2222 2014. 08. 28. 15:47 -kor