[Agrakos]

Idézet: sebgutkopf - Dátum: 2005. márc. 7., hétfõ - 16:50

Ugye ugye! Én megmondtam!

Pont azért próbáltam ki, mert beszéltünk róla! Én barom, el se hiszem, hogy eddig folyamatosan kicsesztem magammal! 

[Tomibá]

Nem azt mondom hogy hulladék a peugeot csak a játékban a Citrom a favorit sokkal kifinomultabb.
Példa:-Noiker 206-tal 7,14,78-Citrommal 7,10,09 .
Azon dolgozom hogy legalább 7,12-körüli legyen.

[KZKZKZ]

Idézet: Falcon77 - Dátum: 2005. márc. 7., hétfõ - 16:34

Figyeltem, most te figyelj 
/me néhai fizika-biológia szakos hallgató (jártam két évig az ELTÉre is) elõadása következik  :

A nagyobb g (kisgé) eredménye a nagyobb G, vagyis a súlyerõ (=m*g). _Minden_más_fizikai_paraméter változatlan_(!) Mivel a tömeg (m) és a kocsi húzóereje állandó, _vízszintes terepen_ (!!) a kocsi gyorsulását elsõ körben látszólag nem befolyásolja a gravitációs együttható megváltoztatása. Második körben persze igen. Egyrészt kismértékben megnõ a kocsi gördülési ellenállása a nagyobb súly miatt. Másrészt, és ez a lényegesebb, megnõ a kocsi tapadása, mivel a tapadási együttható változatlan, a gumit az úthoz nyomó erõ viszont a nagyobb súly miatt megnõ. Namármost világos ugye, hogy egy kocsi max gyorsulását és kanyarsebességét a gumi tapadása szabja meg. A gyorsulás esetében kisebb a poén, mert ott csak alacsony sebességeknél elõny a nagyobb tapadás (végtelen tapadású gumi esetén sem tud a kocsi jobban gyorsulni a motor erejénél), magasabb sebességeknél valóban csak a megnövekedett gördülési ellenállásból eredõ lassító hatás jelentkezik. Alacsonyabb sebességeknél viszont, kigyorsításnál, ahol eddig kipörgött a kerék, ott jobban fog fogni. Sokkal jelentõsebb azonban a kanyarsebességre gyakorolt hatás, hiszen nem gyorsulási versenyt rendezünk. Kicsit egyszerûsítve, kanyarokban pont annyival nagyobb oldalsó gyorsulást képes elviselni az autó, mint amennyivel megnöveltük a g-t. (mivel a kanyarsebesség és a centrifugális erõ között négyzetes az összefüggés, a kanyarsebesség csak a növelés négyzetgyökével arányosab lesz nagyobb). Ráadásul ez a hatás nem is pont olyan, mintha a gumi tapadási együtthatóját növelnénk meg, hanem még jobb. A kocsi stabilabb lesz, kevésbé fog pattogni, kevésbé fog keresztbe állni, rövidebb ideig van a levegõben, ha elemelkedik, meg minden olyasmi, amit Ákos is észrevett Chris Lloyd Tanner-replayjében.
Hogy ezen utóbbi megjegyzések kicsit érhetõbbé váljanak, vegyünk egy motort, 1-es tapadási együtthatójú gumikkal. Megint hangyányit egyszerûsítve ez a motor pont 1 g-vel tud kanyarodni, és közben pont 45 fokos szögben kell bedönteni. Próbáljuk növelni a kanyarsebességet úgy, hogy
a, 1.5 szeresére növeljük a gumi tapadását
b, 1.5 szeresére növeljük a g-t.
Az új (elvi) max. kanyarsebesség mindkét esetben sqrt(1.5) szöröse lesz az elõzõnek, viszont
a, esetben atan(1/1.5) fokos szöget zár be a motor a talajjal (kb. 30 fok)
b, esetben ugyanúgy 45 fokot! (ezen utóbbi elvileg bármilyen g érték mellett igaz, ha a motor éppen azzal a g-vel kanyarodik, és a gumi anyagszilárdságától szemérmesen eltekintünk  )
Gondolom más is érzi, hogy egy, a vízszintessen 30 fokot bezáró motor mindenképpen veszélyesebb üzem, mint amit csak 45 fokra kell bedönteni, akkor is, ha nem folytatom még mélyrehatóbban ezt a fejtegetést  (Aki még mindig szkeptikus az _tényleg_ gondoljon már bele még egy kicsit, mielõtt kötekszik  )

Más, de errõl jut eszembe:
Álltunk az Esztramos megskalpolt csúcsán egy több száz méter mély bányaakna tetejénél Gergõ barátommal, aki fél évig elõtte fizikus hallgató volt, amíg ott nem hagyta. Mindkettõnk kezében egy-egy azonos anyagú kõdarab, az övé olyan jó tenyérnyi, az enyém vagy háromszor akkora. Megkérdeztem tõle, hogy vajon melyik fog elõbb leérni, ha egyszerre ejtjük le õket. Erre õ mondott valamit, mire én csúnyán néztem rá és megmagyaráztam, hogy miért a másik  . Aztán leejtettük õket és nekem lett igazam. A kérdés ide is áll: két azonos anyagú, megfelelõen azonos alakú de markánsan különbözõ méretû kõ közül melyik fog elõbb leérni, ha egyszerre ejtjük le õket, és miért?
(Aki beírja, hogy a nagy, mert az nehezebb; vagy, hogy a kicsi, mert kisebb a légellenállása, annak kiválogatom a legszebb csokrot a goromba smileykbõl a fórumon  )

A kocsi húzóereje állandó?! A nehezebb kocsit is ugyanúgy gyorsítja?

[sebgutkopf]

Idézet: Agrakos - Dátum: 2005. márc. 7., hétfõ - 16:58

Nem hiszem, mert csak akkor jön elõ a problema. ha kihúzatom a gépet! Nem értem mi a gáz! 
Próbáltam mindent: nincs ballábfék, nincs gáznyomsá közben leválltás, még féknyomás közben sem, hanem lassítok nem nyomom egyik pedált se és úgy váltok és akkor is ez az eredmény!

Ez tényleg érdekes, mert mostanában már nekem is végigbírja kihúzatva mind a noker, mind a sikakama.

[Piski]

Egyszerre ér le:)

[Piski]

És kösz, hogy ezt elmondtad, tanulságos és érdekes volt!

[sebgutkopf]

Idézet: KZKZKZ - Dátum: 2005. márc. 7., hétfõ - 17:03

A kocsi húzóereje állandó?! A nehezebb kocsit is ugyanúgy gyorsítja?

Kicsit ott gondolkozol mellé, hogy a g növelése nem olyan mintha azt vennénk mintha azonos körülmények között egy 1,5 illetve egy 2 tonnás kocsit vetnénk össze, mert a 2t-snek a tehetetlensége is nagyobb így nem fog jobban kanyarodni.
A g növelésével inkább hasonló a hatás mintha a kocsi leszorító ereje nõne (pl F1-ben), ami a gyorsulást alacsonyabb sebességnél nem befolyásolja csak nagy tempónál viszont a kanyarsebességet drámaian javítja különös képpen a kigyorsításoknál, mert nagyobb leszorító erõnél a kerekek is késõbb pörögnek ki (ez a rajtra is vonatkozik).

[Falcon77]

Idézet: Piski - Dátum: 2005. márc. 7., hétfõ - 16:58

Chivas Regalt szeretem, kösz:)

Prospect Ridge 4:09:65

Citroen Xsara

Mondom _online_,
mondom _élesben_,
mondom _a_szombati_versenyen_;
és mondom _csapattalin_ fizetek valamit..
Még egyszer nem mondom 

..Úgy látom indulni fog a B csapat is, lesz elég jelentkezõ 

[Piski]

Vagy pedig a nagyobb, mivel a kicsire sokkal nagyobb mértékben hat a légellenállás, de ez csak akkor igaz, ha tényleg nagyon kicsi, ha egy 3 kilós és egy 10 kilósról van szó, akkor tökmindegy:)

Amúgy trükk van a dologban ne csigázz tovább:)

Imádom az ilyet:P

[Piski]

Ok, bocs, akkor ezt bebuktam, szombat esténként nem érek rá soha, szal, megkíméltem a pénztárcád!

[KZKZKZ]

Idézet: sebgutkopf - Dátum: 2005. márc. 7., hétfõ - 17:13

Kicsit ott gondolkozol mellé, hogy a g növelése nem olyan mintha azt vennénk mintha azonos körülmények között egy 1,5 illetve egy 2 tonnás kocsit vetnénk össze, mert a 2t-snek a tehetetlensége is nagyobb így nem fog jobban kanyarodni.
A g növelésével inkább hasonló a hatás mintha a kocsi leszorító ereje nõne (pl F1-ben), ami a gyorsulást alacsonyabb sebességnél nem befolyásolja csak nagy tempónál viszont a kanyarsebességet drámaian javítja különös képpen a kigyorsításoknál, mert nagyobb leszorító erõnél a kerekek is késõbb pörögnek ki (ez a rajtra is vonatkozik).

Nono, én nem ezt kérdeztem.

hanem: "A kocsi húzóereje állandó?! A nehezebb kocsit is ugyanúgy gyorsítja? "

[Agrakos]

Idézet: Falcon77 - Dátum: 2005. márc. 7., hétfõ - 16:34

Figyeltem, most te figyelj 
/me néhai fizika-biológia szakos hallgató (jártam két évig az ELTÉre is) elõadása következik  :
Ja, az elsõ helyes megfejtõt szintén meghívom valami kedve szerint való normális árfekvésû italra 

Ez cool. Látom már a topicon is van Mindentudás Egyeteme! De, hogy még nyerni is lehet, az már nem semmi!!!
Na, de nem zrikálni akartalak! Nem semmi, amit leírtál! 
Én mindig is utáltam és legfõképpen hülye voltam/vagyok/leszek a fizikához és a matekhoz is!!!

[[HRT]bull]

Idézet: Falcon77 - Dátum: 2005. márc. 7., hétfõ - 17:15

Mondom _online_,
mondom _élesben_,
mondom _a_szombati_versenyen_;
és mondom _csapattalin_ fizetek valamit..
Még egyszer nem mondom 

..Úgy látom indulni fog a B csapat is, lesz elég jelentkezõ 

Még egyszer mond már el !! 

[Falcon77]

Idézet: Piski - Dátum: 2005. márc. 7., hétfõ - 17:15

Vagy pedig a nagyobb, mivel a kicsire sokkal nagyobb mértékben hat a légellenállás, de ez csak akkor igaz, ha tényleg nagyon kicsi, ha egy 3 kilós és egy 10 kilósról van szó, akkor tökmindegy:)

Amúgy trükk van a dologban ne csigázz tovább:)

Imádom az ilyet:P

Már éppen be akartam szólni, hogy minek strapálom magam, hogy lehetõleg minden félreértési pontot elõre levédjek, ha így is simán félreértenek, de szerencsére közben írtad ezt.
Ha egy kicsit többet gondolkodsz, mégis meg lehet az a meghívás (persze ahhoz el kell jönnöd csapattalira), legalábbis látom az esélyt. Egyelõre azt mondom, hogy nem jó a megoldás.

[Falcon77]

Idézet: [HRT]bull - Dátum: 2005. márc. 7., hétfõ - 17:20

Még egyszer mond már el !! 

De nem !   

[Falcon77]

Idézet: KZKZKZ - Dátum: 2005. márc. 7., hétfõ - 17:19

Nono, én nem ezt kérdeztem.

hanem: "A kocsi húzóereje állandó?! A nehezebb kocsit is ugyanúgy gyorsítja? "

KZ, kivételesen kicsit élesebben fogok fogalmazni, de nem azért, mert bántani akarlak. Alapvetõen csípem a stílusod és a hozzászólásaid, és látatlanban is bírom a búrádat, de ez nem az elsõ eset, hogy bizonyságát adod annak, hogy - gondolom munka közben - idõnként rápillogva a fórumra, gyorsabban jár a kezed, mint az agyad. Neked nem nagyon érdemes hosszút írni, mert valószínûleg még kevésbé figyelmesen olvasod a hossza miatt, mint a rövidet. Ezzel nincs is nagy baj, de e téma kapcsán már eljutottunk arra a pontra, hogy lassan bebizonyíthatnád, hogy nem csak a kezed tud járni, de az agyad is    .
..A hozzászólásaid alapján úgy tûnik, hogy ragaszkodsz hozzá, hogy a súlyt és a tömeget egy kalap alá vegyük. Ez a mindennapi életben általában nem okoz gondot, de pont ez az eset az, amikor igen, amikor a gravitációs gyorsulást abajgatjuk. A tömeg és a súly között ugyanis pont ez a _különbség_, avagy SÚLY=TÖMEG*g.
Ha a g-t növeljük, nõ a SÚLY. De a TÖMEG nem. Vagyis egy tárgyat nehezebb lesz megtartani, megemelni, de nem lesz nehezebb ellökni pl. (=gyorsítani) (persze hamarabb ér földet, de ugyanakkora erõfeszítéssel ugyanarra a sebességre lehet felgyorsítani).
..De abból kiindulva, hogy nem értetted az eddigi magyarázatomat, most nem vagyok benne biztos, hogy értem a kérdésedet.  :confused:

Még egy feladat, amivel ötödikes koromban hülyítettem a népet  : Van egy pontos és megbízható mérlegünk, egy nagy kocka fánk és egy kisebb kocka vasunk. Rátesszük õket egymás után a mérlegre, és mindkettõrõl azt mondja a mérleg, hogy pontosan 10000 Newton a súlyuk. Melyiknek nagyobb a tömege (és miért)? (Piski, nem egyenlõ  )

Szerkesztette: Falcon77 2005. 03. 07. 16:53 -kor

[pukkandur]

Még az elõzõre a válasz:
jelen esetben s=(a/2)*t^2  itt a=g  ebbõl t=sqrt(2s/g)
A leesésig eltelt idõt nem befolyásolja sem a tömeg, sem a mérete, tehát egyszerre ér le!

Lehet, hogy nem így van, de legalább megpróbáltam

[Falcon77]

Idézet: sebgutkopf - Dátum: 2005. márc. 7., hétfõ - 15:30

A kölyök Alexander névre hallgat. Hétköznap Alexnek illetve Alinak szólítjuk.

Akkor Novikov druszája 

[KZKZKZ]

Idézet: Falcon77 - Dátum: 2005. márc. 7., hétfõ - 17:50

KZ, kivételesen kicsit élesebben fogok fogalmazni, de nem azért, mert bántani akarlak. Alapvetõen csípem a stílusod és a hozzászólásaid, és látatlanban is bírom a búrádat, de ez nem az elsõ eset, hogy bizonyságát adod annak, hogy - gondolom munka közben - idõnként rápillogva a fórumra, gyorsabban jár a kezed, mint az agyad. Neked nem nagyon érdemes hosszút írni, mert valószínûleg még kevésbé figyelmesen olvasod a hossza miatt, mint a rövidet. Ezzel nincs is nagy baj, de e téma kapcsán már eljutottunk arra a pontra, hogy lassan bebizonyíthatnád, hogy nem csak a kezed tud járni, de az agyad is    .
..A hozzászólásaid alapján úgy tûnik, hogy ragaszkodsz hozzá, hogy a súlyt és a tömeget egy kalap alá vegyük. Ez a mindennapi életben általában nem okoz gondot, de pont ez az eset az, amikor igen, amikor a gravitációs gyorsulást abajgatjuk. A tömeg és a súly között ugyanis pont ez a _különbség_, avagy SÚLY=TÖMEG*g.
Ha a g-t növeljük, nõ a SÚLY. De a TÖMEG nem. Vagyis egy tárgyat nehezebb lesz megtartani, megemelni, de nem lesz nehezebb ellökni pl. (=gyorsítani) (persze hamarabb ér földet, de ugyanakkora erõfeszítéssel ugyanarra a sebességre lehet felgyorsítani).
..De abból kiindulva, hogy nem értetted az eddigi magyarázatomat, most nem vagyok benne biztos, hogy értem a kérdésedet.  :confused:

Még egy feladat, amivel ötödikes koromban hülyítettem a népet  : Van egy pontos és megbízható mérlegünk, egy nagy kocka fánk és egy kisebb kocka vasunk. Rátesszük õket egymás után a mérlegre, és mindkettõrõl azt mondja a mérleg, hogy pontosan 10000 Newton a súlyuk. Melyiknek nagyobb a tömege (és miért)? (Piski, nem egyenlõ  )

Most már kezdem kapisgálni (mert hazaértem).

Ezt azt is jelenti ugye, hogy ha duplájára nõne a gravitáció itt a földön, akkor nehezebbnek érezném magam, de a kocsi menetteljesítménye amit vezetek, ugyanaz marad, és nem fogyasztana többet se?

[Falcon77]

Idézet: pukkandur - Dátum: 2005. márc. 7., hétfõ - 17:56

Még az elõzõre a válasz:
jelen esetben s=(a/2)*t^2  itt a=g  ebbõl t=sqrt(2s/g)
A leesésig eltelt idõt nem befolyásolja sem a tömeg, sem a mérete, tehát egyszerre ér le!

Lehet, hogy nem így van, de legalább megpróbáltam

...Igen, csak ez az a feladat, amikor a légellenállást nem hanyagoljuk el 
Vagyis, ahogy írtam is, NEM egyszerre érnek le, és a megfejtéshez a gravitációs erõ és a légellenállás mértékét kell összevetni, persze jól  . Amint írtam az én elméleti eredményemet a kísérlet is igazolta