Idézet: Rocketjump - Dátum: 2007. aug. 15., szerda - 17:57
Vannak olyan írók, akik azonnal megelevenednek, mint egy mozivászon.
Pont ma gondoltam rá, hogy biztos, ahogy a zenében is van lagymatag, erőtlen vagy épp az ellenkezője, hogy irányzattól függetlenül impulzív, úgy az írásokban is felfedezhető a lüktetés.
Ma már nagy divattá vált a bloggerkedés, én is élvezkedem, szívesen olvasom a mások gondolatait és lenyűgöz a merészség, hogy néha olyan apró részletekbe és bugyrokba avatnak be, amit kevesen mernek felvállalni.
Néha meg hánynom kell a hisztériától, hogy milyen csekély problémákat képesek felnagyítani. Nem kapott kedvenc zsemlét a boltban, szemetek.
A legjobb táptalaj mégis a sokat látott és bölcs író, aki nem önmagát helyezi előtérbe, hanem a megélt élményt s mellé tanít az élet szeretetére, megértésére és útkeresésre. Kicsit hülyén hangzik, meg kommersz ez az útkeresés, de még Nagyapám is azt vallotta halála előtt, hogy nyitott szemmel a világra, nyitott szívvel az emberek felé.
Mindegy, jó volt ez a Berzsenyi Dániel vagy ki :Đ
Bocs, csak poén volt.
Karinthy Frigyes sétált az utcán és a fia Ferenc ill. a barátai meglátták a szemben lévő oldalról. A barátait átküldte hozzá vagy inkább mellé, hogy a kirakatot bámulva súgdossanak össze, hogy Ő az a nagy és híres író Füst Milán? Igen az...s megszeppenten, áhitattal néztek Karinthy Frigyesre, aki mérges lett és elzavarta őket

Súgó
A téma zárva.















