[Rive]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2004. okt. 26., kedd - 19:33

jul: sikertelen aukco 2 db
aug: sikertelen aukcio 3. db
szept: sikertelen aukcio: 1 db.

Ismét papírzabálás, háttér nélkül... Nézz utána, mi okozta a dolgot. Utána megbeszéljük.

[Rive]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2004. okt. 26., kedd - 19:38

egyfelol a 'ha'-nak keves az ertelme, masfelol nem tudod validalni, harmadreszt az alapkamat, barmi meglepo nem ok nelkul volt magas: a kulcsszo: tetemes ikerdeficit mikozben a kormany 2003 nyaraig sikra szallt a 2006-s Euro bevezetes datumahoz. Ekkor modositottak a datumot 2008-ra majd mostan 2010-re. tehat ha szandekosan atb@szod a jegybankot annak csak te iszod meg a levet...

Az alapkamat az elérni kívánt keresleten keresztül hat az adott valuta beárazására. Ha eleve erõs az árfolyam, akkor a piac feleslegesnek ítélte a magas kamatot, hiába a deficit.
Azaz: ha a jegybank átb@sz, megiszom a levét...

[Rive]

Idézet: Miki2 - Dátum: 2004. okt. 26., kedd - 19:50

A nagyon alacsony infláció (lásd japán) vagy a defláció egy normális gazdaságban a gazdasági visszaesés (túltermelési válság) jele, tehát indikatív tényezõ.
A mi gazdaságunkat és inflációnkat teljesen más szemszögbõl kell vizsgálni, mivel csak a közelmúltban csatlakoztunk egy olyan közösséghez, ahol teljesen más az árak szerkezete, az állami szerepvállalás, dotáció stb.

Nem csupán indikáció, hanem önmagában is káros folyamatok elindítója, elõidézõje, fenntartója. Ahogy az infláció sem csupán indikátor, hanem az értékpreferenciák változásának manifesztációja is.

[Rive]

Idézet: Miki2 - Dátum: 2004. okt. 26., kedd - 19:58

Az infláció csak akkor áll fordított arányban a munkanélküliséggel, ha azt egy meglóduló gazdasági növekedés váltja ki (és nem az állam generálja). Ha viszont a pénz leértékelõdése miatt növekszik az infláció, akkor annak legalább ugyananakkora hátránya van a munkaerõpiacra nézve, mint elõnye.

Igaz, ám kifordítva is: az állam által - mesterségesen - visszafogott infláció ugyanígy sz@r a palacsinta közepén.

[Miki2]

Idézet: Rive - Dátum: 2004. okt. 27., szerda - 10:58

...hanem az értékpreferenciák változásának manifesztációja is.

A tiedét 

[Rive]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2004. okt. 26., kedd - 20:09

Lasd meg: blablabla

Olvass tovább. Pl. az emlegetett elméletek kritikáit és a további kutatások irányvonalára vonatkozó javaslatokat is.

Mer' ugyebár elég vitatott elméletecskék ezek. Pl. az infláció/gazdasági növekedés egymásrahatásának reakcióidejével kapcsolatban (Klasszikus tyúk-tojás probléma, ahogy az pl. az egyik linkeden elõhúzott grafikonon is jól látszik), vagy a társadalom/gazdaság viszonya,  satöbbi. Ha nem csak demagógiát akarsz nyomni, akkor ezt is sorold fel szépen.

Ui.: Még egy apróság ennek az elméletecskének az alkalmazásával kapcsolatban. A helyi valuta világpiaci értékeltsége és a helyi infláció között nincs se azonnali, se egyértelmû korelláció. Lásd, HUF, lásd USD, lásd utolsó két év.

Szerkesztette: Rive 2004. 10. 27. 10:52 -kor

[Rive]

Idézet: Miki2 - Dátum: 2004. okt. 27., szerda - 11:06

A tiedét 

Jóvanna :Ð

Korábban már emlegettem: az ár maga semmit se mond. Számolhat az ember fillérben, forintben vagy kHUF-ban, mindegy. Ami számít, az az árak egymáshoz való viszonya. Ez határozza meg, hogy egyes termékeket (beleértve munkaerõ) más termékekhez képest hogyan értékelünk. Ha ez az értékelési rend változik, akkor az árak arányai változnak meg. Ám, mivel az árak és a bérek csak felfelé 'szeretnek' mászni, lefelé jóval nehezebben mozdulnak, az átrendezõdés növeli a tényleges mérõszámokat. A mérõszámok növekedése az infláció.
Ha az értékek viszonyainak átrendezõdése nagymértékû, akkor az erõteljes inflációban jelenik meg (manifesztálódik).
Ha az inflációt valaki mesterségesen irreálisan alacsonyan tartja a változás mértéke által követelthez képest, akkor az értékrendszer változását akadályozza.

Szerkesztette: Rive 2004. 10. 27. 10:23 -kor

[Carmaged]

Idézet: Rive - Dátum: 2004. okt. 27., szerda - 11:22

Korábban már emlegettem: az ár maga semmit se mond. Számolhat az ember fillérben, forintben vagy kHUF-ban, mindegy. Ami számít, az az árak egymáshoz való viszonya. Ez határozza meg, hogy egyes termékeket (beleértve munkaerõ) más termékekhez képest hogyan értékelünk. Ha ez az értékelési rend változik, akkor az árak arányai változnak meg. Ám, mivel az árak és a bérek csak felfelé 'szeretnek' mászni, lefelé jóval nehezebben mozdulnak, az átrendezõdés növeli a tényleges mérõszámokat. A mérõszámok növekedése az infláció.

Te, ezek helyett nem lenne elég a reálár, a reálárfolyam és a többi reálváltozó nevén nevezése?

Egyébként veled kell, hogy egyetertsék, gyakorlatilag mindenben.

[Rive]

Idézet: Carmaged - Dátum: 2004. okt. 27., szerda - 13:16

Te, ezek helyett nem lenne elég a reálár, a reálárfolyam és a többi reálváltozó nevén nevezése?

Egyébként veled kell, hogy egyetertsék, gyakorlatilag mindenben.

A 'reál' változók használata itt szerintem nem közvetítette volna elég pontosan dolog mögött megbúvó orientációt: azt hogy az infláció egy változó környezetben a változás és az ember viszonyaitól függ.

Amúgy meg mire a 'reál' és a 'bruttó' közötti különbség mélységeit beleverik a diákokba egy iskolában, az nagyjából fél év...

Szerkesztette: Rive 2004. 10. 27. 12:42 -kor

[Carmaged]

Idézet: Rive - Dátum: 2004. okt. 27., szerda - 13:39

Amúgy meg mire a 'reál' és a 'bruttó' közötti különbség mélységeit beleverik a diákokba egy iskolában, az nagyjából fél év...

Így harmadéves közgázosként - bocs, corvinusosként - elmondhatom, hogy ez is igaz.

Ettõl függetlenül most lehet, hogy nem egészen ugyanarra gondolunk.

Szerkesztette: Carmaged 2004. 10. 27. 12:48 -kor

[Rive]

Idézet: Carmaged - Dátum: 2004. okt. 27., szerda - 13:47

Ettõl függetlenül most lehet, hogy nem egészen ugyanarra gondolunk.

Hajrá, tisztázzuk

[Carmaged]

Idézet: Rive - Dátum: 2004. okt. 27., szerda - 13:51

Hajrá, tisztázzuk

Hát, nem lesz egyszerû.

Szóval: népnyelven a bruttó az, amibõl le fognak vonni/mindent hozzáadtak már.
Számviteles nyelven a bruttó az, amit neked perpillanat ki kell fizetned/megkapsz, de abból még lehet levonogatni, visszaigényelni, stb.

Makrogazdasági nyelven a bruttót kevés helyen használjuk, mint pl. GDP, államadósság, szóval a makrogazdaság flow jellegû mutatóinál. A reál(-kamat, -bér, -ár)-t pedig stock jellegû mutatóknál használjuk (fõleg).

A fõ különbség az, hogy míg a bruttó egy konkrét számot/jellemzõt jelöl, addig a reál mindig csak viszonyítva van valamihez, lehet ez hányados, különbség illetve bonyolultabb mérõszámok (persze a bruttót is jól meg lehet bonyolítani).

Konkrét példa: reáljövedelemrõl és bruttó jövedelemrõl is beszélünk, viszont az utóbbi csak viszonyítási alap mellékelésével releváns, illetve a helyi törvényi szabályozástól is függ. Így inkább a nettóval számolunk, viszont azzal is viszonyítani kell valamihez, így jutunk el a reálig.

Legalábbis mifelénk - meg a HVG-ben valahogy így megy ez.

[Rive]

Idézet: Carmaged - Dátum: 2004. okt. 27., szerda - 14:09

...

Nah, szépen vagyunk :Ð

Ezért szeretem én inkább a konyhanyelvet. Azt mindenki megérti úgy-ahogy, az alapvetõ összefüggéseket pedig még viszonylag jól el lehet magyarázni vele

Szóval: nagyjából-egészében a

Idézet

A fõ különbség az, hogy míg a bruttó egy konkrét számot/jellemzõt jelöl, addig a reál mindig csak viszonyítva van valamihez

jelentéseket használtam itt. Azaz a reálértékek viszonyai nagyjából fedik az 'áruk egymáshoz képesti értékeit', a 'bruttó' pedig a konkrét árat, ami inflálódik.

Jó igy?

[Carmaged]

Dettó ugyanezt mondtam én is.

Azt hittem, hogy benne vagy a dolgokban, elég jól láttad meg az összefüggéseket. Vagy benne vagy? Mostmár végképp nem tudom, mit gondoljak...

[Rive]

Idézet: Carmaged - Dátum: 2004. okt. 27., szerda - 14:24

Azt hittem, hogy benne vagy a dolgokban, elég jól láttad meg az összefüggéseket. Vagy benne vagy? Mostmár végképp nem tudom, mit gondoljak...

Eh... Jobbról is, balról is döntik a hülyeséget, naná, hogy aki tisztán (tisztábban) akar látni, az körülnéz, amennyire ideje engedi...
Szóval: nem 'vagyok benne', de körülnéztem, amennyire tõlem telt. A teljesen korrekt szaknyelv pl. még bõven kívül van a határaimon, maradok a konyhanyelvnél.
Az alapvetõ összefüggések viszont szerintem tiszták, egyszerûek. Nem is értem, miért nem értik sokan

[Miki2]

Idézet: Rive - Dátum: 2004. okt. 27., szerda - 14:44

Eh... Jobbról is, balról is döntik a hülyeséget

Mi hülyék meg elvitatkozunk rajta 
Közben az egész herce-hurca arra megy ki, hogy tovább növelhessék a csókos pozíciók számát.
Az alelnökök ragaszkodnak a monetáris-tanács tagsághoz, mert féltik a fizetésüket. A kormányoldal félti a gazdasági növekedést, eközben leszarja az EU-s normákat (és az Alkotmányt is).

Elmehet az egész társaság a "+!%%/=(-ba

[SFIJ]

Idézet: Rive - Dátum: 2004. okt. 27., szerda - 10:56

Az alapkamat az elérni kívánt keresleten keresztül hat az adott valuta beárazására. Ha eleve erõs az árfolyam, akkor a piac feleslegesnek ítélte a magas kamatot, hiába a deficit.
Azaz: ha a jegybank átb@sz, megiszom a levét...

Tovabbra is szelektiv emlekezetkiesesben szenvedsz. elerulom a kulcsszot: euro
Q203-ig a kormany 2006-os euro bevezetest kommunikalt uton utfelen. Jegybank annyit csinalt, hogy ennek a felteteleit probalta megteremteni. Q203 hataran a kormany 2008-at kezdett kommunkialni igy a jebnak bele is ment a kormany altal kedvezonek itelt saveltolasba, ez sulyos hiba volt. Nyuves kis 3%-os eltolas volt de be is indult a gyengeoldali spekulacio. Ezert setalt fel a kamatlab 8-rol 12.5-e. Most a kormany mar 2010-et kommunkikal, hatha raveheti a jegybankot egykis tancra. Csak a jegybank mostmar nemigazan hisz akormanynak, baromi ovatos lett, csupancsak annyit vag, amennyit a piac hajlando beaarazni. na ez van. Ha a piac annyira feleslegesnek itelte a magas alakamatot akkor miert is tamadtak be a forintot Q203-ban, hm?
Jelenleg a befektetok szemeben a kormany hiteltelen, a jegybank meg ugy-ahogy hiteles. Marcsak azert is, mert a jegybank inflara es deficitre vonatkozo szamitasai tukroztek az uccso 3 evben jobban a valosagot.

[SFIJ]

Idézet: Rive - Dátum: 2004. okt. 27., szerda - 10:53

Ismét papírzabálás, háttér nélkül... Nézz utána, mi okozta a dolgot. Utána megbeszéljük.

elegans megoldas igy reagalni, amikor valakit tenyekkel szembesitenek.. 

[SFIJ]

Idézet: Rive - Dátum: 2004. okt. 27., szerda - 11:13

Olvass tovább. Pl. az emlegetett elméletek kritikáit és a további kutatások irányvonalára vonatkozó javaslatokat is.

Mer' ugyebár elég vitatott elméletecskék ezek. Pl. az infláció/gazdasági növekedés egymásrahatásának reakcióidejével kapcsolatban (Klasszikus tyúk-tojás probléma, ahogy az pl. az egyik linkeden elõhúzott grafikonon is jól látszik), vagy a társadalom/gazdaság viszonya,  satöbbi. Ha nem csak demagógiát akarsz nyomni, akkor ezt is sorold fel szépen.

Ui.: Még egy apróság ennek az elméletecskének az alkalmazásával kapcsolatban. A helyi valuta világpiaci értékeltsége és a helyi infláció között nincs se azonnali, se egyértelmû korelláció. Lásd, HUF, lásd USD, lásd utolsó két év.

O igen. nos ittvolnanak azok a bizonyos demagogok: http://nobelprize.or...2004/index.html

Re UI: oh yeah - komparaljuk csak ossze giziket a gozekevel. USA - relative zart piac, ipari eroforrasok nagyreszet fedezni kepes, energiaszuksegletet 80%-ban fedezni kepes, a vilag know-how-janak kb 80%-at birtokolja, kimagasloan eros nemzeti toke. Magyarorszag: gyakorlatilag teljesen nyilt piac, energiaszuksegletet onmaga fedezni nem kepes, ipari nyersanyagi nincsenek, nemzeti tokeje nincs, vilagviszonylatban zerushoz konvergalo know-how kincs van, infrastrukturalisan a beka segge alatt. Ha Greenspan leertekeli a dollart, akkor a termeloeszkozok minimalisan dragulnak. Ha magyarorszag leertekeli a valutajat, akkor az azonnal begyuruzik a termeles osszes tenyezojebe.
A teteled igaz, (relative) ZART RENDSZEREK(=USA) eseteben, de nyilt rendszerek eseten kevesbe.

[SFIJ]

Idézet: Rive - Dátum: 2004. okt. 27., szerda - 11:22

Jóvanna :Ð

Korábban már emlegettem: az ár maga semmit se mond. Számolhat az ember fillérben, forintben vagy kHUF-ban, mindegy. Ami számít, az az árak egymáshoz való viszonya. Ez határozza meg, hogy egyes termékeket (beleértve munkaerõ) más termékekhez képest hogyan értékelünk. Ha ez az értékelési rend változik, akkor az árak arányai változnak meg. Ám, mivel az árak és a bérek csak felfelé 'szeretnek' mászni, lefelé jóval nehezebben mozdulnak, az átrendezõdés növeli a tényleges mérõszámokat. A mérõszámok növekedése az infláció.
Ha az értékek viszonyainak átrendezõdése nagymértékû, akkor az erõteljes inflációban jelenik meg (manifesztálódik).
Ha az inflációt valaki mesterségesen irreálisan alacsonyan tartja a változás mértéke által követelthez képest, akkor az értékrendszer változását akadályozza.

kiveve persze a gyevi birot, amikoris az allam uj adonemet vezet be, vagy adokulcsot valtoztat. Az ertekeles (piac) preferenciai nem vaktoztak az ar megis no. Ez zajlik jelenleg kisnazankban gyk. AFA-kulcs valtozas. Ezert van az, hogy az inflaciot a rogeszmeiddel ellentetben a kovetkezo modon szamitjak: fognak egy un fogyasztoi kosarat ezt bearazzak t es t-Δt szerint es a megfelelo aranszam szamitasa utan kapod meg az inflaciot. Hasolno okokbol inflacio fekezo hatasu jelenleg az az inteszkedes ami csokkenti a benzin adotartalmat az olaj piaci aranak fuggvenyeben. Ennek is ZERO koze van ahhoz hogy a piac a termekeket egymashoz kepest hogyan 'ertekeli'. Az altalad javallot lenyegeben 'barterezesi modszer'-bol predikalt inflacios rata torz eredmenyre vezet. A penz mint olyan pontosan a barterezesek okozta vesztesegek es bonyodalmak miatt alakult ugyanis ki.