A társadalmi kapcsolatok legfőbb működési szabálya a paraszti társadalomban a kölcsönösség. Ennek mindent átható normáját, valamint a kooperáció és a versengés egyidejű megvalósulását fogjuk e fejezetben szemügyre venni. Vizsgáljuk még, hogy ezen normák hogyan valósulnak meg a vendéglátás, az ajándékozás és a beszéd helyzetében.
A paraszti társadalom meglehetősen zárt és statikus rendszer, ahol a gazdasági források korlátozottak és adottak, ezért sikert mintegy mások rovására lehet elérni (Bailey, F. G. 1971: 227). Ezért oly hangsúlyos a paraszti etikában az egyenlőség és a kooperáció normája. Valójában a család érdeke az, amit e család alapú erkölcsi rendben szolgálni kell, s az egyenlőségnorma fenntartásának elég a látszatát fönntartani (Adams, P. 1971: 173). A család becsületének, presztízsének, gazdagságának növelése kiemelt, kulturálisan támogatott cél. Az egyenlőség látszata mögött valójában versengés folyik az egyes családok között.
A versengés és a kooperáció tehát egyszerre jelenti a paraszti együttélés alaptörvényeit. Az együttműködő, illetve versengő gesztusok közötti határvonalak egyébként nagyon finomak. A versengés nem jelent föltétlenül konfliktust, ahogy a kooperáció sem jelent föltétlen szolidaritást. Ezek inkább csak különböző aspektusai a társadalmi berendezkedésnek.
A versengés alkalom az értékek szimbolikus kifejezésére (Bourdieu, P. 1966: 203), de egyben a presztízs alakításának is fontos technikája. Az egyenlőség normája miatt azonban a versengés ritkán ölt nyílt formát, s csak latensen van jelen a mindennapi kapcsolatokban. Ezért is van nagy jelentősége az érintkezésben elvárt tiszteletadás kölcsönösségének, amely legmérhetőbben talán a köszönésben nyilvánul meg. Ha valaki nem köszön előre, ezzel jogtalan, és nyíltan kifejezett presztízst követel magának (Adams, P. 1971: 172). A társadalomban általában ott vannak a potenciális konfliktushelyzetek, ahol nagy a formalizáltság, mint például a kölcsönös tiszteletadás helyzeteiben.
Fontos, hogy a versengés kezelhető szinten maradjon, és ne váljon konfliktussá, mert az a társadalom integritását veszélyeztetné. A versengésben ugyanis, a konfliktussal ellentétben, megvannak a fair play szabályai. De a versengésből teljesen kiszállni nem lehet, mert az ebben való részvételhez, láttuk, olyan társadalmi jutalmak kapcsolódnak, mint a presztízs.
A nyílt versengés, a kitűnésvágy irigységet kelt, ezért társadalmilag igen veszélyes. Falun úgy tartják, hogy „az okos azt is tagadja, amije van, a bolond ember azzal is dicsekszik, amije nincs” (Sípos E. 1982: 39). Foster a célzatos panaszkodást elterelési technikának, a vendégszeretetet pedig az irigység szimbolikus elhárítási kísérletének tekinti (Foster, G. 1972: 175).
{8-637.} Az irigység mellett a pletyka a másik mechanizmus, amely a versengést keretek között tartja, mivel azt akarja elérni, hogy senki ne akarjon kitűnni (Foster, G. 1972: 172). „Félnek a kinevetéstől, a megalázástól, az irigységtől” (Veres P. 1939: 61). Adams viszont az irigységben és a pletykában éppen egyfajta társadalmi „jutalmat” lát, amely mintegy visszaigazolja a presztízs terén elért sikert (Adams, P. 1971: 161).
A versengés helyzetében azonban nemcsak a kitűnés rejt magában társadalmi veszélyeket, hanem az alulmaradás is, ezért nem tanácsos panaszkodni. A dolgok logikája szerint ugyanis a másik sikertelensége az én sikeremet növeli. Ennek titkos visszajelzése a káröröm: „Nem szoktam panaszkodni. A háta mögött örülik neki a baját. Akkor is felütött fejjel jártam, nem ríjtam, hogy örüljenek” (Varsány, 1971).
Az állandó társadalmi megmérettetésnek ebben a helyzetében veszélyt jelentett, ha valakinek haragosa volt: „Majd eszedbe juttatom még néköd ezt a szavadat, cselekedetedet” (Csete B. 1954: 274). Ennek elkerülése érdekében adott esetben még az igazságot is fel lehet áldozni: „De sokszor előfordult, hogy az igazat nem mondták meg, nehogy haragost szerezzenek” (Lemle G. 1943: 18). Ezért nem mentek tanúskodni sem. Ha viszont már valakinek haragosa lett, úgy kellett viselkednie, hogy hitelessé tegye, az igazság az ő oldalán van. Ennek szokásos technikája a magabiztosság mutatása volt.
Idézet: Valdy - Dátum: 2012. 03. 16. 13:28
![:]](https://forum.hwsw.hu/public/style_emoticons/default/gonosz.gif)
.jpg)
Súgó
A téma zárva.