[lameXpert]

douglas-adams FAQ

[lameXpert]

TRANSZFORMÁCIÓ JÁTÉK
Az Élet Játéka

Az életünket úgy éljük, hogy tetteinket azok a gondolataink határozzák meg, melyet valóban gondolunk egy adott helyzetben, vagy egy adott kapcsolatban. Gyakran egészen másként nyilvánulunk meg, mint ahogyan tudatos szándékunkkal ezt eldöntöttük, mert tudattalan, vagy mögöttes gondolataink "elszabotálják" tudatos szándékunkat. Hogy szándékunkat megvalósíthassuk, meg kell keresnünk önmagunkban a "szabotõr" gondolatokat, amelyek transzformálásával végre sikerülhet valódi szándékunkat megvalósítani. Ebben nyújt segítséget ez az eszköz, amely formailag egy hagyományos társasjáték (játéktábla, dobókocka, kártyalapok) elemeit használja föl, amelyet a személyes játék - életút tesz egészen sajátossá. A Játék életútja - az önmagába visszatérõ hármas görbe - a kelta mitológia szimbóluma, mezõinek állomásait az emberiség õsi, univerzális fogalom- és szimbólumrendszerének elemei jelzik.

A Játék a szabad asszociáció elvén mûködik, a C.G. Jung által megfogalmazott szinkronicitás törvénye alapján. Amikor egy meghatározott szándékunk megvalósításáért játszunk és szimbólummezõkre lépünk, valamint kihúzott kártyáink szövegére asszociálunk, a szinkronicitás törvényét úgy alkalmazzuk, hogy a bennünk rejtve lévõ tudattartalmak kerülnek szinkronvonzásba a kihúzott lapokkal. Egyszerûbben: nem véletlen, hogy azt húzzuk ki, s fõleg ahogyan reagálunk, vagy asszociálunk rá. Így kerülnek napvilágra és feldolgozásra a "szabotõr gondolatok", így kerülünk mi is valódi szándékunk megvalósításához közelebb. Játékunkat dokumentáljuk, mert megvalósítási modellként szolgálhat szándékunk véghezvitelében.
A játékot, képzett játékvezetõként segítem, jól elhelyezett, de semleges kérdésekkel, saját tapasztalataim megosztásával, illetve a kártyalapok szövegei és saját szándékunk közötti összefüggések megértésében.

A Játékot 14 éves kor fölött ajánlom bárkinek, akiben van kellõ kíváncsiság, hogy szembenézzen önmagával. Játszhatják baráti társaságok, négy fõs csoportban összeállva, a család, vagy partnerkapcsolati problémáikért párok, házastársak. Ebben az esetben szívesen levezetem a játékot saját otthonukban.

[lameXpert]

104.) A köztársaság államszervezete

Kre. 510.-ben az utolsó etruszk uralkodó elûzésével egy új államforma, a köztársaság idõszaka vette kezdetét.

A köztársaság szervei:

a.) Magistratusok

b.) Senatus

c.) Comitia

A.) Magistratusok:

E fogalom alatt az állami fõhatalmat gyakorló tisztségviselõt, és magát a tisztséget is értjük. A magistratusok alapvetõen a köztársaság korának fõhivatalnokai. Általában elmondható róluk, hogy munkájukért nem kaptak fizetést, jogukban állt azonban lemondani tisztségükrõl, amelytõl egyébként nem voltak megfoszthatóak.

Jellemzõ rájuk az annuitás, vagyis az egy hivatali évre való választás, és a kollegialitás, melynek értelmében pedig egy tisztséget egyszerre több fõhivatalnok töltött be. A magistratusokat hatalmuk szerint két részre osztjuk: impériummal rendelkezõ. és impérium nélküli, hatáskörük alapján pedig nagyobb- és kisebb fõhivatalnokokat (magistratus maiores és minores) különböztetünk meg. Magistratus maiores volt a consul., a praetor és a censor. Magistratus minores pedig az aedilis, a quaestor és a tribunus plebis volt. Az impérium az állami fõhatalmat jelenti, melyet több különbözõ nagyobb magistratus gyakorolt.

Az impérium jellemzõi:

1.) A legfõbb polgári hatalom

2.) A falakon kívül a hadsereg fõparancsnoksága

3.) A jogszolgáltatás hatalma (iurisdictio)

4.) Jog a népgyûlés összehívására és törvényjavaslatok elõterjesztésére

5.) Jog a senatus összehívására és tanácsának kikérésére

6.) A büntetések és kényszerítõ intézkedések kiszabásának joga

A magistratusokat megilletõ hivatali hatalmat potestasnak hívjuk. A tiszttársak (collega) vétójoggal (intercessio) rendelkeztek.

A potestas jellemzõi:

1.) Auspiciumokat végezni

2.) Összehívni a népet valamely közérdekû ügy megvitatására

3.) Tiltakozni collegája intézkedésével szemben (ius intercedendi)

4.) Hirdetmények (edictumok) kibocsátásának joga (ez a jog csak a magistratus curulest illette meg)

A rendes magistratusokat népgyûlések választották.

a.) Consul

A köztársaság létrejöttekor az állam élére két fõhivatalnok került. A consulok impériummal voltak felruházva, amely alapján a rex végrehajtó hatalmát , valamint hadvezéri és bírói jogkörét örökölték.

b.) Praetor

Kre. 367-tõl a peres jogszolgáltatást a consulok helyett a praetor végezte. Ez a magistratus szintén impériummal rendelkezett. Eredetileg csak egy praetor mûködött, de Kre.242-tõl a praetorok száma kettõre, majd a köztársaság végére, 16-ra emelkedett.

c.) Censor

Kre. 443-tól kezdve ötévente 18 hónapra két censort választottak, akik ugyan magistratus maiores-ek voltak mégsem rendelkeztek impériummal.

Feladatuk:

A census összeírása, melyet ötéves idõszakonként végeztek. A census választási, katonai és adózási célokat szolgált, mely alapján a polgárokat centuriákba és tribusokba osztották be.

Összeállítsák a senatorok névjegyzékét

Erkölcsrendészeti szankciók alkalmazása

Állami javak felügyelete

d.) Pontifex Maximus

A valóságos papi politikai hatalmat gyakorolta egy háromtagú fõpapi testület fejeként.

e.) Aedilis curulis

Kre. 367-ben létesítették e tisztséget.

Feladatuk:

Felügyeltek a középületekre

Rendészeti jogkört gyakoroltak

Ellenõrizték a piaci árakat (a garanciát õk alakították ki)

Gondoskodtak a nyilvános játékok megrendezésérõl – e tisztséget ketten töltötték be, akik potestassal rendelkeztek

f.) Quaestor

A két quaestor feladata volt az államkincstár és a levéltár felügyelete

g.) Néptribunus

Kre. 494-.ben jött létre- az elsõ plebejus tisztség volt. Személyükben szent és sérthetetlenek voltak.

Jogukban állt:

Összehívni a plebs gyûléseit

Utóbb a senatust is

Vétójoggal (ius intercedendi) rendelkeztek. kivéve e censor és a dictator intézkedéseit.

Menedékjogot nyújtani a plebs patríciusok által üldözött tagjainak

A néptribunusok száma elõbb kettõ volt, majd 10-re emelkedett.

h.) Aedilis

Õk a plebejus templomok õrei voltak.

Rendkívüli magistratusok.

i.) Dictator

Rendkívüli helyzetben választották õket. A dictatorokat az egyik consul jelölte ki, a senatus egyetértésével, de a népgyûlés véleményének kikérése nélkül, s ez ellen consultársa nem élhetett intercessioval. A dictatort legfeljebb hat hónapra nevezték ki.

j.) Interrex

k.) Praefectus urbi

B.) Senatus
Feladatai:

A külpolitika és a hadügyek meghatározása

Az államháztartás ellenõrzése

A szakrális szféra felügyelete

Közigazgatás és sok tekintetben az igazságszolgáltatás irányítása

A magistratusokon keresztül befolyással volt a belpolitikára is

A népgyûléseken elfogadott törvények eleinte csak akkor léptek hatályba, ha az "atyák tekintélye" szentesítette õket. A senatus határozatai, melyek formailag puszta tanácsok voltak a magistratusok számára, a valóságban szinte törvényerõvel rendelkeztek. A köztársaság korában a senatus vált az állam legfontosabb szervévé.

C.)Népgyûlés
A népgyûléseknek három fajtája létezett: comitia curiata, centuriata, tributa.

a.) Comitia curiata

A köztársaságkorban egyre inkább csak szakrális feladatokat látott el. Rendszerint a Pontifex Maximus elnökölt rajta. (hatalommal való ünnepélyes felruházás esetén a consul volt az elnöke.

b.) Comitia centuriata

Kre. V.sz.-tól mûködött. Ez a comitia a katonai századokra (centuria) osztott, 17-60 éves férfilakosság gyûlése volt.

Funkciói:

Magistratus maiores megválasztása

Törvényhozás

Hadüzenet és békekötés jóváhagyása

Büntetõbíráskodás, államellenes bûncselekmények illetve a polgárok fõbenjáró bûnügyei tárgyában.

c.) Comitia tributa

Ez a területi egységek (tribusok) szerint összehívott népgyûlés.

Szerepe:

Magistratus minores megválasztása

Törvényhozás

Szövetség kötése külföldi államokkal

Törvénykezés nem politikai természetû ügyekben.

d.) Concilium plebis

Ezek ülésein csak a plebs tagjai vehettek részt. elnöke a tribunus plebis volt. Határozatai a plebiscitumok, melyek Kre. 287-ig csak a plebsre, ettõl kezdve viszont az egész populus Romanusra vonatkozott.

A kései köztársaság idején a szûk városállami intézmények egyre nehezebben tudták betölteni eredeti rendeltetésüket, a változtatás igénye egyre többször megjelent.

A.) Magistratusok
Továbbra is két consul vezette az államot. A praetor mellé collegát állítottak és õket praetor urbanusnak (városi praetor) és praetor peregrinusnak (idegenek praetora) nevezték.

Továbbra is mûködtek az aedilis curulisek, a quaestorok, censorok és a plebejus fõhivatalnokok, azzal a különbséggel, hogy az utóbbi tisztségeket már patríciusszármazásúak is betölthették. Az egyes tisztségeket meghatározott sorrendben és életkorban kellett viselni, melyet cursus honorumnak nevezünk.

1.) quaestura (30)

2.) aedilitas, vagy tribunatust (37)

3.) praetura (40)

4.) consulatus (43)

5.) censor és dictator kizárólag consulviselt személy lehetett.

Egyre gyakoribbá vált a korszakban, a magistratusok éves fõhatalmának meghosszabbítása. A szolgálati évük leteltével a volt fõhivatalnokok, mint promagistratus egy-egy provincia élére kerültek helytartónak.

B.) Senatus
Tagjainak számát Sulla 600-ra, majd Caesar 900-ra emelte.

C.) Népgyûlések
Ez idõben ténylegesen csak a comitia centuriata és tributa mûködött, a törvényhozás azonban inkább az elõbbi feladata volt. Jelentõségük egyre jobban csökkent, mivel a törvényeket fõleg a concilium plebis keretében fogadták el.

[lameXpert]

mCubed T-Balancer

.: Date: 2004-12-03
.: Author: Björn Endre
.: Manufacturer :mCubed
.: Category: Case Mods & Accessories,Heatsinks / Coolers

[lameXpert]

Idézet

Fõvárosi Közlöny. Budapest székesfõváros hivatalos lapja. ... július 21-én és 1931. január 28-án a székesfõváros fõpolgármesterévé választották. ...

[lameXpert]

[lameXpert]

Idézet

Maurits Cornelis Escher (1898 - 1972) holland grafikusról bátran állíthatjuk, hogy a manapság oly divatos képekben, mozi-klippeken, számítógépeken megjelenõ "virtuális valóság" egyik szülõatyja. Anélkül, hogy Escher mûvészetének az elemzésével járó feladat nehézségeit magunkra vállalnánk, születésének századik évfordulója alkalmából emlékezzünk rá ezzel a kis összeállítással, tallózva mûvei és e mûvek által inspirált számítógépi produktumok között.
Összeállításunkat abban a reményben tesszük közé, hogy Escher mûvészete, nem mindennapi vizuális fantáziája ötletet ad olyan VRML fájlok készítésére, melyekhez az elméleti alapot a az eddigi VRML-el foglalkozó VEB lapjainkon megjelent - fõként a kamera beállítási lehetõségeirõl, ill. a geometriai transzformációkról szóló - munkáink (is) segíthetik. Itt jegyezzük meg, hogy VRML jeleneteinket a LIVE3D megjelenítõhöz terveztük, amely a Netscape Navigator Gold browser plug-in-je. Más megjelenítõk -így a Cosmo Player sem - állítja elõ minden esetben a kívánt képet.

Escher mûveit szemlélve a legtöbbször igen alaposan el kell gondolkodnunk azon, hogy mit ábrázol a kép, és honnan kell nézni a megjelenített alakzatot ahhoz, hogy épp úgy lássuk, ahogy a mûvész lerajzolta. E két kérdés igen markánsan jelentkezik, ha szemügyre vesszük a "Három metszõ sík" c. képet.

Ha egy mondattal kellene jellemeznünk Escher mûvészetét, azt mondhatnánk , hogy Õ az, aki tréfát ûz a térszemléletünkkel. Ezt igen gyakran egyik legkedveltebb konstrukcióját, a "lehetetlen háromszög"-et felhasználva teszi.

[lameXpert]

Tárolás - az idõ felhalmozása

A tárolás egyidõs az emberrel. Az õsember barlangjában táplálta a tüzet, ismereteit sziklafalakon örökítette meg. Húst tartósított, gondolván az ínségesebb idõkre. Mi magunk rengeteg információt tárolunk apró hajlékony lemezeken. Anyagi javainkat színes papírok vagy aranyrudak formájában konzerváljuk.

Az ókorban jöttek létre az elsõ olyan államok, amelyek óriási mennyiségben halmoztak fel, tároltak és osztottak újra javakat, ismereteket és energiát. Ennek példája az Andok középsõ részén a 15-16. században fennállott Inka Birodalom, melynek legkülönbözõbb pontjairól ismertek állami raktárbázisok. Befogadóképességük több százezer köbméter volt. A birodalmat meghódító spanyoloktól tudjuk, hogy a javak milyen bõségét halmozták ezekben fel. Élelmiszereket, így kukoricát, de értéket jelentõ, kultikus célokat szolgáló javakat - szõttesek, ékszerek, rangjelzõ díszek alapanyagául szolgáló kiszárított trópusi madarakat - és fegyvereket.

[one]

"Elrepült felette az idõ vasfoga..."

[lameXpert]

Idézet

A Contergan-botrány

A XX. század egyik legnagyobb tudományos baklövése mögött a gátlástalan nyereségvágy ugyanúgy megtalálható, mint a kémiával foglalkozó, magát tudósnak nevezõ kutató felelõtlensége. A Contergan-sztori hullámai még ma sem csillapodtak.



Az elõzmények: egy rémtörénet

A történet elszenvedõi ma 40-45 éves emberek, akik - "köszönhetõen" egy gyógyszernek -születésüktõl fogva testi vagy szellemi sérültek.
1957. október 1-jén a Német Szövetségi Köztársaságban a düsseldorfi Grünenthal nevû vállalat - mely az ismert Henkel konszern tagja - piacra dobta a CONTERGAN nevû gyógyszert. (A készítmény számos országban került forgalomba, mintegy 20 féle néven.)
A tájékoztató szerint jól használható köhögés, pánikbetegség, migrén ellen, pszichés traumák esetén nyugtatószerként. Nem terheli a máj anyagcseréjét, és a hányingert is csillapítja.
Az összetett hatásának megfelelõen sokan szedték, hiszen majd' 4 éven át nem volt vényköteles gyógyszer, így bárki megvásárolhatta orvosi felügyelet nélkül. A terhes kismamák számára sem volt ellenjavallt, a gyógyszer egyik jelentõs célcsoportja éppen az áldott állapotban levõ anyák voltak.
Nem csoda tehát, hogy 1958-ban 20 millió tablettát adtak el havonta. A széles hatásspektrum, a szabad vásárlás jelentõs extraprofitot jelentett az egyébiránt jelentõs politikai befolyással rendelkezõ Grünenthal Vállalatnak.
1958 második felétõl növekedett a halva vagy embrionális fejõdési rendellenességgel született gyermekek száma. Jellemzõen érzékszervi károsodás, végtagok fejlõdési elváltozása volt megfigyelhetõ.
A jelenség okát kutató orvosok a kezdettõl gyanakodtak a gyógyszerre, hiszen a közös pont a kismamák életében a Contergan volt.
Kimagaslóan magas volt a rendellenes szülések száma, amelynél az anya a terhesség 27-30. napja közt szedett a gyógyszerbõl.
A gyártó cég befolyása jókora lehetett, hiszen csak 1961-ben tették a gyógyszert vénykötelessé. Röviddel ezt követõen dr. Widukind Lenz orvos-genetikus nyilvánosságra hozta a gyógyszer káros mellékhatásait. Az akkor már egy ideje állatkísérleteken tesztelt hatóanyag, a thalidomid, bizonyítottan súlyos káros mellékhatásokkal rendelkezett. A krimikbe illik a sok fenyegetés, amit ennek következtében dr. Lenz átélt, de a palackból kiszabadult a szellem. 1961. november 27-én a gyógyszert betiltották és nyomozást rendeltek el.
Dr. Lenz minden állítása helytállónak bizonyult, közel 15 éves bírósági hercehurca indult meg.
Ennek kapcsán - egyedülálló módon nem a vállalatot, hanem a kutatókat marasztalták el.
Ma közel tízezer, immár 40 év feletti ún. Contergan-bébi él Németországban.

Elkerülhetõ lett volna?

A Contergan hatóanyaga az alfa-ftálimido-glutártárimid, melynek molekulaszerkezetét régóta ismerték. Az elõállítása rutinfeladat, hiszen nem igényel soklépéses technológiát.
Egyetlen komoly gondot az jelent, hogy a molekula rendelkezik ún. optikai izomerrel.

A részecske szerkezete olyan, hogy nem rendelkezik belsõ szimmetriasíkkal, tehát a molekula, valamint a tükörképe nem hozható fedésbe egymással, akár a két kezem, ezért nevezik az ilyen molekulákat királisnak (kheir: görögül kéz). Így ez a két tükörképi molekula -bár a szerkezetük azonos- sok tulajdonságában eltér. Az alfa-ftálimido-glutártárimid is királis, tehát ilyen tükörképi párral rendelkezik. A két tükörképi molekulának vagy izomernek szembeötlõ különbsége éppen a hatásmechanizmusában van. Az egyik izomer valóban képes nyugtatni, a másik károsan hat a sejtekre, eltéríti azokat a helyes mûködésüktõl. Ezt nevezik gyógyszer teratogenézisnek.
A gyógyszer gyártása során mindkét izomer létrejött 50-50%-ban. Ezek közül az egyik hatékonynak, a másik igen károsnak bizonyult.

Epilógus

A Grünenthal nevû vállalat ezt a gyógyszer-teratogenitást - elsõsorban anyagi megfontolásból, tudatosan - mulasztotta el vizsgálni. Dr. Lenz vizsgálatai, mellyel sikerült egyértelmûen igazolnia a káros mellékhatásokat, a Spiegel címû folyóirat szerint 20 000 márkába kerültek. A Contergan-sztori nem fejezõdött be, még ma is gyakran olvashatunk újabb és újabb negatív és pozitív híreket.

[Telcontar]

A Contergan-ügyhöz csak annyit, hogy 1958-ban a gyógyszer-teratogenitási vizsgálatok egyáltalában nem voltak még kötelezõek. Pont a Contergan-ügy volt az, amely elindította a gyógyszeriparban azt a folyamatot, amely a ma már törvényekben is megjelenõ, a gyógyszerkutatás, a klinikai vizsgálatok, a gyógyszerfejlesztés és -formulálás, a gyártás és a forgalmazás során alkalmazott szabályok kifejlõdéséhez vezetett. Ezeket a szabályokat ma a gyógyszerész szakma általánosan alkalmazza. A fejlesztés során a GLP (Good Laboratory Practice), a klinikai vizsgálatok során a GCP (Good Clinical Practice), míg a gyártás és forgalmazás során a GMP (Good Manufacturing Practice) néven szokták ezeket emlegetni.

A Contergan-ügyhöz tartozik még, hogy az USA-ban egy formai hiba miatt sosem engedélyezték a Contergant/thalidomidot. Az az FDA ügyintézõ, akin elakadt az engedélyezés folyamata, késõbb kitüntetést kapott. Ellenben egynéhány dél-amerikai országban forgalomban maradt mindmáig. Ugyanis tényleg nagyon jó nyugtató.

[lameXpert]

Idézet

Mintegy harminc méterrel lökte délnyugati irányba Szumátra szigetét a vasárnapi 9-es erõsségû földrengés, aminek az Indiai-óceánon és a Dél-Kínai-tengeren végigvonuló szökõárja emberek tízezreit sodorta el - írja a Los Angeles Times.



A hatalmas erejû földrengés következtében közel ezer kilométer hosszú repedés keletkezett a Szumátrától északkeletre fekvõ, geológiailag különösen aktív indiai-óceáni tengerfenéken.

[lameXpert]

Idézet

Miért árgyélus a kismadár?

Az árgyélus kifejezést a magyar nyelv több vonatkozásban alkalmazza, és ezek nagy valószínûséggel egymástól függetlenül alakultak ki.

Árgyélus királyfi mesehõs, egy 16. századi széphistória fõszereplõjének, Argyrus királynak népies névváltozata az Árgyélus név. Ugyanez a széphistória képezte Vörösmarty Csongor és Tünde címû darabjának alapját

Az „árgyélusát!” káromkodás. Vélhetõen az „arkangyalát!” helyett alkalmazzák, afféle enyhítésként, mint ahogyan ahelyett, hogy „az istenit!”, gyakran mondják: „az istállóját!” vagy „az istrángját!”

Feltehetõen az árgyélus kismadár is ezzel áll kapcsolatban. Az árgyélus szó jelentése itt angyali, tündéri.

Árgyélus-táncnak nevezik egyes Komárom közeli településeken a menyasszonyszöktetõ gyertyás táncot is, mely során a lakodalomban éjfélkor gyertyák elfújása közben megszöktetik a menyasszonyt. Ezeken a terülteken a gyertyás tánc közben az Árgyélus kismadár címû dalt éneklik.

[lameXpert]

Idézet

Az ünnep hagyománya


Régen az emberek úgy éltek, hogy életük minden percében igazodtak a természet rendjéhez, hiszen benne és általa éltek. A megtapasztalt körforgás, örök megújulás egy kozmikus folyamat részesévé tette õket, a környezõ világgal való azonosulás összhang-, biztonság- és teljességérzetet teremt, hiszen a káosszal ellentétben rendet, kiegyensúlyozottságot, harmóniát hozunk létre magunkban. A harmónia megteremtésének egyik, a mûvészet mellett talán legfontosabb eszköze az ünnep. Az ünnep célja tehát az egyensúlyteremtés önmagunkban, valamint önmagunk és a világ közt.

Az ünnep ugyanakkor a kapcsolatteremtésrõl is szól, három módon:
¤ egyrészt kozmikus rítussal az istennel, a teremtés kezdeti állapotával, tágabb önmagunkkal, tehát az egységgel. Az éggel való kapcsolat megújítása konkrétan meg is jelenik például a májusfa állítás, illetve annak megmászása esetében, ugyanis ez volt az eredeti értelme;
¤ másrészt a közösségben. Az ünnep közösségformáló erõvel bír, igazán mindig közösségi, együttes, egymással megosztható élmény, ami megerõsít a meglévõ emberi kapcsolatokat és szellemi találkozást teremt az emberek között. Eszközei: szertartás, zene, közös cselekvés közös jelrendszer, szimbólumok alapján.
¤ harmadrészt szellemi találkozás önmagunkkal, önnön mélyebb tudatunkkal, szellemünkkel.

Az ünnep ettõl lesz szakrális jelentõségû, vallásos élmény, az ünnep ideje pedig szent idõ. Maga az ünnep szavunk is ezt fejezi ki: eredetileg id-nap. Az id összefügg az egy-gyel (például egyház) és az üggyel is, az ünnep elsõ szótagja is erre utal. Az ünnep kiemelkedés a hétköznapokból, az idõ többletjelentéssel való felruházása, periodikus megszentelése. Az idõ folyása ugyanis körkörös is, vissza-visszatérõ, a ciklikus, így az ünnepek ritmust adnak az emberi létezésnek.

E célt szolgálja a névnapok és születésnapok megtartása is. A ritmus a rítussal is összefügg, azaz a szertartással, áldozathozatallal. Az áldozatbemutatás olyan központi kultikus cselekmény, amikor magunkból feláldozunk valamit, hogy azt az ûrt valami több, gazdagabb betölthesse. A szent valóság, a transzcendencia így megnyilatkozhat.

Ami azonban igazán fontos lehet számunkra, az az, hogy mit tehetünk mindebbõl élõvé. Ehhez fontos, hogy ne a jelképeket tiszteljük, hanem a jelképek mögötti üzenetet értsük, lényeget éljük. Például a gyertyagyújtás, a Karácsonyfa feldíszítése, egymás megajándékozása, az együtt elköltött ünnepi vacsora szimbolikus tettek. Csak rajtunk múlik, mit váltunk valóra, mit tárunk fel, ami az évkörön végighömpölygõ, például a jegyek természete szerint arcát változtató erõhöz igazodva a hagyományból, ünnepekbõl, szertartásokból ? lehetõleg legmélyebb üzenetüket megragadva ? ma is élhetõ.

Hogy életünket újra és újra megélhetõ és építõ szertartások láncolatává változtathassuk, megfigyelhetjük magunkban a természetet és a természetünket, bensõnket egyaránt átható erõket. Mivel ezeket az erõket az égi jegyek, a Nap állomásai is megjelenítik, azt is tudatosíthatjuk, hogy mi vagyunk a Naphõs, aki végigvándorol az égi útján, miközben fénye, a mi tudatosságunk fénye télrõl nyárra, nyárról télre vívja a sötétséggel harcát. Ahogy a fa tövéhez érkezik meg, a gyökereknél születik a növekvõ világosságú, égi pályáján innentõl emelkedõ Nap, úgy mi is újjászülethetünk Karácsonykor, akár az elsõ gyertyagyújtáskor a karácsonyfa mellett.

Az ünnepek mai idõpontjai azonban már nem minden esetben esnek egybe a kozmikus eseménnyel. Például a Karácsonyt, a fény születését ma nem a téli napforduló idején ünnepeljük, amikor már elkezd nõni a fény a világban, hanem három nappal késõbb. Ez alkalmat ad nekünk egy olyan rendszer kialakítására, amikor a kozmikus esemény napján belül élhetjük meg az ünnepi élményt, a hivatalos ünnepen pedig társainkkal, közösségben.

A belsõ ünnep így: szellemi találkozás magunkkal. A külsõ ünnep: szellemi találkozás másokkal. Mert az igazi ünnephez olykor olyan közösségre is szükség van, amelyben átélhetjük az egység érzését.

                                                                                                                                              Csörgõ Zoltán

[lameXpert]

Hogy szinte az összes dalszöveget kínáló oldal Gator és BlazeFinder kémprogram hordozó?

[lameXpert]

Idézet

A legátlátszóbb   
©  LiTraCon

A múlt év legsikeresebb találmányai között feltétlenül meg kell említeni egy magyar mérnök, Losonczi Áron találmányát. A ©LiTraCon nevû anyag nem más, mint az átlátszó beton. Méghozzá szinte bármilyen vastag beton.

A találmány lényege, hogy a hagyományos betonba optikai üvegszálakat ágyaznak, amelyek képesek a fényt átvezetni a fal egyik felérõl a másikra anélkül, hogy az anyag szerkezeti szilárdsága csökkenne.

Idézet

Thank you very much for the unexpected and overwhelming response.   
  We'll be back soon - somehow.

Andreas Bittis

LiTraCon©
Brabantstrasse 30
52070 Aachen
Germany

[lameXpert]

[lameXpert]

[lameXpert]

Miért vakító a felhõtlen, tiszta égbolt erõsen párás levegõben?

A vakítást szórt fény eredményezi. A ködcseppekben sok vízmolekula egyszerre kerül kényszerrezgésbe a napfény hatására. Az interferencia erõsítést okoz. Így, ha az amplitúdó 100-szoros lesz, az intenzitás már 10000-szeres (négyzetes az összefüggés). Kioltás is fellép,ha a fény hullámhossza kb. egyezik a szóró molekulák méretével, emiatt minden frekvencián ugyanolyan intezitással szóródik, ezért halványabb kék ilyenkor az ég színe.

[lameXpert]

Az élettelen anyag fejlõdéstörténete