[Omega]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. aug. 25., szerda - 13:05

Köszönöm szerkesztõ úr.

[Omega]

[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

[lameXpert]

Idézet

Plutonium bomb

Plutonium offers several advantages over uranium as a component in a nuclear weapon. Only about 4kg of plutonium is needed to make a bomb. Such a device would explode with the power of 20 kilotons.

To produce 12kg of plutonium per year, only a relatively small reprocessing facility would be needed.

A warhead consists of a sphere of plutonium surrounded by a shell of material such as beryllium, which reflects neutrons back into the fission process.

This means that less plutonium is needed to achieve critical mass, and produce a self sustaining fission reaction.

A terrorist group or country may find it easier to acquire plutonium from civil nuclear reactors, rather than enriched uranium, to produce a nuclear explosive.

Experts believe a crude plutonium bomb could be designed and assembled by terrorists possessing no greater level of skill than needed by the AUM cult to attack the Tokyo underground with nerve gas in 1995.

A nuclear explosive of this nature could explode with the power of 100 tonnes of TNT - 20 times more powerful than the largest terrorist bomb attack to date.

[lameXpert]

Hónapok, a hagyomány szerint...

        Január: Boldogasszony hava
    Február: Böjtelõ hava
    Március: Böjtmás hava
      Április: Szent György hava
      Május: Pünkösd hava
      Június: Szent Iván hava
          Július: Szent Jakab hava
Augusztus: Kisasszony hava
Szeptember: Szent Mihály hava
      Október: Mindszent hava
November: Szent András hava
December: Karácsony hava

[lameXpert]

..... CF manuáljában azt írták, hogy nagyon vigyázzunk, hogy használat közben ne merüljön le az  elem.(by Old Sam)

[lameXpert]

[lameXpert]

Idézet

What is a 'Beguinage' ?

In the rapidly changing world of the 13th century, some people became more attracted to a purer and more mystical form of religion as a reaction to the growing material and formal aspirations of the regular clergy. The example to be followed had been shown by the apostles : poverty, simplicity and preaching. People from both sexes decided to follow this new movement, which resulted in the creation of numerous new religious orders and movements.



The official religious institutions distrusted these new orders, so that they were very often persecuted or forbidden. In the Low Countries, however, the female followers of the mystical movement were tolerated in the form of the 'Beguine' movement. They were allowed to live in separate parts of the cities, in the so-called Beguinages. In this way, the religious authorities could control and supervise them. The beguines lived like regular nuns, but did not make the same binding vows that nuns normally made. Beguines usually made the vows of obedience and chastity, but not the vow of poverty. Moreover, they could at all times break their vows and leave the beguine community.
In the early middle-ages most beguines worked in the textile industry of the cities. It was not a religious movement exclusively for poor and needy women. Very often, girls from rich and noble families joined the beguine community. They were then very often chosen to become 'Grand mistress of the Beguinage' and they lived in the nicest houses, whereas the poorer beguines lived in the 'convents' which were houses were several sisters lived together.



Most still-existing beguinages are situated in the Northern part of Belgium. Although, now, there are practically no beguines alive anymore , their beautiful beguinages still exist as museums, cultural centers or houses for elderly people. The most important beguinages in Belgium are situated in the following cities: Bruges, Kortrijk, Gent, Lier, Turnhout, Dendermonde, Hoogstraten, Leuven and Diest.

[lameXpert]

A talk olyan protokollok gyûjteménye, amelyek lehetõvé teszik két ember azonnali párbeszédét számítógép hálózaton keresztül.

Használj vegyesen kis- és nagybetût, mintha egy levelet vagy egy e-mail-t írnál.
Ne hagyd, hogy az irományod kifusson a képernyõ széléig és ott a terminálod törjön sort: használj kocsivissza (CR) jelet a sor lezárására. Ne tételezd fel, hogy a te képernyõd mérete azonos bárki máséval. Ökölszabály: maximum 70 karaktert és 12 sort írj.
Hagyj margókat, ne írj a képernyõ szélére.
Ha befejezted a mondandódat, akkor üss két CR-t (egy üres sort), jelezve, hogy a másik következik.
Mindig köszönj el a beszélgetés végén, és várd meg a másik oldal elköszönését is. Különösen fontos ez, ha távoli személlyel kommunikálsz. Ne felejtsd el, hogy a kommunikációtok sebessége erõsen függ a hálózattól.
Tisztában kell lenned azzal, hogy a talk megzavarja a másik embert. Csak a rendeltetésének megfelelõen használd. Soha ne talkolj idegenre!
Sok oka lehet annak, ha nem kapsz választ. Nem biztos, hogy minden mûködik, és minden talk verzió kompatibilis egymással.
Bizonyos talk verziók újracsengetik a címzettet ha magára hagyják. Hagyd egy-kétszer csengetni, utána állítsd csak le (kill) a programmal.
Ha valaki nem válaszol, akkor megpróbálkozhatsz egy másik tty-vel. Használd a finger parancsot, hogy látsd, hogy melyikekre van belépve. Ha a másik fél még ekkor sem válaszol, ne erõltesd tovább.
A beszélgetés alatt megmutatkozik a gépelési tudásod. Ha lassan és sok hibával gépelsz, akkor legtöbbször nem éri meg visszamenni kijavítani õket. A másik ember úgyis rájön, hogy mit akarsz mondani.
Légy nagyon óvatos, ha egyszerre több talk-od is fut!

[lameXpert]

....

Csatolt fájl:

•  Clipboard02.gif (0byte)
  Letöltések:: 34

[lameXpert]

Priznic-borogatás (Priessnitz).

A hideg-és a meleg borogatást egyesíti. Úgy készül, hogy több rétegben összehajtogatott lepedõt hideg vízbe mártunk és a borogatandó testrészt ezzel tekerjük körül, majd száraz lepedõt teszünk föléje. A hideg víz hatására a borogatott testrész elõször lehûl, majd fokozatosan felmelegszik, ami kellemes melegérzést és vérbõséget okoz. Priznicet tehetünk egy-egy végtagra, de akár az egész testre is. Ha a lábfejtõl egészen a hónaljig teszünk borogatást, háromnegyedes, ha a nyakig, teljes priznic-borogatásról szokás beszélni. Ha a legalsó lepedõt kb.15 °C-os vízbe mártjuk, a borogatott testrész a kezdeti fázás után viszonylag hamar melegszik fel és ezt kellemes, megnyugtató érzés kíséri, ami lázas, gyomor-, bél-, epebántalomban és idült hörghurutban szenvedõ betegnek jólesik.

A borogatás az orvostudomány mai fejlettsége ellenére is megtartotta helyét a gyógyításban. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a borogatást válogatás és kritika nélkül nem lehet alkalmazni. Mert ha valaki pl. kezdõdõ vakbélgyulladás esetében meleg borogatást tesz a hasra, sietteti a gyulladás kifejlõdését és elõsegíti a féregnyúlvány átfúródását. Fordítva: ha a rossz vérkeringésû lábra hideg borogatást teszünk, nemcsak a fájdalmat fokozzuk, hanem esetleg az érelzáródás számára is kedvezõ feltételeket teremtünk. Ne alkalmazzunk tehát meggondolatlanul se hideg, se meleg borogatást, és minden körülmények között hallgassunk a betegre, ha akár az egyiknek, akár a másiknak sürgõs levételét kéri.

[lameXpert]

Valóban léteztek amazonok(?)


Legalábbis ezt állítja Jeannine Davis-Kimball, az amerikai Berkeley Egyetem kutatója. Davis-Kimball a közép-ázsiai orosz sztyepén végzett ásatásai során olyan, több mint kétezer éves sírhalmokra bukkant, amelyekben kizárólag nõk földi maradványai pihentek. A csontvázak mellett bronzból készült nyílvesszõhegyeket, tõröket és kardokat találtak. Mivel pedig e fegyverek közül soknak kicsiny a markolata, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy valószínûleg maguk az ott eltemetett asszonyok használták azokat.
Davis-Kimball kétli, hogy vadászfegyverekrõl volna szó. Más régészeti vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy a környéken élt nomádok keveset vadásztak.
A sírhalmokat a közép-ázsiai sztyepén, Kr. e. 600 és 200 közt, a szarmata kultúra idején élt törzsek emelték.

A leletek a  kutató szerint részben egybevágnak azzal, amit a görög mitológia az amazonokról elbeszél: tudni vélik ugyanis azt is, hogy az amazonok levágták bal mellüket, hogy könnyebben nyilazhassanak, s a jobb mellükbõl szoptatták a csecsemõiket, de csak a lányokat, mivel a fiúkat születésük után megölték. Ebben az esetben, persze, kérdés, miként állíthatták – Hérodotosz görög történetíró feljegyzései szerint – a szarmaták azt, hogy õk az amazonok leszármazottai volnának. Férfiak nélkül utódokat nemzeni még a híresen bátor és erõs amazonoknak sem sikerülhetett.

[lameXpert]

„a görög naptárnak nem volt calendaeje” ( a római naptárban a hónap elsõ napjának a neve Calenda volt)

„Diogenész ókori künikosz filozófus” (vagy tudja valaki, hogy mit jelent a künikosz, vagy csak véletlenül bukkanhat rá a cinikus címszó alatt).

[lameXpert]

Vadmacskák: Szigeti Edit - gitár; Szánti Judit - ének, gitár; Nagy Kati - billentyûsök; Nagy Krisztina basszusgitár;

Csuka Mária - dob. A hetvenes évek elsõ felében nagy feltûnést kellett az elsõ magyar nõi rockzenekar, tagjai késõbb más együtte-sekben (Kati és a Kerek-Perec, Beatrice, Volán, Mikrolied, Gemini) folytatták a zenélést.

Vadnai László: billentyûs. A hatvanas évek végén rövid ideig létezõ Meteor együttes tagja volt.

Vajda Katalin: énekes, táncos. A Boróka folkegyüttes tagja.

Vajda Sándor: bõgõs. A Benkó Dixieland Band tagja.

Vajda Sándor: bõgõs. A 60-as évek elején Ráti Jánossal a Dália presszóban játszott 68-ban Benkó és Kovács Gyula együt-tesében, 69-ben Szabados együtteséhez csatlakozott. 1972-ben tagja annak a formációnak, amely elsõ helyen végzett San Sebastianban a free kategóriában. Otthonos a tradicionális és a modern stílusokban is. 1978-ban saját zenekart alakított. Kvartettjének tagjai: Dresch Mihály - szaxofon; Fekete István - trombita; Baló István - dob. 1980 tavaszán tagcsere folytán Lakatos Antal (szaxofon) és Kõszegi Imre (dob) került az együttesbe, amely hard-swing stílusban játszik.

Vajlók Sándor: basszusgitáros. A Hobó együttes tagja volt a hatvanas évek közepén.

Varannai István: billentyûs, énekes. A hatvanas évek elején alakult Echo együttes tagja.

Varga András: operaénekes, dalénekes. Politikai dalokat ad elõ alkalmi társulósokkal. Több magyar rockegyüttessel is kon-certezett Kárpát Ukrajna magyarlakta területein. Itthon építõtáborokban lépett fel, a tv is készített vele felvételt.

Varga Dénes: basszusgitáros. A Syrius és a Juventus együttes tagja volt 1962-70 között.

Varga István: gitáros, énekes. A country zenét játszó Rokka együttes tagja.

Varga János: gitáros, szerzõ. Az East együttes alapitó tagja.

Varga László: basszusgitáros. A Liversing alapító tagja.

Varga Miklós: énekes. A Zenitben kezdte, majd 1980-tól a Pandora’s Box tagja.

Varga Péter: bõgõs, gitáros. A hetvenes évek közepén a debreceni Motolla folkegyüttes tagja.

Varga Zoltán; bõgõs. A Boróka folk együttes tagja.

[lameXpert]

Az autista tüneteket mutató legjellemzõbb tünete: hogy a felé irányuló, úgynevezett szociális „üzeneteket”, jeleket nem reagálja le, nem igazolja vissza, szinte kerüli a környezetével való kapcsolatteremtést. Szinte figyelmen kívül hagyja mások jelenlétét, érzéseit, de saját fájdalmára, bánatára sem keres másoknál vigaszt. Magányos, úgy viselkedik, mintha nem létezne körülötte senki. Nemcsak a mások jelzései mellett megy el közömbösen, de saját érzelmei mellett is. A szakemberek megfigyelése szerint az autista kerüli a szemkontaktust (a terápia akkor sikeres, ha visszaigazolja a másik ember tekintetét).

[lameXpert]

A HÕMÉRSÉKLET FOGALMA
Kürti Miklós
Clarendon Laboratórium, Oxford

Ez a hangzatos cím “a hõmérséklet fogalma" valójában nem azt jelenti, hogy új érdekes gondolatokat akarok elõadnia hõmérséklet fogalmával kapcsolatban. Csak azt szeretném elmondani, hogy hogyan próbáltam bizonyos fogalmakat megérteni és általam ésszerûnek tartott módon másoknak elmagyarázni. Kezdjük elõször is azzal, hogy mi is a hõmérséklet. Mi a hõmérséklet definíciója?

Eszembe jut egy jelenet, ami 1920-ban Párizsban egy szóbeli vizsgán játszódott le. A szóbeli vizsgák mindig egy nagy elõadóteremben folytak. A hallgatók mind ott ültek, és felkészülés gyanánt figyelték, hogy milyen kérdéseket tesznek fel. A professzor azt kérte a vizsgázótól, hogy definiálja a hõmérsékletet. Nos, a hallgató azt válaszolta, hogy

- a hõmérséklet a részecske energiájának a mértéke.

- Nem, nem, nem.

Hát a diák gondolkodott megint, eszébe jutott a Carnot-féle definíció, és azt mondta:

- A hõmérséklet az a fogalom, ami lehelõvé teszi kél hõforrás között mûködõ hõerõgép ideális halásjokának meghatározását.

- mais non, mais non! - a tanár már nagyon nagyon dühös volt.

Végül a diáknak eszébe jutott a második fõtétel Caratheodory féle matematikai megfogalmazása:

- Az abszolút hõmérséklet reciproka az az integráló lényezõ, ami a hõmennyiségbõl egy teljes differenciált képez, amit entrópiának nevezünk.

- mais non, mais non! - mondta a professzor, és felállt.

- Monsieur, la temperature n 'est q'une sensation.

(A hõmérséklet csak egy érzés, egy érzéki percepció.)

És ez valóban így is van. Ha az ember megnézi a különbözõ szótárakat, látja, hogy ez a hõmérséklet eredeti definíciója. Például a hõmérséklet angol szótári definíciója a következõ: A hõmérséklet az érzékelhetõ meleg mértéke, amint azt az ember érintés útján érzékeli, vagy ahogy különbözõ anyagok tulajdonságainak megváltozásában megnyilvánul, és ezen megváltozások segítségével hõmérõk készíthetõk.

(Megj. Az Új Magyar Lexikon definíciója: Fizikailag az anyag makroszkopikus állapotát jellemzõ állapothatározók egyike. Fogalmát és a különbözõ hõmérsékleti skálákat a különféle anyagok érintésekor az emberekben kialakuló hideg-, meleg-, langyos stb. szubjektív érzetek pontossá tételére, objektív megjelölésére vezették be.)

Lépjünk egy kicsit tovább! Nyilvánvalóan a hõmérséklet-fogalom különbözõ emberek számára különbözõ- A fizikus egy kicsit másként tekint a hõmérsékletre, mint a mérnök. Elõfordul, hogy beszélünk valakivel, és ki akarjuk deríteni - anélkül, hogy rákérdeznénk - hogy mérnök-e vagy fizikus vagy vegyész. Csak annyit kell tennünk, hogy a termodinamikára tereljük a szót. Ezután csak arra kell kérnünk, hogy rajzoljon fel egy T-S diagramot. Ha fizikust vagy kémikust kérdezünk, akkor az mindig úgy rajzolja fel a görbét, hogy az entrópia az ordináta és a hõmérséklet az abszcissza. A fizikus, a vegyész és a statisztikus mechanikus ugyanis az entrópiát egy olyan függvénynek tekinti, amely, meghatározza egy anyag állapotát, tehát az entrópia bizonyos dolgok függvénye, és általában ez a standard definíció. Ha azonban egy mérnököt kérdezünk meg, õ T-t mindig mint az S függvényét fogja ábrázolni. Ennek az az oka, hogy a mérnököt nem nagyon érdekli az entrópia fogalma. Számára az entrópia egy nagyon gyakorlati dolog: A hõmennyiség nem más, mint a hõmérséklet és az entrópia megváltozás szorzatának az integrálja. Már pedig, ha valamit integrálunk, mindig a vízszintes tengelyen lévõ változó szerint integrálunk, és nem fordítva. Ez az oka annak, hogy a mérnök mindig T(S) és nem S(T) diagramot rajzol. Ez a legegyszerûbb mód arra, hogy megkülönböztessünk egy mérnököt egy fizikustól.

Hogyan vezetjük be az iskolában vagy az egyetemen az abszolút hõmérsékleti skálát? Veszünk egy gázhõmérõt, azaz egy gázzal töltött edényt. Megmérjük a gáz nyomását, mint valami kvantitatív skála függvényét. Majd azt mondjuk: Tegyük fel, hogy a víz forráspontján ennyi a nyomás, a jég olvadáspontján pedig ennyi *. A két pontot egy egyenessel összekötjük, és száz egyenlõ részre osztjuk. Így megkapjuk a Celsius skálát.

Egyszer egy nagyon kellemetlen élményben volt részem. Néhány másodpercig nagyon tanácstalannak éreztem magamat egy csoport fizikatanár elõtt.

A nagyon alacsony hõmérsékletekrõl beszéltem. Megemlítettem nekik, hogy a hõmérsékletet néhány K pontossággal tudjuk mérni. Nagyon, nagyon alacsony hõmérsékleten alkalmazhatjuk a termodinamika második fõtételét mágneses anyagokra, és nagyon nagy pontossággal mondhatjuk ez 3 K, ez 4 K stb. Valaki a hallgatóságból megkérdezte tõlem:

- Mondja milyen pontossággal tudja mérni a jég olvadáspontjának a hõmérsékletét?

- Talán tized mK, azaz néhány száz K pontossággal.

- Ön azt mondta az elõbb, hogy a 4 K hõmérsékletet tized K pontossággal tudja mérni. Hogy lehetséges ez?

Egy pillanatra megdöbbentem. Azután eszembe jutott, hogy természetesen a gond, illetve a magyarázat abban rejlik, hogy a termodinamikai hõmérsékleteket mindig, mint arányokat definiáljuk, sohasem különbségekként. Ez fontos, amit meg kell jegyezni. Amíg magas hõmérsékleteknél egy nagyon kis hõmérséklet tartományban dolgozunk, ez nem jelent nagy különbséget. Alacsony hõmérsékleteknél azonban nem szabad elfelejteni, hogy csak a hõmérséklet arányok számítanak. Most megadom a korrekt definíciót. Elvileg elvégezhetünk egy hõgép kísérletet a jég olvadáspontja és a víz forráspontja között. Valójában ezt nagyon gyakran tesszük. Mérjük a térfogat, nyomás, hõmérséklet értékeit, a gáz fajhõjét, a folyadék fajhõjét, a párolgási hõt, stb., mindent, ami a hatásfok számításhoz szükséges. Kísérleti úton azt kapjuk, hogy a forrásponthoz és az olvadásponthoz tartozó abszolút hõmérséklet aránya 1,36609. Ha posztuláljuk, hogy a forrásponti hõmérséklet és az olvadásponthoz tartozó hõmérséklet különbsége legyen 100 egység, akkor az olvadáspánt hõmérséklete 273,15 lesz. A 273,15 K-t 0,00000 °C-nak is definiálhatjuk.

Nagyon fontos, hogy a diákoknak megtanítsuk, hogy a termodinamika a hõmérsékletarányokat rögzíti.

Menjünk egy lépéssel tovább. Térjünk vissza újra a gázhõmérõhöz. Az ideális gáz nyomása állandó térfogatnál arányos az abszolút hõmérséklettel. Ez az energia ekvipartíció-törvényével függ össze. Hogyan kapjuk meg az ekvipartíció törvényét? Az ekvipartíció törvényéhez három fontos feltevést kell tennünk:

- A rendszer energiája a változók homogén másodrendû függvénye. Egy molekula vagy atom elõször is rendelkezik kinetikus energiával, ami természetesen a sebességek négyzetével arányos, és potenciális energiával, ami az elmozdulások négyzetével arányos.

- Ha most ki akarjuk számítani a részecske rendszer átlagos energiáját, akkor feltételezzük, hogy az energia folytonosan változik. Minden szabadságfokhoz, azaz a Hamilton-függvény minden négyzetes változójához 1/2 kT energia tartozik.

- Az energia korlátos.

Nézzük, most a feltételeket, hogy valóban teljesülnek-e?

Az elméletbõl következik, hogy szilárd testek atomhõje 6 kalória/szabadságfok. Régóta tudjuk, hogy ha a hõmérséklet elég magas, akkor ez már nem igaz. Ennek elsõsorban az az oka, hogy amikor magas hõmérsékleten az elmozdulások nagyon nagyok, akkor a négyzetes energiatörvény többé már nem érvényes, a részecske Hamilton-függvényében harmadfokú tag is fellép, így a fajhõ növekszik.

Alacsony hõmérsékleten a kvantálás miatt az a feltétel sem teljesült, hogy az energia a paraméterek folytonos függvénye. Ez viszont azt eredményezi, hogy a fajhõ alacsony hõmérsékleten csökken.

Nézzük a következõ kérdést! Valóban igaz-e, hogy minden rendszerben korlátos az energia? A rendszer valóban csak annyi energiát tud elnyelni, amennyi még változást tud benne elõidézni?

Igen is és nem is. Tekintsünk egy nagyon egyszerû rendszert: Külsõ mágneses térben elhelyezett spint. A spin a mágneses térhez képest parallel illetve antiparallel állhat be, az energiakülönbség arányos a mágneses térrel. Abszolút zérus hõmérsékleten minden részecske az alsó energiaszinten helyezkedik el. Ha több energiát pumpálunk a rendszerbe, akkor egyre több részecske kerül át a felsõ tartományba. Végül egy bizonyos ponton kialakul a rendszerben az egyenletes energia eloszlás, ugyanannyi lesz fönt, mint lent.

Nézzük meg, hogy milyen termodinamikai függvényei vannak egy ilyen részecske-rendszernek. Az entrópia az alapállapottól függõen nulláról indul, illetve konstansról, ha az alapállapot degenerált. Majd növekszik abban a hõmérséklet tartományban, ahol a részecskék a magasabb energia szintre kerülnek fel. Végül eléri az egyenlet által megadott maximális értéket. Az energia egy hasonló függvény. A fajhõt a szokásos jól ismert Schottky fajhõgörbe jellemzi. , ahol k a Boltzmann állandó, és az energiakülönbség). A fajhõ növekszik, majd elér egy maximális értéket. Ezután csökkenni kezd, majd nagyon nagy hõmérsékleten az izoláltspin-rendszer fajhõje zérussá válik.


A következõ példának nem csak történeti érdekessége van. Ez az elsõ példa arra, hogy a fajhõ mérés lehetõvé tette az energiaszintek szétválasztását. Egy fajhõmérõ eszközrõl van szó, amit 1931-ben Berlinben készítettem gadolíniumszulfát fajhõjének mérésére. A gadolíniumszulfát egy nyolc energiaszinttel rendelkezõ mágneses anyag. Ezt az anyagot javasolták a mágneses hûtés megvalósításához. Magas hõmérsékleten a spinrendszer nem járul hozzá a fajhõhöz. Azt teljesen meghatározza a fajhõ Debye-görbéje, mivel mint tudjuk, a spinrendszer fajhõje nagy hõmérsékleten nulla. Ha azonban olyan alacsony hõmérsékletén dolgozunk, ahol a rács fajhõ gyorsan csökken, akkor detektálni és tanulmányozni tudjuk a spinfajhõ növekedését alacsony hõmérsékleten. Ennek a görbének a segítségével meg tudtuk elõre becsülni, hogy milyen hõmérséklet lesz elérhetõ a mágneses hûtõrendszerrel. És a becslések valóban elég jók voltak. Ez egy példa arra, hogy a fajhõ meghatározás hogyan teszi lehetõvé bizonyos összetett anyagok energiakülönbségeinek mérését.


Térjünk most vissza az izolált spinrendszer kérdésére. Ha azt mondjuk, hogy egy spinrendszer izolált, akkor ez egy szép absztrakció, azonban egy magspin-rendszert nem lehet elszigetelni a környezetétõl. A magspinek kölcsönhatnak az atom elektronjaival, ezek pedig a rácsrezgések fononjaival.

Lehetetlen azt mondani, hogy ez a rendszer izolált. Azt könnyen el tudjuk képzelni, hogy egy anyag egy másiktól el van szigetelve, például vákuummal vagy valamilyen megfelelõ anyaggal. Ha azonban egy olyan rendszert tekintünk, ami bele van ágyazva a másik rendszerbe, azt hogyan tudjuk elszigeteltnek tekinteni? A következõ egyszerû példa segítségével megpróbálom megmagyarázni, hogy ez lehetséges.

Képzeljünk el egy futballmeccset például a Fradi és az Arsenal között. Tegyük fel, hogy a magyar csapat gyõz. A meccs után rendeznek egy koktélpartit, amelyen részt vesznek a magyarok és a szurkolóik, valamint az angolok és a szurkolóik. Teljesen összekeverve egy szobában. Valóságosan össze vannak keverve! A magyarok és az angolok nincsenek szétválasztva. A magyarok azonban nem beszélnek angolul, és az angolok nem beszélnek magyarul. Beszélnek egymáshoz, a magyarok a magyarokhoz, az angolok az angolokhoz, de a csoportok nem értik egymást. Van tehát két olyan rendszerünk, ami össze is van egymással keveredve, mégis el van választva. Nem tudnak egymással kommunikálni. A képen látjuk az angolokat. Nagyon szomorúak, levertek, mivel elvesztették a mérkõzést. A magyarok mosolyognak. A két rendszer össze van keveredve, de különbözõ hangulatban vannak. Különbözõ a hõmérsékletük. A magyarok forrók, az angolok hidegek. Mi történik ezután? Ez örökre így marad? Nem. Mint tudjuk, a hangulat ragadós. Így egy bizonyos idõ után a magyarok nagy vidámsága lassan hatni kezd az angolokra. Kezdenek egy kicsit kevésbé letörtek lenni. A magyarok kitörõ vidámsága is egy kicsit alábbhagy, amint látják a szomorú legyõzött angolokat. Egy kicsit mérsékeltebbé válik az ujjongásuk. Így lassan kiegyenlítõdik a hangulat, kiegyenlítõdik a hõmérséklet. Ennek a kiegyenlítõdésnek az idõállandóját relaxációs idõnek nevezzük. Bizonyos spinrendszerekben - különösen dielektromos anyagok esetében - ez a relaxációs idõ különlegesen hosszú lehet. Órákig, napokig, vagy akár századokig is tarthat. Ha csökkenteni akarjuk a relaxációs idõt, akkor ezt hagyományosan megtehetjük a paramágneses szennyezõdés bevitelével. Hasonló a helyzet a koktélparti esetében, de itt a relaxációs idõ az alkohol mennyiségének növelésével csökkenthetõ.


Meg van tehát az elõírásunk arra, hogy hogyan tudunk létrehozni egy olyan spinrendszert, ami teljesen el van szigetelve a környezetétõl, és hogyan tudjuk befolyásolni a környezettel való energiacserét. Most egy nagyon érdekes kérdéshez jutunk. Mi történik most? A két energiaszintû spinrendszerrel végtelen nagy hõmérsékletet értünk el. Feltételezzük, hogy a spinrendszer izolált. Ha energiát viszünk a rendszerbe, azt nem tudja átadni semmi másnak. Ha több energiát viszünk be, mint ami a végtelen hõmérséklet eléréséhez szükséges, akkor a felsõ energiaszint jobban be lesz töltve, mint az alsó, ami azt jelenti, hogy tekintettel a Boltzmann tényezõ alakjára:



ahhoz, hogy a felsõ energia szinten nagyobb betöltöttséget érjünk el, posztulálnunk kell egy negatív abszolút hõmérsékletet. Nézzük meg, hogy ez hogyan valósítható meg egy spinrendszerben! Hogyan vihetünk be még annál is több energiát a rendszerbe, hogy végtelen hõmérsékletû állapotba kerüljön? Majdnem azt mondanám, hogy mi sem egyszerûbb. Legalábbis Purcell és Pound számára nagyon egyszerû volt 30 évvel ezelõtt. Egy elvileg nagyon egyszerû, de megvalósítás szempontjából nagyon nehéz kísérletet végeztek. Vettek egy spinrendszert, pozitív hõmérsékleten, ezt mágneses térbe helyezték. Majd nagyon gyorsan, körülbelül 1 s idõ alatt megfordították a mágneses mezõ irányát. Olyan gyorsan, hogy a magspinek ne tudjanak átállni. Így a magspinek hirtelen a nagyobb energiájú tartományba kerültek, és ott is maradtak. Ez azt jelenti, hogy több energia került a rendszerbe, mint ami a végtelen hõmérsékletû állapot eléréséhez szükséges, így a hõmérséklet átváltott a negatív tartományba. Mi történik ezután? A spinrendszer nincs teljesen elválasztva a környezetétõl, van egy lassú hõátadás. Mi történik hát? A negatív hömérséklet abszolút értéke növekedni kezd, azaz a spinrendszer hûl, míg végül el nem éri a végtelen hõmérsékletet. Másszóval, a negatív hõmérséklet a végtelen nagy hõmérsékletre fog lehûlni, majd átmegy a pozitív tartományba. Most egy nagyon tanulságos diagramot mutatok, ami Ramsaytõl származik. Az entrópiát a rendszer energiájának függvényében ábrázolom. Induljunk ki a abszolút zérus pontból, ekkor minden részecske az alsó energiaszinten van. Most vigyünk be energiát a rendszerbe. Az entrópia növekedni fog, amíg el nem éri a végtelen nagy hõmérsékletnek megfelelõ maximális entrópia értéket. Ezután pumpáljunk még több energiát a rendszerbe. Ekkor az entrópia újra csökkenni kezd, mivel most nem érvényes az egyenletes eloszlás, valamivel több részecske van a felsõ, mint az alsó energiaszinten. Végül eléitkezünk a negatív abszolút zérushoz. Tehát két abszolút zéruspont van. Ez egy nagyon tanulságos tény. Közönséges rendszerekben, melyeknek nem korlátos az energiaspektruma, érthetõ a végtelen nagy hõmérséklet. Izolált spinrendszerek esetében azonban a végtelen nagy hõmérséklet majdnem trivialitás. Ugyanis minden olyan anyag, ami egyszer már a negatív hõmérséklet-tartományba került, a lehûlés során szükségszerûen keresztülmegy a végtelen hõmérsékleten, hogy majd elérje a pozitív hõmérséklet tartományt.

E szerint az interpretáció szerint az abszolút zéruspont valójában a hõmérsékleti skála egy nagyon érdekes szingularitását jelenti. Ez kétértékû szingularitás. Létezhet olyan anyag, amelynek más más tulajdonságai vannak a pozitív és a negatív abszolút zérusponton. Ezzel kapcsolatban kollégáim (Lounasma csoportja) Finnországban egy gyönyörû kísérletet végeztek, melynek során fémekben vittek le spineket a rendezett állapotnak megfelelõ átmeneti hõmérséklet alá. Úgy találták, hogy a pozitív abszolút zérusponton a rendszer ferromágneses, míg negatív abszolút zérusponton antiferromágneses. Sok még a rejtély, de sok dolgot meg lehet érteni, ha a bizonyos dolgokat posztulálunk. És úgy gondolom, hinniük kell abban, hogy a negatív abszolút hõmérséklet nem fikció, hanem realitás. Gyakorlati jelentõsége azonban nincs.

Természetesen, ugyanúgy, ahogy el tudunk képzelni egy olyan világot, amelyet kizárólag antiprotonok, antineutrínók és pozitronok népesítenek be, el tudunk képzelni egy olyan világot is, amelyben a negatív hõmérsékletek az igazán fontosak. Talán bizonyos esetekben alsó korlátja is van az energiaszintnek. Ez azonban olyan spekuláció, amibe nem akarok belebonyolódni, és ezt Önöknek sem ajánlom.

[lameXpert]

Idézet

Irán szembeszegül az ENSZ-szel atomprogramjáért
2004. szeptember 19., vasárnap, 9:04
 
Irán az ENSZ felszólítása ellenére sem állítja atomprogramját és nem hagy fel az urándúsítással. Az ország képviselõi vasárnap visszautasították az errõl szóló felhívást. Teherán állítja: a dúsított uránt nem használják majd fegyvergyártásra.


Irán szemszegül az ENSZ-szel és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (NAÜ) és nem hajlandó felfüggeszteni az urándúsítást - írja a BBC News. Ez vasárnap derült ki, amikor az ország képviselõi elutasították azt az ENSZ-határozatot, amelyben az uránnal folytatott kísérletek leállítására szólították a világszervezet szakértõi Teheránt.

"Irán nem fogad el semmilyen kötelezettséget az urándúsítás felfüggesztésével kapcsolatban" - közölte Haszan Rohani iráni fõtárgyaló. Hozzátette: "erre egyetlen nemzetközi szervezet sem kötelezheti Iránt". A dúsított urán atomfegyverek gyártására is alkalmas, a NAÜ ezért szólította fel Iránt atomprogramja leállítására, azonban az ország képviselõi azt állítják: kísérleteik eredményét békés célokra használják - írja a BBC News.

[cx.core]

Tudod-e, hogy a kettõvel elõbbi idézetedbõl hiányzik néhány µ?

[lameXpert]

Idézet: cx.core - Dátum: 2004. szept. 19., vasárnap - 10:18

Tudod-e, hogy a kettõvel elõbbi idézetedbõl hiányzik néhány µ?

Sajnos elképzelhetõ. Fogd a motorra.....

[lameXpert]

.. mi a krepdesin?

Idézet

Crepe de Chine
A classic, drapey silk that dyes beautifully and has a subtle, almost luminous luster. The texture is finely pebbled. The weft is woven with tightly twisted threads resulting in a little spring. Excellent for all garments.

[lameXpert]

mi az a Run Flat Tyre?