Az indexen találtam, idevág (szerintem)...

-----------------------------------------------------------------------------
A téma az utcán hever. De a nő hol?
Ezeket a kérdéseket ezen a fórumon minden jobb sorsra érdemes önsanyargató mamlasz nagyjából naponta teszi fel magának, autodidakta mesemagyarázók, szájtáti kíváncsiak és malíciózus ellenlábasok hasznavehetetlen karattyolása közepette.
Adjunk hát választ a kérdésre, egyenesen, ahogy az már csak illik. Barátnőt manapság is szinte bárhol lehet találni, ám a nőknek ki*****tul k***ára számít a férfiak külseje. Egy kicsit talán még annál is jobban, mint a férfiaknak a nőké. Sőt. A nő (ha teheti) nem csak a jó külsejű, hanem amellé még a vastag pénztárcájú, ízlésesen öltözködő, humoros és hódító dumájú pasit is választja. Tuti fix.
Szabolcs és kis csapata ezt sulykolja évek óta, több-kevesebb sikerrel. Érdemes ezen vitatkozni? Nem. Szabolcséknak igazuk van. Több hatalmat Szabolcsnak! Szabolcsot a kormányba! Egyébként tényleg nem érdemes vitába szállni a fentiekkel, ez így van és kész. Aki nem hiszi, annak körül kell nézni, ki kell próbálni oszt’ annyi. Elvétve biztosan akadnak kivételek, de ez a lényegen nem változtat. A jó pasik (és az erősebb kutyák) ba****k, a többiek meg rába****k. Maximum.
Emberek! Világ proletárjai! Sorsunk fordulóponthot érkezett!
Szar van a palacsintában. A világ nem úgy működik, mint ahogy a szüleink mondták, meg a Grimm-testvérek leírták. De még csak nem is úgy, ahogyan kamaszkorunkban képzeltük. Bizony mondom nektek, egy csúnya, gonosz, érdekvezérelt világban élünk, ahol a nők számító ge**k, akik kihasználják szegény férfiakat – és amely világban a férfiak is számító ge**k és kihasználják szegény nőket. De a nők jobban. Nem is, mert a férfiak jobban. Nem, mert a nők. Nem, mert a férfiak. Nem. Áááá, a te ku**a a*****t.
Ha viszont már napirendre tértünk kissé a válaszok trivialitása felett, kihevertük a hajtépés izgalmát, valamint eleget nyalogattuk… (jobb híján) sebeinket, akkor talán nézzük meg, hogy mi következik ebből. És itt a bibi, barátaim, kedves tévénéző gyerekek. B****ameg a kutya, ebből nem következik semmi, hiába akarjuk, hogy következzen. Sajnos ez nem az a dolog, amiből különösebb következtetéseket kellene és lehetne levonni. Talán egyetlen teljesen magától értetődő dolgot kivéve: ha gyúrsz, győzöl – ha nem gyúrsz, nem győzöl.
Fontos.
Az, hogy az ember pontosan lát, csak a folgok egyik fele. A lényeg az, hogy mire következtet abból, amit lát, és hogy működik-e a következtetése. A puding próbája az evés, az élet próbája a levés. Akik életfilozófiai szintre akarják emelni az ezen való csámcsogást, azoknak nem szabad figyelmen hagyniuk azt a mellbevágóan primitív tényt, hogy az életfilozófia nem elmélet, hanem szigorúan gyakorlati kategória. Az nem lehetséges, hogy valakinek jó az életfilozófiája, csak nem működik. Ha nem működik, akkor rossz. Ha rossz, akkor meg kell keresni a hibát – feltéve, hogy a delikvens nem egy életen át tartó szopásra kíván berendezkedni.
Szögezzük le az alapszabályt.
Az ember azt tudja megtenni, amit meg akar tenni. Azt teszi meg, ami tényleg fontos. Az akarat valóban hegyeket mozgat meg. Ezzel is lehet vitatkozni. De ezzel sem érdemes. Aki ezzel vitatkozik, aki ezt az igazságot nem teszi magáévá, az itt és most hagyja abba az olvasást – annak minden további közlés falra hányt borsó.
Aki vitatkozni akar, az nem a megoldást akarja. Te, édes öregem, egyáltalán ne is olvasd ezt tovább, ha vitatkozni akarsz vele(m). Mert nem leszek hozzá partner, bocsesz. Nem vitázom – mert ez a csajozósdi nem az én problémám. Viszont, ha jól figyelsz, akkor elmondom azt, amit igazából te is tudsz, ő is tud meg ők is tudnak – csak valamiért kényelmesebb nektek nem tudni és értetlenkedni, meg körbehazudozni egymást, mint szembe nézni a rideg tényekkel. Magyarán: elmondom, hogy mikor fogsz ba***i és hogy mikor nem fogsz. Ha akarsz ba***i, akkor megtudhatsz egy módszert, ha akarsz. Sok módszer van. Választhatsz másikat is, tudod, olyat, ami működik. Azt, hogy a módszered működik-e, úgy tudod ellenőrizni, hogy nem (csak) a te kezed lesz ge**s a végén.
G**i a vége, de kezdjük az elején. Ha itt vagy a neten, akkor éppen nem kefélsz, ezt lássuk be. Tehát minél előbb kapcsold ki a gépet, ez kezdésnek már jó is. Kettes axióma: ha már a neten rohadsz, akkor még véletlenül sem azon siránkozol folyamatosan, hogy te milyen szerencsétlen vagy. Hogy miért nem? Éppen azért, mert tényleg szerencsétlen vagy. És ettől leszel még szerencsétlenebb. Hagyd abba a nyafit – abból nem lesz p**a. Harmadszor: ne hazudjál már megint magadnak. Hazudnak neked elegen, akik utálnak vagy akiknek közömbös vagy. Ha szereted magadat, akkor az a minimum, hogy nem gyarapítod a sehová sem vezető hazugságok folyamát. A többi gyerekjáték, ha ezeket betartod.
Vannak itt ezen a fórumon ostoba pi***k. Ugyan már rohadt régen nem olvasom, de ebben biztos vagyok. A világ nem változik ekkorát. A pi***k sem – idővel csak nagyobbak lesznek. Na, ők majd hazudnak eleget. Legtöbbjük mást se tesz. És te? Mit teszel? Visszahazudsz valami túlzó hülyeséget? Vitatkozol velük? Nem. Nem vitatkozol. Neked nem az a célod, hogy hülye pi***kat győzködjél. Te ba***i akarsz, tudod. Nem pedig a neten vitatkozni. Ha esetleg mégis vitatkozni akarnál a neten, akkor nincsen problémád. Eddig is azt csináltad. Akkor ne tegyél semmit, ne változtass semmin, a legjobb úton haladsz.
Én igazából azt hiszem, hogy a legtöbb ilyen síró szájú igazából síró szájú is akar maradni. Sajnáltatni magát, vitázni a neten, bebizonyítani, hogy ő a fasza gyerek. Nekem ez tök mindegy, felőlem lehetsz fasza gyerek itt. Neked is mindegy? Házi feladat ezen elgondolkodni.
Továbbá. Mivel itt sírsz és vitatkozol, ebben már nagymester vagy. Fejlett a vitakultúrád. Ügyesen sírsz. Már mindenkit meggyőztél, akit pedig mégsem, az sajnál. Hurrá. De izé… a p**ával mi van? Hajjaj. Az olyan, mint a sült galamb – ne tátsd a szád. Zsibbasztó, és hülyén néz ki.
A dolog úgy áll, ha hiszed ha nem, hogy nem minden pasi modell. Csodák csodája, a nem modellek is dugnak. Nem minden pasi kurva gazdag. De a kevésbé gazdagok is dugnak. Feleségük is van, meg gyerekük is. Erre te azt mondod, hogy a modellpasik meg a rócsildok könnyebben k**nak, meg hogy persze a ’jószívű, csúnya fiúk’ csajait is le***ják. Ez vagy így van, vagy nem. De a te szempontodból ez tökéletesen mindegy – mert neked nincsen csajod egyáltalán… ugye emlékszel? Valahogyan szerezni kéne egyet. A többi kérdéssel azt követően is ráérsz foglalkozni, ha már szereztél csajt. Már csak az a kérdés, hogy ez hogyan lehetséges.
Egy dolog biztos. Tök másképpen, mint ahogy eddig próbáltad. Biztos egy csomó mindenre következtettél már hosszú és kalandos életed során a témával kapcsolatban. Nos, rosszak a következtetéseid, hiszen nem lett belőlük nő. Valami mást kéne csinálni, mint eddig. Nagyon mást.
Azt mondja a feleségem, hogy itt az a sírás tárgya, hogy a fiúk ’szerelmesek akarnak lenni’, és hogy most hazudniuk kell szegényeknek, amennyiben mégis dugni akarnak szerelem híján – már csak a tapasztalatszerzés végett is.
Srácok! Álljon meg a nászmenet. Ti tényleg olyanok akartok lenni, mint egy pöttyös könyv, a Kiskegyed és a Romana kiadványok keveréke? Mogyoró kinövi kabátját? Ne hülyítsük egymást ezzel a sz*r dumával. Egy pasas nem ’szerelmes akar lenni’, hanem azt akarja, hogy kelljen a nőknek. Aztán kiválasztja azt a nőt, (azok közül, akiknek ő kell, és nem fordítva!) aki neki is kell. Dugnak, járnak, együtt mosnak koszos zoknit. Aztán hopp, egyszer csak tényleg szerelmesek leszek. Vagy nem. És akkor jön a következő, akinek kellesz és aki neked is kell. Ez a pálya.
Másik pályán csak az ifjú Werther ment és ő is csak egy könyvben. Ráadásul Goethe régen élt, az ifjú Werther meg folyton szenvedett. Magyarán: megszopta. Biztos vagy benne, hogy sanyarú sorsú romantikus hős akarsz lenni? Ha igen, hagyd abba az olvasást. Ha nem, ne.
Azt kell elérned, hogy kelljél a nőknek. Ha ez neked nem tetszik, akkor felejtsd el az egész témát, mert enélkül nem megy. Te csak azt a nőt dughatod meg legálisan, akinek te bejössz. Ezt az egész ba***s dolgot ő dönti el kezdetben, nem pedig te. Igazságtalan ez? Bizonyára. De ettől még így van. (Nyugi, ha egyszer meg***tad, akkor már te is dönthetsz a továbbiakról bizonyos mértékben. Dugás után már egyenjogúság van, addig a nő a főnök. Békélj meg ezzel – ha legálisan akarsz dugni.)
Mitől fogsz kelleni a nőknek? Attól, hogy jó pasi vagy. Igen, aki szépnek születik, annak könnyebb. De a megjelenésedért valamit tehetsz te is. Meg hát a kevésbé szép férfiak többségének is van párja. Ha gazdag vagy, könnyebb. De hát lehetséges (bár nem könnyű) sok pénzt keresni. Egyeseknek sikerült. Mi? Hogy nekik kompromisszumnőik vannak? Jajaja. Mindenkinek kompromisszumnője és kompromisszumpasija van. A szerencsésebbek ezt nem tudják eleinte, de később ők is ráeszmélnek. A kompromisszum nem feltétlenül az első 2 percben jelentkezik. Ráadsul nem is olyan biztos, hogy annyira rossz, mint ahogy most képzeled. Próbáld ki, túl lehet élni.
Te nem akarsz kompromisszumot kötni? Mert akkor már sz*rt se ér az egész? OK. Akkor ne kössél – de hagyd abba a sírást, mert épp a legfontosabb dolgot nem teszed annak érdekében, hogy legyen nőd. Ne higgy a szemednek. Akik felhőtlenül boldognak tűnnek első ránézésre, azokat csak nem ismered eléggé.
A szép férfiak könnyebben dugnak, mint te. A nagyon gazdagok is. Akiknek atom jó a dumájuk, azok is. És az átverős szemét állatok is. Azok is, akik érzelmeket hazudnak. Sőt, még sokan mások. Mi következik ebből? Nem, nem az következik belőle, hogy mindenki erkölcstelen előnyöket használ ki, mindenki egy mázlista szemét, csak te vagy szerencsétlen. Ebből az következik haver, hogy mindenki többet dug, mint te. Emlékezz: te ezen akarsz változtatni. Ha nem ezen akarsz, hanem a világon – sok sikert! De sem sikerülni nem fog, sem a világ nem fog szeretni érte, sem a nők nem fekszenek be az ágyadba ettől.
A nők számító f**gek. (A férfiak nemkülönben.) A nők azért akarnak dugni veled, meg gyereket szülni meg ilyesmiket, mert úgy vélik, hogy az nekik jó lesz, ha te megdugod őket vagy gyereket csinálsz nekik. Tévedés azt hinni, hogy azért kefélnek veled, mert megérdemled. Senkivel sem azért kefélnek, mert megérdemli. Ki nem sz*rik arra, hogy te mit érdemelsz? Akkor fognak akarni téged, ha kiváltod belőlük, hogy akarjanak. Akárhogy. Testtel, pénzzel, ésszel, humorral, stílussal, vagy hazugsággal – ez tök mindegy. (A hazugságot mégsem javaslom, mert ha kiderül, lelép a csaj. De ha másképp nem megy, még mindig jobb a semminél.) Nem azon kéne gondolkodni, hogy mennyire szemetek, hülyék, gátlástalanok a nők. Nem fognak megváltozni. A te kedvedért sem. És a tiedért sem. Azt kell elérned, hogy azt akarják, hogy te legyél bennük, ne a másik pasas. Ha ez a harc neked nem tetszik, add fel. Harc nélkül nem lesz csajod. (Harc nélkül semmid nem lesz különben, nem csak csajod. De ez már egy másik történet.)
Honnan lehet tudni, hogy mitől kellesz a csajoknak? Egyszerű. Nyisd ki a szemedet és figyelj. Ne hazudj magadnak. Nézd meg, hogy kikkel akarnak együtt lenni a nők. Azoktól tanulj. Ne a hozzád hasonló mamlaszokkal próbáld meg kikövetkeztetni, hogy vajon mit akarnak a nők. Azt ti nem tudjátok kitalálni. Ha tudnátok, akkor lenne csajotok, és nem itt sírnátok. Azért vagytok itt, mert f**gotok nincsen. Tehát olyantól lessetek el valamit, aki szemét módon tucatjával keféli a csajokat. Valamit tud az ipse. Na, nektek az a tudás kell.
Teljesen mindegy, hogy milyen módon dugod meg a nőket eleinte. Akármilyen módszert választhatsz – később úgyis módosítasz rajta. Tanulni fogsz. A csajozás, az életfilozófiához hasonlóan, nem elméleti kategória. Szerezz gyakorlatot – a szerelem meg fog érkezni. Ha meg mégsem, akkor legalább dugtál.
Valamint azt se hidd, hogy egy-két dolog van csak, amiben jónak kell lenni. Nem. Nagyon sok dologban kell jónak lenni – de nem mindenben. A nő ugyan lehet, hogy hülye, de nem önmaga ellensége. Ezért az egész csomagot nézi, nem csak egy-egy részletet. Árukapcsolás van. Package-deal. A nő nem az eszedet, a testedet, a farkadat, a pénztárcádat vagy a szívedet akarja. A nő téged akar. Mindezt együtt. Döntsd el, hogy akarod-e adni neki a testedet, a farkadat, a pénztárcádat, az eszedet és a szívedet. Együtt. A sz*mét nők elég sok mindent akarnak. De te nem vagy köteles ezt adni nekik. Megteheted, hogy nem adod. Végül is, mit adhatnának cserébe? Hiszen nincs semmijük, pusztán az eszük, a szívük, a testük, a p**ájuk és a pénztárcájuk. Ha ezek neked nem kellenek, akkor bele se kezdj a csajozásba – viszont akkor rinyálni sincs min. Úgyhogy azt mindenesetre hagyd abba. Tök gáz.
Lehet persze a továbbiakban is vitatkozgatni, filozofálgatni meg siránkozni. Megkaphatod a fair-play díjat a Jászai Mari díj mellé. Ha arra van szükséged, maradj itt és vitatkozz. Vagy állj fel, kapcsold ki a gépet és kezdj élni. Tényleg tenni valamit saját magadért. Nekem tényleg tök mindegy. A kérdés az, hogy neked is mindegy-e.
A konkrétumokat illetően nem adhatok tanácsot – és nem csak azért, mert nem ismerem azokat a nőket, akikre hajtasz, hanem azért sem, mert igazából fogalmam sincs róla, hogy hogyan kell csajozni. Ezt több, mint 120 nő után sem tudom. Azt viszont meg tudom mondani, hogy hogyan nem lehet.
Úgy, ahogy eddig csináltad. Úgy nem lehet. Ha gyúrsz győzöl, ha nem gyúrsz, nem győzöl. Ahogy eddig gyúrtál, abból csak izomláz lett. Változtass az edzésmódszeren. Sajátíts el új technikákat. Kokszolj, ha másképp nem megy. Próbálkozz. Ne sírni. Dolgozni magadért. Mármint ha fontos.
Ha most esetleg arra gondolsz, hogy én könnyen beszélek, igazad van. Azért beszélek én, mert nekem könnyen megy. De nem így születtem, hidd el. (Ha nem hiszed el, azt is le**arom, de ettől még igaz.) Megtanultam, elsajátítottam valamit, amit neked nem sikerült. Ezért én mondom ezt neked, és nem te énnekem. És nem tudunk vitatkozni ezeken a kérdéseken. Éppen annyira kevéssé vagy vitapartner nekem a csajozás témájában, mint amennyire én vagyok az Einsteinnek a relativitáselméletet illetően. Mert ő ért hozzá, én meg nem. Neki van bizonyítéka. Én meg még csak ígéret(es) sem vagyok.
Egyébként arra is gondolhatsz, hogy én csak egy ugató, önelégült p**aszt vagyok – ezt sem fogom tagadni; de hát én mindig is egy önelégült, ugató p**aszt voltam. Nincs új a nap alatt.
Végezetül: mondhatod azt is, hogy én nem értelek meg, mert nem járok a te cipődben. Tudod mit? Igazad van. Tényleg nem járok a te cipődben, hála a jó Istennek. Ha abban járnék, akkor biztos megértenélek – de mire mennél vele? Tanácsot kérni nem attól érdemes, aki egy adott kérdésben pont olyan béna, mint mi magunk. Azzal közösen siránkozni érdemes. Biztosan találsz ahhoz is megfelelő partnert, ám ahhoz nekem semmi kedvem. Sajnálom.
Most pedig, ha akarod, bevághatod a durcát, és gondolatban vagy akár tevőlegesen is fügét mutathatsz ennek a f*sznak, aki ezeket írja. Viszont esetleg el is gondolkozhatsz ezen az egészen. Nekem valóban teljesen mindegy. Tedd azt, ami jólesik. Tudod, mint a csajokkal kapcsolatban.
A te életed a te dolgod.
Szerkesztette: RDaneel_hu 2004. 12. 13. 12:19 -kor