Brian élete, Időbanditák, Gyalog galopp, Brasil, vagy éppen 12 majom? Igen, azt is mondhatnám, Monty Python's Flying Circus. Sajátos humorukkal ezek a filmek az abszurd művészetének magas fokát jelentik. A sorrend nem véletlen, hiszen az utóbbi két film leginkább az erős idegzetűeknek ajánlott. Az Időbanditák azonban a legifjabbaknak is kellemes szórakozást ígér.
A Brian élete az idoszámítás kezdetekor játszódik. Illetve ott kezdodik. Szóval akkor még más volt az idoszámítás, és ezért valószínuleg kevesebbet késtek Júdeában a vonatok télen, de ennek ellenére világrajött Betlehemben egy gyerek, akinek élete szinte prófétai magaslatokba tör: Brian. És Brian nem akárhogy jött a világra! Születésekor a három napkeleti Bölcs tette tiszteletét, miután eltévesztették a házszámot. Élete során sokszor került konfliktusba a rómaiakkal, és életének végét is a lómaiaknak (bocsánat: rómaiaknak) köszönheti.
A Gyalog Galopp címe valahogy nem lefordíthatatlan angol címet fed el: Monty Python és a Szent Grál. Egy évezreddel késobb, vagy legalábbis akörül, tehát elég régen ahhoz, hogy én még ne legyek, az angol lovagok összefogtak, hogy megszerezzék a Grált. Ezernyi veszéllyel dacolva küzdenek a Grál megszerzéséért. Megvívnak a Fekete Lovaggal, Átküzdik magukat a vérengzo nyúlon, és meg tudják fejteni, mennyi a töketlen fecskék repülési sebessége? Nos, a végén minden kiderül, de hogy happy end-e? Ki-ki döntse el maga.
Amíg az elozo két film a múltban játszódott, a Brasil egy szörnyu jövoképet fest elénk. Egy túlbürokratizált társadalmat, amelyben minden pontosan dokumentálva van, csak azt nem lehet mondani, hogy egy kis hiba a légynek sem árthat. Terry Gilliam filmjében sajátos humorral és zseniális képekkel mond el errol a - valljuk be- nem is olyan utópisztikus, sot sokszor a borünkön tapasztalható bürokratizmusról minden olyat, amelyrol már eddig is szó esett. Ennek ellenére a 127 perc egyáltalán nem unalmas.
A Brasil képei között a csövek jelentos szerepet röltenek be. A 12 majom is Terry Gilliam-film, és a csövek valahogy itt is megragadták a Mester fantáziáját. A történet a jelenben, a jövoben és a múltban játszódik fantasztikus poénokkal, amelyek az elso megnézéskor nem igazán foghatók fel. Szerintem ezt a filmet is mintegy távolságtartóan, madártávlatból érdemes nézni, hogy meglássuk a különbözo jelenetek közötti hasonlóságokat, a rímeket, amelyek az egész alkotást behálózzák és keretbe foglalják.
Végül, de nem utolsósorban említem meg az Idobanditák címu filmet, amely egy kisfiúról szól, aki törpékkel együtt járja az ido útvesztoit. A gyerek haza akar jutni, a törpék viszont egy térkép segítségével a világegyetem legnagyobb bunbandáját készülnek megalapítani. Eközben a történelem nagy színpadait is beutazzák, és olyan személyekkel találkoznak, mint Agamemnón (Sean Connery), Robin Hood, vagy éppen Napóleon. Végül a Gonosz palotájába jutnak, ahonnan csak a Felsobbrendu Lény segítségével juthatnak haza. A végén minden jó, ha a vége jó? Nem. Itt dol el, hogy a filmben elmesélt történet a fiúval megtörtént-e, avagy sem.
Súgó
A téma zárva.
: Mamma ROMA (1962)
ez nagyon-nagyon 
