[hidden]

c:st.jpg

na és ehez mit szóltok? sztem igen nagy rajongótábora van, nagyobb mintsem hogy hanyagolhatni lehessen a topikból nem???
egyébként tud valaki epizódokat, akár tv-rippet a netrõl???
vagy valahonnan. kellene !

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta hidden:
........na és ehez mit szóltok? sztem igen nagy rajongótábora van, nagyobb mintsem hogy hanyagolhatni lehessen a topikból nem???[/quote]

Szerintem így jó, ahogy van.

Amúgy érdekes érvrendszered van. Éljen a szappanopera

[hidden]

bár ilyen szappanoperákat nyomna minden kereskedelmi adó
elviselném

[Iguana]

Peter Greenaway:
A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretõje



"...Egy újabb film azok sorában, melyek fõ témája az evés maga, de abban különbözik tõlük, hogy tudatosan akartam vizsgálni a szex, az evés, a kapzsiság és az erõszak közötti kapcsolatot a fogyasztói társadalom összefüggésében. A film minden metaforája azt mondja el, hogy a szánkba vesszük a dolgokat. Mindent a szánkba tömünk..." (Peter Greenaway) "A filmben elõlép maga az ördög, de ez már fordulat is: egyfajta undor pillanata...Greenaway váratlanul áttöri a jó és rossz elválaszthatatlanságának elvét. Odavág az ördögnek ebben a szellemi-horror mesedrámában..."

[Rive]

Vidocq

Klasszikus, az amerikai típusú darabolós filmek elõtti rémtörténetek hangulatát idézõ horror.

A történet ugyan csapnivaló, ám a film nézése közben nem jut idõnk arra, hogy a különféle logikátlanságokat szedjük sorba: a lendület elsöprõ, a zenei aláfestés és a fényképezés határozottan profi munka, akárcsak a digitális technikában rejlõ lehetõségek teljes kiaknázása - íme, ilyen képi világ is kijöhetett volna Lucas kezei közül.

A film során kitûnõen adagolják a feszültséget és a meglepetéseket: a tükör-misztériumokkal valamint a középkori alkimistákról kialakult képpel operálva a nézõt a film végéig képesek folyamatosan lekötni.


Tudnak ezek a Franciák, ha akarnak!

[lameXpert]

[Piftuka]

Eisenstein: Patyomkin cirkáló, Jégmezõk lovagja, Rettegett Iván

Õ volt A rendezõ !

[ 2002. június 28.: piftuka szerkesztette a hozzászólást ]

[lameXpert]

idézet:

---

Zápor (1960 - rendezõ: Kovács András), Isten õszi csillaga (1962 - Kovács András), Két félidõ a pokolban (1961 -Fábri Zoltán), Legenda a vonaton (1962 - Rényi Tamás), Hogy állunk, fiatalember? (1963 - Révész György), Meztelen diplomata (1963 - Palásthy György), Miért rosszak a magyar filmek? (1964 - Fejér Tamás), Kár a benzinért (1964 - Bán Frigyes), Gyerekbetegségek (1965 - Kardos Ferenc, Rózsa János), Butaságom története (1966 - Keleti Márton), Fügefalevél (1966 - Máriássy Félix), Aranysárkány (1966 - Ranódy László), Apa (1967 - Szabó István), Szevasz, Vera! (1967 - Herskó János), Tízezer nap (1967 - Kósa Ferenc), Csillagosok, katonák (1967 - Jancsó Miklós), Fejlövés (1968 - Bacsó Péter), Bohóc a falon (1968 - Sándor Pál), Egy szerelem három éjszakája (1968 - Révész György), Eltávozott nap (1968 - Mészáros Márta), Isten és ember elõtt (1968 - Makk Károly), A Pál utcai fiúk, Isten hozta, õrnagy úr! (1969 - Fábri Zoltán), Ismeri a Szandi-mandit? (1969 - Gyarmathy Lívia), Feldobott kõ (1969 - Sára Sándor).[/quote]

[lameXpert]

[Piftuka]

The legend of 1900 (Az óceánjáró zongorista legendája)

[lameXpert]

idézet:

---

Az Elégia a Balázs Béla Stúdió és egyben a magyar új hullám egyik csúcspontja, a Cigányokkal és az Igézettel megkezdett út folytatása, rendíthetetlen bizonyíték arra, hogy a filmlíra, a montázsköltészet és a "dokumentumfilm" egyáltalán nincsenek távol egymástól. A Szindbád szintén semmissé tett néhány megrögzött kritikusi premisszát az adaptációk lehetôségeivel és lehetetlenségével kapcsolatban. A Szindbád bebizonyította, hogy a szárnyaló, asszociatív és allegorikus, röpke pillanatokra, villanásnyi bevágásokra, töredékképekre épülô montázsszerkezet nemcsak a rövidfilmet, hanem a szent nagyjátékfilmes formát is szilárdan megtarthatja. Huszárik rátalált azokra az emberekre, Morell Mihály vágóra, Tóth János operatôrre és Sára Sándorra, akikkel közösen megvalósította, felépítette sokrétegû filmjeit. Huszárik számára a film lényege a képírás volt, a dialógusokkal, szövegekkel takarékosan bánó, helyettük a sûrített képi kifejezés lehetôségeit keresô alkotói módszer.
Nem szórta két kézzel, pazarló bôséggel a remekmûveket, csak akkor kezdett filmbe, mondta, ha személyes témát, mondandót talált. Akkor is szokatlanul sokáig bajlódott a terveivel, a forgatással és legfôképp a vágással, az utómunkálatokkal, de a Csontváry még a többi filmjénél is jóval hosszabb idôt vett igénybe. A Szindbád után néhány évvel már felvetôdött a terve, a forgatókönyv két változata is elkészült (Császár István, Dobai Péter), megjelent folyóiratokban, közismert volt, hogy a filmet Latinovitscsal tervezték, neki és vele írták, majd az ô halála után egy ideig Szmoktunovszkij volt a kiszemelt fôszereplô, ôt azonban az óvatos szovjet kultúrpolitikusok végül nem engedték; majd hosszadalmas keresés után bukkant rá Huszárik - fôiskolai osztálytársa, Eduard Zahariev filmjében - a bolgár Ichak Fincire. A Csontváry talán még a Szindbádnál is nagyratörôbb vállalkozás, sokkal több réteg rakódik benne egymásra: egyetemes látomás Csontváryról, irodalomról, színészetrôl, mûvészsorsról - és mindezt sokszorosan összetett szerkezetben, lélektanilag is hiteles szituációk segítségével próbálja összefogni.
Eddig halogattam, hogy a filmrôl beszéljek, nehezen vettem rá magam arra is, hogy újra megnézzem, nem voltak jó emlékeim róla. Valóban, a Csontváry fájdalmas, kudarcos film, önmarcangoló mozgóképvallomás. Egymásra torlódik benne számtalan réteg, Csontváry élete, képzeletének játékai és emlékei, valamint a sokszoros alteregó, Z., a színész kiútkeresô hétköznapjai. A víziós szépségû betétek, az operatôr, Jankura Péter gyönyörûen felélesztett festménykompozíciói, a film elsô felének, Csontváry motívumkeresésének félperces kis etûdjei és formajátékai azonban kusza, hangvételében sem egységes szerkezetbe épülnek. Ichak Finci alakítása a legkevésbé sem meggyôzô, hirtelen gesztusai és legfôképp zaklatott monológjai folyton kizökkentenek. A súlyos, irodalmias szövegek gyakran agyonnyomják a képeket, ám olykor maguk a hallucinációs betétek is erôtlenül szimbolikusak, így például a drótkerítés mögé szorított ember-bábuk többször visszatérô jelenete. Z., a színész élveboncolása, tépelôdései is nélkülözik a meggyôzô erôt, nem érezni ebben a figurában, ebben a színészi alakításban a zsenik energiáit.
Pedig a film lényege éppen ez, a mûvészalteregók folytonos ütköztetése. Egymásra kopírozódik benne Csontváry sorsa, Latinovitsé, Huszáriké, de nem csupán az övék, megannyi tönkretett és tönkrement, hatalmas alkotói akarat és tehetség gyötrésében formálódó életút. Ettôl ôszinte és megrendítô ez a film, idôben vissza- és elôretekintô keserû dokumentum és borzongató vízió. A korhadó középkádári korszak minden volt, csak éppen nem zsenimenhely. [/quote]

[Gandalf]

idézet:

---

Ezt írta piftuka:
Eisenstein: Patyomkin cirkáló, Jégmezõk lovagja, Rettegett Iván

Õ volt A rendezõ !

[ 2002. június 28.: piftuka szerkesztette a hozzászólást ][/quote]

na-na...Kuroszava Akira-t nehogy kifeletsd...

[Piftuka]

Õ is zseniális, de nem tartom kizártnak, hogy õ is Eisenstein munkáiból tanult. Ti. õ alkalmazott a filmen olyan dolgokat, amiket a mai napig oktatnak. Amúgy teljesen más kategória, mert Kuroszava-t áthatja (nem véletlenül) a keleti látásmód. Egészen más felfogásban készítettek filmeket mindketten. A filmrajongó közönség nagy örömére-teszem hozzá. Nekem az "Álmok" a kedvencem tõle.

[Brett Shaw]

Hallottátok, hogy Steven Soderbergh és James Cameron ujraforgatja Tarkovszkij legendás scf-fijét a Solarist? Bár Solaris irójának Stanislaw Lemnek a Tarkovszkij-féle átdolgozással is voltak fenntartásai, de most ismét áldását adta a megfilmesítésre. Soderbergh sem fogja teljesen hüen a regény eseményeit követni, igyekszik a mai követelményeknek megfelelõen kissé akciódusabbá és fõleg látványossá tenni a filmet. Föszereplõ: George Clooney
Bemutató: USA-ban idén decemberben, Európában kb. 2003. jan-feb.

[url="http://"http://www.solaristhemovie.com/"]Hivatalos oldal[/url]

[ 2002. július 16.: Brett Shaw szerkesztette a hozzászólást ]

[Integer]

Lehet, hogy már ajánlotta valaki. Az is lehet, hogy én ajánlottam. De inkább kétszer, mint egyszer sem.

Baraka - Világok arca



[url="http://"http://www.mpimedia.com/New_Releases/BARAKA/"]BARAKA[/url]

[url="http://"http://www.amazon.co.uk/exec/obidos/ASIN/B00005NOMQ/qid%3D1026838021/026-9232306-2021211"]Amazon DVD[/url]

[ 2002. július 16.: Integer szerkesztette a hozzászólást ]

[D.]

Jób lázadása

[Do-It-Yourself]

The Evil Dead (1982)
The Evil Dead II (1986)
Army of Darkness (1993)

Rendezte: Sam Raimi
Fõszereplõ: Bruce Campbell


----
Egy ismerõsöm mondott vmi dán v. norvég filmet, de csak a címére emlékszik: 'Veled is megtörténhet'. Sztori röviden: egy forgatócsoport kísérget egy sorozatgyilkost. Ismeritek ezt a filmet?

[Piftuka]

Ez itt a NECRONOMICON akar lenni ? Emberbõrbe kötött, emberi vérral írott "Halottak Könyve"...

Igen én is láttam a trilógiát.
1.rész: egy elég jó "B" Movie, a Horror kategóriában-tetszett
2.rész: az elsõ részhez "elvileg" kapcsolódó, de teljesen logikátlan, mûvészi hatást kelteni akaró(sikertelenül) szánalmasan gyenge folytatás- nagyon nem tetszett
3. rész: némileg kapcsolódva az elõzményekhez, jóval logikusabb, de számomra a vígjáték kategóriába sorolt film-tetszett (ezt többször is láttam)

Igaz, hogy eme filmek, nem tartoznak a filmvilág remekmûvei közé, de végül is, egy könnyed kikapcsolódáshoz (már annak aki szereti a mûfajt) tökéletesen megfelel. A 2. rész KERÜLENDÕ !!!

[Do-It-Yourself]

Mindhárom részt a vígjáték kategóriába sorolom , és a 2. rész a legjobb szerintem, ///pláne magyar narrátoros hanggal .

[FCs]