[Flynn]

Csatlakozok LameXpert-hez, a belga sör a jó sör.
Édes, barna és erõs.



Egészségetekre!

[Jeges]

Lovenbrau, Fosters. Ha mas nincs akkor Stella. Tobbnyire uvegbol. Nem hagyomany, lustasag. Nagyreszt itthon, es munka kozben (is).

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta Jeges:
........ Nagyreszt itthon, es munka kozben (is).
[/quote]

És lustaság közben?

[Jeges]

idézet:

---

Ezt írta lameX/T:


És lustaság közben?[/quote]

Lustasag az a fel egeszsegem, a masik fele meg a lustasagom

[lameXpert]

Na akkor lusták... tessék belga sör

[list]1549 (La) (=), Binchoise(B), 7,5%, Noble beer
1900 (Saison) (=), Lefebvre(B), 5%, Saison
400 jaar Brandaris (=Ever), Bios(B), 5%, Extra
406 Wuitensbier (=), Villers(B), ?%, Unknown style
609 Wuitensbier (=), Villers(B), ?%, Unknown style
A.C.O. (=Hoge Bi-er), Steedje(B), 7%, Extra
Aalbeeks St. Corneliusbier ('N) (=Kapittel pater (Het)), Van Eecke(B), 6,5%, Extra
Aangespoelde (=), Leroy(B), ?%, Unknown style
Aardbeien witbier (=), Huyghe(B), 2,5%, Wheat or white beers
Aarschots kruikenbier (=St. Sebastiaan grand cru), Sterkens(B), 7,6%, Noble beer
Aarschotse bruine (=), Huyghe(B), 4%, Aarschots brown ale
Abeille (La biere d') (=), Fantome(B), 8%, Noble beer
Abt Bijbier (Nen) (=), Domus(B), 7%, Extra
Adler (=), Haacht(B), 6,75%, Pilsener
Aerts 1900 (=), Palm(B), 7%, Double dark
Affligem blond (Abdij) (=), Smedt (De)(B), 7%, Blond ale
Affligem christmas ale (Abdij) (=), Smedt (De)(B), 9%, Massive ale
Affligem dubbel (Abdij) (=), Smedt (De)(B), 7%, Double dark
Affligem patersvat (=), Smedt (De)(B), 7%, Blond ale
Affligem tripel (Abdij) (=), Smedt (De)(B), 8,5%, Triple
Akila pilsener (=), Louwaege(B), 5%, Pilsener
Alberg pils (=Goldburg), Bavik(B), 5.2%, Unknown style
Aldegonde brune (L') (=), Mibrana(B), 8,5%, Massive ale
Aldegonde cuvee (L') (=), Mibrana(B), 7,5%, Noble beer
Aldegonde speciale (L') (=), Mibrana(B), 8,5%, Massive ale
Ale brau (=Vega pils), Jupiler(B), 5%, Pilsener
Alexander Rodenbach (=), Rodenbach(B), 6%, Flemish red
Alfa (=Huyghe blond), Huyghe(B), 2%, Table beer
Alfri (=), Roman(B), 0,8%, Low alcohol beer
Alken faro (=), Alken(B), 1,3%, Table beer
Alken faro (=), Maes(B), 1,3%, Table beer
Alken special blonde (=), Alken(B), 1,4%, Table beer
Alken special blonde (=), Maes(B), 1,4%, Table beer
Alken-Maes export (=), Maes(B), 4,5%, Pilsener
All Black (=), Brunehaut(B), 6%, Extra
Amadeus (=), Martens(B), ?%, Unknown style
Ambiorix dubbel (=), Slaghmuylder(B), 8%, Double dark
Ambree de Samson (=Aldegonde brune (L')), Mibrana(B), ?%, Unknown style
Ambrel (=), Duwac(B), 6.2%, Amber
Ambrosius brau (=), Lefebvre(B), ?%, Unknown style
Amelie (L') (=), Oleye(B), 8%, Noble beer
Amelie cerise (L') (=), Oleye(B), 6,2%, Extra
Amuzantje (=Lamoral Degmont), Van Den Bossche(B), 8%, Noble beer
Anglo pils (=), Alken(B), 4,8%, Pilsener
Ankerpils (=Wieze pils), Wieze(B), 5%, Pilsener
Anpavi (=Mengsel La Folie/Saison de Pipaix), Vapeur(B), 7,5%, Noble beer
Antiek blond (=), Deca(B), ?%, Unknown style
Antiek bruin (=), Deca(B), ?%, Unknown style
Antwerps blond (=), Pakhuis(B), 5.1%, Blond ale
Antwerps bruin (=), Pakhuis(B), 5.5%, Double dark
Anvinoise (L') (=Beloeil (La biere de)), Dupont(B), 8,5%, Noble beer
Arabier (=), Dolle Brouwers(B), 8%, Bitter
Ardenne ambree (Biere d') (=Brunehaut tradition amber), Brunehaut(B), 6.5%, Amber
Ardenne blonde (Biere d') (=), Brunehaut(B), 8%, Noble beer
Argus pils (=Premium pilsener), Martens(B), 5%, Pilsener
Argus witte (=Limburgse witte), St. Jozef(B), 5%, Wheat or white beers
Arjaun (=Lamoral Degmont), Van Den Bossche(B), 8%, Noble beer
Aro pils (=Haacht pils), Haacht(B), 4,7%, Pilsener
Aroma 24 QV 1995 (=), Aroma 24(B), ?%, Unknown style
Aroma 24 QV 1996 (=), Aroma 24(B), ?%, Unknown style
Arsouye blonde (L') (=St. Benoit blonde), Bocq(B), 6,5%, Blond ale
Arsouye brune (L') (=St. Benoit brune (brassin special)), Bocq(B), 8,5%, Massive ale
Artevelde (=), Huyghe(B), 5,7%, Amber
Artevelde grand cru (=), Huyghe(B), 6,7%, Blond ale
Artevelde grand cru op gist (=), Huyghe(B), 7%, Blond ale
Artevelde op gist (=), Huyghe(B), 7%, Extra
Artisan reuzebier (=), Crombe(B), 8,3%, Noble beer
Astor (=), Huyghe(B), 8%, Noble beer
Atlas (=Vega pils), Jupiler(B), 5%, Pilsener
Aubel (Biere d') (=), Aubel(B), 6.9%, Unknown style
Augustijn (=), Bios(B), 8%, Noble beer
Augustijn grand cru (=), Bios(B), 9%, Barley wine
Aulne 6 sur lie (Abbaye d') (=), Smedt (De)(B), 6%, Double dark
Aulne 8 selection (Abbaye d') (=), Smedt (De)(B), 8%, Double dark
Aulne 10 superbe (Abbaye d') (=), Smedt (De)(B), 10%, Massive ale
Aulne blonde des peres (Abbaye d') (=), Smedt (De)(B), 7%, Blond ale
Aulne super noel (Abbaye d') (=), Smedt (De)(B), 7%, Double dark
Aulne triple (Abbaye d') (=), Smedt (De)(B), 9%, Triple
Automnale (L') (=), Fantome(B), ?%, Unknown style
Autreppe (Special) (=), Rocs(B), 9%, Barley wine
Auveloise (=Bonne Esperance (Abbaye de)), Lefebvre(B), 8%, Noble beer
Bacchus (=), Van Honsebrouck(B), 4,5%, Flemish red
Bakelandt (=Poperings hommelbier), Van Eecke(B), 7,5%, Noble beer
Balens kruierke ('n) (=), Huyghe(B), 6,2%, Extra
Ballotil (La) (=Mengsel La Folie/Saison de Pipaix), Vapeur(B), 7,5%, Noble beer
Bangelijke (Nen) (=), Pakhuis(B), 9.5%, Barley wine
Baptiste (=Riva triple abdij), Riva(B), 7,2%, Noble beer
Barbar (=), Lefebvre(B), 8%, Noble beer
Bass pale ale (=), Artois(B), 5,2%, Ale
Bastions cuvee speciale (Les) (=), Brunehaut(B), 7%, Extra
Bataille du charbon ( La) (=), Binchoise(B), ?%, Unknown style
Bavaro (=), Haacht(B), 3,4%, Table beer
Bavik dinner beer blond (=), Bavik(B), 1,7%, Table beer
Bavik dinner beer faro (=), Bavik(B), 1,7%, Table beer
Bavik export (=), Bavik(B), 5%, Pilsener
Bavik premium pils (=), Bavik(B), 5,5%, Pilsener
Bavik triple bock (=), Bavik(B), 2,8%, Table beer
Bavik witbier (=), Bavik(B), 5%, Wheat or white beers
Bazelsen bruynen (=), Boelens(B), ?%, Unknown style
Becasse framboise lambic (La) (=Belle Vue frambozen), Belle Vue(B), 5,2%, Geuze
Becasse gueuze lambic (La) (=Belle Vue gueuze), Belle Vue(B), 5,2%, Geuze
Becasse kriek (La) (=Belle Vue kriek), Belle Vue(B), 5,2%, Geuze
Becasse kriek primeur '96 (=), Belle Vue(B), 5%, Geuze
Becasse lambik (La) (=De Neve lambik), Belle Vue - Molenbeek(B), 5%, Lambic
Bel pils (=), Moortgat(B), 5,3%, Pilsener
Belgian ale traditional gueuze (=), Boon(B), 6%, Geuze
Belgissimus (=Bornem tripel), Bios(B), 9%, Unknown style
Belgo (=Dupont biologique (Saison)), Dupont(B), 5,5%, Extra
Bell christmas (=), Roman(B), 8%, Double dark
Belle de Pevele (La) (=), Brunehaut(B), ?%, Unknown style
Belle Vue framboise (=), Belle Vue(B), 5,2%, Geuze
Belle Vue frambozenlambik (=), Belle Vue - Molenbeek(B), 5%, Lambic (traditional)
Belle Vue gueuze (=), Belle Vue(B), 5,2%, Geuze
Belle Vue kriek (=), Belle Vue(B), 5,2%, Geuze
Belle Vue kriek L.A. (=), Belle Vue(B), 1,2%, Geuze
Belle Vue kriekenlambik (=), Belle Vue - Molenbeek(B), 5%, Lambic (traditional)
Belle Vue lambik (=), Belle Vue - Molenbeek(B), 5%, Lambic (traditional)
Belle Vue Selection Lambic gueuze (=), Belle Vue - Molenbeek(B), 5,2%, Geuze (traditional)
Bellegems bruin (=), Bockor(B), 5,5%, Flemish red
Bellegems witbier (=), Facon(B), 5%, Wheat or white beers
Beloeil (La biere de) (=), Dupont(B), 8,5%, Noble beer
Belseels kerstbier (=), Boelens(B), 8%, Double dark
Berenbier/Biere des Ours (=), Binchoise(B), 8,5%, Massive ale
Bergenbrau (=), Artois(B), 4,3%, Pilsener
Bergeotte normale (La) (=Regal (Saison)), Bocq(B), 6%, Extra
Bergeotte speciale (La) (=St. Benoit brune (brassin special)), Bocq(B), 8,5%, Noble beer
Beselaars Heksenbier (=Poperings hommelbier), Van Eecke(B), 7,5%, Noble beer
Bieken (=), Boelens(B), 8,5%, Noble beer
Bier geslegen door het Lam God's (=), Paeleman(B), 7.2%, Double dark
Bier voor Vader "A" (=Ever), Bios(B), 5%, Pilsener
Bier voor Vader "D" (=Ever), Bios(B), 5%, Pilsener
Bier voor Vader "E" (=Ever), Bios(B), 5%, Pilsener
Bier voor Vader "R" (=Ever), Bios(B), 5%, Pilsener
Bier voor Vader "V" (=Ever), Bios(B), 5%, Pilsener
Biertoren blond (=), Huyghe(B), ?%, Table beer
Biertoren bruno (=), Huyghe(B), 1,5%, Table beer
Biertoren special (=), Huyghe(B), 1,5%, Table beer
Big Chouffe (=Chouffe (La)), Achouffe(B), 8%, Noble beer
Billekarreke (=Riva triple abdij), Riva(B), 7,2%, Noble beer
Bilzers bruin (=), St. Jozef(B), 7,5%, Double dark
Binchoise blonde (La) (=St. Benoit blonde), Bocq(B), 6,5%, Blond ale
Binchoise brune (La) (=St. Benoit brune (brassin special)), Bocq(B), 8,5%, Massive ale
Binchoise special noel (La) (=), Binchoise(B), 9%, Barley wine
Bink blond (=), Kerkom(B), 5,5%, Bitter
Bink bruin (=), Kerkom(B), 5.5%, Double dark
Bios blond (=), Bios(B), 2,4%, Table beer
Bios bruin (=), Bios(B), 2,4%, Table beer
Bios Vlaamse bourgogne (=), Bios(B), 5,5%, Flemish red
Bisounette (La) (=St. Benoit brune), Bocq(B), 6,5%, Extra
Black Gosh (=), Fantome(B), 8%, Noble beer
Black Jack (=), Brunehaut(B), 8%, Unknown style
Blanche brulee (La) (=), Onbekend (B)(B), ?%, Unknown style
Bleeken Moriaen (=Kapittel abt (Het)), Van Eecke(B), 10%, Barley wine
Bleu Vinte (La) (=), Lefebvre(B), 6.5%, Extra
Block export (=), Block (De)(B), 4,3%, Pilsener
Block pils (=), Block (De)(B), 4,5%, Pilsener
Block special (=), Block (De)(B), 6%, Blending beer
Blok-bok (Nen) (=), Domus(B), 7%, Dunkles Bock
Blondine (=), Hopduvel(B), 8%, Noble beer
Boals kruikenbier triple (=St. Sebastiaan grand cru), Sterkens(B), 7,6%, Triple
Bobeline (=), Huyghe(B), 8,5%, Unknown style
Bock premium pils (=), Palm(B), 5,4%, Pilsener
Bockhauser pils (=Haacht pils), Haacht(B), 4,7%, Pilsener
Bockor dubbel blond (=), Bockor(B), 1,3%, Table beer
Bockor export (=Bockor pils), Bockor(B), 5,2%, Pilsener
Bockor faro (=), Bockor(B), 1,3%, Table beer
Bockor ouden tripel (=), Bockor(B), 5,5%, Flemish red
Bockor pils (=), Bockor(B), 5,2%, Pilsener
Boeg pils (=), Martens(B), 5%, Pilsener
Bois Bouquet (Trappiste du) (=), Rocs(B), 9%, Massive ale
Bokkereyer (=), St. Jozef(B), 5,8%, Amber
Bokrijk hoevebier 6 (=), Sterkens(B), 6%, Extra
Bokrijk hoevebier 8 (=), Sterkens(B), 8%, Noble beer
Bokrijks kruikenbier (=), Sterkens(B), 7,2%, Noble beer
Bol d'or (=), Duysters(B), 5,2%, Blond ale
Bonde (Biere de la) (=Kapittel abt (Het)), Van Eecke(B), 10%, Barley wine
Bonne Esperance (Abbaye de) (=), Lefebvre(B), 8%, Noble beer
Bons voeux (Avec les -- de la brasserie) (=), Dupont(B), 9,5%, Barley wine
Boon frambozenbier (=), Boon(B), 6%, Geuze (traditional)
Boon frambozenbier 1986 (=), Boon(B), 6%, Geuze (traditional)
Boon geuze (=), Boon(B), 6%, Geuze (traditional)
Boon geuze mariage parfait (=), Boon(B), 6%, Geuze (traditional)
Boon kriek (=), Boon(B), 5%, Geuze (traditional)
Boon kriek mariage parfait (=), Boon(B), 6%, Geuze (traditional)
Boon lambik (=), Boon(B), 6%, Lambic (traditional)
Boretech (=), Villers(B), 5%, Unknown style
Bornem dubbel (=), Bios(B), 8%, Double dark
Bornem tripel (=), Bios(B), 9%, Triple
Bosbier (=), St. Jozef(B), 5%, Extra
Boskeun (=), Dolle Brouwers(B), 7%, Blond ale
Bosquetia (La) (=), Bocq(B), 7,5%, Double dark
Boucanier (Biere du) (=Piraat), Bios(B), 10,5%, Barley wine
Bourgogne des Flandres (=), Timmermans(B), 6,5%, Blending beer
Bousval blonde speciale (=Floreffe blonde), Lefebvre(B), 7%, Blond ale
Bousval brune speciale (=Floreffe double), Lefebvre(B), 7%, Double dark
Boxer christmas beer (=Affligem christmas ale), Smedt (De)(B), 9%, Massive ale
Brailleuse (La) (=), Vapeur(B), ?%, Unknown style
Brassin d'il crass d'jott (=), Ambly(B), ?%, Unknown style
Brave Broeder (=Super 64), Silly(B), 5%, Extra
Brigand (=), Van Honsebrouck(B), 9%, Barley wine
Brigand christmas (=), Van Honsebrouck(B), 9%, Barley wine
Brogne donker (Abbaye de) (=Affligem dubbel (Abdij)), Smedt (De)(B), 7%, Double dark
Brogne triple (Abbaye de) (=Affligem tripel (Abdij)), Smedt (De)(B), 8,5%, Triple
Broqueroise de l'abbaye de St. Denis (La) (=Moinette blonde), Dupont(B), 8,5%, Noble beer
Brouwers van de Dijle (De) (=Lamot pilsor), Artois(B), 5,2%, Pilsener
Brouwketel christmas bier (=), Smedt (De)(B), ?%, Unknown style
Brouwmeester alcohol vrij bier (=), Alken(B), 0,4%, Low alcohol beer
Brouwmeester pilsener (=), Martens(B), 5%, Pilsener
Brueghel bier (=), Bios(B), ?%, Unknown style
Brug ale Belge (=), Silly(B), 5%, Amber
Brugs blond (=), Gouden Boom(B), ?%, Unknown style
Brugs tarwebier (=), Gouden Boom(B), 5%, Wheat or white beers
Brugse straffe Hendrik (=), Straffe Hendrik(B), 6,5%, Blond ale
Brugse tripel (=), Gouden Boom(B), 9,5%, Triple
Brume (La) (=), Fantome(B), ?%, Unknown style
Brunehaut tradition amber (=), Brunehaut(B), 6,5%, Extra
Brunehaut villages blond (=), Brunehaut(B), 6,5%, Blond ale
Brunette (=), Hopduvel(B), 9%, Massive ale
Bruocsella 1900 grand cru (=), Cantillon(B), 5%, Lambic (traditional)
Brussels gold (=Pax pils), St. Jozef(B), 4,6%, Pilsener
Brussels gold (=Pax pils), St. Jozef(B), 5%, Pilsener
Brussels white (=Limburgse witte), St. Jozef(B), 5%, Wheat or white beers
Brusselse witte (=Student), Lefebvre(B), 4,5%, Wheat or white beers
Bruyere blonde (La) (=Fakir), Binchoise(B), 6,8%, Blond ale
Bruyere brune (La) (=Reserve Marie de Hongrie), Binchoise(B), 8,7%, Massive ale
Bruynen Moriaen (=Kapittel prior (Het)), Van Eecke(B), 9%, Massive ale
Buffalo (=), Van Den Bossche(B), 5%, Double dark
Bumke (=Pater Lieven), Van Den Bossche(B), 5,5%, Double dark
Bure di Cratch (=Aldegonde cuvee (L')), Mibrana(B), 7.5%, Double dark
Bush beer (=), Dubuisson(B), 12%, Barley wine
Bush beer 7 (=), Dubuisson(B), 7,5%, Noble beer
Bush de Noel (=), Dubuisson(B), 12%, Barley wine
Buxus blonde (La) (=Fakir), Binchoise(B), 6,8%, Blond ale
Buxus brune (La) (=Reserve Marie de Hongrie), Binchoise(B), 8,7%, Massive ale
C.T.S. Scotch (=), Artois(B), 7,5%, Scotch
Cambrinus (=), Verhaeghe(B), 4,9%, Amber
Campagnarde (La) brune (=), Praile(B), 9,5%, Massive ale
Campbell's christmas (=), Artois(B), 8,3%, Scotch
Campbell's scotch (=), Artois(B), 6,8%, Scotch
Campeur (Biere du) (=), Caracole(B), ?%, Unknown style
Campus (=), Huyghe(B), 7%, Blond ale
Campus gold (=), Huyghe(B), 6%, Blond ale
Canebiere (La) (=), Fantome(B), 8%, Noble beer
Cantillon faro (=), Cantillon(B), 5%, Faro (traditional)
Cantillon kriek (=), Cantillon(B), 5%, Geuze (traditional)
Cantillon kriek lambik (=), Cantillon(B), 5%, Lambic (traditional)
Cantillon lambik (=), Cantillon(B), 5%, Lambic (traditional)
Cantillon super gueuze (=), Cantillon(B), 5%, Geuze (traditional)
Cara pils (=), Maes(B), 5%, Pilsener
Caracole ambree (=), Caracole(B), 7%, Extra
Caracole au miel (=), Caracole(B), ?%, Unknown style
Caracole brune (=), Caracole(B), 7%, Double dark
Caramel biere de table (=), Eupener(B), 1,5%, Table beer
Cardor privilege (=), Gouden Boom(B), ?%, Unknown style
Carioca classic (=), Huyghe(B), 5%, Extra
Carnav-ale (kruik) (=St. Sebastiaan grand cru), Sterkens(B), 7,6%, Noble beer
Caves (=), Verhaeghe(B), 5,5%, Extra
Caza cuvee speciale (=Mengsel La Folie/Saison de Pipaix), Vapeur(B), 7,5%, Noble beer
Celis pale bock (=), Smedt (De)(B), 5,5%, Helles Bock
Celis raspberry (=), Smedt (De)(B), ?%, Unknown style
Celis white (=), Smedt (De)(B), 5%, Wheat or white beers
Cerisette (La) (=), Oleye(B), ?%, Unknown style
Cervesia (=), Dupont(B), 8,5%, Noble beer
Cervoise de l'Avouerie d'Anthisnes (=Silly (Saison)), Silly(B), 5%, Extra
Cervoise de l'Ecluse blonde (La) (=Fakir), Binchoise(B), 6,8%, Blond ale
Cervoise de l'Ecluse brune (La) (=Reserve Marie de Hongrie), Binchoise(B), 8,7%, Massive ale
Cervoise de Leptines (=Beloeil (La biere de)), Dupont(B), 8,5%, Noble beer
Cervoise de St. Gery (La) (=Moinette blonde), Dupont(B), 8,5%, Noble beer
Cervoise des Ancetres grand cru (=St. Sebastiaan grand cru), Sterkens(B), 7,6%, Noble beer
Cervoise des Francs-Gaulois (La) (=Moinette blonde), Dupont(B), 8,5%, Noble beer
Cezarken (=), Crombe(B), 5,5%, Extra
Chapeau abricot lambic (=), Troch (De)(B), 3%, Lambic
Chapeau exotic (=), Troch (De)(B), 3%, Lambic
Chapeau faro (=), Troch (De)(B), 4,75%, Faro
Chapeau fraises lambic (=), Troch (De)(B), 3%, Lambic
Chapeau framboise (=), Troch (De)(B), 3%, Lambic
Chapeau gueuze (=), Troch (De)(B), 5,5%, Geuze
Chapeau kriek (=), Troch (De)(B), 3%, Lambic
Chapeau mirabelle (=), Troch (De)(B), 3%, Lambic
Chapeau peche (=), Troch (De)(B), 3%, Lambic
Chapeau tropical (=), Troch (De)(B), 3%, Lambic
Chapeau Xmas gueuze lambic (=), Troch (De)(B), 5.6%, Geuze
Charlemagne (=), Oleye(B), ?%, Unknown style
Charlemagne (=Delirium Tremens), Huyghe(B), 9%, Barley wine
Charleroi (Blanche de) (=), Brunehaut(B), 7%, Wheat or white beers
Charles Quint (=), Haacht(B), 7%, Double dark
Chateau Saint-Henri Cuvee speciale (=), Mibrana(B), 4,5%, Wheat or white beers
Chimay blauw (=), Chimay(B), 9%, Massive ale
Chimay cinq cents (=Chimay wit), Chimay(B), 8%, Noble beer
Chimay grande reserve (=Chimay blauw), Chimay(B), 9%, Massive ale
Chimay premiere (=Chimay rood), Chimay(B), 7%, Double dark
Chimay rood (=), Chimay(B), 7%, Double dark
Chimay wit (=), Chimay(B), 8%, Noble beer
Chouffe (La) (=), Achouffe(B), 8%, Noble beer
Chouffe-bok 6666 (=), Achouffe(B), 6,66%, Dunkles Bock
Christmas-Beer (=), Crombe(B), 8%, Noble beer
Ciney blonde (=), Union(B), 7%, Blond ale
Ciney brune (=), Union(B), 7%, Double dark
Ciney speciale (=), Union(B), 9%, Barley wine
Circus bier (La) (=), Vapeur(B), ?%, Unknown style
Circus bier (La) (=), Vapeur(B), 7.5%, Unknown style
CirQue Plume (=), Vapeur(B), 7.5%, Unknown style
Citadelle (Biere de la) (=), Rocs(B), ?%, Unknown style
Clermontoise (La) (=Ploquette (La)), Ruwet(B), 7,5%, Noble beer
Club de Stella Artois (=), Artois(B), 5,9%, Pilsener
Cnudde kriek (=), Cnudde(B), 4,7%, Flemish brown
Cnudde Oudenaards bruin (=), Cnudde(B), 4,7%, Flemish brown
Cochonette (=), Vapeur(B), 9,5%, Barley wine
Con Domus (Nen) (=), Domus(B), 5%, Bitter
Contra-pils (=), Contreras(B), 4,8%, Pilsener
Contreras martzen bier (=), Contreras(B), 5,8%, Martzen
Coq Hardi biere blonde de luxe (=), Haacht(B), 4,8%, Pilsener
Coq Hardi biere bock (=), Haacht(B), 3,4%, Table beer
Coq Hardi pils (=Haacht pils), Haacht(B), 4,7%, Pilsener
Coq Hardi speciale (=), Haacht(B), 6%, Pilsener
Corsaire (Biere du) cuvee speciale (=), Huyghe(B), 9%, Unknown style
Corsaire biere rouge (Biere du) (=), Huyghe(B), 7%, Extra
Corsaire cuvee speciale (Biere du) (=), Huyghe(B), 9,1%, Unknown style
Corsendonk Agnus (=Moine (triple)), Bocq(B), 8%, Noble beer
Corsendonk Pater (=Bornem dubbel), Bios(B), 8%, Double dark
Couckelaerschen Doedel (=), Strubbe(

[Jeges]

ezt most ugyi ne vegyem magamra?

"akinek nem inge ne vegye magara. De akinek meg igen az oltozomma fel de nagyon gyorsan"

[ufonauta]

Hali



-------------
Hali UFO

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta Jeges:
ezt most ugyi ne vegyem magamra?

"akinek nem inge ne vegye magara. De akinek meg igen az oltozomma fel de nagyon gyorsan"[/quote]

nálad elnézem ingnélkül

[Jeges]

idézet:

---

Ezt írta lameX/T:


nálad elnézem ingnélkül [/quote]

Tevedsz bacsi,csak nezdned

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta Jeges:


Tevedsz bacsi,csak nezdned [/quote]

Áhhh, gyönge már az én szemem, inkább csak tapogatózom itt szemüveg nélkül

[Integer]

Nálunk az All Time Favourite...

[Gabibácsi]

BORSODI

[Wick]

idézet:

---

Ezt írta lameX/T:
Áhhh, gyönge már az én szemem, inkább csak tapogatózom itt szemüveg nélkül [/quote]

Csak a szád jár, vagy végre valóban találkozunk?

[fzsolt]

Minden japán sör király, nekem leginkább a Sapporo a kedvencem, abból is a Kibun So Kai nevü nyári verzió. Csak sajna a ferdeszemüeknél nem volt ilyen sikere, így egy év múlva kivonták... :confused:

[obersmith]

Hümmm... egy király topic.

Széles a skála , de hangulattól függõen:

barna: leffe, guinness, amstel bock
világos/egyéb: heineken, stella, amstel gold, radeberger, leffe világos, pilsner urquell, warsteiner, coronita, dab, kilkenny, wernersgrüner.

Ezek mind kedvencek.

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta Wick:


Csak a szád jár, vagy végre valóban találkozunk? [/quote]

Sör mellett........ az embernek csak két szerve járhat, nem?

[lameXpert]

idézet:

---

A sör készítése (dr. Vásony Lajos)
(A kémia és vívmányai, II. rész, Kir. Magy. Természettudományi Társulat, Budapest, 1940, 196-199. o.)

A sör ôsrégi eredetu ital. Vannak rá adatok, hogy már az ó-egyiptomiak is fôztek sört. Az ô sörük mai embernek aligha ízlenék, mert az egyrészrôl bizonyára savanykás volt, másfelôl pedig nem tartalmazott komlót, mi a sör mai fogalmához, illetôleg a mai sör zamatához, szorosan hozzátartozik. Komlót a sörfôzéshez csak a XII. század óta használnak.




A sörfôzés hajdani házi iparból idôk folyamán nagyiparrá fejlôdött. [...] Mai söreink két fô alapanyaga az árpamaláta és a komló. Ahol emellett búzamalátát vagy egyéb pótanyagot használnak, ott a sör minôsége gyengébb.

Sörárpául kétsoros tavaszi árpát használnak. A négy- és hatsoros árpa egyenetlen szemu, ezért csírázása és fejlôdése is egyenetlen, mi a sörgyártás szempontjából hátrányos. A jó sörárpa világos szalmasárga, vékony héjú (8-9% héj), egyenletes szemu, törési felülete lisztes. Megkívánják, hogy 10 nap alatt a szemek 96-100%-a, 3 nap alatt 90-95%-a kicsírázzék. Fehérjetartalma lehetôleg alacsony, maximálisan 12% legyen.

Sör készítése céljából a sörárpából mindenekelôtt malátát kell készíteni, s evégbôl a gondosan megtisztított árpát mindenekelôtt nagy, alul kúposan végzôdô hengerekben beáztatják. A hengerekbôl a vizet idônkint leeresztik, s frissel pótolják, közben pedig alulról erôs levegôáram befuvatásával keverik a vizes árpatömeget, miáltal az árpa jól megmosódik és szellôzôdik. 2-4 nap alatt az árpa kb. 50% vizet vesz fel. Ha a szemek már körömmel szétmetszhetôk, héjuk lehámozható s belsejük közepén fehér, át nem ázott kis rész marad, az áztatást befejezzük.

Az áztatott árpát vagy szérükön, vagy mechanikai készülékekben (szekrény dobok) csíráztatják. A sörmaláta így 8-10 nap alatt készül eI, mikor is a gyökércsíra hossza a mag hosszának mintegy másfélszerese lesz; a levélcsíra a héj alatt marad s a mag 1/2 - 3/4 részéig ér.

Mielôtt tovább követnôk így kicsírázott árpánk vagyis ú. n. zöld malátánk sorsát, vessük fel a kérdést, hogy a sörgyártás szempontjából milyen fontos folyamatok mennek végbe az árpában csíráztatás közben.

A dolog úgy áll, hogy a gabonaszemekben felhalmozott keményítô és fehérje arra való, hogy ebbôl fejlôdjék és növekedjék ki a csíra. Ezek a tartalék tápanyagok oldhatatlanok, azonban a természet gondoskodott arról, hogy csírázáskor a szükséges anyagok mégis oldott állapotban jussanak a csíra növekedésének helyéhez. A csírázó magban e végbôl erôsen ható enzimek keletkeznek, melyek ezt lehetôvé teszik. Egyike (a diasztáz vagy amiláz) a keményítôt cukrosítja, vagyis teszi oldhatóvá, másika a fehérjét oldja (peptáz), harmadika pedig (citáz) a sejtfalakat nyitja meg. Minket elsôsorban a diasztáz érdekel ezek közül, melynek termelésével ugyancsak nem takarékoskodik a csírázó mag: belôle mindenkor olyan sok képzôdik, hogy az árpaszem keményítôjének többszörösét is el tudja cukrosítani.

A felvetett kérdésre tehát azt a feleletet adhatjuk, hogy a malátakészítéskor tulajdonképen egy enzimet, a diasztázt, termeltünk, melyre mint látni fogjuk, ugyancsak nagy szükségünk lesz a továbbiak során.

A zöld maláta nagy víztartalma folytán romlandó, azért ezt szárítják, aszalják. A friss maláta egy, rendszerint 2-3 emeletes aszalóberendezés legfelsô emeletére, annak alsóbb emeleteire kerül, melyeken a hômérséklet fokozatosan emelkedik. A végsô aszalási hômérséklet a pilseni típusú malátáknál 66-88 oC, a bécsi típusúnál 88-100 oC, a bajor típusúnál pedig 94-112 oC. A pilseni típusú maláta világos sárga marad, a bécsi típusú aranysárga lesz, a bajor típusú azonban sötétebb színuvé válik.

Az aszalt malátát most csírátlanító és fényezô gépeken engedik át. A csírákat tördelik és különválasztják. A barna sörök készítésére pörkölt maláta is kell, mely célból a megnedvesített malátát forgó dobokban 120-130 oC-ig hevítik fel.

A maláta így elkészülvén, azt mindenekelôtt hengerszékeken megôrlik, hogy belseje lisztté hulljon szét, héja pedig nagy darabokban maradjon. Ha megtörtént, semmi akadálya sincs, hogy megkezdôdjék a tulajdonképeni sörfôzés. Ez a középeurópai államokban az ú. n. dekokciós eljárással történik, minek ez a lényege :

A malátadarát nagy kerek cefrézô kádban langyos vízzel keverik, és a keverék 1/3 részét fôzôüstbe eresztik. Ezt a részletet itt fokozatosan forrásig melegítik, majd egy ideig forralják, aztán visszaszivattyúzzák a keverék többi részéhez a cefrézô kádba. Ettôl a cefre 50-55 oC-ra melegszik. Ugyanezt az eljárást még kétszer megismétlik, amire a cefre 62-75 oC-ra melegszik fel. Ezután addig keverik a cefrét, míg a keményítô elcukrosodása befejezôdik. Ez onnan vehetô észre, hogy a cefre jódoldattal nem adja a keményítôre jellemzô kék színezôdést.

Közbevetôleg megemlítjük, hogy Európa északi államaiban, Angliában és Amerikában e dekokciós eljárás helyett az ú. n. infuziós eljárást használják, minek lényege, hogy az egész cefrét egyszerre melegítik fel a kellô 65-72 oC-os hômérsékletre.

A sörlé szurésére szolgáló szurôkádak kettôs feneku nagy kerek kádak, melyeknek felsô feneke lyukacsos. Az ide szívatott cefrét ülepítik; s a lerakódott törköly szolgál szurôként. A leszurt cefrét, melynek ú. n. extraktja (oldott anyaga) mintegy 92-94% szénhidrátot (ebbôl 74-82% erjeszthetô, a többi pedig dextrin), továbbá 4-6% fehérjét tartalmaz, aztán a komlófôzô üstbe vezetik.

A sörfôzéshez használt komló a Humulus lupulus nôvirágzata. A toboz-pikkelyek belsô részén kehely alakú mirigy van, melyben a sörfôzés szempontjából értékes anyagok: illó olaj, gyanta, csersav és más keseru anyagok foglaltatnak. Az illó olaj és a keseru anyag zamatot, ízt ad, a gyanta pedig antiszeptikus hatású, különösen a tejsavas és rothasztó baktériumok fejlôdését gátolja.

A komlóval való fôzés célja a megalvasztható fehérjék kicsapása, a töményítés és sterilizálás. A cefrét a komlóval 1,5 - 2,5 óráig erôsen forralják. A fôzött sörlevet újból szurik, azután hutik. A hutésnél fontos az; hogy a sörlé levegôt vegyen fel - erre az élesztônek van szüksége -, azután gyors legyen a lehulés, különösen a veszélyes hôfokok között (50-3 oC), hogy tejsavas, illetôleg vajsavas infekció bajt ne okozzon.

Ezt követôen az erjesztésre kerül a sor, mi mesterségesen hutött helyiségben történik, hogy ezzel is gátolják a káros baktériumok elszaporodását. A "fenéken erjesztett" sört 5-9 oC, a "felszínen erjesztett" sört 10-25 oC között erjesztik. Evégbôl hektoliterenkint 0,4-0,5 liter suru élesztôpéppel keverik a sörlevet. A 20-400 hektoliter nagyságú erjesztôedényeket fából, fémbôl, paraffinozott betonból készítik. Ezekben a lehutött és élesztôvel kevert sörlé hamarosan erjedni kezd; vastag, suru, nyálkás hab borítja felületét; 4-7 nap mulva a hab kezd összeesni, felszíne a komlógyantától megbarnul: a fôérjedés túl van a tetôpontján. 7-14 nap alatt az élesztô leülepedik. Ekkor a sörlé extraktjának 50-60%-a elerjedt, s az új sör lefejthetô az élesztô-üledékrôl (seprurôl). Az élesztô-ülédék alsó és legfelsô része részben elhalt sejtekbôl, vagy vadélesztôvel kevert sejtekbôl áll, míg középsô rétege az ú. n. "magélesztô". Ezt elkülönítve, jeges vízzel mossák, s ezzel oltják be a következô fôzés friss sörlevét.

A fôerjedés után lefejtett sör utóerjedése és érése az ászok pincében történik. E pincéket állandóan 0 oC-on tartják, hol a sör nagy, belül fehér szurokkal bevont fahordókban vagy fémtartályokban áll, s igen lassú utóerjedésen megy át. A 2-5 hónapos ászokolás alatt lezajlik az utóerjedés, a sör megtisztul és széndioxiddal telítôdik. Ezt a kész sört rendszerint zárt cellulózeszurôn átsajtolva, most már szállítóhordókba vagy palackokba fejtik. A szállítóhordók belseje szintén fehér szurokkal van bevonva, hogy a sör ne ivódjék be a dongákba s ott késôbb savanyodás, penészedés ne álljon be. A palacksört rendesen pasztôrözik 60-70 oC-nál, hogy tartósabb legyen.

A kész sör alkohol- és extrakttartalma természetesen attól függ, hogy milyen suru cefrét készítettek és mennyire erjesztették el. Átlagosan azt mondhatjuk, hogy a sörök alkoholtartalma 2,5-5% közt ingadozik. Az erjedésnél az alkalmazott élesztô-típus szerint a dextrinek, esetleg maltóz is maradhat elerjedetlenül (édes bajor sörök).

Az angol világos ale, a fekete, füstízu porter sörök általában erôsek. A berlini "Weissbier" búza- és árpamalátából fôzött tejsavas erjesztésu zavaros sör. A pilseni sörök a legvilágosabbak, legerôsebben komlózottak. A müncheni sörök a legsötétebbek és gyengén komlózottak. A helyi fogyasztásra készült gyengébb leerjedésu, az exportsör erôsebben leerjesztett, hogy tartósabb legyen. A bécsi típusú sörök (ide tartozik a kôbányai is) a pilseni és müncheni között vannak. Az ú. n. dupla sörök (Bak, Márciusi, Ôszi, Salvátor, Paracelzus) gyengén komlózottak, édesek, ezért a meleg idôszakot nem bírják. Alkoholtartalmuk átlagosan 5-7%.[/quote]

[ 2002. május 07.: lameX/T szerkesztette a hozzászólást ]

[doszy]

Számomra a magyar sörök általában jók, kivéve a Kõbányai, Arany Ászok, Kinizsi, meg egy-két elvadult fajta.

Külfödi "sima" sörök: Paulaner, DAB, Okocim, Zywiec (utóbbi kettõ lengyel), Staropramen, és a végén a legjobb, SMADNY MNÍCH (Szomjas Barát, szlovák sör - gyerekek, ha odafent jártok a szomszédban, ilyet mindenképpen igyatok!).

Búza: Schneider

A Coronitát nem tartom túl nagyra - jó, de azért nem annyira különbözik a sima sörtõl, mint pölö a búza.

[noss]

Nekem eddig a legjobban a Coronita izlett, de a pénztárcámnak kevésbé.

[l00ser]

[url="http://"http://mitglied.lycos.de/recept/f/kura-60.html"]Sördiéta [/url]