Idézet: DEXTROSE - Dátum: 2004. júl. 9., péntek - 21:04
Szerintem az is a baj, hogy túlságosan antropomorful gondolkodunk.
Egyszerűen nem tudunk elképzelni olyan élőlényeket, melyek teljesen elütnek a földiektől. Csak olyan dolgokat tudunk elképzelni, melyeket a földön már láttunk, az tök mindegy, hogy milyen bonyolult dolgokat képzelünk el, a földön látottak valamely részét fogja képezni úgyis.
Azt kell, hogy mondjam, hogy sok-sok bolygón olyan lények lehetnek, úgy nézhetnek ki, melyet elképzelni sem tudunk. Nem szabad kar, láb, gömb, fej, szem formájában gondolkodnunk. Akárhogy erőltetjük meg magunkat, nem tudunk olyan elképzelni, amit még nem láttunk.
Ezért aztán, szerintem ilyen másfajta lények láttán azonnali infarktus állna be...márcsak a látvány miatt is...de ezt valaki magyarázta is nekem...
Szerintem Dextrose-nek igaza van. A földi ember mindig a saját mintájára próbálja elképzelni az ismeretlent.Csakhogy elfelejtjük,hogy minden élőlény a környezetéhez igazodik/alkalmazkodik,ezért marad fent. Csodálatos dolog az evolúció.
Ennek megfelelően egy idegen lény elképzelhetetlenül különbözhet tőlünk. A mi szerveink,a szem,a tüdő a gyomor mind mind az evilági körülményekre vannak tervezve,és egy idegen bolygón létjogosultságukat vesztik. Ráadásul nagyon specifikusak is,hiszen szemünk csak szűk tartományban lévő fénysugarakat képes érzékelni,ugyanígy fülünk is csak bizonyos hangfrekvenciák észlelésére alkalmas,és a gyomrunk sem tud pl:fémeket emészteni. Testünk is csak szűk külső és belső hőmérsékleti határok között képes működésre. Ne felejtsük el,hogy az emberi szervezet a táplálékból nyer energiát a működésére,és mindezt oxigén segítségével teszi,mert ezzel a módszerrel 10 szer annyi energia nyerhető a táplálék elégetéséből,mint a szén-dioxidos megoldással. Egy másik világban valószínüleg mindezen szervek tökéletesen alkalmatlanok lennének a túlélésre. Egy olyan helyen,ahol gyökeresen mások a körülmények,teljesen más testfelépítés,testműködés kell a túléléshez. És azt is be kell látnunk,hogy akárcsak a világegyetemben,az élőlények esetében sem mérvadó a méret,a térbeli kiterjedés. Egyszerűen nincs jelentősge a térbeli kiterjedésnek. Nekünk egyfajta viszonyítási alapunk van,ahhoz próbálunk meg mindent viszonyítani. De ez fölösleges próbálkozás. Az idegen lények méretei szinte végtelen méretek között változhatnak,nincs olyan,hogy a legkissebb,vagy a legnagyobb. Elég csak összemérni mondjuk a föld bolygó méretét csillagrendszerünk,az Alpha Centauri csillagával,a nappal. Persze felmerül a gondolat az ember fejében,hogy lehet,hogy létezik olyan csillag,amelyhez képet a mi napunk is porszem méretű. Ilyen és ehhez hasonló,emberi ész számára felfoghatatlan méretekben,arányokban kellene gondolkodnunk,de erre alkalmatlanok vagyunk. Éppen ezért meddő dolog lenne találgatni,hogy hogyan néz ki egy földönkívüli lény,hiszen szinte az összes szempont,ami alapján elképzelnénk őket,kizárólag a mi világunk,a mi gondolkodásunk szülötte. Hogy hány szemük van? Könyörgöm,valószínű,hogy számunkra teljesen ismeretlen módon érzékelik a körülöttük lévő világot,a teret,sőt,akár az időt is. Milyen alakú a kezük? Lehet,hogy nem is végtagokkal manipulálják a tárgyakat. Lehet,hogy egyáltalán nem tudják manipulálni őket. Persze lehet,hogy telekinézissel mozgatják őket. A lehetőségek száma végtelen. A helyváltoztatás kérdése ugyanilyen:lehet,hogy mozogni is képtelenek,lehet hogy teleportálással mozognak. Minden elképzelhető. Ugyanez igaz az intelligenciájukra,a kommunikációjukra és még vagy ezerféle dologra. Ahhoz,hogy elképzelhessük egy idegen lény kinézetét,életmódját,le kell vetkőznünk minden "előítéletünket",elfelejteni mindent,ami számunkra eddig magától értetődött,megtanulni,hogy a világegyetem törvényszerűségeinek csak töredékét ismerjük,és hogy a mi gondolkodásunknak kell alkalmazkodnia a világegyetemhez,és nem fordítva. Badarság lenne azt hinni,hogy matematikai,fizikai vagy kémiai tételeink,szabályaink a közvetlen környezetünkön kívül is megállják a helyüket. Tehát mindenképpen el kell szakadnunk a hagyományos gondolkodásunktól,másképpen nem megy.