Idézet: gazdi - Dátum: 2011. 04. 29. 11:01
Nem. Ket okbol sem.
1. Egyreszt nem igaz. Amit leirtal, az alapjan ezt a fajta vegtelent nem szabad egy vegtelenul hosszu egyenes formajaban elkepzelni.
Ez inkabb egy olyan strukturaval modellezheto, amely minden egyes pontjaban (akar vegtelen-) sokfele agazik el.
2. Masresz nem konzisztens. Felteve, hogy minden egyes lepes elkepzelheto es valos, a leirasod nem ad magyarazatot vegtelen szamitasi kapacitasra.
Ha ugyanis a gondolat letrehoz egy masik valosagot es az En abban mint sajat valosagaban jelenik meg, akkor csak azt a valosagot tudja felmerni. (Megjegyzem ez egyezik az altalunk tapasztaltakkal, mi is csak a sajat valosagunkat tudjuk felmerni. Kung-Fu-Ce szavaival: nem tudhatom, hogy ember vagyok, aki azt almodja, hogy lepke, vagy lepke vagyok, aki azt almodja, hogy ember.) Szoval a te modelledben minden egyes pillanatban (vagyis minden egyes gondolattal) a tudat magvait tartalmazo uj valosagok keletkeznek, de ezek a tudat-masolatok csak a sajat 1db valosagukat kepesek felfogni. Nincs osszekottetes a kulonbozo valosagokban megjeleno tudatok kozott, nem adodik ossze a tapasztalasuk. Vegtelenszer 1 valosagkepet magyaraz a modelled, nem 1-szer vegtelent.
De ha a tudat tágabb fókuszban szemléli a valóságot, akkor képes látni az összes lehetséges valóságot akár egyszerre is.
A szellemek észlelése például ilyen.
Ugyanakkor van összeköttetés MENTÁLIS formában. Például amikor álmodsz, akkor Éned kommunikál e más lehetséges valóságokkal. Bizonyos megérzések is lehetnek egy másik Énedtől származó információk, melyeket tudattalanul bocsát ki.
Például hirtelen elfog a vágy, hogy zongorázni akarsz. Ebben az esetben egy másik Éned lehet rád ilyen hatással, aki zongoraművész.
A múltat, a jelent és a jövőt képzeld úgy, mint a tapasztalatok egyetlen egyenes vonallal megrajzolt ábrázolását; de ez a vonal a végtelenségig folytatódik. Más személyiségstruktúrák, más dimenziókból tehát elvileg végtelen számú nézőpontból megfigyelhetik. De ennél sokkal többről van szól. Az egyetlen, egyenes vonal, amely a fizikai tapasztalatot jelképezi, csupán egy fonál a felszínen, amelynek mentén látszólag haladsz. Te csak a fonalat érzékeled, tehát amikor más dimenziókat képzelsz el, arra kényszerülsz, hogy a megfigyelőket a fonal fölött, a magasban képzeld el, amint valamely nézőpontból lenéznek a fonaladra.
A valóságban, ha végigvisszük ezt a képet, szigorúan a hasonlat szintjén, akkor a saját fonalad alatt és fölött végtelen számú más fonál húzódik, amelyek mind ugyanazt az elképzelhetetlenül csodálatos hálózatot alkotják. Sőt: ezek a fonalak nemcsak egy-, hanem többdimenziósak, tehát ha tudnád a módját, lehetséges volna egyikről átugrani a másikra. Akkor nem lennél arra kényszerítve, hogy egyetlen fonalat kövess végig egyenesen.
Mármost: léteznek olyan személyek, akik meg tudják tenni ezt. És minden ilyen úgynevezett ugrás új fonalat alakít ki. Folytatva hasonlatunkat, képzeld el, hogy te vagy az A-nak nevezett Én. A fizikai valóságban az A fonálon indítunk el, jóllehet sok más fonálon is végighaladtál már, míg eljutottál oda, ahol most vagy.
Ha nincs ugrás, vagy akár átlagos fejlődés, akkor az A Én az A fonál vékony sávján halad a végtelenségig. Egy ponton azonban az A fonál átváltozik B fonállá. A B fonál ugyanígy átváltozik C fonállá, és így tovább. És egy felfoghatatlan ponton valamennyi fonál összefut. Mármost, az A fonálon haladó A Én a maga jelenében nem tud a többi fonálon haladó „jövendő” Énjeiről. Csak akkor ismerheti fel ezt a különös struktúrát, amelyben utazik, ha találkozik egy másik Énjével.
Létezik viszont egy Én, aki végigutazta már ezeket az utakat, és akinek csupán része az összes többi Én. Ez az Én álmaiban és egyéb, megváltozott tudatállapotokban kapcsolatban áll a többi, „felsőbbrendű” Énnel. Miközben ez az Én a tapasztalatok és az élmények beteljesítése során gyarapodik, tudatosíthatja magában a többi fonál mentén haladó utazók létét: ezeket az ő jövendő Énjeiként foghatja fel.
Szerkesztette: Dextrose 2011. 04. 29. 10:23 -kor