Súgó
A téma zárva.
Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 05. 13. 10:39
A belső csillag saját gravitációs tere, vagy maga a földalatti kéreg nyomása képes lenne fenntartani a gravitációs teret.
Az elmelet szerint a foldkerek legalabb 1000 merfold vastag. Ebbe a vastagsagba belefernek a foldrengesek meg ha ureges a fold, akkor is. Valojaban a fold tenyleg nem tomor golyo, hisz egy viszonylag vekony reteg utan mar a magma jon. Tehat a foldrenges nem cafolja meg ezt.
A fold magja szolgal napkent, az meg nem jelenti, hogy akkora forrosag lenne odabenn, hisz nem olyan az intenzitasa mint a nape. Masresszt vegyuk a fold atmerojet minusz 1000 merfold oldalankent, kozepen egy 1000 merfold atmeroju gombel, ami nem olyan mint a nap, de a hatasa hasonlo. Kisebb hidegebb, de mivel kozelebb van, ezert melegit is. A jegsapka olvadasa? Nem feltetlen, hisz a perem kintebbeso reszen levo hideg levego kompenzalja, valamint ne feledjuk, hogy pl az Antarktiszon ahol az egyik ilyen lyuk talalhato van olyan hely, ahol a rettento hideg kornyezet ellenere joval enyhebb a homerseklet ( akar 10C fok is ) es vannak melegebb vizu tavak. Uj Svabfold es kornyeke.
Az elmelet szerint a foldkerek legalabb 1000 merfold vastag. Ebbe a vastagsagba belefernek a foldrengesek meg ha ureges a fold, akkor is. Valojaban a fold tenyleg nem tomor golyo, hisz egy viszonylag vekony reteg utan mar a magma jon. Tehat a foldrenges nem cafolja meg ezt.
A fold magja szolgal napkent, az meg nem jelenti, hogy akkora forrosag lenne odabenn, hisz nem olyan az intenzitasa mint a nape. Masresszt vegyuk a fold atmerojet minusz 1000 merfold oldalankent, kozepen egy 1000 merfold atmeroju gombel, ami nem olyan mint a nap, de a hatasa hasonlo. Kisebb hidegebb, de mivel kozelebb van, ezert melegit is. A jegsapka olvadasa? Nem feltetlen, hisz a perem kintebbeso reszen levo hideg levego kompenzalja, valamint ne feledjuk, hogy pl az Antarktiszon ahol az egyik ilyen lyuk talalhato van olyan hely, ahol a rettento hideg kornyezet ellenere joval enyhebb a homerseklet ( akar 10C fok is ) es vannak melegebb vizu tavak. Uj Svabfold es kornyeke.
Tehát ma megint nem barlangban laknak, hanem egy nagy gömbben, nappal a közepén?
Akkor megint felvetődik a kérdés, hogy mitől nem esnek a kis napjukba?
Meg hogy mitől olyan meleg az a nap, hogy világít? Mert így messze nincs meg az a nyomás, mint ami a tele-Földnél volna.
Harmadrészt meg szerinted a Föld rétegei így következnek:
1. felszín, hideg
2. magma: forró, többezer fokos
3. gyíkemberek rétege
4. középső nap: forró
A két forró réteg között hogyan lehet, hogy a gyíkemberek nem sülnek meg?
Hiszen elulról és felülről is irtó nagy forróságot kapnak.
Minél jobban bonyolítod az elméletet, annál szarabb lesz csak.
Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 05. 13. 10:39
Az elmelet szerint a foldkerek legalabb 1000 merfold vastag. Ebbe a vastagsagba belefernek a foldrengesek meg ha ureges a fold, akkor is. Valojaban a fold tenyleg nem tomor golyo, hisz egy viszonylag vekony reteg utan mar a magma jon. Tehat a foldrenges nem cafolja meg ezt.
Ui: de, a földrengés megcáfolná, mert a nagyobb földrengésekkor a föld középpontján, a magmán is átjutnak a rengés hullámai, amiket mérni tudnak. Ha ott volna egy 1000 mérföldes (~1600 km) lyuk, akkor a hullámok másképpen terjednének, mint ahogyan várják, és rég kibukott volna, hogy belül lyuk van.
Egyébként meg a múltkor meg csak valami párszáz vagy ezer métert kellett volna lemenni, most meg már ilyen sokat?
Így hogyan várod, hogy bármit elhiggyek neked, ha minden nap másként adod elő?
Szerkesztette: Sparow2 2011. 05. 14. 08:22 -kor
