Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 05. 18. 09:22
A tudás az hasznos. Legyen az bármilyen tudás. Nincs olyan, hogy egy adott tudásnak ne lehessen hasznát venni még akkor is, ha az haszontalannak tűnik a másik ember szemében. Az olyan felhalmozott tudás mint az UFO kutatás pedig nem csak segítheti, hanem előre is viheti a fejlődést mind társadalmi, mind technológiai szinten. Ez vonatkozik nem csak az egyénre, hanem a társadalom egészére is. A fő irányvonalak, melyet a kutatássorozat követ, olyan meghatározó szereppel rendelkezik ami a későbbiekben igen kedvező lesz a tudomány számára.
Mivel a jelenlegi helyzet nem biztosít elegendő pénzt e kutatások finanszírozásába, nagy remény fűznek az UFO kutatók ahhoz, hogy a közeljövőben olyat találjanak, amely megadja azt a tőkét amire szükség lenne. Ez a valami azonban nem biztos, hogy felfedhető lesz a gazdasági és politikai érdekek miatt. El kell döntenünk tehát, hogy a változást valóban akaró emberekre bízzuk, vagy pedig olyanokra, akiket a kormány fizet, nem biztos hogy pozitív szándékkal.
Léteznek ugyanakkor olyan szervezetek is, melyek meghatároznak bizonyos kutatási formákat. Ilyenek az alapítványok és az egyéb olyan non-profit egyesületek, ahol a nap 24 órájában megfigyeléseket, kutatássorozatokat végeznek és ezeket rendszeresen felügyelik. Ha olyan kedvező helyzet alakulna ki, melyben a gazdasági támogatottság követelménye szerint megfelően kialakítható UFO kutatási servezet jönne létre, akkor sokkal előrébb lehetne vinni mindazon kutatási irányokat, ahol jelenleg is tart e szakterület. A további célok meghatározása már azoknak a szakértőknek a feladata lenne, akik a téma forrásaira hagyatkozva képesek a felhalmozott tudásanyagot megfelelően alakítani, hogy az a későbbiekben akár oktatható legyen egyes közintézményekben, iskolákban, egyéb oktatási intézményekben.
Az ember céljai ugyanis időszakonként változnak. Ha az egyén elér egy célt, utána jön a következő, és így tovább. Miért ne lehetne olyan célt kitűzni, mely mindenki számára hasznos? Miért ne lehetne olyan dolgokkal foglalkozni, amely pozitívan hatna akár az egész társadalomra? Ha sikerül meghatározni, mi a konkrét céll, mi a pontos irányvonal, akkor ez alapján lehetőség nyílik olyan források felhasználására, melyek jelentősen előléptethetik e tevékenységeket. Az ilyen források lehetnek akár gazdasági, technológiai, de mindenképp anyagi természetű juttatások. Ezek nélkül nehéz véghezvinni olyan jellegű feladatokat, melyek bizonyos mértékben segytséget jelentenek a különböző kutatási szinteken. Ha lenne ehhez megfelelő kapacitás és humán erőforrás, kevesebbet kellene gondolkodni azon, milyen módon jussunk hozzá ezekhez a dolgokhoz. Amennyiben másfajta szemszögből vizsgáljuk a kérdést, láthatjuk, hogy a motiváció a második eleme ezeknek a kutatási irányoknak, amely már az egyén sajátossága.
Kérdezhetnénk, hogy e sajátosság nélkül hova lehetne jutni? Milyen irányba lehetne elmozdulni? Létezik-e elegendő kényszer arra, hogy megváltoztassuk jelenlegi helyzetünket? Szükség van-e egyáltalán erre? A kérdés egyelőre nehezen meghatározható, mert nem jutottunk el odáig, hogy világosan és tényszerűen átláthassuk a dolgokat. Bizonyos mértékben ugyan már elérkeztünk egy adott szintre, de még közel sem tartunk ott, hogy az ilyen jellegű kérdésekre megfelelő választ tudjunk adni. Így sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudjuk, mivel járna egy olyan folyamat, ami hozzásegítene minket e különböző szintek eléréséhez.
Na, most meg ideömlesztetted ezt a répadarabos mentális vérhányást, anélkül, hogy felfogtad volna, amit írtam.
Csak azt nem értem, miért válaszként, mikor köze sincs hozzá.
De még egyszer, most lassan írom, mert tudom, hogy nehezen megy az olvasás:
Dextrose, álmodhatsz te bármit, szép új világot meg lézermeghajtású eperturmixot.
Nem lesz.
A világ nem változik meg a kedvedért, a te előnyödre.
Lúzer vagy, és buta. És az is maradsz.