Idézet: Amea - Dátum: 2011. 08. 30. 20:11
1. Mi az a pszeudo anyag?
2. Milyen sugarzas ez? Mivel merheto? Mi a mertekegysege?
2/a. Mi generalja a sugarzast, honnan jon?
3. Milyen intenzitasnal erzekelheto elolenykent valami, es nem targykent?
4. Miert nem erzekelek homalyos targyakat? Az intenzitas-skalan ( barmi is az), hianyoznak atmenetek, fokozatok?
5. Ez egyben azt is jelenti, hogy az intenzitas nem lehet sugarzas, mert nem merheto skalan mozog, csak ket allapota van: A) sugarik - ilyenkor erzekelsz, B) nem sugarzik - nem veszed eszre?
6. Le tudtad kovetni, hogy miert faS$ag az elmeleted?
1, A pszeudo-anyag a gondolatok által gerjesztett forma, amely a fizikai anyag tartománya „alatt” vagy „felett”, jelenik meg. Ezért van az, hogy a gondolataink más valóságokban mintegy tárgyakként jelennek meg: elevenek, életerővel rendelkeznek, úgy nőnek ki azokban a más rendszerekben, miként a fizikai valóságban a virágok vagy a fák nőnek ki látszólag a semmiből. Ezek aztán, hogy úgy mondjam, nyersanyagként használhatók némelyik másik rendszerben. „Természetes jellemzőkkel” vannak felruházva, és a kreativitás nyersanyagául szolgálhatnak olyan valóságokban, amelyeket nem érzékelsz ugyan, de termékennyé válásukban részed van.
A gondolatok például nem pszeudo-képekként jelennek meg, nem törekednek pszeudo-materializációra, mégis nagyon elevenen érezhetők, érzékelhetők, az agy egyes részei képesek befogadni őket - éspedig azok az agyi területek, amelyek látszólag nincsenek használatban, amelyeknek működésére a tudomány még nem találta meg a magyarázatot.
Ezek az ideák és eszmék nyilvánvalóan a tudatból származnak. Olyan, kezdetleges, embrionális fejleményeket képviselnek, amelyek vagy bekövetkeznek a fizikai valóságban, vagy nem. Ezeket érzékelheti is az adott személy, meg nem is.
2, Nem sugárzásrol van szó, hanem intenzitásról. A kiinduló gondolatok vagy képek mentális zárványokban léteznek.
Ez az általános folyamat. Azért az ilyen képek vagy gondolatok nem materializálódnak teljesen. Lehet, hogy az intenzitás gyenge. A belső vegyi reakció hatására bizonyos elektromos töltések kisülnek, némelyik a szervezet belsejében. Ezután a bőrfelületen keresztül a külvilág felé megindul egy sugárzás, amelyben magas szinten elkódolva benne vannak az utasítások és az információk.
Az anyagi környezet tehát ugyanannyira a részed, mint a tested. Hatékony irányítás alatt tartod, mert hiszen éppúgy magad teremted meg, mint az ujjad hegyét. A tárgyak mind ugyanabból a pszeudo-anyagból állnak, amely a saját fizikai képmásodból sugárzik kifelé, csak az intenzitás mértéke különböző. Ha az intenzitás eléggé magas, akkor tárgyként érzékeled. Ha alacsony, akkor egyáltalán nem is veszed észre.
3, Vannak az ugynevezett Elektromágneses Energiaegységek. Ezek a tudatból származó emanációk. A gondolat vagy érzelem intenzitása határozza meg az egységek tulajdonságait. Ha egy bizonyos határérték bekövetkezik, az egységek átkerülnek a fizikai megvalósulásba. Akár végbemegy ez, akár nem, az egységek létezni fognak mint például látens vagy pszeudorészecskék.
Az energia szabadon áramlik egyikből a másikba, vagy még inkább: áthatja mindet. Csak az álcázás kelti azt a benyomást, hogy a rendszerek zártak. A tehetetlenség törvénye nem érvényesül. Csak a mi korlátaink között, figyelmünk beszűkült fókusza miatt tűnik ez valóságnak.
Az ilyen „anyag” tartóssága, viszonylagos stabilitása a többi rendszerben erősen változó; minden ilyen megnyilvánulás erejét az intenzitás határozza meg. A láthatatlan EE-egységek létrehozzák az általatok ismert anyagot: ezek képezik a lényegi, alapvető egységeket, amelyekből minden fizikai részecske létrejön. Ez nem érzékelhető fizikailag. Csak az eredményét látjuk.
4, Az Intenzitás skála, és a Valóság Fokozatainak érzékelése számunkra korlátolt az IDEGRENDSZERÜNK MIATT, a keretrendszer adottságai miatt. Az anyagnak, a formának sok olyan fokozata van, amelyet nem érzékelünk. Az ilyen konstrukciókat felépítő részecskék közül soknak nagyobb a sebessége, mint a mi fényünké.
A mi fényünk is csak egy része a tágabb spektrumnak, amelyről mi is tuddunk. amikor tudósok a fény tulajdonságait vizsgálják, a kutatást csak ott tudják elkezdeni, ahol a fény megjelenik a háromdimenziós rendszerben. Természetesen ugyanez érvényes az anyag illetve a forma kutatására is.
Amikor bármiféle fizikai tárgyat érzékelünk, a folyamatosságot és a hasonlóságot fogadjuk el, azt érzékeljük, arra állítjuk a fókuszt, és nagyon jellegzetes módon kizárjuk, figyelmen kívül hagyjuk a mutatkozó különbségeket. Ennélfogva rendkívül válogatós módon működünk: bizonyos tulajdonságokat elfogadtok, másokat elutasítotok.
Szerkesztette: Dextrose 2011. 08. 31. 01:58 -kor