Idézet: Dextrose - Dátum: 2013. 12. 26. 19:22
Először is, meg kellene határozni, mi legyen az a dolog, amit majd minden egyén kivetít. Tegyük fel, van 50 smber, beLSDéznek, majd kört alkotva megállnak egy nagy teremben, egymás mellé állva, mint az óvodások. Józanul a kezükbe adnak egy piros kisautót, amit jól megvizsgálnak a kezükben, körbeadják mindenn tagnak. Amikor pedig a drog hatása alá kerülnek, az lenne a céljuk, hogy MINDEGYIKÜK ezt a piros játlkautót elképzelje nagyban, a kör közepén. És közben mindegyikük beszámolna az autó részleteiről de úgy, hogy egyikük sem hallaná a másik beszámolóját, mert akkor kizárjuk azt, hogy a másik befolyásolja a mellette álló észlelését.
Ekkor mintát lehetne venni a beszámolókról, a részletek szignifikációja pedig meghatározná, hogy valóban ugyanazt az autót látták-e nagyban.
Mondjuk még érdekesebb lehet, ha 3 ember kivételével senki nem tud arról, mi a kivetítés tárgya. Ez a 3 ember megkapja a játékot, hogy megvizsgálja, majd mind a hárman kivetítik, és a tömegnek meg kell mondania, mit látnak. Ha mindegyikük azt mondja, hogy piros autót, az nyert ügy.
Ha az eredmény negatív, akkor az megintcsak másra utalna.
Remélem, neked nem adatik meg, hogy emberekkel így játszadozzál és kísérletezzél. Pedig nem vagyok ellenére feltétlenül az emberkísérleteknek, de te túl buta vagy hozzá, ne játsszál már nagy tudóst, pláne ne embereken. Utcai hülyegyerekek is így kezdik, mikor megvizsgálják az utcai csöves gyulladáspontját, aztán a rendőrségen jegyzőkönyvezik, a börtönből meg publikálhatják a tudományos eredményeiket. Vagy amikor az unatkozó kisgyerek nagyítóval gyújtogat bogarakat, meg kiszedi az összes lábukat.
Mondom, te a te szellemi szinteddel ne akarj tudóskodni. Inkább menj lasztizni, csajozni, stb.. És ezt így nem lekezelésből írom, de nem kell mindenkinek tudósnak lennie, nem is lehet rá mindenki alkalmas. Én sem vagyok az, hozzátenném jó gyorsan. Nekem ilyen nagyra törő álmaim nincsenek, hogy világegyetem, meg dimenziók, ufók kutatása, meg rocksztárság. Én max. megmaradok ilyen gyakorlati nyelvi fejlesztők kidolgozásánál, meg gitáros kézügyességfejlesztésnél, ezek ilyen abszolút kicsinyes, gyakorlatias dolgok, nem kell hozzájuk sem professzori címzet, sem überdiploma, csak egy kis odafigyelés, türelem, próbálkozás.
Ha meg csak könyvet akarsz írni, meg fantasztikus sztorikkal pénzt keresni, akkor kattanj le az ufókról és az LSD-ről, olvass el pár laikusoknak szóló összefoglalót a világegyetemről, nézd meg a tudomány mostani álláspontját, és találj ki olyan sci-fi történeteket, amelyek lehetségesek lehetnének, és csinálj azokból bestsellert. Nem baj, ha nem tudományos munka, csak szimplán szórakoztató, és nem teljesen baromság. Én azért nem csinálok ilyet, mert 1) nem annyira érdekel, 2) nem vagyok jó az írásban, 3) fantáziám sem sok.