[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 10:33 -kor

[lameXpert]

[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 10:39 -kor

[noss]

A vadászgépekrõl jutott eszembe, hogy a helikopterek hátsó, függõleges rotorja is magyar találmány.

[lameXpert]

Bródy János : Hungarian Blues

idézet:

---

Büszkén viseled a farmerruhát
s a tévén bámulod Amerikát
A dzsekiden címke, hogy central department
a gumit rágva nézed a westernt
De ha szívbõl akarsz énekelni
és könnyes szemmel álmodozni
A Hungarian Blues-
csak azt, amit a cigány húz

Ha bálba mész és a zenekar játszik
dögösen járod a diszkó- fánkit
De éjfél után sörbe úszva
a hazaszeretettõl nekibuzdulva
Szívbõl akarsz énekelni
és minden magyart átölelni
A Hungarian blues(édesapám)
csak az, amit a cigány húz

Vonzanak a kalandregények
és bámulod a reklámnõket
Tudod, hogy mi a jó autómárka
s a dollár többet ér, mint az ára
De szívbõl akarsz énekelni
a hûtlen szerelmed elsiratni
A Hungarian Blues-
csak az, amit a cigány húz

Hallgatod a slágerlistát
és ismered a siker titkát
Ha elindulsz, hát nyugatnak indulsz
és Clevelandból, ha visszabúsulsz
És szívbõl akarsz énekelni
a fájó múltat elfeledni
A Hungarian Blues- mi lenne más
csak az, amit a cigány húz

Hát húzd rá cigány, húzzad jobban
búsulni való kedvem van
Száz forintnak ötven a fele
egye meg a fészkes fekete fene
Nem lehet az ember fából
ki kell rúgni az országból
Hej így tedd rá, hej úgy tedd rá
Hej ide babám, na ezt kapd ki[/quote]

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta noss:
A vadászgépekrõl jutott eszembe, hogy a helikopterek hátsó, függõleges rotorja is magyar találmány. [/quote]

Ami ugyan jól hangzik, de fake

[joe39]

idézet:

---

Ezt írta lameX/T:


Ami ugyan jól hangzik, de fake[/quote]

[url="http://"http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/tudomany/tudomany_bev.html"]A repülés történetében is sok jelentõs magyar felfedezés született. Vágó Pál nevéhez fûzõdik a "Flieger -Horizont " feltalálása, mely a horizont szerinti tájékozódás kérdését oldotta meg. Asbóth Oszkár légcsavar kísérleteivel tünt ki . Kitûnõen megtanulta a légcsavarok szekesztésének és fejlesztésének szabályait. Ennek nyomán saját szabadalmat nyújtott be egyszerûbben gyártható, egyenes élû, jobb hatásfokú légcsavarformákra. 1928-tól továbbfolytatta azokat a fûggõlegesen felemelkedõ repülõkísérleteit , amelyek a helikopter megszületéséhez vezettek.[/url]

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta joe39:
A repülés történetében is sok jelentõs magyar felfedezés született. ..... Asbóth Oszkár légcsavar kísérleteivel tünt ki . Kitûnõen megtanulta a légcsavarok szekesztésének és fejlesztésének szabályait. Ennek nyomán saját szabadalmat nyújtott be egyszerûbben gyártható, egyenes élû, jobb hatásfokú légcsavarformákra. 1928-tól továbbfolytatta azokat a fûggõlegesen felemelkedõ repülõkísérleteit , amelyek a helikopter megszületéséhez vezettek.[/quote]

Tetszik, nem tetszik pontosan ez a fake! Asbóth úr, hmm, kissé hazudós is volt ugyanis. Lekoppintotta az elsõ világháborús, kötött megfigyelõ eszközt - ez volt az a bizonyos futball-labdás akármi - és utána légcsavarszakértõként villogott. Ami odáig ment, hogy a "Justice for Hungary" repülés azért végzõdött Bicskénél kényszerleszállással, mert az a légcsavar ment tönkre, amit õ készített.

Azt a "helikopternek" csúfolt eszközt megnézed, nincs benne semmi helikopter. Nem irányítható, két merev légcsavar forog a tetején, stb. .... A helikopternek ugyanis pontosan az a lényege, hogy mozgása, kormányzása a légcsavarlapátok ciklikus vezérlésén alapul, azaz a lapátok egymástól függetlenül vezéreltek.

A forgáskiegyenlítõ rotor pedig egy bizonyos orosz-amerikai Sikorsky nevû úrnál jelent meg és a német Focke úrnál.
Ez egyébként csak egy a lehetõségek közül, hiszen ismerünk még egy pár módszert, tehát nem ez a helikopter lényege.

[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 10:36 -kor

[lameXpert]

ZIPERNOWSKY KÁROLY (1853–1942)

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 10:41 -kor

[Tomi Filth]

Elisabeth Bathory, magyar nevén Báthory Erzsébet, aki még nem tudné õ volt a magyarok hirhes vámpírja!!!!!

1560 augusztus 19-én született, élete nagy részét a 16. századvégén élte! a Báthoryak különösen nagyhatalmú, jó kapcsolatokkal rendelkezõ nemesi család volt. Báthory István I. János magyar király támogatója, erdélyi fejedelem volt. Az õ fiatalabb fia, Báthory István 1575-ben Lengyelország királya lett.

Erzsébet az unokahuga volt Báthory Istvánnak. A családja hozzáígérte Nádasdi Ferencnek, amikor még csak 10 éves volt, és 15 évesen összeházasodtak. Erzsébet a hagyományokat megõrízve megtartotta a lánykori nevét, mert a családja sokkal hatalmasabb volt, mint a FÉRJÉÉ.

Élesen elhatárolódott a sexualis viselkedésében Elizabeth. Mielõtt találkozott ám a jövõbeli férjével, akkor már terhes volt, és titokban kihordott egy germeket. Adoptálta a gyermeket, és mindenkinek egy rakás pénzt adott, aki tudott a terhességérõl. A házassága során sok szeretõje volt, amig a férje távol volt. Ami gyakran elõfordult, mivel Nádasdy Ferenc hivatásos katona volt.

Nádasdy Ferenc gonosz ember volt, és kínozta a szolgáit amikor otthon volt, de nem kínozta halálra õket. Mézzel bekente õket, és napokig kint kellett állniuk, miközben méhek és rovarok szúrkálták õket.

A hercegnõ is kegyetlenül bánt a szolgáikkal, Elizabeth arra kényszerítette õket, hogy helyezzenek egy darabka papírt a lábaik közé, és gyújtsák meg. Úgy büntette a lopással gyanusítottakat, hogy egy ízzó érmét kellett tartaniuk a markukban, amíg bele nem sült a tenyerükbe. Ezek az eljárások gyakran halállal végzõdtek, de ez nem is volt meglepõ, aki ismerte a keményszívû hercegnõt.

Hamarosan a kínzás Elizabeth hobbijává vált. Tizenéves lányokat rendszeresen arra kényszerített, hogy vetkõzzenek meztelenre a férfiszolgálók jelenlétében. A terror, fájdalom és a halál izgalmas idõtöltés volt Elizabeth számára, hasonlóan, mint másnak a sport, vagy a szerncsejáték. 612 asszony és lány esett áldozatul a vérszomjának, köztük nagyon fiatalok is, 12 év körüliek is! Ugyanis a legendõk szerint, ez a nagyon gazdag, szép és nemesi származású nõ megfürdött a forró vérükben, hogy megõrízze szépségét!!!



para Tomi Filth

[lameXpert]

Neumann János 1903-1957

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 10:41 -kor

[Arp]

Pick szalámi

[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 10:42 -kor

[lameXpert]

Kocs

idézet:

---

Alighanem a Kosból származik a település neve, amit egy korai pecsétnyomó ábrája látszik hitelesíteni. A község mai területén római település nyomát tárták fel. A török pusztítások után Esterházy József birtoka lett. Érdekessége Corvin Mátyásról elnevezett keserûvíz-forrása volt, de még ismertebb az itt feltalált könnyû kocsi szekér, amelyet 1518-ban írtak le elõször, s amely Kutschéra, coach-ra stb. változva több nyelvben ma is kocsit jelent.[/quote]

Barokk katolikus plébániaháza muemlék jellegu, a volt barokk kúria átépítése után klasszicista külsot mutat. A település lakónak száma 2.800 körül van.

[Iguana]

Petõfi Sándor

(Kiskõrös, 1823. jan. 1. - Fehéregyháza, 1849. júl. 31.): költõ, a magyar lírának világviszonylatban is jelentõs képviselõje, az 1840-es évek forradalmi értelmiségének vezére.
Petõfi Sándor mûvészete, életútja, személye és elvszerû magatartása nemzeti értékeink közé tartozik; nemzeti mitológiánk része immár másfél évszázada. Számos verse (a hazáról, annak tájairól, az emberi kapcsolatokról, és érzésekrõl, a forradalomról) benne él a magyarság tudatában, mûveltségünkben. Mindezekkel együtt és mindezeken túl: világszerte ismert és elismert költõnk.
Munkásságában a kor legjelentõsebb irodalmi és szellemi jelenségei fonódnak össze, alkotnak magas szintû egységet. Hamar túllépett a szentimentális almanach-lírán. Költõi világának szerves része lett a romantika, de annak szélsõségeit ugyancsak gyorsan elhagyta. Költészeti forradalma az egyéniség kifejezése jegyében bontakozott ki; az egyszerûség, a közvetlenség, a természetesség és a könnyedség párosult az õ verseiben magas fokú kifejezõkészséggel, megteremtve a "lírai realizmust" (Barta János)
A"korláttalan természet" (szabadság és természetesség) érvényesítésére törekedett minden szinten. Költészetét és sorsát a népért, a nemzetért, sõt az emberiségért való elhivatottság is alapvetõen meghatározta. A liberalizmuson (a társadalom minden rétegének érdekérvényesítését szolgáló irányzaton) túllépve demokrata, sõt radikális forradalmár lett. A népköltészet azért szándékozott uralkodóvá tenni az irodalomban, hogy azzal a nép társadalmi felemelkedését is elõsegítse: "Hogy a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék" A nemesi Magyarország elmaradottságát keményen ostorozta, a reformkori küzdelmek élére állt, a forradalomnak már vezéralakja volt, idõvel szimbólummá vált. Eszmevilágának középpontjában a szabadság állott; a szabadságharc költõ-katonája és vértanúja lett.
Folyamatos és kivételesen nagy hatását is bizonyítja, hogy halála óta minden társadalmi rendszer kialakította a saját Petõfi-képét, egyedül érvényesnek hirdetve azt. A népi, a nemzeti, a demokrata és a forradalmár jelzõk váltakoznak ezekben az eszményképekben, más-más hangsúllyal és aránnyal. Költészeti forradalma több évtizede alapvetõen kijelölte a magyar líra fejlõdésvonalát.

[Iguana]

[ 2002. május 19.: cfodor szerkesztette a hozzászólást ]

[Iguana]

[url="http://"http://www.inf.u-szeged.hu/~tanacs/cserkesz/cserk/cimer.html"]A magyar címer története[/url]

[Iguana]

REMÉNYIK SÁNDOR: NEM NYUGSZUNK BELE

Téli szél a targallyakat fújja;
Mint az Isten égre tartott ujja,
Mint megcsúfolt, kikacagott álom:
Állunk egyedül a nagy világon.

Elvették, s most véle nagyra vannak,
Törött véres kardját a magyarnak,
De míg minden nép a sírját ássa:
Van szava, hogy világgá kiáltsa.

Csak mi, csak mi ne verjük kebelünk,
Csak mi, csak mi emeljük fel fejünk,
Tiporhatják szûztiszta igazunk,
Csak mi, csak mi ne hagyjuk el magunk!

De hirdessük guzsbakötött kézzel,
Sebes ajkkal, lázadó vérrel,
Idézve menny-pokol hatalmait,
Hogy béke nincs, hogy béke nincsen itt!

Kezünk, bár nem pihen a kardvason,
A szíveinkben nem lesz nyugalom,
Jöhetnek jövõ századok, s megint
Csak "Recrudescunt" régi sebeink!

E sebek és e fájdalom örök,
Ettõl vonaglik minden magyar rög,
Ettõl vérez, ki majd nyomunkba hág,
Ettõl nem gyógyulnak az unokák!

Tátra-erdõk ettõl zúgnak-búgnak,
Ettõl reszket leke minden zugnak,
Puha szívek kõvé ettõl válnak,
Kemény kövek élõ szívként fájnak.

Amíg élünk, ettõl fájunk, égünk,
Sírban ettõl nem lesz pihenésünk,
Ettõl szorul a kezünk ökölbe,
Ettõl sír a gyermek anyaölbe.

Fenyõ madár, behavazott fákon,
Száraz haraszt, téli pusztaságon,
A folyók, fák, a füvek szelleme,
Minden süvít: mi nem nyugszunk bele!

Most Lomnic ormán rakjunk nagy tüzet,
Versailles-ig lobogjon az üzenet,
Hogy megroppant bár karunk ereje:
Nem nyugszunk bele, nem nyugszunk bele!

1918.december 16.

[Iguana]

SZENT-GYÖRGYI ALBERT (1893 - 1986)


Budapesten született, itt végezte tanulmányait és kapott orvosi diplomát 1917-ben. Több mint tíz évig járta a világot, Cambridge-ben kémiai doktorátust szerzett.

Hazatérve a szegedi egyetemen lett tanszékvezetõ professzor, ahol rövid idõ alatt biológiai kutatóbázist hozott létre.

A sejtlélegzés tanulmányozása során bizonyos növényekbõl - narancs, citrom - sikerült izolálnia egy redukáló "ágens"-t, amely blokkolja a peroxidáz típusú enzimek hatását. Ezt a hezuronsavval azonos anyagot nevezte el, utalva az anyag skorbutot megszüntetõ hatására, aszkorbinsavnak, vagyis C-vitaminnak. Elõállításához bõséges forrást jelentett a Szeged környéki paprika.

1937-ben fiziológiai, illetve orvostudományi Nobel-díjat kapott a "biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársavkatalízis vonatkozásában".

A háború után aktívan bekapcsolódott a magyar tudományos élet és az Akadémia újjászervezésébe, de 1947-ben a politikai terrortól tartva külföldre távozott.

Közel negyven évig élt Amerikában. Elsõsorban az izomkutatás és a sejtszabályozás problémái foglalkoztatták, továbbá igen jelentõs rákkutatási tevékenységet folytatott.

Több mint kétszáz tanulmányt és számos jelentõs könyvet írt.

Élete, tudósi és emberi tevékenysége a pusztítással szemben az élet igenlését szolgálta.

[lameXpert]

Ábel a rengetegben (1994)
Az "Abel a rengetegben" (Abel in the Forest) Tamasi Aron (1897-1966) regenye alapjan keszult (a Magyar Televizio szamara). A tortenet 1920-ban jatszodik, rovidesen az utan hogy Erdely Romaniahoz lett csatolva. A hos a tizenhat eves Abel, aki a havasok koze kerul mint erdopasztor. Abel a "gobe," furfangos szekely (hasonlit az angol "cockney"-hoz) megtestesitese, egyen es archetipus egyben. Ahogy ateli a telet a havasokban, tele kalandokal, komikus es tragikus roman csendorokkel, szerzetekkel, ember lesz belole.

Ábel Amerikában (1998)
Abel apjanak lakodalman az egyik vendeget, egy "Amerikas-t", halalra szurjak, o pedig a hajojegyet Abelre hagyja. Igy kerul a szekely "gobe" Amerikaba, New York-ba. Sok komikus es szomoru kalandban lesz. resze. Mindannyian folismerhetjuk magunkat benne; talan amikor eloszor erkeztunk az USA-ba. Bar becsuli es szereti befogado hazajat, de honvagya van. Sok kulonfele nemzeti es etnikai csoporthoz tartozo emberrel talalkozik. Bar kemenyen dolgozik, nehez allast talalnia, mivel egyetlen kepzettsege az erdopasztorsag - es Amerikaban fogalmuk sincs az embereknek hogy mi az!. Vegre West Virginia-ban kap allast egy bankban. Ott kapja meg a feleletet a kerdesere (ami a lenyeg az egesz Tamasi Aron "Abel" trilogiajabol) egy amerikai feketetol; "Miert vagyunk a vilagba?".

Angi Vera (1978)
Angi Vera won awards at eight film festivals, including the International Critics' Prize at Cannes in 1979. In its day, it was shocking for its penetrating indictment of the communist system, since it came from a communist-run country and was, indeed, financed by the state film agency of that country. In the story, a teenaged girl comes under the intense tutelage of the Communist Party in 1948 and changes from a high-minded idealist bent on rooting out corruption to a party apparatchik who is prepared to sacrifice her lovers and friends to maintain her standing within the party's hierarchy.

Az Állami Áruház (1952)
Kocsis Ferenc kiváló dolgozót kinevezik az új állami áruház igazgatójává. Ilonka, a tehetséges divattervezo, Boriska, a kedves, Dániel, a túlbuzgó, Klimkó, a konzervatív eladó és Glauziusz bácsi, a lelkiismeretes, becsületes könyvelo segíti munkáját. Ilonkával eleinte inkább csak folyton vitatkoznak, holott mindkettojük életét a munka tölti ki. A vetélkedésbol hamarosan szerelem lesz. Közben Dancs, a régi igazgató elterjeszti a rémhírt, hogy az új szocialista kereskedelem nem képes kielégíteni a keresletet. Rokonaival és barátaival felvásárlási akcióba kezdenek, ami tömeghisztériához vezet. Az új áruház állja a vásárlók ostromát, mialatt teherautókon megérkezik az áruutánpótlás. Végül a rémhírterjeszto károkozókat elviszi a rendorség, a szerelmesek pedig egymásé lesznek.

Csiksomlyói Passió (19?)
A Csiksomlyói passiót 1981-ben mutatták be a Várszinházban Kerényi Imre rendezésében. A bemutatón Iglódi István játszotta Jézus szerepét, de röviddel azután megbetegedett. Ivánka Csaba ugrott be helyette, akkora sikerrel, hogy azután 10 évig o játszotta ezt a szerepet Magyarországon és külföldi vendégszereplések során egyaránt. Ivánka éppen Krisztusi korban volt, 33 évesen játszotta eloször ezt a szerepét. Kerényi a Szolnoki Szigligeti Szinházból ismerte Csabát, ahol sok darabban dolgoztak együtt. Ezek közül az egyik legemlékezetesebb Voltaire Candide-jának musical változata. A cimszerepet Csaba alakitotta, aki a szolnoki aloadással egyidoben Budapesten a Candide prózai foszerepét is játszotta vendégmuvészként.

Hanussen (1988) 108 perc
Klaus Scneider fejsebet kap. Orvosa, Bettelheim felfedezi, hogy a szakaszvezeto kepes hipnozist eloidezni, es ezt o ki tudna aknazni a gyogyitasban. Nowotny szazados, volt variete igazgato inkabb show-musorokban kamatoztatja Schneider tudasat, es Becsbe viszi. Schneider itt Hanussen neven egyre szenzaciosabb sikereket arat. Kiseretevel Berlinbe megy, o lesz a Profeta. Megmondja elore Hitler hatalomra jutasat.

Az Igazi Mao (1994)
Ez a magyar kozremukodessel keszult dokumentumfilm szamos elismeresben reszesult. A film a Mao Ce-tung-rol rogzult ismereteinket vizsgalja felul, illetve helyezi teljesen mas megvilagitasba. A film leleplezi az ellentmondasokat "nagy vezeto" ifjukori es kesobbi tettei kozt; es megprobalja bemutatni az igazi Mao-t.
Back to List


Indul a Bakterház (1979)
Feltehetõleg a 30-as években játszódik ez a fergeteges komédia. Bendeguzt, a 10 éves fiút elszerzodteti anyja a lókupechez, majd a lókupec tovabbadja a bakternak. Bendeguz, mivel nehezen tud beilleszkedni a falusi életbe, különbözõ csínytevésekkel teszi izgalmasabba az életet.... Mindenkinek érdemes megnézni ezt a filmet, aki nem tudja, hogy miért jó, ha valakinek svabbogar is jut a levesébe. Fõbb szereplõk: Koltai Robert, Horváth Teri, Haumann Péter, Csákányi László

Meseauto (2000)
Szucs Janos, egy nagy budapesti uzletkozpont igazgatotancsanak elnoke. Harmincot eves, gazdag es sikeres. Notlen, ami nem jelenti azt, hogy ne rajonganak korul a nok. Hosunk egy kicsit mar unja is ezt a melyebb erzelmek es elmenyek nelkuli eletet, amire oly sokan vagynak. Az elnok ur evek ota eloszor hosszabb szabadsagra keszul. Ennek oromere egy gyonyoru autot vasarol autkereskedo nagybatyjatol. Szucsnek a meses autoval mar az elso napon sikerul felloknie egy gorkorcsolyaval szaguldozo fiatal lanyt, Kovacs Verat. Szerencsere nagyobb baj nem tortenik, hacsak azt nem szamitjuk, hogy az elnok beleszeret a lanyba...

Senkiföldje (1994)
Jeles András 10 év szünet után vállalkozott újra rendezésre. A magyar kritika szerint, ha amerikában készül, ez a film kap Oscar díjat nem a Schindler listája. "Gyerekszemszogbol a holocaust" - Jeleshez képest meglehetõsen konvencionális nyelven elbeszelve, de mind a temavalasztasban, mind az elbeszeles szerkezetében, mind a képi világban megtaláljuk azokat a finom és eredeti megoldásokat, amelyek Jeles mûvészetere jellemzõek, csak csendesebb, visszafogottabb formában jelentek meg, mint korábban. A polgári zsidó család hétköznapjainak ábrázolásá nem történelmi emlékezés vagy erkölcsi igazságtétel: a történet sokkal inkább figyelmeztetés napjaink létezõ és folyamatos pusztításaira, a kifejezés pedig kísérlet a jelenkori mozgókép érvényességi körének megvonásara. Alapvetõen ennek az eszmének a jegyében billent ki a film a holocaust felidézéséinek megszokott semajabol: a pusztulás remet elõrevetítõ hisztéria sokszor esendõ humorba oltott ábrázolásá a szánalom és részvét lassan Semmivé váló, kiüresedõ érzetét hozza zavarba; a kamaszlány-szemszög összemosása Dickens Copperfield David - történetével pedig az elbeszélõ pozícióját helyezi különös fénytörésbe. A legfontosabb mûvészi hitvallás a század botrányarol és a mozgóképi kifejezés új határairol azonban a film befejezõ képsora, amely önmagán túlmutatva, az ország politikailag és a világ vizuálisan megváltozott állapotából fakadó szemleletvaltas sarokpontjat is kijelöli: a Senkiföldjé címû játékfilm története bevégeztetett, s ezzel a fikciós történet mondás lehetõsége is megszûnt; a vásznon a zsidók elhurcolasanak fekete-fehér, lassított dokumentumképeit látjuk...

Szeressük egymást gyerekek (1994)
1. Eg a varos, eg a haz is (fekete-feher) Budapest alulnezetbol. Csatorna- palyaudvar-hidfenek szag. A foldalatti jaratainak maszatos csempei. Jegviragok a mosdovizben. A lyuklakok rozsdara es dadogasra itelt vilagaban is megtalalhatok a fenti vilag mechanizmusai: a semmi birtokosai is a szanalom, nagylelkuseg es mohosag kozott ingadoznak. Az Eg a varos, eg a haz is egy remek Godot-ra varva filmadaptacionak is beillene. Az operator Sas Tamas, aki ezennel bebizonyitja, hogy a Presszoban nem azert hagyta mozdulatlanul a szoba sarkaban a kamerat, mert nem tudja, hogy hogyan kell azt kezbevenni a film 1997-ben elnyerte a Magyar Filmkritikusok operatori dijat.

2. A Magyar Pizza (szines) Milyen tragikomikus kovetkezmenyei vannak annak, ha az asszony a honapokon at titokban sporolt penzebol egy Magyar Pizzat rendel? Milyen jelentosege van ennek a ketsegkivul egyedi, botranyos es rongyrazo gesztusnak a Marabu 2. kazanvizsgaval rendelkezo (volt muvezeto!) munkanelkuli ferj, a pizzaba szinten beinvesztalo apos, a fiujat bemutatkozo-vacsorara invitalo lany, a sarkon a nyalat csorgato volt egyetemi tanar es a pitianer, gaz-pisztollyal tamadasra lendulo bunozo eleteben?

3. A nagy agyhalal Roviden: Hm. Hm. Bovebben: ez egy Jancso film. Nok (majdnem pucerak es lebegnek eg es fold kozott), ferfiak (ruhaban), lufik (az elmaradhatatlanok); s veluk egyutt mi is szallunk kepernyorol kepernyore a nagy poszt-rendszervalto virtualis magamagammutogatasban mikozben korulottunk mindenki a latszat es valosag kifurkeszhetetlen titkairol diskural Jancso ebben a filmjeben is magat hozza: irritaloan modoros, felhaboritoan kodos, bravurosan szokken referenciarol referenciara, legyen az Bach vagy Wittgenstein. Az egesz filmnek se fule se farka, de a maga ful- es faroknelkulisegeben megiscsak zsenialisan meg van csinalva.

Egészséges Erotika (1985)
Fergeteges szatira, a gulyás-kommunizmus utolsó éveibõl Tímár Péter a volt vágó és trukkmester elsõ rendezése. A vidéki ladagyarban csak nõk dolgoznak ám a ládákra nincs vevõ. A ravasz tûzoltó "tûzvédelmi" kamerákat szereltet fel meg a nõi öltözõben is. A kameráknak hamar híre megy, az üzem forgalma is fellendül, de amikor a nõk észreveszik a kamerákat sztrájk tör ki...
A gyarizgazgato (Rajhona Ádám) tûzoltó (Koltai Robert) és a TSZ elnök (Haumann Péter) gonosz hármasá zseniálisat alakít. A kópia elég rossz minõségû, a film fekete-fehér. A filmben elég érdekesen beszélnek magyarul, az igekotok, nevelõk elmaradnak, néha állítmánya sincs a mondatoknak (nyelvtanulasra nem ajánlott). Ha valakit ez a figyelmeztetés nem riaszt el, az viszont jól fog szórakozni.

Megáll az idõ (1981)
A film színes és fekete-fehér angol felirattal. Történetet tekintve a Megáll az idõ két tinédzserrol szól akiknek az apja 56 után disszidált. Hogy tudja ez a két fiú feldolgozni apjuk hiányát, hogy egy régi barátjuk Bodor költözött be az anyjukhoz? Hogy tudnak viszonyulni a az amerikai 'koka kola mámor'-hoz a Rock'n'Roll-hoz, 56 -hoz? Zseniális a film, lehet tinédzser mozinak nézni, lehet 56-os filmkent nézni, vagy lehet csak egyszerûen korrajznak tekinteni a hatvanas évek elejérõl. Ez az alkotás minden bizonnyal mindenki számára élvezetet nyújt majd. Rendezte Gothár Péter, Operatõr: Koltai Lajos, a film Õze Lajos utolsó elõtti filmje. A film nagyon sok díjat nyert:1982 - Magyar Jatekfilmszemle, Cannes: Ifjúság díj; Chicago: Ezüst Hugo díj; 1983 - Magyar Filmkritikusok Díja, New York: a filmkritikusok díja a legjobb külföldi filmnek;

Az én XX. századom (1989)
A film fekete-fehér, angol. Egy ikerpar életet követi nyomon az én XX századom. Dorat és Lilit születésük után szétválasztják, nem ismerik egymást, ám véletlenül összetalálkoznak a XX század hajnalán az Orient expressz-én. Míg egyikük elsõ osztályon utazó oromlany, a másik bombahajigalo anarhista. Az õ életüket követi nyomon a film a XX század elején. A film válasz Bertolucci 1900 c filmjére. Míg az 1900 két férfi életútját követte végig, addig Enyedi Ildikó inkább nõi szemszögbõl figyeli meg ezt a századot.
A film megnyerte a magyar filmszemle és az az Edinburgh-i és a Cannes-i filmfesztivál különdíjáit. 1990 ben 4-ik lett az USA filmkritikusok év filmje választásán.

A Tanú (1969)
Ezt a klasszikust Bacsó Péter '69 ben készítette. Sohasem tiltottak be, de nem is engedélyeztek. Nyilvános premiere nem volt a filmnek csak '89-ben de addigra már sokan láttak egyetemi, kultúrházi vetítéseken.
A személyi kultusz éveiben Pelikán József gator bekerül a politikai élet sodrába. A józan gondolkodású ember becsületes kommunista akar lenni, de sehogy sem sikerül megbirkóznia a korszak dogmatikus, sokszor fantasztikusnak tûnõ, bonyolult jelenségeivel. A film fergeteges szatira. Nepszruseget mutatja, hogy sok szállóigé is keletkezett a filmbõl: 'Az élet nem habostorta','A nemzetközi helyzet fokozódik','Magyar Narancs: kicsi is savanyú is de legalább a miénk'.
Fõbb szereplõk: Kállai Ferenc, Õze Lajos, Monori Lili.

Bolse Vita (1996)
Fekete Ibolya a Bolse Vitával ragyogó filmet készített 1989-rol. És rólunk. Akiknek szerencsénk volt, hogy élhettunk akkor. A szabadság eufóriájárol mesél, amikor azt hittük, minden megtörténhet, és minden más lesz. Jobb. Már tudjuk, hogy nem lett. Sõt. De olyan jó látni ezt míg egyszer. Hogy tényleg jó volt élni. Mondjuk Budapesten. Két világ, a posványos Nyugat és a veszélyes Kelet határán. Elvagyodasukban ide érkeznek is itt ragadnak az orosz zenészek, színészek, seftelok, is a megcsömörlött angol-amerikai próbálkozók. Itt el lehet lenni már valahogyan, de meg izgalmas élni. Lakni, kocsmazni, szerelembe esni, beszélgetni, inni.
A Bolse Vita nagyon is konkrét mese. 1989: a kelet-európai rendszerváltás pillanata. Budapest: Kelet-Európa seftes piaca, a korlátlan lehetõsigek, a szabadság kapuja, a sokféleség ritka békés együttélése - mindaddig, amíg meg nem jelenik a Gazda, a maffia... Az elsõfilmes rendezõ, Fekete Ibolya ennek a tûnékeny pillanatnak, az "emberarcú internacionalizmusnak" a megorokmtisiirt Berlinben Európa díjat (az Eurspa Parlament különdmjat), Budapesten a filmhét különdíjat valamint - többek között - a szocsi is a cottbus-i fesztivál nagydíjat nyerte el.

Napló Szerelmeimnek (1987)
A napló szerelmeimnek Mészáros Márta 4 részes, önéletrajzi 'napló' sorozatának 2-ik tagja. "Volt egy kamaszlány aki sem magyar sem orosz,nincsen családja, s bár érzelmileg kötõdik Magyarországhoz, de cirill betûkkel tanult meg írni. Keresi önmagát, akar az onarulast is vállalja amikor visszamegy nevelõanyjához mert annak befolyásos kapcsolatai révén kijuthat Moszkvába ösztöndíjasnak, mert ez az egyetlen esélye, hogy valóra válthassa amire gyerekkora óta vágyik, hogy filmrendezõ lehessen. Súlyos kompromisszum amit vállal, szinte hasonlítani kezd gyûlölt nevelõanyjához, de sose lesz tudatos karrierista ...Szóval a legkeményebb Rákosi korszkarol szól a Napló szerelmeimnek, arról az 50-53 közötti idõszakrol, amit magyar film nem érintett meg igazán"

Szaffi (1984)
Dargay Attila rendezõ nevet sokan a Vuk c. rajzfilm kapcsán ismerik fel. A Szaffi-ban Dargay a Cigánybáro történetet dolgozza fel a tõle megszokott fergeteges animációs teljesítményt nyújtva. A mesefilm hûen követi az eredeti történetet, idillikus képet nyújtva a vandorciganyok eltérõl, de egyben nagyon is valósán érzékeltetve az õket fenyegetõ üldöztetést és a róluk - igazságtalanul kialakult -negatív sztereotípiákat. A film azonban komikus elemekben is gazdag; a kövér malackereskedo vagy az idióta katonák emléke sokak arcára fog meg hetek múlva is mosolyt csalni... A sztori vége pedig, természetesen, ízig-vérig mesefilmbe illõ "happy end". Nem csak gyerekeknek!

Szerelmesfilm
Szabó István egyetlen Oscar díjas rendezõnk, és talán a két fõszereplõt Halász Judit-öt és Bálint András-t sem kell bemutatni. A film cím nem átverés, tényleg szerelmi történet lesz a filmben: Jancsi és Kata egy házban született és nõtt fel, egy osztályba jártak, s testvérként szerettek egymást. Ahogy cseperedtek, ugy alakult át ez az érzés tiszta, szép kamaszszerelemme.l7 évesek voltak l956-ban. Kata Franciaországba távozott, Jancsi nem hagyta el hazáját. Tízévi levelezés után meglátogatja Katat ....

Angyali Üdvözlet (munkacíme: Gyermekjátékok), 1984.
"Az egy évvel korábban dobozba zárt Alombrigad azonban továbbra is a dobozaban maradt, Jeles új filmjének, az Angyali üdvözletnek az õszi premierje pedig hatalmas vitákat kavart a sajtóban. Már maga az ötlet, filmet készíteni Az ember tragédiája alapján, sokakat megremisztett. Meg többeket riasztott, hogy nyolc-tizenkét éves gyerekek játsszák el a madáchi mûvet. Pedig Jeles már a cím megváltoztatásával is jelezte, hogy nem mechanikus adaptációt készít. Felhasználta a Tragédia szöveget, de át is alakította a veretes dialógusokat, hozza is írt részeket. Az Angyali üdvözlet végigköveti a Tragédia történelmi színeit, de nem mindegyiket jeleníti meg. Az emberpár víziója és kalandozasa a jelenbe nyúló londoni szinnel és Éva megfoganasaval zárul. Jeles teremteslatomasa sötétebb, mint Madáche volt: az Angyali üdvözlet végén felhangzik ugyan az Úr hangja, ám rögtön meg is ismétlõdik, és idézõjelek közé kerül Lucifer ironikus és lemondó szavaival. A történelem a káoszba tart, nincs végcél, csak ismétlõdes, körbe-körbe forog minden. Az egész történet összefüggõ térben, erdõszélen, mezõn és egy homokos terepen játszódik, az egyes színek összeérnek, de egymásba fordulnak a különbözõ korok is, a szereplõk (talán Képler távcsövevel) átlátnak az egyik színbõl, az egyik történelmi idõbõl a másikba. Az Angyali üdvözlet alomjatek, gyermeki látomás. A rendezés, a fényképezés és a látványtervezes (az operatõr Kardos Sándor, a díszlet- és jelmeztervezõ Kovács Attila volt) kivételesen összehangolt világot teremtett. Természeti környezetben, de ember nagyságú bábuk, szobrok, hatalmas építmények tövében zajlanak az események. A jeleneteket többnyire kozelkepekben és felkozelikben látjuk, csak ritkán nyitjak a teret totálok, hogy a szín(hely)ek összefüggéset és egységet megteremtsék. A lágy szurok, a kameramozgasok és a lassítások használata, a szereplõk olykor marionettszeru mozgatásá egyaránt a látvány latomasossagat hangsúlyozza. A három fõszereplõ mellett, mögött mindig ott kavarog egy nagyobb csoport, egy közösség, a tömeg, ok visszhangozzak a szövegeket, az õ sodrásúk hajtja elõre, gyakran a pusztulásba az eseményeket. (Akasztanak, de jó, hogy itt vagyunk!") A filmet követõ sajtóvitaban a legnagyobb felháborodást Jeles pesszimista víziója okozta. Többen Az ember tragédiája megcsúfolásat emlegettek, Madách történelemképenek dekadens tagadásat vetettek a rendezõ szemére, a szöveg kiforgatasaval és a gyerekszereplok kihasználásaval vádoltak. Részben persze érthetõk ezek a hatalmas indulatok, hiszen Jeles valóban alapjaiban fogalmazta újra a Tragédiát. De hat mi mást is tehetne a XX. század (ahogy õ fogalmazott, a büntetõszázad") végérõl tekintve vissza az emberiség történelmére? Jeles víziója szuverén, baljós, de nem embertelen. A teremtestortenetet õ is bölcseleti távlatból szemléli, és a naiv, ártatlan gyermeki nézõpontból meséli el az eseményeket. (A film eredeti cmme Gyermekjátékok volt.) A gyerekek szovegmondasa ugyan néha zavaró, ahogy a rendezés megoldásai is az elidegeníto és szimbolikus, de Jeles koncepciójában a gyerekek szerepeltetése teszi csak lehetõvé a létezés kérdéseinek felvetését. Nincs színész, se hivatásos, se amatõr, aki ezeket a szövegeket ilyen természetességgel és tisztasággal lenne képes elmondani. A gyerekek tekintete a reménykedést hordozza, csakhogy szörnyû látvány tárul eléjük. A széthullás, a megállíthatatlan romlás Jeles mindegyik filmjének fundamentumá. Õ azonban nem haraggal szemléli ezeket a történeteket. (Balassa Péter éppen a rendezõ "tárgyilagos szomorúságát" elemezté.) A rendezõi attitûdöt a részvét és a megrendülés határozza meg."

A Részleg 1994
Ez az abszurd dráma egy meg nem jelölt, de kitalálhato kelet-európai országban játszódik. Egy irodai beoszottat "kineveznek" egy új részleg vezetõjének. Utazása során lassan derül ki, hogy valójában hová is küldik. Gothár eddigi munkáihoz hûen megint politikai témához nyúl. A film után nehéz eldönteni, hogy az ember sírjon-e, vagy nevessen rajta. Maradt bárkinek is akar a legkisebb kétsége afelõl, hogy a rendszerváltás Kelet Európában jó volt-e? Gothár leteszi a garast.

6:3, avagy játszd újra Tutti...
A filmet Tímár Péter rendezte ( a Csinibabat és az Egeszseges Erotikat már játszottuk tõle) A film fõszereplõi: Eperjes Károly, Szalay Kriszta, Cseh Tamás. Mellékszerplok: Kállai Ferenc, Kern András, Reviczky Gábor.
Tutti negyvenes éveit taposó becsületes köztisztasági dolgozó. Kukasautojaval minden nap bejárja a körzetet, hordja a szemetet, miközben szenvedélyerol, a legendás Aranycsapatrol álmodozik. Egy napon lerobbant családi házba hívják egy maszek lomtalanitasra. Munka közben egy soha nem látott kincsre bukkan: egy mezre, amelyet azon a bizonyos londoni 6:3-as mérkõzésen viselt a csapat egyik nagy egyénisége. Tutti magára húzza a címerest mezt, és ekkor csoda történik: hõsünk visszakerült a múltba, pontosan 1953. november 25-én délutánra, az "Évszázad Mérkõzése" kezdorugasa elõtti percekbe. Innentõl kezdve a bonyodalom egyre fokozódik. Tímár Péter filmje egy azóta már legendává vált futballcsapat, és egy azóta is nemzeti diadalkent emlegette mérkõzés kapcsán gondolkodik a magyar történelem egy izgalmas szeletérol. Teszi ezt ugy, hogy - a legnagyobb hazai sztárokat felvonultatva - egyik humoros gegtol a másikig vezetve, felhõtlen kikapcsolódást kínál a moziba ülõ nezonek.

Sose halunk meg (1993)
Az elsõ magyar állami támogatás nélkül készült film. A film megkapta filmszemle legnagyobb sikerû film díjat, és különdíjat a 'magyar közönség visszahoditasaert'.
Fõszereplõ és rendezõ Koltai Robert, Zene: Dés László Presser Gábor
Gyuszi bácsi a vásározó vállfáarus elviszi vidékre nyampic városi unokaöccset Imrét, hogy megtanítsa milyen az igazi élet. A hatvanas évek elején sok vidám kalandban vesznek részt, Gyuszi bácsi megismerteti Imit a lóverseny, a vásár a nõk és a krémes ízével. Vidám történet az élet szeretetérol. Az utóbbi 10 év legikeresebb magyar filmje. Csákányi László utolsó fimszerepe.

Csinibaba (1996)
1962. augusztus 28. Ezen a szombat reggelen is ellátja Simon ba hírekkel, tanácsokkal és zenével a haztombradion keresztül a rábízott állampolgárokat. Élete párjával megállapítják, hogy e napon sem történik semmi, és talán meg harminc évig nem is fog. Valami mégis történik: a KISZ meghirdeti a Ki-mit-tud-öt, amelynek gyõztesei kimehetnék a Helsinki VIT-re, és a mozik az Édes élet-et játsszák Anita Ekberggel. Banki Attila betanított munkás tánczenekart szervez, hogy a Ki-mit-tud révén négy éve Kanadában elõ szerelmehez kijuthasson, miközben a szomszédjaban elõ Angela szerelmet észre sem veszi. Sokan szeretnének meg kijutni nyugatra a Ki-mit-tuddal. A kerületi döntõn Attiláék véletlenül megtudják, hogy a gyõzteseket már korábban kiválasztottak, a formaruhák is elkészültek méretre. Beletörõdnek: itt kell élni egy ideig. Majd énekelik addig: "imádok élni...".
Van aki szerint ez nosztalgiafilm, van aki szerint durva torzítás, a rendezõ szerint szatira a hatvanas évek iránt érzett nosztalgiarol. Tessék eljönni eldönteni ! Egy biztos, sok zene lesz az 50-60-as évekbõl, és szerepelni fog Galvolgyi János, a Laar Pour Lart társulat (mind humoristak).

A miniszter félrelép
Az induló képlet: van egy gáláns kalandra igyekvõ miniszterünk és egy inkognitóban utána surrano ellenzéki titkárnõnk, egy féltékeny feleségünk (a miniszter részérõl), egy féltékeny ferjunk (a titkárnõ részérõl) és egy szállodank a patinás, felallvanyozozz Astoria, amellyel szemben ott várakozik már maga a végzet... öt egyenlõre... nos, nevezzük csak Különös Alaknák
Egy zseniális színházi komédia profi filmre vitele igazi amerikai precizitással (a producer Andrew Vajna, az operatõr Ragályi Elemér, zene Dés László/Geszti Péter)

EURÓPA EXPRESSZ
A film az elsõ magyar akciófilm. Sokan dicsérik, néhányan fintorognak a filmre, de a bírálói is csak azt tudják felhíozni, hogy inkább burleszk film mint akciófilm. Abban mindenki egyet ért, hogy egy klasszikus született olyan új sztárokkal mint Dobo Kata, Stohl András, Ratoti Zoltán, Kamarás Iván.
Az annyira dicsõítétt rendõrségi kommandósok sem tévedhetetlenek - vallja Papp alezredes - és ez a film elsõ néhány percében látványos bizonyítékot nyer. Ám ez sem elég ahhoz, hogy csapata bizalmat kapjon; nem nézi jó szemmel a "Nagy Ember" annak a lelkes öt fiatalnak a munkáját, akiket az ales maga mellé toborzott. A szerencse azonban melléjük áll, így rövidesen egy vonaton ülnek a hírhedt Zavaróvval, és néhány cseppet sem barátságos orosz terroristraval. Amikor a maffiavezér fülest kap, hogy figyelik, túszul ejti az Európa Expressz utasait. A rendõrség vezetõje tanácstalanságaban rábízza az ügyet Pappekra, ok pedig nekilendülnek. Az expressz közben száguld Bécs fele...
Vagy talán mégsem...???
Hangzatos, ám enyhén szólva lehetetlen vállalkozásnak tûnt az "elsõ magyar akciófilm" elkészítése. Elõítéletekben nem volt hiányérzetük a kezdetben szerényen csak kalandfilmnek titulált mû alkotóinak, ám a végeredmény õket igazolja. A film valóban akciódus, pontosan annyira magyar, amennyire kell, ötletes és felettébb humoros is...

Eldorado (1988)
A film a Teleki tér császárarol szól aki mindenbõl pénzt, aranyat tud csinálni, mindent ad és mindent vesz, meg az unokaöccset is vissza tudja vásárolni a halottashazbol. A császár jól megtalálja a számításat a világháború alatt a kommunizmusban. Vajon az arany csodája mûködik 56-ban is ? Eperjes egyik legjobb alakítása.

Valahol Európában (1947)
A film klasszikus: különleges film különleges idõkbõl, a kommunista hatalomátvétel elõtt, a háború után készült, amikor mindenki tele volt határtalan optimizmussal.
Tartalom: 1945 tavaszán, a II. világháború utolsó napjaiban az országúton éhes, rongyos gyerekek csapata verõdik össze. Ki árvaházbol szokott, kit a háború fosztott meg családjátol, otthonától. A gyerekek egy várromba fészkelik be magukat, amelynek lakója, a neves karmester szinten ide rejtõzött a háború kíméletlenségé elõl.

Szindbád (1971)
"Azt hiszem, vitathatatlan, hogy a Szindbád a legszebb magyar film mind ez ideig, s az is vitathatatlan, hogy remekmû. Az új filmmûvészetet, amely kép és zene is, s amelyet az Elégiában kezdett el Huszárik, itt játékfilmben bontakoztatta ki, éspedig ugyancsak korszakos jelentõségûen és több rétegûen. Az elsõ réteg természetesen az irodalom, hiszen a Szindbád Krudy írásaiból készült. Valójában - mint Végh György megállapította- Huszárik Zoltán nem egy Krudy novellát vagy regényt filmesitett meg, hanem nagyon helyes érzékkel Krudy világát idézte fel."-(Zay László filmkritikus) "A Szindbádban, a magát oncsonkitas nélkül megvalósító ember próbatevese ragadott meg; aki nem nyugszik a megnyirbált eletlehetosegekben, meg akarja magát élni a legvegletesebb totalitasban, mer kockázatosan élni, mer képzelete szélében haladni új és új patok fele"-(Huszárik Zoltán a film rendezõje)

Szerelem elsõ vérig (1985)
Füge l8 éves srác. Szülei elváltak, kollégiumban él. Tehetséges fiú, aki iparmûvészeti iskolában tanul, amatõrzenekart alapít és természetesen szerelmes. Próbák és fellépések között zajlik az élete. Gondtalanul sodródik egyik helyrõl a másikra. Váratlanul döntenie kell, mert szerelme gyereket vár tõle. Elvalt szuleihez fordul tanacsert, s innentol az esemenyek tovabb bonyolodnak...
Erdekessegkent: a filmet Szegeden es Szentesen filmeztek, tehat minden (uj)szegedinek es szentesinek kulonosen ajanlott! A film zenejet Demjen Ferenc szerezte! Egy igazi "tinifilmrol" van szo, a francia "Hazibuli" es "A hazibuli folytatodik" Sophie Marceau-filmek mintajara.

Balra a nap nyugszik (2000)
Alex es Zsolt regi jobarátok, eddig autokkal ugyeskedtek, behoztak kulfoldrol, eladtak, am most Zsolt uj otlettel all elo: hozzanak be "tablettat" Nemetorszagbl. Az akcio szomoru veget er, Alex elveszti a latasat. Egy budai nyilvanos telefonfulkeben csorog a telefon. A vak Alex arra jar, s o veszi fel a kagylot, ahelyett, akit a nemet lany eredetileg tarcsazni szeretett volna, ugyanis a lany rossz szamot hivott. Veletlenszeru talalkozas ket ember kozott, vajon tallkoznak-e eloben is? Vajon a lany megismeri-e Alexet - ha talalkoznak?

Macskafogó (1986)
A Macskafogo, a Nepp-Ternovszky paros, es a magyar rajzfilmgyartas legsikeresebb rajzfilmje. Ez nagy szo, mert Nepp Jozsef korabbi rajzfilmjei is mind elsoranguak: Kerem a kovetkezot(Dr Bubo), Ludas Matyi,Mezga csalad, Hofeher. A macskafogo egy szatiriku akciorajzfilm egerekrol, patkanyokrol es macskakrol, vitriolos parodiaja a James Bond, Csillagok haboruja,es Superman filmeknek. A tartalom roviden: 'A gengszter-szindikatussa szervezodott macskabandak vegso leszamolasra keszulnek az egerekkel. Sok varatlan fordulat es vad kaland utan az egerek 007-es ugynoke Grabovszki megszerzi a terveket, es elkeszitik a "Macskafogot", amelynek segitsegevel jo utra tudjak teriteni az eszeveszett macskakat'. Ime a figyelmeztetes: ez egy felnott rajzfilm, amerikaban 'R-rated' mert van benne lovoldozes, van benne nehany sikamlos beszolas, de nem neveznem artalmasabbnak mint a Csillagok haborujat. Gyerekek is megnezhetik, en 14 evesen lattam eloszor, es nagyon elveztem, bar kesobb meg jobban szerettem ezt a filmet. Legalabb tizszer lattam pedig..

Zimmer Feri (1997)
Tortenetunk helyszine egy balatoni udulo, amelyet Fikasz Ferenc (Revicky Gabor) otven eves vallalkozo, hatalmas adossagot a nyakaba veve kiberel. Terve a kovetkezo: oszre kifizeti az adossagat, es tetemes hasznot bezsebelve, a csaladja és szemelyes boldogulasanak alapjait lerakja. Termeszetesnek veszi, hogy ezen cel eleresehez minden eszkozt alkalmaznia kell. Vagyis az a tipus, aki szamara a piac-gazdasag: erkolcsi fek nelkul gazolni a penz iranyaba. A film elejen a csaladhoz egy tizenket eves gyerek csapodik. O Peti, akit elvalt anyja a nyarra rabiz noverere, Fikasznera. Peti a film hose. Az o szemen keresztul latjuk ezt a groteszk, a bevetel hajszolasaba szo szerint belehulyulo vilagot. A maga "tiszta", bar gyanakvasokkal teli szemszogebol kiserjuk vegig Fikasz Ferenc kuzdelmet.

Simon Magus (1997)
"Az egyhazi hagyomany a titokzatos Simon Magust tekintette az elso gnosztikusnak. Szamariai volt, az i.sz. elso szazadban elt. Nagy hatasu, tomegeket befolyasolni tudo vallasalapito, aki egy darabig egyuttmukodott a korai keresztenyseggel, majd ellene fordult. A legendas Peter-aktak szerint Romaban tunt fel, es itt merte ossze hatalmat Szent Peterrel. Simon a varos lakossaganak Peter jelenleteben mutatta be csodajat: a magasba emelkedett, majd a varos epuletei es a kornyezo hegyek folott ropkodott. Peter imadkozott, hogy a gonosz varazslo szegyenuljon meg, es valoban sikerult elernie, hogy lezuhanjon." (reszlet Kakosy Laszlo: Feny is kaosz cimu konyvebol) Enyedi Ildiko filmvaltozata 1998-ban jatszodik Parizsban. Simon magus Budapestrol erkezik. "A nagy muvek egyszeruek, mint a szappanbuborek. Nem megfogni akarom, elkapni a titkat, hanem nezni. Olyan jo, mindenek elott oly jo nezni a Simon magust! [.. M]intha belealudnek valakinek az almaba, de csodalatoskeppen kiismerem magam benne, holott ami tortenik, tudassal terhelt, ez is sugarzik minden pillanatabol, a legfontosabbrol van benne szo, de egeszen egyszeruen. [..] A Simon magus nem az ujszovetseg gnosztikus kommentarja, hanem mese. Filmnyelven koltott szepirodalom. Peldabeszed. Jo hir." (reszlet, Kornis Mihaly, Filmvilag, 1999. Oktober) A film a 30. Magyar Filmszemlen a legjobb rendezo, legjobb operator es legjobb ferfi alakitas (Andorai Peter) dijat kapta.

Roncsfilm (1992)
We are in 1989 in the year of the fall of communism. The setting is the bar Stork and an old apartment builing in a run down district of Budapest. Shady characters and people from the economic periphery live here. There are greengrocers, taxi drivers, lovers and, of course, the unemployed. The political and economic system is under change but this is only in the distant backround. From this perspective not much has changed. The film was very successful both with the public and professional circles. (It is also one of the reviewer's favourites.) It has achieved a certain cult film status, it was running in the same Budapest theater for three and a half years with daily screenings.

Sztracsatella (1996)
A foszereplo egy karmester, aki evekig kulfoldon elt es dolgozott, boldog csaladi hatterrel, de most ismet Budapesten van. Minden megvaltozott, meg a felesege is, aki egzisztenciat teremt, jol meno fogorvos. A Karmester egyre szetesettebb, nem talalja a helyet ebben a zurzavarban es akkor egyszercsak krizishelyzet alakul ki. Ideggyogyintezetbe kerul 6 napi nem alvas utan es beleszeret az orvosnobe ...