Idézet: wpepi - Dátum: 2005. okt. 10., hétfő - 22:20
Bocs, de nagyon tévúton jársz. Kevered az analóg rendszerben használatos sorfelbontást a digitális rendszerben használatos pixelekben mért felbontással. A kettő nem ugyanaz.
A sorfelbontás a horizontális pixelérték osztása a képaránnyal azaz 4:3 arány esetén 720 horizontális pixelszám esetén a sorfelbontás 540 azaz 720/1.33=540. A 16:9 megjelenítőn a sorfelbontás 405 (720/1.78=405).
Egy átlagos DVD lejátszó által biztosított sorfelbontás a gyenge minőségű D/A konverterek miatt nem több mint 500. A felsőkategóriás DVD felvevők (pld. Panasonic, Pioneer csúcsmodelljei elérik az 540 sorfelbontási értéket /720x576 4:3 arányú MPEG2 rögzítésekor/). A DV elvileg 500 de a kommersz miniDV kamerák éppen hogy elérik ezt az értéket (a belépőszintű miniDV kamerák sorfelbontása alig több mint az S-VHS 400 soros felbontása)
És még egy fontos amit látom nagyon keversz. A konvencionális TV készüléket nem szabad keverni a pixel rendszerű megjelenítőkkel. A TV készülékeknél horizontális felbontás vonalai kifejezést használjuk ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy hány megjeleníthető függőleges vonal van egy teljes mérető képen. A konvencionális 4:3 arányú analóg TV maximális horizontális sorfelbontása 600 a 16:9 arányú analóg TV maximális sorfelbontása 450 (éppen e limitáció miatt nem alkalmas a hagyományos TV készülék a HDTV rendszer megjelenítésére mivel ott nagyobb a sorfelbontás) .
A pixelrendszerű megjelenítők (PC-s CRT monitorok, LCD, stb.) esetében a felbontás pixelrendszerű és a maximálisan megjeleníthető felbontás a megjelenítő DPI értékétől függ (itt nem okoz gondot a HDTV megjelenítés).
A 240 a horizontális felbontás vonalait jelenti amit ha digitálisan pixelben szeretnénk kifejezni akkor az 320 horizontális pixel lenne de mivel a VHS technológiájából adódóan a soronkénti megjelenítés pixel alakjai állandóan változnak ezért ha ilyen alacsony méretben (352x576) digitalizálnánk akkor rosszabb eredményt kapnánk mint az eredeti VHS felvétel. Persze nem 15-20 éves ill. több generációs anyagról beszélek hanem friss elsőgenerációs felvételről melynél egy jó minőségű VHS magnónál igen kiváló éles képet lehet kapni. Tehát a legjobb minőséget akkor érjük el ha 768/720x576 felbontásban digitalizáljuk a VHS anyagokat.
Természetesen a horizontális sorfelbontás nem keverendő össze a scan line-al.
Remélem kielégítő voltam
Szerk:
Na pont erről írtam azaz arról, hogy kevered a fogalmakat. A UMATIC éa a betacam esetében sorfelbontásról írtál azaz horizontális felbontás vonalakról. Az értékek persze tökéletesek. Viszont a DVD lejátszók és az én MJPEG capture eszközöm esetében már a digitális rendszereknél használatos horizontális pixelszámról írtál. A sorfelbontás és a horizontális pixelszám nem azonos. A betacam 500 soros felbontása is ugyanakkora horizontális pixelszámot jelent mint a DVD lejátszók esetében ha digitálisan akarjuk kifejezni.
Az én MJPEG capture eszközöm sorfelbontása az analóg kimeneten valamivel több mint 540.
Nem voltál kielégítő. a sorfelbontás a tévedések elkerülése végett nem a "vízszintes" sorok száma, ahogy azt sokan képzelik kishazánkban. a víszintes sorok száma PAL rendszer esetén 576, nem több, nem kevesebb. A "VHS bontása 240 sor"-t úgy kell érteni hogy 240 vonal per sor, vagy úgy is mondhatom, hogy a VHS viedo-sávszélessége 2.3MHz Az angol terminológia a helyesebb, az angol úgy mondja "lines".
Nem tudom it akarsz kezdeni a 720-négyharmaddal való osztásával, de butasára vezet.
A betacam rendszer 500 soros horizontális bontása bizony azt jelenti, hogy a betacam kamerád 500 függőleges vonalat képes leképezni, de úgy is mondhatom, hogy a betacam magnó sávszélessége 4.8Mhz.
A magyar szakzsargonban sajnos elég sok hülyeség terjedt el. De ajánlok neked valamit. készíts egy egy 720x576.-os méretű BMP ábrát amin függőleges csíkok vannak 1 csik fekete 1 csík fehér, egymás mellett, pontosan 360 fehér csíkkal. ird ki ezt az ábrát mind DVD vagy SVCD mpeg still. tedd be a lejátszóba. Ha jó minőségű a TVd és a lejátszóval komponens vagy RGB kimeneten kötöd össze, meg fogsz lepődmi, de ott lesz a TVn a 351 fehér csík, vagyis a 702 függőleges vonal

A mesét az olcsó DVD lejátszók gyengébb video DAC-eréről meg el lehet felejteni, mert az olcsó és drága gépek gyakorlatilag ugyanazt a chipset-et tartalmazzák (integrálva a video DAC-kel), a drágább gépet az teszi drágábbá
a) megfizeted a brand-et
b) tuti, hogy van komponens kimenet (az locsón csak rgb, svideo és kompozit van tipikusan)
c) teljes értékű DD és DTS dekóder van bennük (ami után a gyártó rendesen kifizette a licenszdíjat)
d) 24/192-es audio kodeket tartalmaznak és kezilk az SCAD-ket DVD-A lemezeket.
e) jobb minőségű olvasómechanikát tartalamaz Í(mamár ez sem igaz mindig)
A konvencionális "nagyobb képernyős" hagyományos (4:3) TVk 200ezer HUF felett RGB vagy komponens bemenetről zoxó nélkül tudják az általatok annyira "kedvelt" 640x480 ill "768x576"-as bontást, ugyanis kb 800x600-as aperture grill-lel rendelkeznek.
A CRT monitor megelpő, de nem "pixel rendszerű", mind techológiájában mind működésében identikus a hagyományos TV-vel, csupáncsak finomabb az apertúra grill-jük, a video sávszélességűk 100MHz fölötti, és eredendően progressive scan-nel dolgoznak, nem pedig interlaced módban. A hagyományos 16:9 oldalarányú Tvn az általam ajánlott elkészített tesztlemezzel úgyszintén 351 fehér csíkot fogsz látni 8azaz 702 vonalat) ha 16:9 oldalarányt adtál meg az mpeg still-nek. Egy ilyen TV-t ha egy ATi kártyáról hajtasz meg RGB módban a powerstrip segítségével akkor bizony-bizony meg lesz a másik "kedvelt" bontásérték, az 1024x576. Vasalva egyedül a manapság divatos "plazma"/"tft" TV-k felbontása szokik lenni, ami 4:3-as esetre 640x480, míg widescreen esetére 852x480. PAL országban pontosan ezért tartózkodni kell ezek megvásárlásától...
"A 240 a horizontális felbontás vonalait jelenti amit ha digitálisan pixelben szeretnénk kifejezni akkor az 320 horizontális pixel lenne de mivel a VHS technológiájából adódóan a soronkénti megjelenítés pixel alakjai állandóan változnak ezért ha ilyen alacsony méretben (352x576) digitalizálnánk akkor rosszabb eredményt kapnánk mint az eredeti VHS felvétel.".
butaság. szereszz egy test pattern generátort és generáltass vele 120 függőleges fehér csíkot (ez felel meg a horizontális 240-es bontásnak). vedd fel a tesztábrát VHS magnóval és DVD rekorderrel egyaránt. A VHS magnó kínkeservvel de ki fogja neked tolni a 240-es bontást, úgy ahogy látszani fog a 120 függőleges fehét csík. Meglepő módon a DVD rekorder is 120 függőleges fehér csíkból álló képet fog neked reprodukálni és nem 160-ból állót, ahogy te az gondolod, ellenben kitűnő minőségben. A második mondat is csacskaság. Nyugodtan győződj meg róla. fogd a 120 függőleges fehér csíkból álló tesztábrát és digizd be 352 PEL-es bontás mellet is (half D1). Ezis lényegesen jobb minőségű képet ad mint a VHS felvétel.
wpepi én azt látom hadilábon állsz a digitális jelfeldolgozás alapjának számító niquist tétellel. a niquist tétel azt mondja ki, hogy a leképzendő jel sávszélességének legalább a kétszeresével digitalizálva a jelet, majd azt lejátszáskor anti-imagiging szűrőn áteresztve az eredeti jel helyreáll. A DVD rekorder/lejátszót fogd fel egy olyan kitűnő minőségű videómagnónak, aminek a videó sávszélessége 6.25MHz. A hagyományos VHS nagnód sávszélessége ellenben csak 2.3MHz, míg a betacam-é csak 4.8MHz.
Szerkesztette: SFIJ 2005. 10. 11. 01:45 -kor