[Zoch]

idézet:

---

Ezt kérdezte Melák a hificityn:
Valaki magyarázza már el nekem, mint egy két éves gyereknek, hogy hogy is van ez a dolog az Ohmokkal? Miért van az, hogy egy 4 Ohmos, elvileg kisebb ellenállású dobozt nehezebb hajtani, mint egy 8 Ohmosat?[/quote]

idézet:

---

Ezt válaszolta Dynaco ugyanott:
Szóval Melák minél kevésbé áll ellen a hangszóró annál jobban megyen átfele rajta az áram, amitõl melegszik az erõsítõ oszt tönkremegyen. De ez nem azt jelenti, hogy sz@r a hangszóró hanem, hogy gyenge az erõsítõ. Ugyanis hasonlóképpen rossz eset, ha túl nagy a hangszóró ellenállása. Így nagyon ellenáll az áramnak amit az erõsítõ nyomni próbbál beléje, nem sok megyen át rajt, oszt halkan szól a hangszóró, de legalább az erõsítõ nem megyen tönkre.

Érteeeeeed? Legjobb eset ha 8 ómos kimenetû erõsítõre 8 ómos ládát kötünk. Aszongyuk ilyenkor megfelelõ a két eszköz ILLESZTÉSE. Ezért praktikusak a csöves kimenõtrafós erõsítõk, mert azoknál könnyû többféle erõsítõ ómszámú kimenetet kialakítani. Ezeket az erõsítõket könnyedén át lehet kötni 4-8-12 ómos ládákhoz. De amikor ezekrõl dumálunk akkor illesztésrõl beszélünk és nem hajthatóságról, vagyis már a kérdésed is rossz volt.

Illetve a beszélgetõk pongyolasága miatt mégsem teljesen, mert való igaz, hogy az alacsony ellenállású ládákhoz nehéz megfelelõ erõsítõt találni, ugyanis nehéz, drága megvalósítani azt, hogy az erõsítõ alacsony, 1-2-3 ómos ládával se égjen le. Ezért helytelenül az ilyen kis ellenállású ládákra azt a pongyola kijelentést szokják tenni, hogy "nehezen hajtható" holott a helyes beszéd evvóna: "kellemetlen impedanciamenetû láda"

Na most egy újabb fogalom gyütt be, az impedancia. Ez annyit tesz, hogy ha kézimûszerrel mérjük a hangszórót akkor az egyenáramú ellenállást kapjuk, aminek jele R. Mértékegysége Ohm. Ez nem más, mint a hangszóró lengõtekercsére tekert rézhuzal ellenállása. Namost a hangszórónkat nem egyenárammal szokjuk hallgatni, (vagy ha igen nem örülünk neki) hanem váltóárammal, aminek a frekvenciája 20Hz és 20Khz között változik annak megfelelõen, ahogy a zenész húzza a nyirettyût. Márpedig a hangszóró amint növekszik a ráadott frekvencia egyre furcsábban kezd mûködni. Te is tanultad az általánosban, hogy ha egy tekercsre váltóáramot kötünk, akkor elkezd maga körül mágneses teret gerjeszteni. Minél magasabb a freki annál nagyobbat. Ezt a tulajdonságát induktivitásnak mondjuk, jele L és Henry-ben mérjük. Millihenrik szoktak lenni a keresztváltó tekercseknél. Minél nagyobb, annál jobban korlátozza a rajta átalfolyni igyekvõ váltóáramot az igyekvésben. Minél nagyobb a váltóáram frekije, annál jobban ellenáll neki a tekercs. Namost ez a fajta áramnak való ellenállás összvekombinálódik a tekercs mindíg is meglévõ R ellenállásával, és együtt állanak ellen az áramnak. Ezeket együtt impedanciának híjjuk, jele Z és az ellenség megtévesztésére ezt is Ómban mérjük. Ahogy növeljük a frekvenciát, úgy nõ a Z is, mert ennek az R összetevõje ugyan állandó, de az L összetevõje a frekivel nõ. Ezt láthatod, ha megnézel egy hangszóró mérési eredményt, amit könnyen találsz a neten. A grafikonra föl szokják rajzolni a hangszóró frekvenciamenetét + az impedanciamenetét ami nõni szokott. Ráadásul van benne egy óriási púp a hangszóró rezonancia frekvenciájánál, de ebbe most ne mennyünk belé. A lényeg, hogy a hangszórónak a gyakorlati használat során igazából nincs is olyannya, hogy egy számmal kifejezhetõ ellenállás, hanem egy impedancia menete van, ami minden egyes frekvencián más és más kicsit. Azért meg szokták adni a hangszóró „jellemzõ impedanciáját” vagyis azt az értéket, ami körül a hangszóró nagyjából mozog a reá bízott frekvenciatartományban. Erre jön még, hogy egyes hangsugárzó teknikában használt szabványok elõírják, hogy a ládáknak mekkora ellenállásúnak kell lenni, ezért a gyártók is ezekhez igazodva adják meg a ládájuk értékét. Emiatt, no meg azért mer amúgy is szeretnek hazudni egy mérve 5,2-es ládára azt írják, hogy nyolcómos, te meg beeszed ha nem vagy tisztában a dolgokkal.

Egy hangládában több hangszóró kombinálódik egymással, és a keresztváltó alkatrészeivel. Mint föntebb írtam a hangszóró tekercsek és a keresztváltó tekercsek a nagy frekvenciájú áramoknak állanak ellen, míg a kondenzátorok ugyanilyen elszántsággal küzdenek a kis frekvenciájúak ellen. Namost ebbõl összességében egy nagy katyvasz lesz, és egy jócskán hullámzó impedanciamenet. Minél nagyobb a katyvasz annál rosszabb a helyzet. A tekercsekkel és kondenzátorokkal az is a baj, hogy a beléjük táplált energiát tárolják és visszarúgják. Például a hangszóró membránt az erõsítõ meglengeti. Oszt te élvezed, hogy de jó a gitár. Igenám, csakhogy ettõl a membránra erõsített lengõcséve elkezd a mágnesben le-föl mozogni. Mi van ilyenkor? Dinamó, ami maga is áramot termel, amit visszanyom az erõsítõ kimenetére. Hasonlóan aljas a kondenzátor is, amit az általánosban te is tanulhattad, direkt az elektromos töltések tárolására találta ki. Node amit az erõsítõ belé táplál, az egyszer valahogy ki is jön belõle, vissza az erõsítõre.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a majsztró megpengeti a basszusgitárt, az erõsítõ nyom egy nagy löket áramot a hangláda felé, mire kap vissza akkorát, hogy majd lemegy a feje.

Szóval a hangszórók és a keresztváltó alkatrészek tulajdonságaitól függ az, hogy mennyire nehezen hajtható a láda, és a minõségen túl a mennyiségnek is van szerepe. Negyven hangláda alkatrésznek nyilván több a háklija mint ugyanolyanból kettõnek, DE néhány alkatrészbõl is lehet nehezen hajtható konstrukciót építeni.

Az óm meg nem függ össze a hajthatósággal, ha pontosan beszélünk. Egy kisómos ládához nehezebb erõsítõt találni, de a hajthatósága ettõl még lehet könnyû, és a sokómos láda is lehet nehezen hajtható.

Ebben a hónapban ezzel már többet neveltelek mint a saját gyermekemet.[/quote]

[ 2004. március 22.: Zoch szerkesztette a hozzászólást ]

[lameXpert]

[steven7]

Halihó!

Nem nyitnék új topicot, itt kérdezem.

Hol lehet Budapesten T4P rendszerû hangszedõt venni?

[lameXpert]

AKUSZTIKA ÉS ZENE

Szemlélet

fogalmak használatához, különösen egy eleddig példátlan szemléletû komplex vizuális média megalkotása esetében, azok áttetszõ azonosítása szükséges. Az alkotás mindig a kezdet pozíciójából indul, s a megvalósulás azon áll, hogy a megtestesülni vágyó szándék, úgy is mint hiány, miként õrzi meg titkos esélyét a kibontakozás és a jelenlét, a hatás és a következmények kényes egyensúlyában. Az elsõ kapavágás következményei visszafordíthatatlanok. Az utat talált víz tiszta és termékenyítõ kell legyen. S a kellõ kanalizálás is nélkülözhetetlen.

A pontosan és helyesen értékelendõ fogalom itt: a zene. Pontosabban a hangi világ, mint egyetemes jelenlét. Az egyetemes hangi világ, amelynek kozmikus léptékû körében a Zenének kitüntetett, mondhatni magasztos szerepe van, s amelynek különösen egy képi áttételességre épülõ, ám anorganikus hatásmechanizmusban: a vizuális médiában való jelenléte alapvetõ szemléleti elhatározottságot és kifinomult módszerességet követel. Hiszen mind a zene, mind a média egy mindenkor kellõen körülhatárolható és körülhatárolandó szellemiség közvetítõ eszközei lehetnek. (Azzal a nem csekély, ilyen értelemben tehát mégis fontos jellemzõvel, hogy a zene még technicizált jelenlétében is - organikus).


A hangi világ, egészében, de ezen belül a zene különösen is, nyelvszerû jelenség. A kozmikus lét bármely szinten való megnyilvánulása - akár a tárgyi, a növényi, az állati vagy az emberi világ - tünetszerûen, vagy közlésszerûen, könnyen felfoghatóan vagy nehezen érzékelhetõen, de a hangzás és a zeneiesség nyelvével is él. Termi és használja is azt. A hangzás kozmikus nyelv, amely társadalmi, közösségi életünknek is elemi közege, s ilyenformán egy rendkívüli fontosságú valami. Az ember világában és tudatában jelen lévõ, vagy abba hatoló, az embert teljes egyetemességében körülvevõ-átitató zeneiesség pedig létezésünk minden (öntudatlan, tudati, sõt testi, biológiai) szintjét befolyásoló, olykor meghatározó állandó erõ és erõtér. Mely egyben a zajtól a bölcsõdalig és a himnuszokig mindig minõség.


Az emberiség egyik legõsibb, a gondolkodás legátfogóbb és legmagasabb szintjén megnyilatkozó írott hagyománya: a hétezer éves ún. védikus tanítás a zenét egészen egyszerûen vibrációnak tartja. Rezgésminõségnek, amely akár konstellatív, esetszerû, akár szándékolt, a létezésnek nemcsak reprezentatív tünete. Hanem egyben a létezés minõségét mélyen áthangoló pulzáció, lüktetés, kvantum. Tehát nem csupán életjelenség, hanem egyúttal résztvevõ és ható elemi hatalom. Amelynek jelenléte (lévén rezgésminõség) nem a tudat körébe tartozik elsõsorban. S ebbéli természetébõl fakadóan, az egyszerû információ mellett - pl. hogy a nép miként és mit játszik és énekel - minden idõben a hatalom ösztönös és tudatos gyakorlásának is az egyik, bizony jól ismert és kedvelt, bár a közösség (az alattvaló) számára nyilvánvalóvá nem tett, kifinomultnak mondható eszközeként szerepelt. Elsõsorban az adott spirituális vagy világi hatalmat kizárólagosan jellemzõ zene kanonizálásában (egyházi zene, udvari zene), mint annak tüntetõ jelenléte, de a mindennapi élet során is bizonyos kedélyek és indulatok felkeltésében vagy elaltatásában (rítusok, indulók, slágerek, meditációs zene, ma a rock-zene stb.). A zene az életkedély élvezete mellett mind jó, mind pedig rossz értelemben az emberi manipuláció hatásos eszköze is volt. A zenének ilyen módon való, valójában ezoterikus alkalmazhatósága azon alapul, hogy a hangi világ, amely jelenségtermészetébõl fakadóan atmoszférát hordoz, és a zene, mint a hangok kitüntetett, stilizált és apologetikus együttese, amely atmoszférát teremt és közvetít, csak félig a tárgyi világ közegébe tartozó dolog. Nagyobbrészt rejtett, nem egzakt, "nem evilági", az érzékek és az érzelmek szférájába tartozik. Ahhoz szól és onnan való. A hang, a hangzás és a zene csak részben tudati, nagyobbrészt azonban tudatalatti hatás, s mint ilyen, rendkívüli befolyásoló eszköz, latens hatalom.


A régiek jól tudták ezt, és ezért megkülönböztetéseket tettek. Részben a zenén, a hangi világ érzékletes rendszerén belül (különbözõ hangulatú zenei alaphangsorok, kitüntetett struktúrák, ritmusok, fordulatok, jellegzetes hangulatú hangszerek stb.), részben pedig a zenének mint funkciónak az ember egyéni és közösségi (állami) életében való viszonylagossága tekintetében. A megkülönböztetéseket szertartásosságnak fogták fel, és annak is nevezték, miközben pontosan tudták, hogy a zene az azonosságok terepe. "A zene azonosságot teremt, a szertartások különbségeket állapítanak meg. Az azonosság megteremtése kifejleszti a kölcsönös szeretetet, a különbségek megállapítása biztosítja a kölcsönös tiszteletet." - mondja a dolog lényegét talán legegyszerûbb szépséggel megfogalmazó Feljegyzések a zenérõl (Li Ki gyûjtemény), és mintegy értelmezésként hozzáteszi, hogy "a szertartások feladata: a különbözõ tevékenységeket egyesíteni a kölcsönös tiszteletben. A zene feladata: a különbözõ külsõ szépségeket egyesíteni a kölcsönös szeretetben." S hogy "a zene ég és föld harmóniája".

[steven7]

Halihó!

Nem kell régi szövegeket idézni, DL újra publikált (a Hi-Fi Piac-ban) és újra elszabadult a pokol.

Érdemes elolvasni a Hi-Fi Piac 49. és 50. számában írottakat, hogy megérthessük: mi sosem érhetünk fel ebbe a magasságba, sem pro, sem kontra 

A PWB effektus és a körülötte kialakult vita kismiska ehhez a mostanihoz képest 

[topeti]

Idézet: steven7 - Dátum: 2004. április 22, csütörtök - 21:16

Nem kell régi szövegeket idézni, DL újra publikált (a Hi-Fi Piac-ban) és újra elszabadult a pokol.

Érdemes elolvasni a Hi-Fi Piac 49. és 50. számában írottakat, hogy megérthessük: mi sosem érhetünk fel ebbe a magasságba, sem pro, sem kontra 

De kell DL szövegeket idézni! Nagyon jók. (Abban ugye egyetértünk, hogy fogják az ujságba betenni az összes, DL által irt cikket? ) Folytasd csak Lamex

Egyvalamit nem tudok: mi az a "PWB effektus" ??

Szerkesztette: topeti 2004. 04. 25. 18:13 -kor

[lameXpert]

Idézet: topeti - Dátum: 2004. április 25, vasárnap - 19:09

Egyvalamit nem tudok: mi az a "PWB effektus" ??

peter belt
"X" Coordinate Pen
as reviewed by Carol Clark

In Issue 10 of audioMUSINGS (the print version), I presented my findings on one of the theories of Peter W. Belt, in the area of cryogenics. In a future issue I will be revisiting that theory, as I have been provided with additional information. In this issue I will deal with Belt’s "X" Coordinate Pen. I don’t feel qualified to address the theories behind the operation of the pen, so I will simply describe the experiments I conducted and the results. If you would like information on Belt’s theories, visit his homepage at Peter W. Belt.

[fdsa]

Idézet: topeti - Dátum: 2004. április 25, vasárnap - 19:09

Egyvalamit nem tudok: mi az a "PWB effektus" ??

PWB effektus

[S W]

Idézet: steven7 - Dátum: 2004. április 22, csütörtök - 21:16

A PWB effektus és a körülötte kialakult vita kismiska ehhez a mostanihoz képest 

Bármilyen szomorúan hangzik az óriási viszhang azért alakult ki mert DL személyén kívül szinte nincs autentikus ember a témában, sõt tovább mennék, más téma sincs a köztudatban...
A hazai újságok színvonala - khmm... - a bányászbéka szintjére degradálódott. Nincsenek etalonok, összehasonlító tesztek melyek alapján  - esetleg - fölállítható lenne egy rangsor, nincsenek tuning és építési cikkek és meglepõ módon mint ha már a hirdetõk száma is fogyatkozna...
A Hifi-City fórumán valaki arra kérte a többieket hogy aki megvette az újságot szkennelje be azt a bizonyos DL féle cikket mert 599 Ft - t nem hajlandó kiadni a többi fölöslegesen nyomtatott szemétért...
Ha ez nem jelzés értékû...?

[topeti]

Idézet: S W - Dátum: 2004. április 26, hétfõ - 0:45

A Hifi-City fórumán valaki arra kérte a többieket hogy aki megvette az újságot szkennelje be azt a bizonyos DL féle cikket mert 599 Ft - t nem hajlandó kiadni a többi fölöslegesen nyomtatott szemétért...

Itt van az általad említett fórum.

[Apró]

Idézet: topeti - Dátum: 2004. április 25, vasárnap - 17:09

De kell DL szövegeket idézni! Nagyon jók. (Abban ugye egyetértünk, hogy fogják az ujságba betenni az összes, DL által irt cikket? ) Folytasd csak Lamex

Egyvalamit nem tudok: mi az a "PWB effektus" ??

A PWB effektus az egyik legelborultabb voodoo marhaság a hifi világában. Egyesek szerint létezõ jelenségek, mások szerint a pszicho-akusztika kategóriájába tartoznak. Én is csak futólag hallottam róla, de elõször nem akartam elhinni, hogy ilyen van.

Onnantól bûzlik az egész, hogy pénzt csinálnak a dologból. A honlapjukon vehetsz olyan gyûrûket, kenõcsöket, amiket ha felhelyezel ill. rákensz a kábeleidre, készülékeidre, jobban fog szólni a cucc. Szóval ilyenek.

De tegyük fel, hogy a PWB jelenségek valóban léteznek. Ha így is van, ez már rég nem a zenérõl szól. Az ilyen dolgok miatt tartják sokan bolondnak a hifistákat. 

[dokigyg]

Sziasztok!
Olvasva az idézeteket,eszembe jutott egy cikk a HFM-bõl,ami szerintem nagyon lényeges lehet,mivel eddig ezt nem idézte lameXpert,ezért utólagos engedelmetekkel megteszem.

"
Egy állatmese tanulsága (3+3=6)

        Kezem-lábam ujjain se tudnám megszámolni,  hányféleképpen  szokták
    definiálni a dinamikát  mint  olyat.  De  akárhogyan  definiálják  is,
    egészen biztos, hogy mindig két  határvonal  közé  helyezik,  valahogy
    így:

    -------------------------- felsõ határ

    dinamika

    -------------------------- alsó határ


        például: "a leghangosabb és  a  leghalkabb  hangok  amplitúdójának
    aránya"; "a fff és a ppp közötti szintkülönbség" stb. Késõbb még látni
    fogjuk, hogy ez felületes elképzelés,  de  egyelõre  fogadjuk  el,  és
    próbáljuk  megvonni  legalább  a  pontos  határokat. Íme, táblázat
    formájában a "klasszikus interpretáció" amelyet a  legtöbb  akusztikus
    és hangmérnök ma is elfogad:

                  koncerten  lakószobában

    fortisszimó 100-110dB    90-100dB
    zajszint    30-40 dB    50-60 dB
    -----------------------------------
    dinamika    kb. 70dB    kb. 40dB


        Errõl a  számolgatásról  nekem  mindenféle  állatmesék  jutnak  az
    eszembe; a legjobb közülük a Zelk Zoltáné,  ez  arról  szól,  hogy  az
    erdei állatiskolában a róka-számtantanár  elmagyarázza  a  nebulóknak:
    "ha megy az erdõben 3 farkas, és találkozik 3 nyúllal, akkor  6  állat
    van  együtt,  mert  3+3=6".  Ezt  aztán  szorgalmasan  el is fújja
    szarvasgida, nyuszi, mókus, csak a nehézfejû kis farkaskölyök tart  ki
    amellett, hogy "ha megy az erdõben 3 farkas, és találkozik 3  nyúllal,
    akkor 3 állat van együtt, mert a három farkas megeszi a három nyulat".
        Lássuk csak, valóban maradék nélkül megeszi a  zajszint  a  zenét?
    Két  dolgot  kell  megállapítanunk,  elõször:  mekkora  a  zenei jel
    leges-legkisebb,  de  még  appercipiálható  mennyisége  - másodszor:
    mekkora és (fõleg:) milyen karakterû a zaj.
        Véleményem  szerint  a  legkisebb  hangnyomásszint,  amelyet egy
    tetszõleges hangszer hangjából még érzékelni tudunk, per  definitionem
    az  a  hangnyomás,  amely  a  hallásküszöb  eléréséhez  kell. Ez a
    pianisszimók pianisszimója, a ppppp.
        "Igen ám - mondta nekem erre egy hegedûs -, csakhogy én nem  tudok
    ilyen halkan játszani, mert minden elveszne a zajban. Alkalmazkodom az
    akusztikai körülményekhez, szükség esetén  kisebb  dinamikát  játszom,
    tehát visszafogom a fortisszimót és megemelem a pianisszimó szintjét."
        Hegedûsünk azonban nem értette meg, mirõl  beszélünk.  Játszhat  õ
    olyan  halkan,  ahogy  csak  tud,  abbahagyhatja  a  játékot  azon a
    hangnyomásszinten, amelyen csak gondolja - de amikor a vonót leemeli a
    húrokról, a hangenergia szép lassan lecseng, és elõbb-utóbb  eléri  az
    emberi hallásküszöböt. Nincs az a Menuhin, nincs az az Ojsztrah, aki 0
    decibel fölött ténylegesen abba tudná hagyni a játékot. A ppppp  (mint
    érzet)  -  ismétlem  -  definíciójánál  fogva  egybeesik az emberi
    hallásküszöbbel.
        És vajon mekkora  a  zajszint?  Nos,  "zajszint  mint  olyan"  nem
    létezik,  mert  a  zaj  pillanatról pillanatra változik, éspedig
    szélsõséges értékek között: hol csúnyán felszalad, hol szinte eltûnik.
    S hogy el ne feledjem: ez a jelenség minden egyes frekvencián  másképp
    játszódik  le!  A  zaj  pontos  spektrumát szinte nem is lehet
    nyomonkövetni.

    Még spektrumanalizátorral sem?

        Hát legalábbis tercsávossal aligha. A terc  nagyon  durva  lépték.
    Idézzük vissza  a  spektrumanalizátor  képmezejét,  de  koncentráljunk
    csupán  egyetlen  tercsávra,  amelyen  éppen  a  zajt  mérjük,  néhány
    másodpercen keresztül. Tegyük fel, ez  idõ  alatt  ezt  a  két  szélsõ
    állapotot tudjuk megkülönböztetni:

   

        vagyis e között a két határérték között változik a zaj szintje.  A
    valóságban viszont esetleg ilyesmi történik:

   

        tehát a zaj néhol nagyon magas, másutt elenyészõ; idõnként  nagyon
    nagy, máskor igen csekély. Ezekután érdemes elgondolkodni rajta, ugyan
    mekkora valóságértéke lehet egy ilyesfajta kijelentésnek: "a koncertek
    zajszintje 30 decibel". Akkor már olyasmit is  lehetne  mondani,  hogy
    "kórházunkban a betegek átlagos hõmérséklete 37,6 fok".
        Valaki ellenem vethetné, hogy a zajon kívül mégvalami elfedheti  a
    zenét: maga a zene. Ha igaz, hogy "mindig  az  erõsebbik  hang  ugat",
    akkor a halkabbakat vagy nem halljuk, vagy csak kevésbé halljuk. Ebben
    szerintem is van valami  igazság  -  de  csak  nagyon  kevés  igazság.
    Véleményem szerint az elfedés  jelenségét  vizsgáló  pszichoakusztikai
    kísérletekre ugyanaz vonatkozik,  mint  az  összes  többire  (statikus
    vizsgálati módszerek, fejhallgatóval és monó vizsgálójellel -  rosszul
    modellezik a valóságot); másrészt az  elfedés  jelensége,  mint  látni
    fogjuk, egyáltalán nem változtatja meg a dinamikai arányokat!
        A diagram tehát 0 decibelen kezdõdik. És  hát  a  legfergetegesebb
    fortisszimó, az fffff vajon mekkora lehet? Megintcsak azt mondom: azok
    a mérések, amelyekkel a  koncerteken  uralkodó  maximális  hangnyomást
    próbálták meghatározni, durva átlagolásokon  alapultak.  Természetesen
    objektívek ezek a mérések - csak éppen a  valóságtartalmuk  aggasztóan
    csekély. A zene tranziens motívumok sorozatából áll, és ezért  nem  az
    átlagos "energiahozamával", hanem pillanatonkénti csúcsértékeivel kell
    jellemezni, azok pedig hatalmasak, fenomenálisak, néha ijesztõek.  Aki
    hallott  már Wagner-operát az elsõ széksorok valamelyikébõl,
    nagylélegzetû  szimfonikus  mûvet,  esetleg  egy  Mozart  Requiemet  a
    Zeneakadémián, tanúsíthatja, hogy a rezesek, az ütõhangszerek, de akár
    még a vonósok hangereje is a fájdalomküszöbig szökhet - ámde csak  oly
    rövid ideig, hogy mire igazán terhesnek éreznénk, már  túl  is  jutunk
    rajta.
        Visszatérve eredeti hasonlatomhoz, bárhogy számolgatom is a  három
    farkast, három nyulat, nekem mindig 6 állat jön  ki.  Úgy  látszik,  a
    koncertek potenciális dinamikája megközelítõleg 130 decibel,
    legalábbis teljesen lehetetlen meghatározni,  mely  pillanatban,  mely
    frekvencián, mennyivel marad alatta a maximális  értéknek.  Egyáltalán
    nem tartom kizártnak, hogy az emberi fül a koncerteken akár  a  teljes
    130 decibeles dinamikai sávban mûködésre ne kényszerülhetne! Még akkor
    is,  ha  a  dinamikát  csupán  a  már említett két határvonallal
    definiáljuk. Ez a modell azonban primitív. A dinamika nem olyan,  mint
    egy  felfújható  ballon,  egy  léggömb; a dinamikának valamiféle
    finomszerkezete is van!



"

Például szerintem ezért sincs értelme összehasonlítgatni a médiák felbontásából adódó dinamikalehetõségeit.
Valószínü azmiatt,hogy a készülékek ezeket a a követelményeket még csak meg sem közelítik még sokáig kell hallgatnunk a felvételeken használt dinamika és egyéb korrekció hegyek tömkelegét,csak az a kérdés,hogy a Tisztelt hangmérnök hogyan tálalja nekünk.

Üdv Doki!

[lameXpert]

Idézet

Nincs mikrofon, se kompresszor, se hangszintetizátor. Csak a Hang. The Voice.

[Miki2]

Ezt csekkoljátok!

[fdsa]

Idézet: Miki2 - Dátum: 2004. jún. 24., csütörtök - 17:09

Ezt csekkoljátok!

"Tiltott oldal"

[fdsa]

Tehát akkor a dinamika alsó határa a hallásküszöb? Vagy inkább az átviteli csatorna zajszintje? Vagy a kettõ között valahol?
Amikor rajtam végeztek hallásvizsgálatot, akkor a meglehetõsen zajos készülék fejhallgatójában meghallottam a zajszint alatti szinuszos hangot is.

A felsõ határ? Nem a fájdalomküszöbünk. Tele lehet rakni egy készüléket tranzisztorokkal vagy csövekkel, lehet növelni a trafó meg a pufferkondenzátor méretét, a hangszóró terhelhetõségét, érzékenységét, a dinamika felsõ határát a torzítás fogja megszabni. Lehet a torzítás 10%, 1%, 0,1%; ez saját döntésünk függvénye.
A felsõ határ nem a csillagos ég, hanem a légköri nyomás, amelyhez képest a hangszóró nyomásnövekedést, ill. nyomáscsökkenést hoz létre. Növelni lehet a nyomást akármeddig, amíg a technikai lehetõségek megengedik, de csökkenteni a vákuum alá nem lehet. A légköri nyomás a létrehozható torzítatlan hang "munkapontja", erre szuperponálódik a hangszóró által keltett hangnyomás. Amikor a hangszóró által gerjesztett hangnyomás negatív csúcsértéke eléri az 1 atmoszférát, akkor bizony torzítás lép fel. A Holdon például a dinamika sajnos nullával egyenlõ.

[MC Pite]

Üdv!

Remélem nem zavarlak nagyon kérdésemmel, de egyre jobban tele hócipõm, hogy nem találok 99,9%ban csak tömörített zenéket. Kevés flac, ape, wma losslest- találtam egy kreditwebes szerveren, de azt már nem találom .DC-m nincs, és sem az ottoni Orionjaimon(HS280+Pioneer PD8500 Referencia CD Player@'91,Universum erõsítõvel) sem a Geniuson nincs ínyemre, hogy szinte alig van 1-2 felvételem ami kihoz belõlük vmit; sztereó színpadot,teret, dinamikát, széles frekvencia tartományt, "csillogó" selymes magasokat, lágy finom mélyeket, részletességet, stb. Lehet hogy ez így túlzás, de gondolom a jó minõségû zene beszerzésének problémájával nem csak én találkozom.

Keveset fizetnék is akár érte,(csóró fõiskolás vagyok, ez van) ha pedig fórum pixelt(nyomdafesték helyett:Ð) nem tûrõ forrást tud vki, privátban szívesen fogadom.

Audiofil(ebb) teszt cdket is jónéven fogadnék, a gép be van kapcsolva éjjel-nappal(UD), van ideje lecsorgetni, míg nekem fél pestet átutazni kevésbé.

Elnézést hogy zavartam, és elõre is köszi a segíségeteket!


//Szereztem Audigy 2es teszt audio dvd-t. Naná nem megy audigy 1en :reklamcio: . Egyébb dvd audio/DAD -val megbírkózna a hangkarim attól, hogy 16/48 a kimenete, nem?

Szerkesztette: MC Pite 2005. 04. 07. 00:15 -kor

[Orgi]

Pedig a legegyszerûbb az lesz, ha beszerzel egy DC-t...a kolinak van egy audiophile hubja, 5 giga lossless a belépõ rá, reges hub. A koli opjai (merlinke, ninjuka) engednek be megosztásod átvizsgálása után, ott találsz némi lossless zenét.

[MC Pite]

1, 1giga losslessem van csak
2, köcsög koliban se bittorent, se DC

[StormCaster1]

Idézet: Orgi - Dátum: 2005. ápr. 7., csütörtök - 8:32

Pedig a legegyszerûbb az lesz, ha beszerzel egy DC-t...a kolinak van egy audiophile hubja, 5 giga lossless a belépõ rá, reges hub. A koli opjai (merlinke, ninjuka) engednek be megosztásod átvizsgálása után, ott találsz némi lossless zenét.

Csekkolgattam...volna.Az igazi problémám az,hogy azt nem tudom,honnan szerezzek 5GB lossless muzsikát...