[Nagypapa]

idézet:

---

legalább 11 üdítõ van [/quote]

De Bambit már sehol nem lehet kapni.

Szerintem Sipi erre gondolt

csövi

[lameXpert]

idézet:

---

Hány dB a dübörgés?
--------------------------------------------------------------------------------

......hogy miért kerülhet forgalomba tucatnyi, eltérõ adat ugyanazon futómûvek dübörgésérõl, az alábbiakban igyekszünk megvilágítani.

Hány dB a dübörgés? Mi sem egyszerûbb, mint ezt megmérni. Felteszünk a lemezjátszóra egy mérõlemezt, és lejátsszuk a 315 Hz-es viszonyítási jelet. Ez lesz a 0 dB. Aztán egy üres barázdába tesszük a tût, és megint megmérjük a zaj feszültségét. A két szint dB-ben megadott aránya lesz a dübörgés.
Hány dB a dübörgés? Mi sem nehezebb, mint ezt megmérni. Hogy lehet ez? Hiszen a lemezjátszó zaját mindig ugyanaz okozza: a meghajtórendszer valamely hibája, tehát a csapágyazás bizonytalansága, a nem egyenletesen forgó meghajtómotor, a kiegyensúlyozatlanul forgó tömegek, vagy akár a nem teljesen simán futó meghajtószíj. És a zaj frekvenciatartománya is mindig ugyanaz: 1-2 Hz-tõl párszáz Hz-ig terjed. Igen ám, de a fülünk nem egyformán érzékeny a különbözõ frekvenciájú zajokra, s erre hivatkozva a méréstechnika is különbséget tesz közöttük. Úgynevezett szûrõket iktathatunk közbe, "súlyozva" a zajt - és akkor már nem ugyanannyi dübörgést mérünk ugyanarról a lemezjátszóról. Ez ismert dolog, mi magunk is háromféle zajértéket adtunk meg eddigi lemezjátszó-méréseink alkalmával. Ezt most megpróbáljuk szemléletesebbé tenni. Kevésbé ismeretesek azok a külsõ tényezõk, amelyek szintén befolyásolják a mérés eredményét. Ezekrõl most bõvebben szólunk.

I. Méréstechnikai tényezõk
A hazai lemezjátszószabvány (MSZ 11 134-77), összhangban a DIN 45500 (HiFi) és az IEC szabványokkal, pontosan leírja, hogy a zajméréshez milyen értékelõ, illetve súlyozó szûrõt kell használni. Az egyik (DIN "A" görbe, Rumpel-Fremdspannung) 10 Hz és 315 Hz között minden jelet belemér a zajba, és így persze elég kedvezõtlen értéket ad. A másik szûrõ (DIN "B" görbe, Rumpel-Geräuschspannung) inkább csak a 315 Hz közelébe esõ zajokat veszi figyelembe, tehát sokkal kedvezõbb színben tünteti fel a lemezjátszót.....

II. Külsõ tényezõk
Idáig a mérés jól kézbentarthatónak és reprodukálhatónak tûnik. Sajnos, a gondok csak ezután kezdõdnek. Egy sereg olyan tényezõ, amely nem a lemezjátszó és nem is a méréstechnika sajátja, számottevõen befolyásolhatja, avagy nyíltabban szólva: meghamisíthatja a mérés eredményét.

Szinte kizárólag indukciós - mágneses, mozgótekercses - hangszedõket használunk. Ezekhez természetesen akkor is szükség van korrekciós avagy fono-elõerõsítõre, ha nem hallgatni, hanem mérni akarjuk a lemezjátszót. A fono-elõerõsítõk frekvenciajelleggörbéje azonban 30 Hz alatt meglehetõsen eltérõ, márpedig azok a zajok, amelyekre igazán kíváncsiak vagyunk, néhány Hz és néhányszor 10 Hz közé esnek. A mûszerekben használt elõerõsítõk a szabványos 18-20 dB-t emelik 20-30 Hz-en 1 kHz-hez viszonyítva, és ezt a szintet egészen 1-2 Hz-ig megtartják. Gyakorlatilag tehát az összes mélyfrekvenciás jelet, így a zajokat is felerõsítik. Bizonyos esetekben - például ha az elõerõsítõ bele van építve a lemezjátszóba - megengedett dolog, hogy az erõsítés mértéke 31,5 Hz alatt radikálisan csökkenjen. A gyárak sokszor tudatosan élnek ezzel a lehetõséggel. A beépített elõerõsítõ 30 Hz alatt már alig engedi át a zajokat, s ilyenkor a mérés egészen kitûnõ bizonyítványt állít ki a lemezjátszóról - holott sem annak, sem pedig a beleépített elõerõsítõnek a minõsége nem éppen a legkiválóbb...
A Hifi Magazinban közzétett mérésekhez mindig a Brüel-Kjaer 4416 típusú mûszert használjuk. Ennek korrekciós elõerõsítõje 2 Hz-tõl kifogástalan, tehát meglehetõsen szigorú a lemezjátszókhoz! Gyakorlatilag minden mélyfrekvenciás zajt kimutat. Hogy mekkora különbségrõl lehet szó, 2. diagramunk szemléltesse. Erre az elõbb említett mûszer korrekciós elõerõsítõjének, mellé pedig egy erõsítõ azonos fokozatának frekvencia-jelleggörbéjét rajzoltattuk fel 2 Hz-tõl 2000 Hz-ig. (Vigyázat: azért nem a jellegzetes RIAA-görbét látjuk, mert közbeiktattunk egy korrekciós hálózatot, afféle "ellen-RIAA"-t. Így ideális esetben a leginkább szemléletes görbét: egy vízszintes vonalat kell kapnunk. Errõl már írtunk 3. számunkban, a Revox elõerõsítõ tesztje alkalmával!)
Láthatjuk, hogy a frekvenciasáv alján már nagy a különbség -és ugyanilyen arányban változik a zajmérés adata is!

2. Hangkar-hangszedõ rezonancia.
A hangkar mechanikai tulajdonságai, kombinálva a hangszedõ tömegével és engedékenységével, meghatároznak egy alsó
rezonanciafrekvenciát, amely legtöbbször 5 és 20 Hz közé esik, és igencsak eltérõ nagyságú lehet. Nyilvánvaló, hogy mindazok a jelek - elsõsorban zajok! -, amelyek ennek a frekvenciának a közelébe esnek, felerõsítõdnek. Minél "laposabb", minél csillapítottabb a rezonancia, annál kevésbé emeli ki a zajokat. Ebbõl következik, hogy ugyanarról a futómûrõl más-más zajértéket mérhetünk, ha kicseréljük vagy a hangszedõt, vagy a hangkart, vagy mindkettõt. Komoly gyárak ezért gyakran megadják, hogy a zajt milyen hangszedõvel mérték.

3. Hálózati búgás.
Az indukciós hangszedõk és a lemezjátszóban futó kábelek - ha nincsenek kellõen árnyékolva - 50 Hz-es búgást vehetnek fel. Gyakran elõfordul, hogy a lemezjátszó motorja vagy a beépített hálózati transzformátor szórt mágneses mezeje jelet indukál a hangszedõben, márpedig az 50 Hz jócskán beleesik a mérni kívánt frekvenciasávba. Ilyenkor legalábbis meg kell próbálnunk addig igazgatni a kábeleket,
amíg a legkisebb dübörgés-értéket nem kapjuk.

4. A mérõlemez minõsége.
A mérõlemeznek, gondolhatja az Olvasó, elvben tökéletesnek kell lennie. Igaz - de tökéletes dolgok nem léteznek. Bizony, a hagyományos eljárással készített mérõlemez "üres barázdáiban" csaknem annyi, vagy még több is a zaj, mint amennyit egy-egy közepes áru, de jól sikerült, futómû produkál. Az igényesebb lemezjátszók zaját ezért ajánlatos egy különleges lakklemezzel is meghatározni. Ezek a lemezek igen kényesek, drágák is, és alig néhány lejátszást bírnak ki. Mindazonáltal ezentúl a Brüel-Kjaer QR 2010 és a DIN 45544 számú lemezeken kívül használni fogunk Technics SFCTR 001 (Master Lacquer Disc) lemezeket is. A különleges mérésekhez a lemezjátszót mérõállványra kell helyezni - lásd alább.

5. A környezet zavaró hatása.
Ez a legcifrább. A környezet zaja pillanatról-pillanatra változik, reprodukálhatatlan, és alaposan beleszól a mérésekbe. Akárhová tesszük a lemezjátszót: polcra, szekrénybe, hifi-torony tetejére (feltehetõleg ott van a legrosszabb helyen), mind átveszi és egészen a hangszedõ
tûjéig vezeti az épület rezgéseit. Az utcán haladó jármûvek, a házban mûködõ lift, a szobában mozgó emberek és még sok-sok minden - mind ott vannak a dübörgés gyanánt mért dB-értékekben! Az igazán értékes lemezjátszó mindettõl kevésbé befolyásoltatja magát - de ilyen lemezjátszó világszerte kevés van, és gyakorlatilag megfizethetetlen. A rezgéscsillapító lábak, a rugók és a hasonló eszközök mind ezt a kellemetlen hatást igyekeznek csökkenteni - több-kevesebb sikerrel. A gyárak általában különlegesen kialakított rezgésmentesítõ állványon tesztelik a lemezjátszókat, és amit így mérnek, azt írják le a prospektusban. Végül is igazuk van: a mérés jól reprodukálható, és csupán azt a zajt mutatja, amely magában a lemezjátszóban keletkezik. A dolognak "csupán" annyi a szépséghibája, hogy soha senki sehol nem így hallgatja a lemezjátszóját. Ha mérés közben nem is, zenehallgatás közben továbbra is élvezhetjük a környezet zaját, amely a hangszedõrõl az erõsítõre, majd pedig a hangsugárzókra jut. Mi eddig a gyakorlathoz igazodva közönséges asztalon végeztük a mérést. Tudtuk, hogy ez így nem egzakt, ezért táblázatainkban (lásd 1. számunk lemezjátszótesztjét!) mindig megadtunk egy harmadik adatot is. Ezt úgy nyertük, hogy a mérés során 22,5 Hz alatt szinte minden zajt kiirtottunk egy igen meredeken vágó szûrõ segítségével. De hogy még inkább megközelíthessük az "ideális", "laboratóriumi" állapotokat, építettünk egy rezgésmentesítõ állványt, és ezentúl ezen is megmérjük a lemezjátszók dübörgését. Állványunk persze nem tökéletes, de - mint a mérési adatok is tanúsíthatják - meglehetõsen jól szeparálja a lemezjátszót a környezetétõl.[/quote]

Sólymos Antal

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta Nagypapa:


De Bambit már sehol nem lehet kapni.

Szerintem Sipi erre gondolt

csövi[/quote]

[Nestroy]

idézet:

---

Ezt írta eLBé:
Igen, ez komoly érv, hogy a CD tudja a 90 dB-s dinamikát, az analóg meg csak 50-60-70 nemtudoménmennyit. DE! Az analóg lemez zaja transzparens, a zaj alól kihallani a zenét. A digitálisnál nem. És ez utóbbinál véges számú, mégha ténylen nagyon sok dinamikai lépcsõ van. Nem véletlen, hogy az új digitális formátumok reklámjában bezony ott figyel, hogy ezen a téren mekkora az ugrás. Mert volt honnan hova.
[/quote]

Ez azert kikerulheto ugy, hogy a CD hanganyagahoz mesterseges zajt kevernek - ami egyebkent tenylegesen is gyakorlat. Persze akkor mar a 90 dB-es dinamika nem ennyi lesz...

A CD-nek semmi baja nem lenne a 16 bites (vagyis hat inkabb csak 15 bites) kvantalassal, ha az nem linearis, hanem logaritmikus lenne. Csak hat azt sokkal nehezebb korrektul, tomegtermelessel megvalositani.

[S W]

Sipi!

"SW-nek:
25 cm átmérõjû, Somogyi Elektronic-tól rendelt P.P.cone, saját "tervezésû", asztalosnál gyártott reflexdobozban. Természetesen ezt a fül már nem érzékeli, de számítógéppel generált, 8-12Hz-es szinuszjelre még igencsak ugrál a membrán. Ezt bármikor bárkinek demonstrálni tudom."

Csak gratulálni tudok a Somogyi Electronic Subládádhoz!

[simcax]

idézet:

---

Ezt írta Sipi:
SW-nek:
Természetesen ezt a fül már nem érzékeli, de számítógéppel generált, 8-12Hz-es szinuszjelre még igencsak ugrál a membrán. Ezt bármikor bárkinek demonstrálni tudom. Ilyen jelenséget tapasztaltam a régi (igaz, gyenge minõségû, azóta leselejtezett) lemezjátszómnál is lemezhallgatás közben.
[/quote]

ROTFL

Szegeny membran csak ugral, semmi hasznos munkat nem vegez, csak zabalja az erosito teljesitmenyt es porlasztja a memranszeleket. Eeez aztan a szubbasszus Majd akkor szolj, ha nem csak a hangszoro ugral, hanem vele egy utemben az ablakuveg meg az asztallap is rezeg, akkor el lehet mondani hogy az a hangdoboz azon a frekvencian meg ad ki hangot. Igy csak "ugral".

[eLBé]

idézet:

---

Az MM hangszedõkhöz nem kell RIAA korrekció. Persze sokak szerint még RIAA korrekcióval (vagy elõ-elõerõsítõvel) is jobban szól az MC.
[/quote]

Már bocsánat, de ez marhaság. A RIAA korrekció ott figyel minden lemezen. Frekvencia függvényében meghatározott szintemelést alkalmaznak, a lemezre vágást megkönnyítendõ.

Az MC hangszedõ jele általában annyira kicsi, hogy az elõerõsítõ (amiben benne van a RIAA korrekció is) nem tudja jó jel-zaj arány mellett feldolgozni. Még egy elõerõsítõ kell ez a magyarul feletébb bután hangzó elõ-elõerõsítõ, vagy feltranszformálják a jelet.

Amúgy én is az MC-t szeretm jobban. Trafóval.

[Nestroy]

idézet:

---

Ezt írta eLBé:

Már bocsánat, de ez marhaság. A RIAA korrekció ott figyel minden lemezen. Frekvencia függvényében meghatározott szintemelést alkalmaznak, a lemezre vágást megkönnyítendõ.[/quote]

Sipi valoszinuleg a piezo hangszedore gondolt, mert annal tenyleg nem kell korrekcio. A piezo ugyanis nem sebesseg-, hanem amplitudoerzekeny.

[simcax]

idézet:

---

Ezt írta Nestroy:


Sipi valoszinuleg a piezo hangszedore gondolt, mert annal tenyleg nem kell korrekcio. A piezo ugyanis nem sebesseg-, hanem amplitudoerzekeny.[/quote]

Csak az meg kivul esik a Hi-fi teruleten.

[Nestroy]

idézet:

---

Ezt írta simca_x:


Csak az meg kivul esik a Hi-fi teruleten.[/quote]

Igy igaz. Nehany egzotikus es soha el nem terjedt hangszedofajtatol (pl. optikai) eltekintve csak az MC vagy az MM johet szoba. Mar csak azert is, mert MC elven mukodik a vagofej is.

[eLBé]

Jaj, ne õrjítsetek már meg. A korrekció a lemezen van fenn. Tök mindegy, mivel gyûjtöm le róla a jelet, ezt mindenképpen vissza kell állítanom az eredeti lineáris állapotba.


"A hanglemeztechnika kezdetén az akkori lemezanyagok erõs alapzaját a magas hangok vágáskor történõ elõkiemelésével igyekeztek háttérbe szorítani. Erre a zenei amplitúdóstatisztika ugyancsak módot nyújt. E magashang-kiemelés azonban nem történt egységesen, a BBC 25 µs-nál kezdõdõ, a DIN 45 533 szabvány 50 µs-nál kezdõdõ, az újabb keletû DIN 45 536 szabvány, valamint a NAB és az RIAA elõírások pedig 75 µs-nál kezdõdõ magashang-kiemelést írnak elõ. Mérési célokra kiemelés nélküli, azaz 0 µs töréspontú karakterisztikát is bevezettek. Ezeket a 2.6. ábrán láthatjuk.
Ez a viszonylag rendezetlen állapot azonban csak a mono hanglemezeknél fordult elõ, a sztereo hanglemezeken egységesen az IEC által javasolt 3180/318/75 µs jelleggörbét kell használni. A tényleges vágási jelleggörbe eltérése a névlegestõl legfeljebb ±2 dB lehet 50 Hz és 10 kHz között. Lejátszáskor természetesen megfelelõ frekvenciamenetû elõerõsítõvel kell kiegyenlíteni a vágási jelleggörbe kiemeléseit."

[NEUROFiRE]

idézet:

---

Ezt írta Nestroy:
A CD-nek semmi baja nem lenne a 16 bites (vagyis hat inkabb csak 15 bites) kvantalassal, ha az nem linearis, hanem logaritmikus lenne. Csak hat azt sokkal nehezebb korrektul, tomegtermelessel megvalositani.[/quote]
Hmm, miert is 15bites?
BTW imho a logaritmikus kvantalas semmilyen technikai nehezseget nem okoz...

[Nestroy]

idézet:

---

Ezt írta eLBé:
Jaj, ne õrjítsetek már meg. A korrekció a lemezen van fenn. Tök mindegy, mivel gyûjtöm le róla a jelet, ezt mindenképpen vissza kell állítanom az eredeti lineáris állapotba.
[/quote]

Az elsoben igazad van (ezt senki nem is vitatta), de a masodikban tevedsz. Az ohmikusan megfeleloen (ertsd: nem tulsagosan) terhelt piezo hangszedo nagyjabol jol adja vissza a frekvenciamenetet, ezert nem kell hozza RIAA-korrekcio. Persze nem lesz +/-2 dB-en belul, de ebben a kategoriaban ez nem is cel.

Ennek oka pedig az, hogy az MM es az MC hangszedok sebessgerzekeny eszkozok, azaz az altaluk szolgaltatott feszultseg a magneses fluxus valtozasanak merteke (amplitudo) mellett e valtozas sebessegetol (frekvencia) is fugg. Azonos barazda-amplitudonal annal nagyobb feszultseget adnak, minel magasabb a frekvencia. Korulbelul hasonloan ahhoz, ahogyan a kerekparra szerelt dinamo annal nagyobb feszultseget ad le, minel gyorsabban porgeted.

A piezo hangszedo ezzel szemben amplitudoerzekeny eszkoz, vagyis az altala szolgaltatott feszultseg a piezokristaly elhajlitasanak merteketol (az amplitudotol) fugg, de nem fugg a hajlitas sebessegetol (frekvenciajatol). Ez a gyakorlatban az MM es MC hangszedokkel osszehasonlitva az alacsony frekvenciaknal kiemelest, a magas frekvenciaknal csillapitast jelent. Nyilvan nem pontosan a RIAA gorbenek megfeleloen, de a sajat minosegi kategoriajaban eppen elfogadhatoan megkozelitve azt.

[Nestroy]

idézet:

---

Ezt írta NEUROFiRE:

Hmm, miert is 15bites?
BTW imho a logaritmikus kvantalas semmilyen technikai nehezseget nem okoz...[/quote]

Egy bit az elojel. Persze ez tenyleg csak nezopont kerdese es valojaban 16 bitrol van szo.

Ne feledd el, hogy az audio CD szabvanyat kb. 25 evvel ezelott hataroztak meg. Biztosan nem tudhatom, de gyanitom, hogy akkoriban nehezebb lett volna tomegtermelesben (!) biztositani a lejatszokban a logaritmikus gorbe szerinti D/A atalakitast. Linearisan sokkal nagyobb turesu elemekbol is konnyebben megoldhato a dolog.

[Nestroy]

idézet:

---

Ezt írta Nestroy:


... az altaluk szolgaltatott feszultseg a magneses fluxus valtozasanak merteke (amplitudo) mellett e valtozas sebessegetol (frekvencia) is fugg.[/quote]

Kevesbe didaktikusan, viszont szabatosabban megfogalmazva az indukalodott feszultseg egyenesen aranyos a magneses fluxus idoegyseg alatti valtozasaval.

[NEUROFiRE]

idézet:

---

Ezt írta Nestroy:


Egy bit az elojel. Persze ez tenyleg csak nezopont kerdese es valojaban 16 bitrol van szo.
[/quote]
Ja igen, igy valoban 15 bit, de altalaban az egesz feszultsegtaromanyt szoktuk nezni:)

idézet:

---

Ne feledd el, hogy az audio CD szabvanyat kb. 25 evvel ezelott hataroztak meg. Biztosan nem tudhatom, de gyanitom, hogy akkoriban nehezebb lett volna tomegtermelesben (!) biztositani a lejatszokban a logaritmikus gorbe szerinti D/A atalakitast. Linearisan sokkal nagyobb turesu elemekbol is konnyebben megoldhato a dolog.[/quote]
Ok, oszinten szolva ez elkerulte a figyelmemet, bar integralva nem lett volna sokkal nehezebb dolog _imho_. Persze R-2R DAC kisse egyszerubb:)

[lameXpert]

idézet:

---

Hány éves a sztereó?

100? Avagy csak 50 éves? Hiszen egy "Ideális térbeli hallást biztosító hangátvivõ rendszerrõl" csak a harmincas évek elején tett közzé rövid cikket H. F. Olson és F. Massa. Cikkük egyébként az amerikai Journal of Society of the Motion Picture Engineers 1934-es évfolyamának második számában jelent meg, és lényegében a kétcsatornás, fejhallgatós sztereó átvitelt ismertet, azzal, hogy a térhatás tökéletes, a produkció helyszínének utózengése hamisítatlanul érkezik a megfigyelõhöz. Természetesen vannak különbözõ kisebb-nagyobb problémák, de ezek... stb.
A kisebb-nagyobb problémákat ma is ismerjük - nem csupán 50, hanem éppen 100 év óta. Ugyanis Budapesten már réges-régen az amerikai közlemény megjelenése elõtt 1882. január 29-én kipróbálták ezt az "ideális térbeli hallást biztosító hangátvivõ rendszert". Így emlékezik meg róla a szem- és fültanú, Kacziány Géza, a Rádiósélet II. évfolyamának I. számában:

"1882. farsangján, január legvégén egy írói bált rendeztünk a Hírlapírói Nyugdíjintézet javára. Ez alkalommal Puskás Feri (Puskás Tivadar öccse, a budapesti telefonhálózat létrehozója - SzM) közölte velem, hogy õ, hálája jeléül a hírlapírók iránt, kik az õ telefonvállalatát annyira felkarolták, egy meglepetésben óhajtja részesíteni a bál közönségét. A Vigadó I. emeleti folyosóján fülkéket rendezett be, oda fejhallgatókat szereltetett, a megfelelõ sodronyokat a Nemzeti Színházba vezetvén, ott a felfogótölcséreket (mikrofonokat - SzM) is üzembe helyezték s így az összeköttetés létrejött. Engem ennek próbájára meghíván, ámulva hallgattam s kifejeztem kedves barátom elõtt azt a véleményemet, hogy egy évszázad elõtt mint boszorkánymestert elégették volna.
Este megint ott voltam a Vigadóban, de aztán szerkesztõségembe kellvén sietnem, lementem az épület elé. Ott éppen akkor indult haza szokott dominó-partija után Huber Károly karnagy, tanár (Hubay Jenõ édesatyja s elsõ mestere a hegedûjátékban).
- Hová siet, karnagy úr? - kérdeztem tõle.
- Hát éppen nem sietek, mondotta õ, ha valamit óhajt velem, szívesen állok szolgálatára.
- Akkor jöjjön fel velem és csudát fog hallani és tapasztalni. Nem fogja megbánni, mert olyat hall, amit még soha!
Magammal hurcoltam s odafönt a fülkében markába nyomtam két hallgatót. Gyanakodva nézte.
- Mi ez, kérem?
- Ne kérdezze, csak tegye a füléhez, úgy, mint én.
- No, ez valami rossz tréfa lesz! Nem jön ki belõle valami villanyosság?
Végre mégis rászánta magát, hogy példámat kövesse és a két kagylót füléhez illesztette. A következõ percben fölkiáltott:
- "Ördög Róbert" (ismerte, hiszen 1859-ben õ tanította be, mint a Nemzeti Színház karmestere). Feszült figyelemmel hallgatta, majd a taktusra kezdte énekelni: "Az arany csupán chiméra"... gyorsabban! gyorsabban! - ez Wiltné - gyönyörû, ki a tenorista? - gyönyörû! - milyen hang!...
A finálé véget ért. Huber levette s kezében tartotta a két kagylót s hol azokat nézegette, hol engem.
- Wiltné itt énekel? - kérdezte aztán. - Tán a nagyteremben?
- Nem, karnagy úr, a Nemzetiben.
- De hát mi ez!?! - kiáltott föl kétségbeesetten.
- Hogy hallom én itt ebben a kuckóban mintha ott ülnék? Ez ördögség!
- Én is ezt mondtam Puskás Ferinek. De õ azt válaszolta, hogy nem az, hanem bátyjának, Tivadarnak a kitalálása, amit majd szülõhazájának szán. (Ez nyilván célzás a késõbbi Telefonhírmondóra - SzM). Ezután elmondtam még, hogy a bál alkalmával az egész operát lehet majd hallani, Erkel Gyula dirigálásával".

"Hová lettek azok, kik e csodát létrehozták? - így fejezõdik be a visszaemlékezés. - Puskás Ferenc 1884.-ben, Huber Károly rá egy évre halt meg. Puskás Tivadar is épp csak megérte a Telefonhírmondót." A Telefonhírmondó aztán anyagi okokból, hiszen a kétcsatornás rendszerhez dupla vezeték kellett volna - csak monóban valósult meg. De ez nem változtat azon, hogy a budapestiek 100 évvel ezelõtt hallgattak elõször - tudtukon kívül - sztereó hangátvitelt.[/quote]

Szabó Miklós (1982)

[eLBé]

Én még mindíg a piezo hangszedõnél vagyok megakadva. Meséljetek már róla. Azt írjátok, nem hifire való. Ipari használatra. Na de egy hangszedõt hol használnának az iparban? Lemezgyártás. O.K. de ha közelében sincs a frekvenciaátvitele a szabványban foglaltnak? Illetve sacc/kb akörül. Akkor mire?

Látott már valaki ilyet? Olvasni én is olvastam, mint elméleti lehetõség, de sose láttam. Lécciléccilécci

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta eLBé:
Én még mindíg a piezo hangszedõnél vagyok megakadva. Meséljetek már róla. Azt írjátok, nem hifire való. Ipari használatra. Na de egy hangszedõt hol használnának az iparban? .....[/quote]

A szórakoztatóiparban.
Kapar, mint a dohányos torka, és olyan reszelõs is.
Ha jót akarsz, inkább a szalagsugárzók környékén nézel szét.

[ 2002. szeptember 23.: LAMExPERT szerkesztette a hozzászólást ]

[csongor]

idézet:

---

Ezt írta eLBé:
Én még mindíg a piezo hangszedõnél vagyok megakadva. Meséljetek már róla. [/quote]

Pl. elektroakusztikus gitároknál is használnak piezo pick-up-ot. Az [url="http://"http://www.ovationguitars.com/?fa=acouelec"]Ovation[/url] gitárokat már a '60-as évek óta piezo hangszedõkkel és a hozzá való elõerõsítõvel szerelik.