Szeretni tehozzád szegődtem szép szerelmes versek
#1
Elküldve: 2004. 04. 18. 11:10
Vátszjájána
Az asszonynép kit szeret?
Ki nyeri el kegyüket?
Aki szivük ismeri,
aki velük volt kicsi,
akinek a szava méz,
aki ifju és merész,
aki kezd és célba fut,
aki parancsolni tud,
aki, ha szól, szellemes,
aki hallgat s jellemes,
aki vágyak követe,
akinek lát a szeme,
akit más és legkivált
barátnő is megkivánt,
aki szomszéd, régi, jó,
aki rokon, uj s bohó,
aki szinházakba jár,
akit vonz a zöld határ,
aki jókedvűen ad,
aki hős és elragad,
aki úr a sors felett,
aki hirben, pénzben, észben
vagy szépségben, ölelésben
lefőzi a férjüket.
(Szabó Lőrinc)
#3
Elküldve: 2004. 04. 18. 11:22
Csodabogár vagyok. Egy ismerősöm azt mondta, hogy a hinduk szerint aki most bogár, az előző életében egysejtű volt. Ha ilyen tempóban fejlődök tovább, legközelebb már minden bizonnyal valami istenség leszek :D [Saját...]
#4
Elküldve: 2004. 04. 18. 11:24
Tessékmá elvonatkoztatni gyerekek
#5
Elküldve: 2004. 04. 18. 11:33
Idézet: guga - Dátum: 2004. április 18, vasárnap - 12:24
Tessékmá elvonatkoztatni gyerekek
Ja. Sok földhözragadt computer-agyú...:D
#6
Elküldve: 2004. 04. 19. 13:48
A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosanak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszú-hosszú őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
ez utcaseprő, szegény, beteg ember,
ki fütyürész az ablakunk alatt?
Akarsz játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz játszani boldog szeretőt,
színlelni sírást, cifra temetőt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?
#8
Elküldve: 2004. 04. 19. 14:28
"Borongó éjszakákon
a nevedet kiejtem,
mikor a holdat isszák
a csillagok felettem,
és alszik már a fákon
a lomb, s egy gally se rezzen.
s a zene sodra többé
nem tölti be lelkem.
Egy bomlott óra újra
multat kondít rekedten.
Szeretlek majd, mint akkor
szerettelek? Kegyetlen
mily szörnyü bűn gyötör?
A köd ha tovalebben, mit is remélhetek még?
S ha nem lesz igaz az sem?
A hold lombját letépném,
itt ragyog felettem."
#9
Elküldve: 2004. 04. 19. 14:30
Kell egy kis színfolt a bolhára, ahol megpihenhet a zemberfija, mindig ez a züzletelés
Sohasem értettem, hogyan lehet egy értelmes verset összehozni. Ezért is maradok inkább a prózánál. Meg a kicsit talán értelmetlen verseknél És messze van a sziporkától, de nem igazán találtam meg a béna vers kategóriát
Türkizhegy tetején,
Gyémántcsúcsok felett,
Szivárvány-felhőkkel játszva,
Tündérek repkednek.
Pusztító fekete sárkány
Tűz-lehellése,
Páncélos hős lovagok
Halálhörgése.
Minósz-bika bömböl,
Rettegnek az ifjak,
A labirintusból nincs kiút,
A fonál most nem mutat utat.
Vakító Nova robbanás,
Tűzeső tör az égbe,
S izzó lávafolyam közepén,
Hamuból Főnix-madár éled.
Itt, hol a kastélyok az égig érnek,
S a mezőkön unikornisok legelésznek,
Mindennapi ámító csodák,
S őrült kalandok egész tárháza vár.
Itt élek én, Fantázia-ország közepén,
Színes képzeletburokban testem,
Lelkemmel e világot álmodom oly rég.
#10
Elküldve: 2004. 04. 19. 14:42
Idézet: guga - Dátum: 2004. április 19, hétfő - 13:30
Kell egy kis színfolt a bolhára, ahol megpihenhet a zemberfija, mindig ez a züzletelés ...
Köszönöm nektek:)
Profile, guga, nagyon kedvesek vagytok:)
Egy pontosításom lenne...nem fiú
Puszmák:)))
#11
Elküldve: 2004. 04. 19. 14:50
,,...Szeretni tehozzád szegődtem, s te sirkövet faragsz belőlem..."Van egy ilyen verseskötet is, a 200 legszebb magyar szerelmes verssel:)
#12
Elküldve: 2004. 04. 19. 15:56
Szerkesztette: Lanti 2004. 04. 19. 15:58 -kor
#13
Elküldve: 2004. 04. 19. 15:59
Idézet: microsoft - Dátum: 2004. április 19, hétfő - 15:42
Juhéj!
Már hiámnyoltam ezt a köszöntést. De komolyan.
#14
Elküldve: 2004. 04. 19. 16:09
Idézet: FakeJack - Dátum: 2004. április 19, hétfő - 14:59
Már hiámnyoltam ezt a köszöntést. De komolyan.
Akkor miért nem mondtad mostanig?
#15
Elküldve: 2004. 04. 19. 16:12
Idézet: Lanti - Dátum: 2004. április 19, hétfő - 14:56
Ne bosszants, mert toporzékolok:)
Most is a bolhán van, csak besegítettem a konkurenciának egy szép, incselkedő Vátszjájánával:)
#16
Elküldve: 2004. 04. 19. 16:17
Puszmák:)
#17
Elküldve: 2004. 04. 19. 16:22
Egy lány fülébe súgok
Szerelmeset, szépet
Azt, hogy a szerelem idebent úgy éget
Lágyan fuvallmazó szellő száll az éjben
Vastag fülzsírcsatak van a lány fülében!
ASUS M4A785T-M|AMD Phenom II X2 550 BE@3500MHz|AC Freezer 64Pro|4x1 GB GEIL VALUE PC3-10660 CL9|PowerColor HD3870|OPTIARC AD-7243S|KINGSTON SKC300 60GB SSD+WD 500 GB SATAII|GENIUS SW-HF 5000 5.1|CHIEFTEC A80 450W|HP LP2275W 22" TFT|Windows 7 Ultimate 64 bit
#18
Elküldve: 2004. 04. 19. 16:50
Idézet: Brett Shaw - Dátum: 2004. április 19, hétfő - 15:22
Egy lány fülébe súgok
Szerelmeset, szépet
Azt, hogy a szerelem idebent úgy éget
Lágyan fuvallmazó szellő száll az éjben
Vastag fülzsírcsatak van a lány fülében!
Jájj, milyen vagy:)
#19
Elküldve: 2004. 04. 19. 16:57
Lydiához
Míg én voltam a kedvesed,
s felfénylő nyakadat még nem ölelte más
ifjú, míg veled éltem én,
nálam jobban a dús perzsa király sem élt.
Míg más nem hevített, csak én,
míg el nem ragadott tőlem a trák Chloé,
rólam szólt a dalod s olyan
híres voltam, akár hajdani ősanyánk.
Lantot penget a szép Chloé,
fenséges szerető és dalos ajkú is;
hogy megváltsam az életét,
vállalnám a halált boldogan érte én.
Engem meg Calais szeret,
testem most vele ég egy szerelem tüzén,
hogy megváltsam az életét,
vállalnám a halált kétszer is érte én.
S mit szólnál, ha a régi láng
fellobbanna ma és szőke Chloé helyett
hozzád kötne a vágy megint,
ajtóm újra neked nyílna ki Lydiám?
Szép csillag Calais ragyog,
náladnál meg a bősz Ádria sem vadabb,
nád sem hajladozóbb, de nézd!
csak véled tudok én hálni is, élni is!
fordította: Radnóti Miklós
Szerkesztette: Zoch 2004. 04. 19. 16:58 -kor
#20
Elküldve: 2004. 04. 19. 18:02
lágy barna haj takarja el fülét,
szemében könnyektől fakóbb a kék,
akár eső-függöny mögött a tó.
Vágy bélyege arcán nem látható,
bezárja - csóktól tartva - ajkait,
nyaka galamb-fehérséggel vakít,
ere: márvány-mezőn bíborfolyó.
Bár magasztalja egyre őt a szám:
lábát se merném megcsókolni én -
beföd szárnyával súlyos áhitat,
mint Dantét, Beatrice oldalán,
az égő Oroszlán szügye alatt
a Hetes Kristály Arany Lépcsején."
Oscar Wilde
Szerkesztette: -=>profile<=- 2004. 04. 19. 18:03 -kor