Idézet: djculture - Dátum: 2008. jún. 26., csütörtök - 12:36
Minőségbiztosításról (nem, ez nem MEO, vagyis Quality Control, hanem Quality Assurance) heteket lehetne csacsogni, de a lényeg: egy adott minőségszintet kell garantálni. Nem az a lényeg, hogy minden eladott termék hibátlan legyen - ez ugyan technikailag nem kivitelezhetetlen, de az egekig srófolná az árat - hanem az, hogy egy adott szintet ne lépjen túl a hibaarány, illetve (ami nem ugyanaz) a termékek egy adott minőségszintje garantált legyen. És mindez lehetőleg dokumentáltan, validáltan és auditáltan, TÜV, ISO meg anyámkinnya által igazoltan.
Meg aztán hiba és hiba között is van különbség. Mer' ha ferde a címke az iPOD-on, az ugyan hiba, de ki a hímvesszőt érdekel? Majd igazítunk a címkézőgépen, oszt jó lesz, de ki osztán nem válogatjuk! Ha magyar nyelvű tájékoztató helyett mandarin kínai került bele a dobozába, az is hiba, de még mindig van, akit asse érdekel, csak "ócó" legyen. De ez már necces tud lenni, fogyasztóvédők olykor már ágálnak, ha ilyenbe futnak bele. Klasszikus hibafelosztás a "minor error", "major error" és "critical error", amiből csak a "critical" von maga után azonnali akciót (már ahol és amikor), a többiből bizonyos, bizony nem is túl alacsony arány alatti előfordulás esetén legfeljebb csak egy kedves vállvonogatás a válasz: "Вот такая жизнь", ahogy Lenin olvtárs anyanyelvén mondták volt.

Súgó
A téma zárva.
















